fogyás
| ||||||||
|
Ezek után felmerül a kérdés: van-e értelme külön feltüntetni az élelmiszereken a kalóriaszámot? Mivel Franciaországban az elhízottak aránya mindössze 12 százalék, úgy tűnik, nem sok. A mostani kutatás során a tudósok 300 francia, québeci (francia-kanadai) és amerikai fogyasztót kértek fel, hogy töltsenek ki egy, az élelmiszerek tápanyagtartalmáról és a napi ajánlott kalória bevitelről szóló kérdőívet. A válaszolókat arra kérték, ne tippeljenek, inkább passzolják azokat a kérdéseket, amelyekre nem tudnak biztos választ. A kanadai Université Laval, a New York-i Cornell Egyetem és a francia Paul Bocuse Kutatóintézet szakértői az eredményeket összesítve rájöttek, hogy a francia résztvevők a kérdések 43 százalékára nem tudtak válaszolni. Ez az arány a kanadai válaszolók esetében 13, az amerikaiaknál, pedig mindössze 4 százalék volt. A francia résztvevők 55 százaléka nem tudta megmondani hány százalékos zsírtartalommal rendelkezik a teljes tej. Québecben ezt a válaszolók 5, az Egyesült Államokban 4 százalék nem tudta. Hasonló volt a jó válaszok megoszlása a vajról, margarinról és növényi olajokról szóló kérdések esetében is. A telített és telítetlen zsírsavakkal, kapcsolatos ajánlásokkal a franciák 17 százaléka nem volt tisztában, szemben az amerikaiak 9 százalékával. "Ez egyértelműen mutatja, hogy a franciák nem tulajdonítanak akkora jelentőséget az élelmiszerek tápanyag- és kalóriatartalmának. Az információ ugyanúgy megtalálható az élelmiszereken, de az emberek egyszerűen nem olvassák el" - nyilatkozta Maurice Doyon professzor, az Université Laval munkatársa. Sajnos úgy tűnik, a széleskörű tájékoztatás nem csökkenti az elhízás esélyét, és nem nevel egészséges táplálkozásra. "Az emberek hajlamosak csak zsírként, szénhidrátként és kalóriaként gondolni az ételekre és nem figyelnek oda a kiegyensúlyozott, teljes értékű étkezésre, pedig ez messze fontosabb, mint a kalóriaszám" - tette hozzá a kutató. A kutatás részletes leírása a British Food Journal című szaklap legfrissebb számában olvasható.
Forrás: hazipatika.com
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por Fruktozán szirup ( frukto-oligoszacharid )
„Nekem nincs időm reggel leülni, és bekapni valamit.” „Ilyen korán még nem tudok enni.” „Még kövérebb lennék, ha már reggel el kezdenék enni” - ezek a leggyakoribb kifogások a reggeli ellen. A statisztikák szerint az európaiak több mint 60 százaléka hetente többször is kihagyja, sőt a gyerekek harmada sem reggelizik iskolába menetel előtt. Pedig a kutatások szerint ez önsorsrontás.
Férfiak, reggelizzetek! A talán legmeglepőbb összefüggést az amerikai Harvard Közegészségügyi Intézet kutatói tárták fel. Friss tanulmányuk szerint azok a férfiak, akik kihagyják a reggelit, nagyobb valószínűséggel szenvednek szívinfarktust, vagy halnak meg idő előtt koszorúér-betegségben.
A hat éves kutatásba 27 ezer, 45 és 82 év közötti férfit vontak be. Az eredmények szerint, aki nem reggelivel kezdi a napot, 27 százalékkal, nagyobb valószínűséggel kap infarktust. Az ilyen kutatásoknál természetesen mindig megmutatkoznak az egyéb életmódbeli összefüggések is: például aki dohányzik, rendszeresen fogyaszt este alkoholt, az jellemzően nem érzi magát reggel éhesnek. Ismert, hogy önmagában a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód is növeli a szívbetegségek kockázatát. A Harvard kutatóinak vizsgálata szerint azonban még e faktorok kiszűrése után is fennállt az ok-okozati kapcsolat a reggeli elbliccelése és a szívbetegségek között.
