alvás
| ||||||||
|
A lepedők és a huzatok rendszeres tisztítása mindannyiunk számára rutinszerű. 2-3 hetente lehúzzuk, felhelyezzük a váltás garnitúrát, mosógépben kimossuk, és máris friss és tiszta ágyban alhatunk. Azonban a matrac tisztítására fele ennyi gondot sem fordítunk, hiszen azt képzelhetjük, hogy a lepedő védőburka nem engedi, hogy a további szennyeződések átjussanak rajta. Pedig a szállodákban és szálláshelyeken magas fokú higiéniás és tisztítási követelmények alapjául szolgál rendszeres tisztításuk. Tehát otthonunkban, ahol az életünk legtöbb részét töltjük, szintén elengedhetetlen lenne ezeket rendszeresen tisztítani. A por eltávolítása érdekében ma már sokan használnak porszívót, ami erre a célra megfelelő, azonban az atkák és gombák elpusztítására hatástalan. A pollenek, a por és gombák olyan allergén anyagok, amik koncentráltan találhatóak meg a matrac szöveteinek szálai között, így az egészséges emberek nagyobb veszélynek vannak kitéve a légzőszervrendszeri és allergiás betegségek miatt. Ennek elkerülése érdekében Németországban kifejlesztettek egy olyan porszívót, ami kimondottan a matracok tisztítására szolgál. A matractisztító alkalmazása során eltávolítja a házi port, a polleneket, a vírusokat, a poratkákat, a baktériumokat és a penészgombát. Külön pozitívuma, hogy szárazon működő rendszerről van szó, így a takarítás után rögtön ágyazhatunk. Védjük a szervezetünk a kórokozóktól, és tegyük minél egészségesebbé az ágyunkat, hogy minél pihentetőbb legyen az alvás.
Forrás: NapiOtthon,napidoktor.hu
További cikkeink: Gyümölcs és zöldség tisztító készülék
A Louisianai Állami Egyetem kutatói kísérletükben két hétig minden nap meggylevet adtak a résztvevőknek, hogy meghatározzák a gyümölcslé hatását az álmatlanságban szenvedő betegekre. A 65 éven felüliek közel egyharmadát sújtó inszomnia ellen sokan szednek különféle gyógyszereket, de a kutatást vezető Dr. Frank Greenway nem javasolja ezt a módszert, mert az ilyen típusú gyógyszerek négyszeresére növelhetik a csípőcsonttöréshez, majd gyakran korai halálhoz vezető esések kockázatát.
Az American Society of Nutrition San Diegó-i éves konferenciáján bemutatott kísérletben hét 68 év átlagéletkorú felnőttel itattak két hétig naponta kétszer 2,5 deciliter meggylevet, majd két hét szünet után két hétig ugyanennyi placebo italt. A kutatók megfigyelték, milyen gyorsan aludtak el, és mennyi ideig aludtak a résztvevők. Kiderült, hogy a reggel és este meggylevet fogyasztó személyek átlagosan 84 perccel hosszabb ideig aludtak, mint a placebót fogyasztók, ráadásul az ő alvásuk ritkábban szakadt meg.
A meggy a melatonin hormon természetes forrása, amely az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában játszik szerepet. A kutatók ezen kívül úgy vélik, hogy a meggylében fellelhető vörös festékanyagok, a proantocianidinek is hozzájárulnak a hatás kiváltásához, mert olyan vegyületeket hoznak létre, amelyek elősegítik az alvást.
Forrás: otvenentul.hu
És egyáltalán: aggódjunk-e amiatt, hogy túl keveset vagy túl sokat alszunk?
