elhízás
| ||||||||
|
A Plos Medicine című lapban közzétett kutatás azt hangsúlyozza, hogy a következő generáció elhízásának megszorítása szempontjából a terhesség időszaka döntő fontosságú lehet. Szakemberek már korábban is vizsgálták az elhízások családi okait, és megfigyelték, hogy azok a gyerekek, akiknek az anyja túlsúlyos, vagy terhessége alatt sokat hízott, hajlamosabbak a hízásra, ám ennek hátterében akár a közös gének, vagy a közös környezeti tényezők is állhatnak. A mostani vizsgálat vezetője Janet Currie David Ludwiggal, a Boston Gyermekkórház munkatársával együtt alaposabban utánajárt ennek a kérdésnek. Két- és háromgyerekes anyákat kísértek figyelemmel, és gyerekeik születési súlyát összevetették későbbi, 12 éves koruk körüli súlyukkal, majd ezután a testvéreket is összehasonlították, hiszen ők többnyire hasonló génekkel rendelkeznek, hasonló környezeti, gazdasági, demográfiai hatások érik őket.
Az eredmények megerősítették azt a korábbi álláspontot, miszerint az anyák terhesség alatti súlytöbblete a gyermek születési súlyára is hatással van, de ez a hatás később sem szűnik meg. Vagyis azok, akik többet híznak várandósságuk alatt, általában nagyobb súlyú gyereket hoznak világra, akik későbbi is nagyobb valószínűséggel küzdenek majd súlyfelesleggel. Számszerűsítve mindezt úgy lehet összefoglalni, hogy akik terhesen 18 kg-nál többet híznak, azoknak a gyereke 8 százalékkal, nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos.
Currie hangsúlyozta, hogy a gyerekkori elhízás visszaszorítása érdekében nagy figyelmet kéne fordítani a terhesség alatti elhízás megelőzésére. A várandósság amúgy is a legjobb időszak arra, hogy az anyákat rávegyék az életmódváltásra, hiszen ilyenkor a legtöbb kismama kellően motivált mind a saját, mind a gyermeke egészségének javítása szempontjából.
Forrás: babaszoba.hu
A túlsúlyosoknak alacsonyabb az önértékeléseA londoni és az Adeleide-i egyetemeken is folyó kutatások szerint nagyon fontos lenne az elhízás és a gyakori mentális problémák közti kétirányú összefüggések és kockázatok ismerete, ez ugyanis kulcsot jelenthet a hatékony kezeléshez és a prevencióhoz. Bár ez a terület még meglehetősen ismeretlen, a kutatásoknak ki kell terjedniük az életmódbeli, a pszichológiai és a szociológiai tényezőkre is, hogy feltárhassák ezt az összetett kapcsolatot. A kövér emberek, különösen azok, akik elhízottnak is tekintik magukat, gyakran tapasztalják a súlyukhoz kapcsolódó előítéleteket és diszkriminációt, és ez döntően alacsony önbecsüléshez, önértékeléshez és bűnösség érzéshez vezet. A kövérség ráadásul összekapcsolódik a társadalmi-gazdasági hátránnyal és a fizikai aktivitás alacsony szintjével is, amelyek viszont szoros összefüggést mutatnak a depresszió megjelenésével. Az elhízás tartós stresszes állapotMásik aspektusa is van a túlsúly és a depresszió kapcsolatának: mivel az elhízás valóban egészségügyi kockázatok sokaságát is magával vonzza (szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség), ezek jelentős részével maguk az érintettek is tisztában vannak, és tulajdonképpen betegként kezelik magukat. Sokan tudat alatt alacsonyabb életkort is várnak maguktól. A nők különösen érintettek ebben a problémában, hiszen ők fokozottan ki vannak téve a média sugallta, irreális elvárásoknak, így a nyomás szinte állandósul rajtuk. Emiatt az elhízás megalapoz egyfajta állandósult stresszes állapotot, ami gyakran okoz jelentős pszichológiai diszfunkciókat, vagyis depresszív hangulatot és ehhez kapcsolódó tüneteket. A kutatások szerint a kevés mozgás és a túlzásba vitt evés (főleg a zsírban és cukorban gazdag gyorsételek) elterjedt szokás a depressziós és ideges páciensek