étrend
|
Figyelemfelkeltő illatok Gyógynövényboltban vásároljunk rozmaring- vagy bazsalikom-illóolajat. Vizsgálatok kimutatták, hogy e két illat fokozza az agy éber, figyelmi állapotban regisztrálható béta-hullámainak kibocsátását. Tegyünk egy kevés olajat a hajunkra, a csuklónkra vagy a ruhánkra - bárhová, ahonnan belélegezhetjük. Esetleg töltsünk az olajból a párologtatóba, hogy megteljen vele a helyiség levegője.
Egy csésze fekete A koffeintartalmú italok rövid időre fokozzák a koncentrációt. Egy vizsgálatban részt vett idős emberek, akik naponta 3-4 csésze kávét ittak, ritkábban hagyta cserben az emlékezetük, mint azokat, akik naponta legfeljebb egycsészényit fogyasztottak.
Oxigénből ne legyen hiány A ginkgo biloba (páfrányfenyő) serkenti az agy vérellátását, így az agysejtek hozzájuthatnak a jobb teljesítményhez, szükséges oxigénhez. Változást azonban csak akkor fogunk tapasztalni, ha esetünkben az agy nem megfelelő vérellátása okozza a problémát. Az agy vérellátását a testgyakorlás is hatékonyan javítja. Még arra is van bizonyíték, hogy a mozgás növelheti az agyi idegsejtek számát. Bármilyen rendszeres edzésforma beválhat, de a legjobb a gyaloglás, a kerékpározás vagy más aerob sport.
Memória és vércukorszint A legújabb kutatások szerint összefüggés van a glükózintolerancia és az időskori memóriazavar közt. Sok ember, különösen az idősebbek szervezete nehezen tudja a vérben lévő glükózt a sejtekbe juttatni és ott energiává alakítani. Étkezzünk rendszeresen és mértékkel; részesítsük előnyben, az élelmi rostokban gazdag zöldségeket és a teljes kiőrlésű gabonaféléket. A „jótékony" zsírok, amelyek a növényi olajokban, a diófélékben, a magvakban, az avokádóban és a halakban találhatók, anélkül segítenek egyensúlyban tartani a vércukorszintet, hogy az artériákban zsíros lerakódásokat (plakkokat) képeznének.
Ésszerű étrend Agyunk 85 százalékát víz alkotja. Ha nem szoktunk naponta legalább 8 nagy pohár folyadékot meginni, itt az ideje, hogy elkezdjük. A kiszáradás kimerültséghez vezet, és ez a memóriát is hátrányosan befolyásolja. Ügyeljünk arra, hogy az étrendünk elég B-vitamint, főként Bj- (tiamin),B3- (niacin),B6- (piridoxin) és B12- (ciano-kobal-amin) vitamint tartalmazzon. E tápanyagok segítenek az idegsejtek regenerálásában. A máj, az élesztő, a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, az olajos magvak, a búzacsíra és a húsok a B-vitamin kiváló forrásai. A telített zsírokban gazdag ételek mennyiségének csökkentése is fontos. Ezek a zsírsavak az agyat ellátó artériák üregét beszűkítik, s ez az agy oxigénellátásának romlásához vezethet. Együnk legalább hetente egy vagy két alkalommal halat. Ezek többek között azért hasznosak, mert megakadályozzák az erek „eltömődését".
Biztos, ami biztos Szedjünk naponta olyan multivitamin-tablettát, amely teljes egészében tartalmazza a felnőtteknek ajánlott napi folsav-és B12-vitamin-mennyiséget - ezekhez ugyanis nagyon nehéz az étrendből hozzájutni. Még enyhe hiányuk is a szellemi képességek hanyatlását idézheti elő.
