fogyás
| ||||||||
|
Ennek oka az, hogy tápanyagtartalmuk a feldolgozás alatt lecsökken.
Amellett, hogy egyes ételek még az éhségérzetet is növelik, függőséget is okoznak: bármilyen rosszul vagyunk is tőlük, egyszerűen képtelenek vagyunk abbahagyni az evést. Az alábbiakban sorra vesszük, mely ételeket érdemes kerülni, ha valaki valóban jól szeretne lakni, és a függőséget is el szeretné kerülni. RágógumiA rágózás serkenti a nyálelválasztást. A termelődő nyál a gyomorba jut, és mivel a gyomor azt hiszi, hogy táplálékot kell megemészteni, csak még inkább fokozza az éhséget. Diétás üdítőitalokA mesterséges édesítőszerek növelhetik az étvágyat, ugyanakkor a normál cukroktól eltérően nem szolgáltatnak semmit, ami elmulasztaná az éhséget. Magas fruktóztartalmú kukoricaszirupA reklámok azt hirdetik, hogy mértékkel jó dolog, de az-az igazság, hogy a rengeteg készételben megtalálható magas fruktóztartalmú kukoricaszirup esetében nem lehet mértéket tartani. Mivel lelassítja a jólakottságérzet kialakulásában fontos szerepet játszó leptin hormon kiválasztását a szervezetben, képtelenség abbahagyni a fogyasztását. Fagyasztott készételekA fagyasztott ételekben általában nincs elég kalória, amitől jóllakhatnánk. Nincs bennük elegendő nyers összetevő, ami kitölthetné a gyomrunkat. Minél ritkábban fogyasszunk ilyen ételeket, de ha mégis ilyet eszünk, egészítsük ki friss salátával vagy gyümölccsel. Édes tészták és péksüteményekBármilyen finomak is az édes tészták, nem igazán lehet jóllakni velük. A fehér cukorban és lisztben nincsenek rostok és tápanyagok. Gyorsan feldobnak, de hamarosan még éhesebbek leszünk tőlük, mint evés előtt. Érdemes inkább teljes kiőrlésű gabonából készült péksüteményeket választani, amelyek a lehető legkevesebb cukorral készültek. Cukrozott müzliszeletHa a reggelire fogyasztott, egészségesnek tűnő müzliszelet nincs alaposan megpakolva fehérjével, és nem a lehető legkevesebb cukrot tartalmazza, nem sokkal jobb, mint az édes tészta. A feldolgozott és cukrozott változatok jónak tűnnek, de elég hamar újra éhesek leszünk tőlük. Reggelire inkább válasszunk zabpelyhet gyümölccsel, esetleg egy kis mézzel.
Forrás: vital.hu
A szénhidrátmentes napok beiktatásával a testsúly csökken, az inzulinrezisztencia javul, ezzel a rákkockázat is kisebb lesz. A súlytöbblet és a cukorbetegség megelőző szakasza, a fokozott inzulinrezisztencia az emlőrák egyik kockázati tényezője. Michelle Harvie és munkacsoportja a Manchesteri Egyetemről azt vizsgálta, hogyan lehet étrendi módszerekkel csökkenteni túlsúlyos vagy kifejezetten kövér nők emlőrák-esélyét. A szénhidrátbevitel csökkentése és általában a kevesebb kalória jó módszer, de az állandó fogyókúrát nem könnyű betartani. Az angol kutatók 115, súlytöbblettel küzdő vagy kövér nőt vontak be a három hónapig tartó vizsgálatba, akiket véletlenszerűen három csoportba osztottak. Az első csoport tagjai hetenként két napon 600 kalóriát, tartalmazó étrendet kaptak, melyben a szénhidrát kifejezetten kevés, legfeljebb 40 gramm volt. A második csoportban lévők hasonlóan heti két napon fogyasztottak szénhidrátszegény ételeket, a hét többi napján mediterrán étrendet tartottak, amely egészséges zsírokat, gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz. A harmadik csoport a három hónap minden napján 1500 kalóriás mediterrán étrendet követett. A vizsgálati alanyokat havonta diétás nővér kereste fel, ezen kívül kéthetenként telefonon is biztatták őket az életmódváltozásra. A vizsgálatot 88 résztvevő fejezte be a megbeszélésnek megfelelően. A munkacsoport háromhavi megfigyelés végén úgy találta, hogy a szénhidrátszegény, heti kétnapos szünetekkel tartott étrend lényegesen hatásosabban csökkentette a testsúlyt és javította az inzulinrezisztenciát, mint a mindennapos koplalás. A hetenként két napon minimális szénhidrátot fogyasztók a negyedév alatt átlagosan négy kilót adtak le, a mindennapos mediterrán diétát követők csak 2,4 kilóval lettek könnyebbek. Az inzulinrezisztencia is hasonló arányban bizonyult jobbnak a szünetekkel végrehajtott fogyókúra során.