közt. Ráadásul mivel ezek az ételek rendszerint nem kerülnek túl sokba, a gazdasági és szociális tényezők is megerősíthetik az egészségtelen táplálkozási formát. A felelősséget vállalni kell"Holisztikus szemlélettel kell közelítenünk a betegek felé, elsősorban az egészséges életmódra koncentrálva. Ehhez persze társadalmi szinten is "reklámozni" kell, és főleg elérhetővé kell tenni a kiegyensúlyozott táplálkozás és a mozgás lehetőségeit, de az egyén felelőssége óriási." - mondja dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője. Már kutatási eredményekkel is bizonyítható, hogy a fizikai aktivitás enyhíti a depresszió és a kimerültség tüneteit. Ez mögött az áll, hogy ha sportolunk hatékonyabbnak, érezhetjük magunkat és megerősödhet a hitünk abban, hogy elérhetjük a céljainkat, ahogy fizikailag, úgy lelki szinten is irányíthatjuk az életünket. A saját hatékonyságunkba és erőnkbe vetett hit már olyan egyszerű gyakorlatokkal is megszilárdulhat, ha elhisszük, hogy képesek vagyunk néhány emeletet lépcsőzni vagy körbefutni a háztömböt megállás nélkül, és meg is tesszük. Ezek a tulajdonságok, pedig csökkentik a depresszió és a kimerültség rizikóját, még a krónikus betegséggel küzdőknél is (ahogy ezt az Illinois-i Egyetem kutatói megállapították 192 mellrákot túlélő személy, és 292 sclerosis multiplex-es beteg vizsgálatánál). Megoldás a komplex kezelésMivel az elhízás és a depresszió összefüggései szinte ördögi körként jelentkeznek, a kezelésnek is kétoldalúnak kell lennie. A stressz menedzsment és a kognitív tréning a depressziós állapot "agyi áthangolását" célozzák, és a lelki mélypontról segítenek kibillenteni az érintetteket. A rendszeres testmozgás, különösen, pedig a nagy kitartást igénylő sportok, pedig nem csak a fogyást segítik elő, de a hangulatra és az önértékelésre is pozitívan hatnak, így pedig a depressziós tüneteket is csökkentik. Vagyis minél inkább sikerül beépíteni az életünkbe a mozgást (és persze a kiegyensúlyozott táplálkozást), annál nagyobb eséllyel szabadulhatunk meg a túlsúlytól és a depressziótól.
Forrás: oxigenmedical.hu, napidoktor.hu
További cikkeink:
A Vance Matthews által vezetett melbourne-i, texasi és japán nemzetközi kutatócsoport az emberi sejt felszínén található egyik fehérje hatásait vizsgálta 2-es típusú cukorbetegség és elhízás esetén. Eredményeik az Immunology and Cell Biology szaklapban jelentek meg. Matthews elmondta, a kutatás azért különösen fontos, mert a felnőttkori elhízás 75 százalékkal nőtt az elmúlt 25 évben, amihez a túlsúlyos és elhízott gyermekek számának riasztó emelkedése társul. Az inzulinrezisztencia közvetlen összefüggésben áll az elhízással, és 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet, mely során krónikus gyulladás jelentkezik metabolikusan aktív sejtekben. Matthews és munkatársai kimutatták, hogy az elhízást és inzulinrezisztenciát magában foglaló metabolikus szindróma több paramétere is jelentős összefüggésben áll az ADAM28 nevű metalloproteináz magas szintjével a gyulladásos sejtekben. A szakértők ezután megvizsgálták a kölcsönhatásokat a TNF-alfa gyulladásos fehérje és az ADAM metalloproteináz között. A TNF-alfa egy közismert citokin, amely elősegíti az inzulinrezisztencia kialakulását, és növeli a 2-es típusú diabétesz kockázatát. A kutatásból kiderült, hogy az ADAM28 metalloproteináz fokozhatja a TNF-alfa felszabadulását a sejtfelszínről, és ez a hatás elősegítheti a gyulladás kialakulását. Az eredmény arra utal, hogy a metabolikus szindrómában szerepet játszó ADAM28 gátlása új célpont lehet az elhízás elleni gyógyszerek fejlesztésében, amelyek következésképpen a 2-es típusú diabétesz visszaszorítását is lehetővé tennék.