A jelenség hátterében az állhat, hogy reggeli hiányában a szervezet böjt üzemmódba kapcsol, a böjt, pedig tulajdonképpen stressz a szervezet számára: emelkedik többek között a vérnyomás, valamint a stressz hormonok szintje, a stressz, pedig köztudottan növeli a szívbetegségek kockázatát. (Fontos különbséget tenni egy jól megtervezett néhány napos böjt és a mindennapos böjtölés között. Míg az előbbinél a pozitív hozadék egyértelműen nagyobb, mint a negatív, az utóbbinál a hátrányok dominálnak.)
Aki fogyni akar, bőségesen reggelizik Az Obesity című, elhízással foglalkozó szaklap augusztusi számában jelent meg az az izraeli vizsgálat, amely az ideális fogyókúra ütemezését vizsgálta.
A kutatásba 93 elhízott nőt vontak be. A vizsgálat 12 hete alatt a fogyni vágyó nők napi 1400 kalóriát ehettek, ami a nők felénél 700 kalóriányi reggelit, 500 kalóriányi ebédet és 200 kalóriányi vacsorát jelentett, a másik csoportban viszont a reggeli volt 200 kalória, az ebéd a másik csoporthoz hasonlóan 500, a vacsora viszont 700 kalória. A 700 kalóriás reggeli és a 700 kalóriás vacsora, illetve a 200 kalóriás reggeli és vacsora összetételét illetően megegyezett, azaz mindenki ugyanazt, és mennyiségben is ugyanannyi ételt fogyasztott. Mégis a két csoport tagjai különbözőképpen fogytak.
A nagy reggelit fogyasztó csoport tagjai átlagosan 9 kilót fogytak, míg a bőséggel vacsorázók csak átlagosan 4 kilót. Ráadásul a sokat reggelizőknek a vérképe is jobb volt a nap során: alacsonyabb volt a vércukor és vérzsír szintjük is, amely a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség kialakulása szempontjából előnyös.
A jelenség hátterében egyrészt szervezetünk belső – cirkadián – ritmusa, másrészt hormonális okok állnak. Reggel az emésztésünk, anyagcserénk gyorsabb, mint este, ezért előnyösebb, ha korán eszünk sokat. Másrészt, aki reggel kiadósan eszik, annál napközben az étvágykeltő ghrelin hormon szintje alacsonyabb, azaz napközben telítve érzi magát, és ily módon kisebb eséllyel eszi túl magát a nap többi étkezésekor.
A kutatás fő üzenete tehát: aki fogyni szeretne, reggelizzen, mint a király, és vacsorázzon, mint a koldus.
Az ideális reggeli fehérjében gazdag, cukorban szegény Nem csak a reggelire, minden étkezésünkre igaz, hogy ne hagyjuk ki belőle a fehérjét. A lassabban lebomló fehérje ugyanis biztosítja, hogy két étkezés között se éhezzünk meg. Reggeli esetében ez jelenthet tejet, kecske- és tehénsajtot, joghurtot, mogyoróvajat, húst, humuszt (csicseriborsókrém) és egyéb hüvelyesekből készült krémet, valamint olajos magvakat, például mandulát, diót.
A fehérje mellett legyen a reggeli része a teljes kiőrlésű gabona, némi zsír és sok rost (zöldségek-gyümölcsök) is. Ha viszont valami édességgel kezdjük a napot, a vércukorszint kiugrás, majd visszaesés miatt, rövid időn belül újra éhséget fogunk érezni, azaz nagyobb valószínűséggel fogunk az ideálisnál többet enni.
Nők, reggelivel kitolhatjátok a cukorbetegséget! Egy ugyancsak friss, 46 ezer nő bevonásával végzett, hatévi adatgyűjtésen alapuló kutatás szerint, aki rendszeresen kihagyja a reggelit, annak magasabb a kockázata a cukorbetegségre, mint annak, aki eszik reggel.