Mindig másik nóta Gyakran hallgassunk zenét, lehetőleg többféle stílusút. Ez javítja a koncentrációs készséget, s megkönnyíti a tanultak felidézését. Bizonyos zenék az agysejtek működését is gyorsítják. Minél élénkebb a ritmus, annál fokozottabb az agyi válasz. Ha valóban élesíteni szeretnénk a memóriánkat, kezdjünk el valamilyen hangszeren játszani. Akár a dobot, akár a zongorát választjuk, kezelésük megtanulása javítja az agy elemző- és összpontosító-képességét.
Nyugalom Keressünk módot a feszültség feloldására. Az ideges vagy szorongó emberek szervezetében magas a stresszhormonok szintje. Idővel ezek befolyásolják a hippocampus, a memória irányításáért is felelős agyi terület működését. Nem szükséges meditálnunk, egyszerűen csináljunk valami kellemeset, például sétáljunk vagy festegessünk a gyerekekkel, unokákkal. A szibériai ginseng védelmet nyújt a stressz káros hatásaival szemben, és fokozza a szellemi éberséget. Vegyünk be vízbe keverve 10-20 csepp tinktúrát naponta háromszor, étkezés után, vagy szedjünk legfeljebb hat 50 mg-os kapszulát naponta. Ne alkalmazzuk egy hónapnál tovább, és legalább két hónapot várjunk, mielőtt újra kezdenénk a kúrát.
Otthoni tippek A következő gyakorlatok segítségével megdolgoztathatjuk a szürkeállományunkat, és tökéletesíthetjük az emlékezőképességünket:
1. MEMÓRIAFEJLESZTŐ Használjuk naponta többször a „rosszabbik" kezünket valamilyen egyszerű tevékenység elvégzésére. Például, ha jobb kézzel szoktunk, most mossunk fogat a ballal. Ha mindig a bal kezünkkel húzzuk fel a nadrág cipzárját, ezentúl tegyük a jobbal. Az agyunk szenzoros és motoros információkat kap az ügyetlenebb kéztől annak mozgatása közben, s ahhoz, hogy megbirkózzon a nehézséggel, új kapcsolatokat kell kiépítenie az idegsejtek között. (Válasszunk könnyű és veszélytelen feladatokat. Lehetőleg ne barkácsolás vagy főzés közben próbáljuk ki.)
2. MEMÓRIAFEJLESZTŐ A megjegyzendő adatokat próbáljuk meg valamihez kötni - egy szóhoz vagy rímhez, amely segít a felidézésében. A szivárvány színeit - piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és (ibolya) lila - például bármikor fújni fogjuk, ha kezdőbetűikkel kitalálunk egy mondatot: „Pénteken Nagyi sosem zárta kulcsra az icipici ládikát". Ugyanezzel a trükkel más, felsorolásszerű információt is rögzíthetünk. Tegyük fel, hogy lekvárt, almát, papírtörlőt, tojást és sajtot szeretnénk venni. Hogy tetszik a következő: „Laci akkor pont teknőst sétáltatott"? Így munkára fogjuk az elménket, de akár listát is írhatunk, ha máshogy nem megy.
3. MEMÓRIAFEJLESZTŐ Ha ugyanazon a napon sokfelé kell megfordulnunk, és félünk, hogy valamit elfelejtünk, képzeljünk el egy minél elképesztőbb történetet, ezeket a tennivalókat beleszőve. Tételezzük fel, hogy útba kell ejtenünk a bankot, a könyvtárat, a hentest, és be kell ugranunk a barátunkhoz, Jánoshoz, akinek egy könyvet szeretnénk visszaadni. A sztori így hangozhat: Mészáros Jani, a hentes kirabolta a bankot. A zsákmányt a könyvtárban rejtette el.
