alvás
| ||||||||
|
A felmérés szerint tízből nyolcan az éjjeli szekrényükön tartják a mobiltelefonjukat és nagyjából minden második ember a telefonját használja ébresztő óraként is. Ezzel nem is lenne baj, ha egy kutatás nem mutatta volna ki, hogy a hálószobában tartott mobilok negatívan hatnak az alvásminőségünkre, így másnap kevésbé kipihenten ébredünk. Dr. Guy Meadows, a londoni The Sleep School munkatársa főként álmatlanságban szenvedőkkel foglalkozik, és megfigyelése szerint, azok a betegei, akik éjjelente nem tartják a készüléküket a hálószobában, sokkal jobban és nyugodtabban alszanak. Ennek oka az, hogy a mobiltelefonok fénye megzavarja a szervezetünk természetes ritmusát elhitetve vele, hogy valójában nappal van, így nincs itt az alvás ideje.
Mindennek hátterében az a tény áll, hogy a telefonokból, tabletekből és egyéb elektronikai eszközökből nagymennyiségű kék fény áramlik ki, aminek jóval stimulálóbb a hatása, mint például egy villanykörte fényének. Ennek, pedig oka az, hogy a retinában levő sejtek a melanopszin nevű pigment miatt érzékenyebbek a kék fényre, mint az egyéb színűekre. Sajnos már egy egészen rövid ideig tartó fény, például egy sms érkezése is zavaró hatású lehet, mert ha már egy-egy ilyen jelre felriadunk, sokkal nehezebben alszunk utána vissza. Ráadásul tízből négy okostelefon-tulajdonos arról számolt be, hogy ha már felriad a telefonja jelzésére, akkor már ellenőrzi is, hogy milyen üzenet érkezett, azután pedig már e körül kezdenek forogni a gondolatai, és máris vége a nyugodt pihenésnek.
Ennek az egész folyamatnak evolúciós gyökerei vannak, hiszen az ősemberek idejében, ha valaki túl mélyen aludt, könnyen felfalták a vadállatok, ezért állandóan egyfajta készenléti állapotban kellett lenni. Ma már azonban erre nincs szükség, sőt, ha valaki folyamatosan nélkülözi a pihentető alvást, annak jelentősen romlani fog a munkahelyi teljesítménye, vagy akár komoly pszichés betegségek is kialakulhatnak nála. Saját érdekünkben érdemes tehát esténként elbúcsúznunk a telefonunktól és egy másik szobában hagyni a reggeli találkozásig.
Forrás: vital.hu
Karla Allebrandt és csapata a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemről felfedezte az ABCC9-es gént, mely csökkentheti a szükséges alvásidő hosszát. A felfedezés várhatóan magyarázatot ad majd arra, hogy a keveset alvók, mint például Margaret Thatcher, volt brit miniszterelnök miként képes teljesítményére úgy, hogy éjszakánként mindössze négy órára hunyja le a szemét. 4000 embert toboroztak hét különböző Európai Uniós tagállamból, hogy kérdőívek segítségével mérjék fel alvási szokásaikat. A válaszok mellett a génállományukat is elemezték. Kiderült, hogy akiknek kettő is van az ABCC9-es gén gyakori variánsából, azok „jelentősen rövidebb ideig” pihentek éjjel, mint azok, akiknek egy másik variánsból volt kettő. Azt már korábban kiderítették, hogy az ABCC9 gén az ecetmuslicában (Drosophila melanogaster) is jelen van. Így amikor a kutatócsapat módosította azt a rovarok esetében, lerövidült azok alvásideje. „Az alváshossz és más állapotok, például a szívbetegség vagy a cukorbaj kapcsolata részben magyarázható a mögöttük rejlő közös molekuláris mechanizmussal” - magyarázta Allebrandt. „Az ABCC9 egy ősi gén, mivel az ecetmuslicában is megtalálható egy hasonló. Ezek az ízeltlábúak is végeznek alváshoz hasonló tevékenységet. Amikor blokkoltuk az ABCC9 homológ működését a muslica idegrendszerében, az éjjeli alvás időtartama lerövidült.”
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink:
Ezek a 2012-ben közzétett legfontosabb, alvással kapcsolatos kutatási eredmények. Bár tavaly is túlsúlyban voltak az alváshiánnyal kapcsolatos kutatások, az is kiderült, hogy a sok alvásnak is vannak kockázatai.