AlvásmennyiségA fenti kérdésekre adott válasz attól függ, hogy hogyan mérjük az alvás mennyiségét (vagy a hosszát). Az átlagos alvásidő vizsgálatára irányuló széles körű közvélemény-kutatás során a megkérdezett amerikaiak és britek válaszai nagyon nagy változatosságot mutattak. 30 százalék körüli volt azoknak a száma, akik arról számoltak be, hogy többet alszanak napi nyolc óránál, és 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy hat óránál kevesebbet. Végeztek jó néhány irányított mérést is, mely nagy általánosságban a következetes hét óra/éjszakás átlagot mutatta. Könnyen lehet, hogy az átlagos alvásmennyiség így nem nyolc, hanem hét óra. Egy másik közvélemény-kutatás során felnőtteket kértek arra, hogy tegyenek különbséget a hétköznapi és a hétvégi átlagos alvásidejük között. Az eredmény azt mutatta, hogy az átlagos hétköznapi alvásidő szintén hét óra éjszakánként, azonban a hétvégi átlagban nyolc óra, feltételezhetően azért, hogy "behozzák" a hét közben felgyülemlett alváshiányt. Átlagos alvásigényAz előzőekben az alvásidőt tárgyalva pontosan meghatároztuk az átlagos alvásigényt (szembeállítva a beszámolókban szereplő alvással). Ennek megfelelően a kutatók arra buzdították a kísérletben résztvevőket, hogy jegyezzék fel alvásuk adatait, néhány egymást követő napon keresztül, úgy, hogy annyit alhatnak, amennyit csak tudnak. A résztvevők először maximálisan kihasználták, hogy többet alhatnak, mint amennyiről korábban beszámoltak, amint pedig az alvás stabilizálódott, az átlagos alvásmennyiség elérte a nyolc óra és hat perc körüli időtartamot. Úgy tűnik tehát, hogy nagy kerülővel bár, de visszajutottunk az általánosan jónak tartott nyolc óra/éjszakás átlaghoz. Az alvás minőségeNyolc óra jóízű alvás nagyban különbözik nyolc óra pocsék alvástól. A jó minőségű alvás jórészt zavartalan, és lehetővé teszi az agynak és a testnek, hogy sorra körbejárja az alvás fázisait, három, négy, sőt akár öt alkalommal is éjszakánként. Ha ez sikerül, akkor igazán pihentető alvásban lehet részünk, aminek alapja a harmadik fázisú (lassú hullámú) és a REM alvás. Az alváskutatók megkérdőjelezik az alvás első fázisának az ébrenlét és a mélyebb alvási fázisok közötti hasznát, azon túl, hogy valóban átmenetet biztosít. Még a második fázisú alvás előnyeit sem lehet egy lapon említeni a lassú hullámú alvási fázis hasznával, ami a fiatal és középkorú felnőttek nyolcórás alvási ciklusából 60-80 percet tesz ki. A REM alvás, jellemzően 80-100 perces. Amennyiben a lassú hullámú és a REM alvás az igazi, akkor úgy tűnhet, hogy kár a többi alvási fázissal vesződni. Mégis úgy látszik, nincs rá mód, hogy meg lehessen kerülni. Az első és a második alvási fázis a lassú hullámú és a REM alváshoz vezető átjáró. Mi az alvás szerepe?Az alvás szükséglete mindenkire kiterjed, minden emlős, madár és néhány hüllő is igényli, és természetesen ez embernek is alapvető szükséglete. Ha megvonják tőlünk, úgy epedünk az alvás után, ahogyan a sivatagban a víz után. Noha jól tudjuk, hogy a test működéséhez táplálék és víz kell, azt már nehezebb felfognunk, hogy valójában miért is van szükségünk az alvásra. Ezért most ismerkedjünk meg az alvás funkcióival. Energia megtakarításTudjuk jól, hogy az alvás ideje alatt lelassul az anyagcsere, így tehát az alvás egyik szerepe az energia megtakarítás. Ráadásul a legtöbb fontos szerv az alvás ideje alatt kevésbé aktív, ilyenkor látszólag lelassul az elhasználódásuk is ahhoz viszonyítva, mintha megállás nélkül, a nap 24 órájában aktívak maradnának. Tanulás és emlékezetAz alvás ideje alatt jelentkező energia megtakarítással szemben néhány folyamat éppen beindul. 2006-ban a Pennsylvania Egyetem és a Harvard Orvosi Kar Brigham és Női Klinikájának kutatói kutatást végeztek a tizennyolc és harminckilenc év közötti korosztály körében, harminchárom nő és huszonhét férfi bevonásával. A kísérlet során a résztvevőknek szópárokat kellett megtanulniuk, amit egyszer egy megfelelően átaludt éjszaka, egyszer, pedig elégtelenalvás után kérdeztek ki tőlük. Arra jutottak, hogy az alvás "aktív szerepet játszik az emlékek megszilárdulásában", és hogy az alvásmegvonás, illetve a magolásba való "belehúzás" sem célravezető a vizsga előtti éjszakán.