Forrás: otthonigyógymódok.hu, termalfurdo.net
Olivia Okereke, a bostoni Brigham és Női Kórház kutatója és csoportja úgy találta, hogy a kognitív funkciók esetében nem annyira az elfogyasztott zsír mennyisége, mint annak minősége számít. Eredményeikről az Annals of Neurology című szakfolyóiratban számoltak be. "Rossznak" az állati eredetű telített zsírok számítanak, valamint a transzzsírok, amelyek eredetileg telítetlenek, de hidrogénezéssel részlegesen telítik, keményítik őket, hogy könnyebben kezelhetővé és tovább eltarthatóvá váljanak. Kutatások igazolták, hogy a transzzsírok emelik az erekben kirakódó, ártó LDL koleszterin szintjét. A szakemberek egyetértenek abban is, hogy a telített zsírok, így a vaj vagy a disznózsír nagyobb mennyiségű fogyasztása növeli a szívbetegségek, az elhízás és a diabétesz kockázatát. Okereke és csoportja mintegy 6 ezer, 65 év feletti nő adatait elemezte, akik a Nők Egészsége Tanulmányban (Women's Health Study) vettek részt. Minden nővel két éves időközökben, összesen három alkalommal elvégeztek egy, a kognitív funkcióikat vizsgáló tesztet, ezen kívül étkezési szokásaikról is mindannyian kitöltöttek egy igen részletes kérdőívet. A kognitív és memória teszteken az idő teltével azok a nők szerepeltek a legjobban, akik főként telítetlen zsírokat, például olívaolajat fogyasztottak, és azok a leggyengébben, akik elsősorban telített zsírokat iktattak étrendjükbe. A transzzsírokat ebben a tanulmányban sem pozitív, sem negatív tartalommal nem hozták összefüggésbe a szellemi hanyatlással. Okereke szerint megállapításaik azért jelentősek, mert rámutatnak arra, hogy milyen egyszerű étrendi változtatással, a rossz zsírok jókra cserélésével előzhetik meg - legalább részben - a memória hanyatlását.
Forrás: MTI, napidoktor.hu
További cikkeink:
A Missouri Egyetem legújabb kutatási eredményei szerint azonban az egész napon át, tartó nassolás akár káros is lehet, főleg a túlsúllyal küzdő nőkre nézve. Kutatási eredményeink szerint a túlsúlyos nők anyagcsere-szempontból sokkal jobban járnak a kevesebbszer nagyobb adagok fogyasztásával, mint az egész napos nassolással" - nyilatkozta Tim Heden, a Missouri Egyetem Táplálkozási és Sportélettani Tanszékének hallgatója. - A nagyobb adagok ritkább fogyasztása csökkentheti a szervezet vérzsír-szintjét. Idővel a rendszeresen és ritkábban nagyobb adagok tudatos fogyasztásával a túlsúlyos nők csökkenthetik vérzsír-szintjüket és szívbetegségre való hajlamukat."
A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) felmérései szerint az Egyesült Államokban jelenleg a lakosság harmada túlsúlyos, ami jelentősen növeli a szívbetegségek kialakulására való hajlamot. "Nagyon vigyázni kell, ha valaki a 'sokszor keveset' módszerrel szeretne étkezni, mivel ez könnyen túlevéshez és egészségtelen ételek fogyasztásához vezethet" - figyelmeztet Jill Kanaley, a Táplálkozási és Sportélettani Tanszék professzora. "Vannak, akik tényleg egészségesebben étkeznek, ha többször ehetnek keveset, a legtöbben azonban csak felesleges kalóriákat visznek be a szervezetükbe." A túlsúlyos nők sokkal jobban járnak, ha tartják magukat a napi háromszori étkezéshez. Persze ebben az esetben is rendkívül fontos a kiegyensúlyozott étrend. A kutatás részletes leírása az Obesity című szaklapban olvasható.
