alvás
| ||||||||||||||||
|
Amerikai kutatók mintegy kétszáz önkéntest vontak be vizsgálataikba, amelyekben összefüggő és nem összefüggő szópárokat kellett megtanulniuk, majd felidézniük 30 perccel, 12 órával és 24 órával később. A csoport egyik fele reggel 9-kor tanulta a szavakat, míg másik fele este 9-kor, lefekvés előtt. Az összefüggő szópárok között olyanok voltak, mint "tűz és füst", míg az össze nem függő szópárok között olyanok, mint "rovar és igazság". Mint az egy teljes nap utáni felidézésnél kiderült, az alvásnak nem volt hatása az összefüggő szavakra, való emlékezésre. Az össze nem függő szópárok esetében azonban határozottan jobban teljesítettek azok, akik az információ megszerzését követően rövidesen aludni tértek, azokhoz képest, akik reggel tanulták meg a szavakat. Az így megjegyzett szavak hatékonyabb felidézése ráadásul a későbbi napokban is fennmaradt – állapították meg a PLoS One című nyílt hozzáférésű tudományos portálon közzétett, Jessica D. Payne vezetésével készült tanulmány szerzői.
Forrás: MTI,vital.hu
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
Köztudott, hogy immunrendszerünk közvetlen kapcsolatban áll az alvási ritmusunkkal és szervezetünk ellenállása jelentősen meggyengülhet, ha alvási szokásaink megváltoznak. Egyes szakértők szerint a cirkadián óra - az alvásritmusunkat irányító genetikai mechanizmus - felelős az immunrendszerünk számára elengedhetetlen gének szabályozásáért. A Yale Egyetem tudósai a TLR-9 gén szerepét vizsgálták egerekben. Azok az egerek, amelyek szervezetében legmagasabb koncentrációban fordult elő a TLR-9 gén, válaszoltak legjobban a baktérium- és vírusfertőzésekre. Ezek az egerek a fertőzésekkel szemben is ellenállóbbak voltak és az oltásokra is jobban reagáltak. Az alvási ciklus megváltozása a TLR-9 gén jelenlétét is befolyásolhatja, így a szervezet immunválaszai is módosulhatnak. Ez azt jelenti, hogy akár a hosszabb utazások utáni időzónaváltás-szindróma (jetlag) is súlyosabb betegségek, kialakulásához vezethet. "Az emberek ösztönösen tudják, hogy az alvásritmus felborulása kiszolgáltatottabbá teszi őket a fertőzésekkel szemben" - nyilatkozta Erol Fikrig professzor. "A cirkadián-ritmus megváltozása miatt a patogének sokkal könnyebben fertőznek és az immunrendszer is legyengül." A professzor szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy az intenzív osztályokon használt mesterséges fény és az állandó zaj hogyan befolyásolja a betegek alvásritmusát és az immunválaszait.