Forrás: MTI, origo.hu, hazipatika.com
Az Észak-Karolinai Egyetem táplálkozási szakértői Ka He vezetésével több, mint 10 ezer kínai ember átlagosan 5,5 évig tartó nyomon követése során arra az eredményre jutottak, hogy bár kicsi a súlynövekedés mértéke és kockázata, az összefüggés népegészségügyi szempontból mégis jelentős, mert „mindenki eszi” a nátrium-glutamátot. A nátrium-glutamát a világ egyik leggyakrabban használt ételadaléka. Bár népszerűbb az ázsiai országokban, az Egyesült Államok és más fejlett országok lakói is nagy mennyiséget vesznek belőle magukhoz a különböző feldolgozott élelmiszerekkel. A chipsektől a szalámikon át a konzervekig igen sokféle iparilag előállított élelemben van jelen ez az adalék. Becslések szerint egy átlagos amerikai napi fél grammot, míg egy japán vagy koreai 1,5-10 grammot fogyaszt el belőle. Az elhízás Kínában és a többi ázsiai országban nem jelent akkora népegészségügyi problémát, mint az Egyesült Államokban, ami azt jelzi, hogy az umami ízű (az édes, sós, savanyú, keserű melletti ötödik alap íz) élelmiszer-adalékanyag nem az egyetlen bűnös a testsúly növekedésében. A szakemberek úgy vélik, több más összetevővel együtt járulhat hozzá a nátrium-glutamát ahhoz, hogy az étvágyat szabályozó és az anyagcserét befolyásoló leptin hormonból mennyi képződik.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
1. Kevesebb alvás, kevesebb zsírégetés. Az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban megjelent tanulmányban férfiak egy csoportját kérték arra, hogy aludjanak 12 órát egy éjszaka. A következő éjjelen nem aludhattak, és másnap reggel kiadós reggelit fogyasztottak. A kutatók ezután megmérték a résztvevők energiafelhasználását, azt a kalóriamennyiséget, amit puszta létezésükkel égettek el. Amikor a férfiak nem aludtak, általános energiafelhasználásuk 5 százalékkal alacsonyabb volt, mint amikor aludtak. Az étkezés utáni energiafelhasználásuk, pedig a kevesebb alvás után 20 százalékkal alacsonyabb volt. 2. Kevesebb alvás, több evés. Az Amerikai Szív Társaság 2011-es ülésszakán bemutatott egyik kutatásból az derült ki, hogy a csupán 4 órát alvó nők másnap 329 kalóriával többet fogyasztottak, mint akkor, amikor 9 órát aludtak. Az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban megjelent másik kutatás egy kísérletről számolt be, amelyben 11 önkéntes töltött kétszer 14 napot egy alvásklinikán. Először 5,5 órát aludtak éjszakánként, a második szakaszban, pedig 8,5 órát. Amikor az alanyok kevesebbet aludtak, éjszaka többet nassoltak, és nagyobb valószínűséggel választottak szénhidrátban gazdag rágcsálnivalót. 3. Kevesebb alvás, erősebb sóvárgás. Talán ez a legnagyobb felfedezés az alvás és a fogyás közötti összefüggés terén. A kevés alvás oly módon befolyásolja a hormonok szintjét, ami még a legelszántabb diétázó erőfeszítéseit is alááshatja. Az alváshiány ugyanis megnöveli az éhségérzetért felelős grelin hormon szintjét. A kevés alvás a jóllakottságot jelző leptin szintjét is csökkenti. Éjszaka a leptin szintje megemelkedik, és alvás közben azt jelzi a szervezetünknek, hogy nem kell ennie. Napközben viszont a szint csökken, amikor az energiához táplálékra van szükségünk. Kevés alvás után az egyensúly felborul: az alacsonyabb leptinszint azt jelenti, hogy evés után még mindig éhesek maradunk, a grelin pedig még tovább fokozza a problémát azzal, hogy serkenti az étvágyunkat, ami azt eredményezi, hogy a nyugtalan éjszaka után számolatlanul tömjük magunkba a kalóriadús élelmiszereket anélkül, hogy jóllakottságot éreznénk. 4. Kevesebb alvás, több megmaradó zsír. Az alváshiány a leadott tömeg típusát is befolyásolja. A Chicagói Egyetem kutatói 10 túlsúlyos, egészséges önkéntest fogtak kiegyensúlyozott étrendre, majd két 14 napos alvási ciklusban megfigyelték őket: az elsőben 7,5 órát, a másodikban 5 és negyed órát aludtak éjszakánként. A résztvevők mindkét szakaszban 3 kilogrammot fogytak, de amikor többet aludtak, 1,5 kg zsírt adtak le, míg az alváshiányos szakaszban csak 0,7 kg zsírt. Akik többet aludtak, kisebb éhségről számoltak be, ami azzal magyarázható, hogy elegendő alvás esetén a grelin szint változatlan maradt. Az ötórás alvás esetén viszont a grelin szintje 9 ponttal emelkedett. Mivel a grelin a zsírvisszatartást is serkenti, az alváshiány magyarázza azt is, miért maradt a kevesebbet alvókon több zsír. A fogyókúrát nem támogató hormon ugyanis csökkenti az elégetett kalóriák számát, és növeli a glükóz termelést. 5. Kevesebb alvás, több idő a nassolásra. Bár kutatások nem bizonyítják, egyes szakértők úgy vélik, hogy a 2 óra, amit álmatlanul töltünk, 2 órával több időt ad arra, hogy megrohamozzuk a hűtőszekrényt.
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por
|
||||||||
Bizonyos ételekből bármennyit eszünk, sosem lakunk jól. Lassanként egyre többen rádöbbennek, hogy az egészséges ételek eltelítenek, a feldolgozott, egészségtelen élelmiszerek viszont nem verik el az éhségünket – mintha semmit sem ettünk volna.
Hetente két szénhidrátmentes nap a túlsúlyos nők étrendjében az emlőrák kockázatát is csökkenti - hangzott el az amerikai San Antonióban tartott emlőrák-szimpózium egyik előadásában.
A nátrium-glutamát nevű ízfokozó, melyet a legtöbben a kínai ételekhez, és sokan az étkezés utáni fejfájásukhoz kötnek, a derékbőséget is növeli – állapították meg amerikai kutatók.
Mindenki tudja, hogy az alvás és a hízás összefügg, de hogyan? Az alábbiakban sorra vesszük a szakértők magyarázatait arra, miért akadályozza az alváshiány a fogyást és az egészséges testsúly megőrzését.