Forrás: betegszoba.hu
További cikkeink:
Ezek után felmerül a kérdés: van-e értelme külön feltüntetni az élelmiszereken a kalóriaszámot? Mivel Franciaországban az elhízottak aránya mindössze 12 százalék, úgy tűnik, nem sok. A mostani kutatás során a tudósok 300 francia, québeci (francia-kanadai) és amerikai fogyasztót kértek fel, hogy töltsenek ki egy, az élelmiszerek tápanyagtartalmáról és a napi ajánlott kalória bevitelről szóló kérdőívet. A válaszolókat arra kérték, ne tippeljenek, inkább passzolják azokat a kérdéseket, amelyekre nem tudnak biztos választ. A kanadai Université Laval, a New York-i Cornell Egyetem és a francia Paul Bocuse Kutatóintézet szakértői az eredményeket összesítve rájöttek, hogy a francia résztvevők a kérdések 43 százalékára nem tudtak válaszolni. Ez az arány a kanadai válaszolók esetében 13, az amerikaiaknál, pedig mindössze 4 százalék volt. A francia résztvevők 55 százaléka nem tudta megmondani hány százalékos zsírtartalommal rendelkezik a teljes tej. Québecben ezt a válaszolók 5, az Egyesült Államokban 4 százalék nem tudta. Hasonló volt a jó válaszok megoszlása a vajról, margarinról és növényi olajokról szóló kérdések esetében is. A telített és telítetlen zsírsavakkal, kapcsolatos ajánlásokkal a franciák 17 százaléka nem volt tisztában, szemben az amerikaiak 9 százalékával. "Ez egyértelműen mutatja, hogy a franciák nem tulajdonítanak akkora jelentőséget az élelmiszerek tápanyag- és kalóriatartalmának. Az információ ugyanúgy megtalálható az élelmiszereken, de az emberek egyszerűen nem olvassák el" - nyilatkozta Maurice Doyon professzor, az Université Laval munkatársa. Sajnos úgy tűnik, a széleskörű tájékoztatás nem csökkenti az elhízás esélyét, és nem nevel egészséges táplálkozásra. "Az emberek hajlamosak csak zsírként, szénhidrátként és kalóriaként gondolni az ételekre és nem figyelnek oda a kiegyensúlyozott, teljes értékű étkezésre, pedig ez messze fontosabb, mint a kalóriaszám" - tette hozzá a kutató. A kutatás részletes leírása a British Food Journal című szaklap legfrissebb számában olvasható.
Forrás: hazipatika.com
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por Fruktozán szirup ( frukto-oligoszacharid )
|
||||||||
Azoknak az anyáknak, akik várandósságuk idején sokat híztak, a gyerekük is nagyobb eséllyel lesz elhízott 12 éves korára, egy Arkansasban végzett felmérés szerint.
Valóban mosolygósabbak a kövér emberek? A legújabb vizsgálatok szerint korántsem, ugyanis az elhízás és a depresszió szoros kapcsolatban áll egymással.
A Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatásának eredményei új gyógyszerek, kifejlesztését hozhatja az elhízás kezelésére, és csökkentheti a 2-es típusú diabétesz gyakoriságát.
Bár az amerikaiak állandóan a kalóriatáblázatok böngészésével vannak elfoglalva, az Egyesült Államokban háromszor több a túlsúlyos, mint a kalóriákkal nem sokat törődő franciáknál.