Forrás: hazipatika.com
További cikkeink:
Ami biztos: nem azért, mert az agyunknak szüksége van a pihenésre, hiszen egyes területei közben is folyamatosan aktívak. Életünk harmadát alvással töltjük, de ennek a valódi okát, hátterét a tudomány még alig-alig ismeri. Természetesen a hétköznapi válasz a kérdésre az, hogy azért alszunk, mert fáradtak vagyunk - csakhogy a fáradtság tudományosan nehezen meghatározható fogalom. Egyelőre az sem teljesen tisztázott, hogy a fáradtság a test vagy az agy kimerülése-e. A legújabb kutatások szerint elsősorban nem a testnek, hanem az agynak van szüksége az alvásra. Persze ez nem azt jelenti, hogy a testnek egyáltalán nincs, hiszen az alvás nélkülözhetetlen például a növekedéshez, az immunrendszer megfelelő működéséhez. De az igazi mozgatórugói nagy valószínűséggel az agyban keresendők - mondta el dr. Acsády László, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet Thalamus Kutatócsoportjának vezetője a Semmelweis Egyetem Genomikai Hálózatának legutóbbi előadásán. Az agynak nem a pihenés végett van szüksége alvásra, hiszen ha így lenne, az alvó agy aktivitása jóval kisebb lenne az ébrenlétinél. Márpedig jól látszik, hogy egyetlen fázisát sem jellemzi csend, nyugalom, azaz csökkent idegrendszeri aktivitás. Minden stádiumra más-más aktív idegi működés jellemző, ami eltér az agy ébrenléti aktivitásától. De min dolgozik az agy olyankor, amikor nem érnek bennünket külső ingerek, nem gondolkodunk, hanem öntudatunkat vesztve fekszünk? Sok kutató arra a válaszra jutott, hogy az alvás során az éberen begyűjtött információk rendezése történik. Az alvásigény tehát nem más, mint annak a szükséglete, hogy a nap során bennünket ért információtömeget (az új dolgok tanulását, az érzelmi élményeket) és az ezzel járó idegrendszeri hatásokat az agy rendezze - mondja Acsády. A hipotézis vita tárgyát képezi, nehezen érthető ugyanis, hogy egy kacsacsőrű emlősnek (napi 20-22 óra alvás) miért kellene sokkal több információt rendeznie, mint egy naponta lényegesen több térbeli, társasinformáció-tömegnek kitett elefántnak (napi 3-4 óra alvás). Ugyancsak nem magyarázza ez a hipotézis a kis kardszárnyú delfin esetét, amely például az első hat hétben egyáltalán nem alszik. Rögzíti a fontos dolgokat, törli a lényegteleneket A nehezen magyarázható példák ellenére is tény, hogy az alvás segít az információk rendezésében, azaz a fontos dolgok rögzítésében és a lényegtelenek törlésében. Az ébrenlét során, amikor az agy új információkat kap, megváltozik az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszisok) erőssége. Alváskor, az információk újrarendezésekor a fontos kapcsolatok tartósan megerősödnek, azaz a memórianyomok tartósan megerősödnek, a nem fontos információt hordozó szinaptikus hálózatok viszont meggyengülnek, a memórianyom elvész. Kutatások támasztják alá, hogy egy megtanult mozgásminta alvás során tökéletesedik, míg ha ugyanannyi időt ébrenlétben töltünk gyakorlás nélkül, a vizsgálatok szerint az eredményünk nem lesz jobb - hangzott el az előadáson. De nemcsak mozgással kapcsolatos információk feldolgozásában segít az alvás: a tanulási és memóriateszteken pihenést követően egyértelműen jobb eredmények érhetők el. Rágcsálókon igazolták, hogy ez azért következhet be, mert az alvás során újra