A jelenség háttérben valószínűleg az áll, hogy egy kihagyott reggeli után hajlamosak vagyunk ebédre többet enni, azaz vércukorszintünket nagy kiugrások és visszaesések jellemzik a nap során. A vércukorszint jelentős ingadozása nem csak a cukorbetegség kialakulását gyorsítja fel, hanem markánsan kihat a hangulatra is: a hullámvasút ingerlékennyé tesz, egy szolid reggeli viszont kiegyensúlyozott, pozitív hangulatot biztosít.
Ennek és az első tanulmánynak is fontos üzenete, hogy a krónikus betegségek kialakulása (magas vérnyomás, cukorbetegség) szempontjából nem csak az számít, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy mikor. Csak a reggeliző gyerek tud teljesíteni az iskolában
A kutatások azt is igazolták, hogy az iskolai teljesítmény, koncentráló képesség szempontjából ugyancsak nélkülözhetetlen a reggeli. (Ha esetleg a gyermek kövér, akkor se a reggeli kihagyásával próbáljuk fogyókúrára fogni.) Egy 2005-ös tanulmány szerint a rendszeresen (zabpelyhet) reggeliző gyerekek rövid távú memóriája jobb volt, mint azoké, akik nem, vagy csak minimálisan reggeliztek.
Forrás: origo.hu
A test titokzatos tulajdonságaira és mechanizmusaira a szakemberek is igyekeznek magyarázatot találni. Dr. Peter D’Adamo szerint vércsoportunk különböztet meg bennünket – ezért hatnak különböző ételek különböző módon ránk. Elmélete alapján alkotta meg a mára rendkívüli népszerűségnek örvendő vércsoport diétát.
Az elmélet A vércsoport az immunrendszer működésének mozgatója, a vér tartalmazza szervezetünk összes genetikai információját, szállítja az oxigént, a hormonokat és a tápanyagokat. A vér egyik összetevője a beérkező idegen anyagokra a különböző vércsoportokban eltérő módon reagál. Ebből a negatív válaszból olykor betegségek alakulhatnak ki, rossz lehet a közérzeted, vagy fölösleges kilókat szedsz fel. A diétát megalkotó természetgyógyász összefüggést talált a vércsoportok és a gyomorsavak, emésztőenzimek működése között. Ennek fényében, ha a vércsoportod szerint alakítod ki az étrended, az emésztésed intenzívebben fog működni, és a fölösleges kilóktól is elbúcsúzhatsz.
Edd, amit őseid ettek! Dr. D’Adamo hisz abban, hogy az evolúció során kialakult vércsoportok szerint minden fajtának olyan ételeket kell ennie, amilyeneket ősei fogyasztottak. Mivel az első vércsoport a 0-s volt, az e vércsoportba tartozóknak húsbázisú étrendet kell kialakítaniuk, hiszen ilyen ételeken élt az ősember. Ezután az A következett, amikor ük-ük-ükapánk zöldségen élt, majd jött a B, és így tovább…
Hogyan működik?
0-s vércsoport Számukra tilos a liba, a kacsa és a füstölt hús, ehetnek viszont borjút, marhát és vadakat. Bátran egyenek halat, csak füstöltet ne. A gyümölcsök és a zöldségek is szigorúan kettéválnak: ringlót igen, narancsot nem fogyaszthatnak, és ez a helyzet a fűszerekkel is: petrezselymet szórjanak az ebédjükre, borsot ne.
A vércsoport Ők ehetnek halat, de inkább csak tengerit, húst azonban egyáltalán nem. A lisztet, krumplit és tejtermékeket is kerüljék, ahogy a padlizsánt is. Helyette fogyaszthatnak rizst, szóját, lencsét és kecskesajtot.
B vércsoport Az ide tartozóknak tiltott a csirke, a tyúk és a sertés, viszont habzsolhatják a bárányt és a nyulat. Bizonyos halakat igen, másokat azonban nem ehetnek, jobb tehát, ha mindenhova magukkal viszik a táblázataikat. Ehetnek viszont sokfajta gyümölcsöt, zöldséget és tejterméket.