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink:
A mai rohanó világban azonban egyre inkább ki vagyunk téve a stressz káros hatásainak, sokszor a pihenés rovására túlvállaljuk magunkat, nem fordítunk kellő figyelmet a regenerálódásra és a testmozgásra, éjszakába nyúlóan dolgozunk, sőt, nem kevesen vannak, akik mesterségesen túlpörgetik magukat, mondjuk extrém kávézással. A jó alvással szerencsére sok minden helyrebillenthető: az alvásnak ugyanis energizáló, regeneráló szerepe van, döntő a kiegyensúlyozottság, a magas szintű teljesítőképesség, a koncentrálókészség és a jó hangulat, a kellő vitalitás megőrzésében. Ha azonban napközben is túlhajszoljuk magunkat és az éjszaka folyamán, sem nyílik mód a pihenésre, ennek már akár komoly következményei is lehetnek. Az alváselégtelenségről (inszomniáról) akkor beszélünk, ha valaki nem tud elaludni, hosszasan forgolódik elalvás előtt, vagy az éjszaka folyamán sokszor felébred, és rövidebb, de inkább hosszabb időt tölt ébren, vagy túlságosan korán ébred fel. Ha mindezen panaszok gyakran jelentkeznek nála: hetente minimálisan háromszor, több héten, vagy legalább egy hónapon át folyamatosan, úgy orvosi értelemben alvászavarról beszélünk. Ezekhez az éjszakai panaszokhoz aztán törvényszerűen nappali tünetek csatlakoznak: zavaró nappali álmosság, fáradtság, figyelmetlenség, koncentrációs nehézségek, szétszórtság, változékony hangulat, ingerlékenység és türelmetlenség. Ebből aztán ördögi kör alakulhat ki, tovább romolhat az alvás, nappal, pedig már nemcsak fáradtság jelentkezhet, hanem akár valódi depresszióba, érdektelenségbe, közömbösségbe mélyülhetnek a tünetek, ami szubjektíve is rendkívül kínzó lehet. A túlzott testi-lelki megterhelés, a felelősségteljes munkakör, a napi túlterhelés, a stressz szerepe alapvető lehet az alvászavar megjelenésében. Bizonyos helytelen szokások – úgynevezett rossz alváshygiéne – ugyancsak megronthatják az alvást. Ide tartozik a túlzott vagy késői koffeinfogyasztás (kávézás, kólázás), erős dohányzás, a késő esti edzés, tréningezés, vagy a vacsorához fogyasztott nagyobb mennyiségű alkohol. Ez utóbbi ugyan először kellemesen ellazíthat és elálmosíthat, az éjszaka folyamán azonban, amikor kiürül a szervezetből, felébreszti az embert. A stressz áttételesen is okozhat alvászavart, méghozzá oly módon, hogy testi betegség kialakulásához vezet (ezek az úgynevezett pszichoszomatikus kórképek), majd ezen, testi probléma képezi az alvászavar alapját. Stressz okozta magas vérnyomás esetén típusos panasz az elalvás zavara, de ha a stressz fekély kialakulását eredményezi, úgy a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav maró hatása nyomán jelentkezhet éjszakai felébredés. A túlsúly és a dohányzás a légzési felület károsodása révén ugyancsak alvászavarhoz vezethet, ebben az esetben az elalvás általában nem problémás, az éjszaka folyamán viszont gyakori a felébredés és az álmatlanság. Külön hangsúlyozandó a depressziót okozó tartós stresszre jellemző alvászavar: ilyenkor az ember már nagyon korán lefekszik, mert a fáradtságtól képtelen ébren maradni, de pár óra múlva, az éjszaka elején, általában 1-2 óra körül már felébred, és hajnalig álmatlanul forgolódik. Az alváselégtelenség hátterében pszichés és testi okok húzódhatnak meg: ha a vizsgálatok testi betegség fennállását igazolják, úgy elsőként ennek gyógykezelése indokolt, párhuzamosan az alvászavar gyógykezelésével. Ha a stressz, a tartós lelki túlterhelés az alvászavar alapja, vagy valódi depresszió képezi az alvászavar alapját, úgy életmódbeli változtatások mellett egyéb, hangulatjavító terápiára is szükség lehet, mely segít az alváselégtelenség megszűntetésében. A stresszoldásnak és az alvászavaroknak mára széles terápiás palettája áll rendelkezésre, melynek kisebb része lehet az átmeneti gyógyszeres terápia, de tartós eredmény stresszkezelő tréningekkel érhető el. Mindenképpen fontos, hogy szakorvossal konzultáljunk, mert csak így kerülhet sor teljes körű kivizsgálásra és a megfelelő terápia bevezetésére.