aktiválódtak azok az agyi mintázatok, amelyeket az ébrenléti információtömeg hatása igénybe vett. Az agy tehát alvás során "újrajátssza" az ébrenléti mintázatot (néha rövidebb idősíkon, néha fordított sorrendben), de közben el is játszik vele - talán éppen ez szükséges ahhoz, hogy a fontosat és a nem fontosat elkülönítse. Miben más az agy alváskor, mint ébrenlét idején? Régóta ismert, hogy az alvás során különböző fázisok váltakoznak. A kutatók két fő fázist különítettek el: az álomlátó alvást (az állapotot jellemző gyors szemmozgás miatt ezt rapid eye movement, azaz REM-alvásnak hívják), illetve a lassú EEG (elektroencefalogram)-hullámokkal jellemezhető alvást (más néven non-REM). A két fázis ciklikusan változik alvás során, ember esetében egy non-REM és egy REM ciklus együttesen 70-90 percig tart. Az éjszaka első felében általában a lassú hullámú alvás dominál, hajnal felé a REM túlsúlya érvényesül. A lassú hullámú vagy non-REM alvást mélyalvásnak is hívjuk, a korábbi elképzelésekkel szemben ilyenkor is álmodunk, csak ezek nem mozgalmas, színes álmok, hanem inkább lassú töprengéshez hasonlóak, és általában nem emlékszünk rájuk a felébredés után. Elsősorban e "töprengések" alatt történik a már említett ébrenléti információk feldolgozása. "A lassú hullámú alvás során - nevének megfelelően - alacsony frekvenciával, 15 Hz alatti, erős aktivitás és szinte teljes inaktivitás váltakozik periodikusan egymással. Tulajdonképpen, míg az ébrenlétben az idegsejtek folyamatosan zsizsegnek, kódolják a környezet információit, az alvás e stádiumában a folyamatos aktivitást ritmikus csöndek szakítják meg. A lassú hullámú alvás legfőbb jellemzője tehát a szabályos, nagyon sok idegsejtet egyszerre érintő csendes és aktív periódusok váltakozása" - mondta el Acsády László. A tudósok a lassú hullámú alváshoz képest viszonylag keveset tudnak az álomlátó vagy REM-alvásról. Az álmok intenzív érzelmi tartalma miatt elképzelhető, hogy ebben a stádiumban nem az információk, hanem az érzelmi életünket ért behatások rendeződnek. Ennek a stádiumnak a különlegessége az, hogy ilyenkor az agy EEG-aktvitása megkülönböztethetetlen az ébrenléti aktivitástól, a test mégis alszik, minden izomtónusát elveszítve. Egy másik érdekesség, hogy ilyenkor a hőszabályozás hatékonysága romlik. Arra a kérdésre tehát, hogy miért alszunk, egyértelmű válasz még nincs, de a jelenleg legelfogadottabb elképzelés szerint az ébrenlét során begyűjtött információk rendezése történik. Fontos megjegyezni, hogy az alvás stádiumait, azok összetett mintázatait semmilyen altató gyógyszer nem képes visszaadni, tehát ezek használata mindenképp csak korlátozott ideig javasolt - hangsúlyozta Acsády.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon További cikkeink:
|
||||||||
Az éjszakai pihenés, az alvás életünk meghatározó része. Nagy gondossággal válogatjuk meg ágyunkat, matracunkat és a huzatokat
Idősebb emberek esetében reggelente és esténként egy-egy pohár meggylé közel 90 perccel hosszabbíthatja meg az alvásidőt.
Az általánosan megfelelőnek tartott, elégséges alvásmennyiség nyolc óra; de vajon aki kilenc órát durmol éjszakánként, az túl sokat, aki hetet, az meg túl keveset?
Meglepő, de a tudomány erre a hétköznapinak tűnő kérdésre még mindig nem adott egyértelmű választ.