Forrás: vital.hu
Több tanulmány talált már összefüggést a rövidebb alvási ciklusok és a magasabb testtömeg-index (BMI) között, de a jelenség okát mindezidáig nem vizsgálták. Dr. Laurent Brondel, a dijoni Ízleléstudományok Európai Kutatóközpontjának munkatársa azonban nemrég a rejtély nyomába eredt, mégpedig 12 teljesen egészséges fiatalember kétszer 48 órás megfigyelésével. Az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban közzétett eredményeit kommentálva Dr. Brondel elmondta, szerinte a kevés alvás lehet az egyik oki tényező a ma már járványos méreteket öltő elhízásos tünetek mögött. A kutató és kollégái két napot kontrollperiódusként használtak, ebben a vizsgálatban résztvevők mindent úgy tehettek, ahogy egy átlagos hétköznapjukon szoktak - annyit aludtak, ettek, mozogtak, amennyit megszoktak. A második két napban azonban az egyik éjszaka éjfélkor feküdtek le, majd reggel 8-kor ébredtek, míg a következő este hajnali kettőkor feküdhettek le és reggel 6-kor már ébredniük kellett. Ezek után, pedig annyit ehettek, amennyit csak akartak. A rövidebb alvási periódus után a fiatal férfiak 22%-kal több kalóriára vágytak, mint egy átlagos reggelükön, azaz, amikor 8 órát tudtak aludni. De nem csak reggelire ettek többet, hanem vacsorára is, az ebéd mennyisége viszont változatlan maradt. Átlagosan 560 kalóriával fogyasztottak többet, mint normálisan. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a rövidebb alvási ciklusok után azért esznek többet az emberek, mert az emlősökre jellemző, hogy nyáron kezdenek energiát raktározni, amikor az éjszakák rövidebbek, viszont az élelem bőséges. Az azonban nem elmélet, hanem biztos, hogy mindenkinek sokkal jobban oda kell figyelnie, hogy megfelelően hosszan aludjon, a kutatást vezető Dr. Brondel úgy fogalmazott: "itt az idő, hogy felismerjük végre, az alvás nem elvesztegetett idő, hiszen amellett, hogy létfontosságú regeneratív folyamatok ideje, számos más, fontos funkciója is van, amelyeket lerövidítve a szervezet nem képes megfelelően működni."
Forrás: EgészségTükör,napidoktor.hu
További cikkeink: |
||||||||||||||||
Számos memóriaserkentő és egyszerű önsegítő módszer létezik, amelyekkel bármely életkorban élesíthetjük, és remek formában tarthatjuk memóriánkat.
Ugyanazok a telítetlen zsírok, amelyek a testnek jót tesznek, kognitív funkcióinkat, memóriánkat is védik, míg a "rossz" zsírok a test mellett az agyi funkcióknak is ártanak.
Étkezési szakértők körében is régóta tartja magát az-az elképzelés, mely szerint az egészséges anyagcsere fenntartásához jobb, ha naponta többször eszünk kisebb adagokat.
Heden és kollegái nyolc túlsúlyos nő részvételével megvizsgálták, milyen hatással van az étkezések gyakorisága a vércukor- és vérzsír-szintekre. A nőket (akik összesen 1500 kalóriát fogyasztottak a vizsgálati napokon) kétszer 12 órán keresztül tartották megfigyelés alatt két külön napon. A résztvevők három vagy hat részre bontva fogyasztották el a napi kalóriamennyiséget. A vizsgálat ideje alatt a tudósok félóránként ellenőrizték a résztvevők vércukor- és vérzsír-szintjét. Az eredmények szerint a kevesebbszer többet evők vérzsír-szintje jóval alacsonyabb volt, mint a többi résztvevőé. "A médiában folyamatosan arról hallhatunk, hogy mennyire fontos, hogy a „többször kevesebbet” -elv érvényesüljön az étkezésben" - mondta Heden. "Ennek alátámasztására azonban nem találtunk elégséges tudományos bizonyítékot, és kutatási eredményeink alapján úgy tűnik, hogy az elképzelés nem is megalapozott."
Akik szeretnék megőrizni ideális testsúlyukat, jó, ha nem csak az étrendjükkel és a testmozgással törődnek, de eleget alszanak is