A kevés alvás növeli a stroke kockázatát 2012-ben például kiderült, hogy a napi hat óránál kevesebbet alvóknál növekedhet a stroke kialakulásának kockázata még akkor is, ha az illető nem dohányzik, rendszeresen mozog és a vérnyomása is rendben van - egyszóval nem tartozik a hagyományos rizikócsoportba. Szerencsére az alvás ebben az esetben befolyásolható kockázati tényezőnek minősül, vagyis az alvási idő növelésével csökkenthető a stroke-kockázat.
A túl sok alvás növeli az infarktus esélyét Nem megoldás azonban a túl sok alvás sem: egy másik tavalyi kutatás arról számolt be, hogy a tartósan nyolc órát meghaladó alvás a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívinfarktus kockázatát növelheti.
A kevés alvás elhízáshoz és cukorbetegséghez vezet A kevés alvás egy másik tanulmány szerint elősegítheti a rossz étkezési szokások kialakulását, ezáltal az elhízást is. A fáradt agy ugyanis nehezebben dönt az egészséges ételek mellett, inkább a jutalmazásért felelős agyterületek működése fokozódik, és a szervezet édességért, zsíros ételekért "kiált". Az alváshiány a zsírsejtekre is közvetlen hatással van, így a cukorbetegség kialakulását is befolyásolhatja.
Az alváshiánytól kimerültek, vagyunk és az immunrendszer is gyengébb A tartós alváshiány más szempontból is megterheli a szervezetet: a kimerültség stresszhez hasonló állapotot idéz elő és gyengíti az immunrendszert, de a keveset alvóknál a szorongás is gyakoribb. Egy kutatás, pedig azt is igazolta, hogy azok a diákok, akik az éjszaka egy részét alvás helyett tanulással töltik, nagyobb eséllyel kapnak rossz jegyet.
Forrás: origo.hu
Az úgynevezett Whitehall II tanulmányban több mint ötezer, 35 és 55 év közötti alany alvásidejét rögzítették öt év távlatában, továbbá szellemi tesztek eredményeit. Az adatok elemzése azt mutatta, hogy az ideális alvásidő hét óra: a hat óránál kevesebbet és a nyolc óránál többet alvók rosszabbul teljesítettek a szellemi feladatok megoldásában, mint az átlagosan 7 órát alvók. „Az alvás hossza általánosan csökken a kor előrehaladtával, ahogy a szellemi működés is hanyatlik” – mutatott rá a kutatást vezető Jane Ferrie, a University College London tudósa. Hozzátette, hogy sokkal erőteljesebben kellene tudatosítani a közegészségügynek az emberekben az alváshossz fontosságát, amely jóval kisebb figyelmet kap, mint például a dohányzás vagy az alkohol. „Az alvás fontos sejtszinten, hogy megszabaduljanak a salakanyagoktól és feltölthessék energiaraktáraikat, továbbá a memória rendezésében” – idézte Ferrie-t a The Daily Telegraph című brit lap.
Forrás: MTI
További cikkeink:
|
||||||||
Akik éjjelente nem tartják a mobiltelefonjukat a hálószobában, sokkal jobban és nyugodtabban alszanak, derült ki egy felmérésből.
A képernyő fénye a retinában található sejteket stimulálja, innen, pedig az agyba jut tovább az üzenet. Normális esetben ezek a fényérzékeny sejtek tudatják a testünkkel, hogy éppen a nap mely szakaszában járunk, és ezek szabályozzák az álmosságért felelős melatonin, illetve az ébrenlétért felelős kortizol hormon felszabadulását is. Minden mesterséges fény visszafogja a melatonin termelődését, ám a képernyő fényének még fokozottabb az ilyen jellegű hatása.
A tudósok beazonosították azt a gént, mely felelős az alvásidő szabályozásáért, és a néhány embernél működő „belső ébresztőóra” meglétéért.
Az alvás mindennapjaink nélkülözhetetlen része, ezért nem meglepő, hogy a szakemberek folyamatosan vizsgálják az egészségre gyakorolt hatásait.
Akár hét évvel is öregítheti az agyat a túl sok alvás, csakúgy, mint a túl kevés – derült ki egy brit vizsgálatból.