AB vércsoport Ők a nyúl és a bárány mellett magukhoz vehetnek némi pulykát is, de a halashoz és a sajtpult elé is csak az útmutatással járuljanak, mert fajtája válogatja, mit lehet és mit nem. A gyümölcsök és a gabonák közül viszont minden szabad, sőt a krumpli is.
Mit mondanak a szakértők? Alapjában véve elképzelhető volna, hogy legyen alapja egy ilyen különbségtételnek, hiszen léteznek olyan betegségek, amelyek bizonyos vércsoportokban gyakrabban fordulnak elő. A diéta feltalálójának azonban orvosi körökben nem volt szerencséje – egyetlen tudományos magazinba se tudta bejuttatni elméletét. Szakértők szerint kísérletei homályosak, adatai ősrégiek voltak, elméletének, pedig szinte semmi köze a valósághoz. A módszer mégis világhírű lett: amerikai sztárok tették népszerűvé, és persze a legnagyobb hatalom, a szájhagyomány.
Ugyanakkor a vércsoport diéta egyáltalán nem veszélytelen: gondos odafigyelés nélkül a vegetáriánus és a húsban, tojásban gazdag étrend egyaránt okozhat vitaminhiányt vagy más rendellenességet. A szerző által javasolt ételek nagy része hazánkban nem tartozik a mindennapi táplálkozáshoz, így beszerzésük is nehézségekbe ütközhet. A dietetikusok szerint táblázatai, étrendjei gyakran nehezen értelmezhetők vagy homályosak – egy félreértett instrukció, pedig akár veszélyes is lehet.
Mi szól mellette? Nem sok minden: a legtöbb orvos szerint ugyanis kevésbé tudományos, inkább tudományos-fantasztikus alapokon nyugszik. Attól mégis fogyhatsz, hogy mint minden diétánál, ekkor is intenzívebben figyeled, mit eszel, hiszen hizlaló ételeket ez a diéta sem javasol. Jobb azonban, ha orvoshoz, dietetikushoz fordulsz, mielőtt belevágsz!
Forrás: otvenetul.hu
Egy friss tanulmány szerint ugyanis a zöld teában található epigallokatekin-gallát nevű antioxidáns, azaz az EGCG lelassítja a zsíros ételek következtében megindult hízás mértékét. Az Obesity című lapban megjelent tanulmány beszámol róla, hogy egereken végzett kísérletek támasztották alá a tényt, miszerint - a kontrollcsoporthoz képest - 45 százalékkal lassabban híztak azok a zsíros étrenden élő rágcsálók, amelyeknek a táplálékuk mellé EGCG-t is adtak, ráadásul a szervezetük is 30 százalékkal kevesebb zsírt szívott magába. Dr. Joshua Lambert, a Pennsylvania Egyetem munkatársa kifejtette, hogy a jelek szerint tehát két előnye is van a zöld teában található antioxidánsnak: az egyik, hogy csökkenti a zsírfelszívódás mértékét, a másik, hogy fokozza a zsírfelhasználás képességét, ugyanakkor az étvágyat nem csökkenti. Dr. Lambert hozzátette, hogy embereknél már napi egy-két csésze zöld tea kedvező hatással lehet a testsúlyra, ezért mindenkinek ajánlott a fogyasztása, aki súlyfelesleggel szembesül magán.
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink:
|
||||||||
Bár az amerikaiak állandóan a kalóriatáblázatok böngészésével vannak elfoglalva, az Egyesült Államokban háromszor több a túlsúlyos, mint a kalóriákkal nem sokat törődő franciáknál.
A reggeli a legfontosabb étkezés, ezt új kutatások sora igazolja. Nem mindegy azonban, hogy mit eszünk.
Rejtélyes dolog, de tény, hogy mindenki mástól hízik – és mástól is fogy le. Megeshet, hogy te csak belecsipegetsz a sült szalonnába vagy a túrós táskába, és máris egy úszógumival gazdagabbnak érezheted magad, barátnőd viszont megehet belőle hat adagot, vékony marad.
Ha enyhíteni akarjuk a zsíros ételek csípőméretünkre gyakorolt hatását, toljuk félre a vörösbort, és helyette öblítsük le a finomságokat egy csésze zöld teával.