Forrás: lelekbenotthon.hu, idesuss.hu
Összetételét tekintve a méz legnagyobb részben cukor: 36-38 százalék fruktóz, 30-32 százalék glükóz (e kettő elegye az úgynevezett invertcukor), 7 százalék maltóz, 1-2 százalék egyéb cukor, de 16-18 százaléknyi víz is található benne. Glikémiás indexe általában 32 és 85 közötti. Sok ásványi anyagot és vitamint is tartalmaz (előbbiek közül: vas, magnézium, cink, utóbbiakból: B2-, B3-, B6-, C-vitamin, folsav), de ezeket is csekély mennyiségben - nehéz lenne mézből pótolni ezeket, 100 g méz körülbelül 1-3 százalékát fedezné a napi bevitelnek. A magas cukorkoncentrációnak és a kevés víznek (valamint alacsony pH-értékének) köszönhetően nem telepednek meg benne baktériumok. Spórák azonban előfordulhatnak benne, például a Clostridium botulinum spórái. Egy évnél fiatalabb gyermekekre lehet veszélyes - idősebbek emésztőrendszere leküzdi a kórokozót -, mivel a bélrendszerben átalakulva botulizmust okozhat. Ezért mézet adni egy éves kor előtt nem javasolt.
Sőt, előfordulhat mézmérgezés is, amikor a nektár nagy részét toxikus növényekről (nadragulya, maszlag, leanderfélék) gyűjtik a szorgos dolgozók. Szerencsére ez nagyon ritkán fordul elő, mivel általában a többi virágról gyűjtött nektár "felhígítja" a toxikus anyagokat. Sokan úgy tartják, hogy az a kis mennyiségű pollen, ami a mézben mindig megtalálható, segít az allergiás tünetek enyhítésében. Az állításnak ellentmondanak a vizsgálatok. Antiszeptikus hatása viszont tényleg van: a benne lévő metilglioxál nevű vegyület, valamint hidrogén-peroxid tartalma és egy defenzin-1 nevű fehérje miatt baktériumölő. Fekélyek gyógyításában értek már el jó eredményeket. Forró teában előszeretettel fogyasztják megfázás, influenza esetén, akut köhögés esetében javítja a tüneteket, gyermekeknél az alvás minőségét. A méheknek azonban más termékeit is szívesen alkalmazzák a gyógyászatban. A népi gyógyászat széles körben használja a propoliszt, míg a modern orvostudomány vizsgálódásainak tárgya: placebónál és az aciklovirnál jobb eredményt értek el vele genitális herpesz kezelésében (igaz, kevés embert vontak be a vizsgálatba, csoportonként 30-30 főt), antibakteriális, potenciálisan gyulladáscsökkentő hatású, bizonyos vegyületei, pedig ígéretesek egyes rákfajták kezelésében. Az ígéretes eredmények ellenére elég merész egyelőre kijelenteni, hogy jó például a megfázástól kezdve a tbc-n át a torokrákig (ennek ellenére nem zárható ki hatásossága).
Forrás: kodpiszkalo.blog.hu, hazipatika.com
|
||||||||||||||||
Érdemes áttekintenünk lefekvés előtt a frissen tanult információkat, mert így többre emlékszünk belőle később – derül ki egy tanulmányból.
Egy nemrég végzett kutatás szerint az alváshiány és a rendszertelen alvási ritmus betegségek kialakulásához és a fertőzésekkel szembeni ellenállás meggyengüléséhez vezethet.
Vannak szerencsés emberek, akik szinte mindig elégedettek alvásukkal: könnyen elalszanak, éjszakai pihenésük nyugodt, nem nyomasztják őket rémálmok, és reggel kipihenten ébrednek.
A méz már ősidők óta jól ismert táplálék, hosszú ideig - ameddig a cukorgyártást nem fedezték fel - a legfontosabb édesítőszernek számított. Meghűlés, felső légúti panaszok esetén ma is szívesen alkalmazzák teában, de más indikációkban is elterjedt felhasználása.
A méz összetétele természetesen nagyban függ attól is, hogy milyen növényekről gyűjtik a méhek, változhat a fruktóz/glükóz arány, valamint más anyagok előfordulásában és természetesen az ízben is lehetnek eltérések.