étrend
|
Amint arról Michael A. Grandner, a Pennsylvania Egyetem Alvásközpontjának munkatársa beszámolt, legtöbben magunk is észrevesszük, hogy a napközben elfogyasztott ételek befolyásolhatják az alvásunk minőségét, ám minderre eddig nem született tudományos magyarázat. A szakemberek 2007 és 2008 közötti adatokat elemeztek ki, melyekben az Egyesült Államok lakosságának alvásit térképezték fel egy reprezentatív minta alapján. Az alanyokat az alvásmennyiség alapján négy csoportba osztották: akik nagyon keveset alszanak, azaz öt óránál kevesebbet, akik keveset alszanak, vagyis 5-6 órát, akik átlagos mennyiséget alszanak, vagyis 7-8 órát, és akik sokat alszanak, vagyis legalább 9 órát. Valamennyiüknél feltérképezték azt is, hogy mit és mennyit esznek, valamint, hogy azokban milyen arányban fordulnak elő a különböző tápanyagok. Az eredmények azt mutatták, hogy a keveset alvók fogyasztották a legtöbb kalóriát, őket követték a normál mennyiséget alvók, majd a nagyon keveset alvók, és végül a sokat alvók. A legváltozatosabban a normál mennyiséget alvók táplálkoztak, a legkevésbé változatosan, pedig a nagyon keveset alvók. Többek között azt is megállapították a szakemberek, hogy a nagyon keveset alvók kevés csapvizet és likopint fogyasztottak (utóbbi a piros és narancssárga színű ételekben található), valamint kevesebb szénhidrát jutott a szervezetükbe, a keveset alvók szintén nem ittak sok csapvizet, és emellett kevés C-vitamint és szelént vettek magukhoz, viszont több luteint, ami a zöld és leveles zöldségekben található. A sokat alvók kevés teobrominhoz (ez a csokoládéban és a teában található), valamint dodekánsavhoz (egyfajta telített zsír)– és kolinhoz (ami a tojásból és a zsíros húsokból nyerhető ki) jutottak, viszont több alkoholt fogyasztottak. Dr. Grander megjegyezte, hogy összességében megállapítható, hogy akik 7-8 órát alszanak minden éjszaka, máshogy táplálkoznak, mint akik ennél többet vagy kevesebbet, valamint az is világossá vált, hogy mind a keveset, mind a sokat alvók kevésbé változatosan ettek a normál mennyiséget alvókhoz képest. Ami egyelőre még nem tisztázott azaz, hogy ha valaki megváltoztatja az étrendét, annak hatására megváltoznak-e az alvási szokásai is? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához a szakemberek még további kutatásokat terveznek.
Forrás: vital.hu
Gödröcskék: Ha szarusejtek válnak le a köröm felszínéről, gombostűfejnyi lyukak keletkezhetnek. Rendszerint ártalmatlanok. Ám – mindenekelőtt, ha mindkét kézen jelentkeznek – pikkelysömör vagy körkörös hajhullás kísérőjelenségeként is felléphetnek. Kiválthatja őket, továbbá ekcéma; ilyenkor a bőrgyógyász segítségére szorulunk.
Keresztbarázdák: Fertőzéses betegségről, vagy vérszegénységről árulkodhat, alultápláltság esetén is kialakulhat. Jelenlétük esetén érdemes háziorvosunkat felkeresni egy rutin laborvizsgálat elvégzése céljából.
Elszíneződések: A vegyszerek (például a körömlakkok) huzamos használata sárgás árnyalatot hagy hátra, ami idővel lenő. Amennyiben a sárga erősebb vagy barnásba megy át, ennek gombás megbetegedés lehet az oka. A patikákban kapható általános gombaölő készítmények (antimycoticus lakkok) segíthetnek a megszüntetésükben, de ha nincs javulás, irány a bőrgyógyász, számos esetben szájon át, szedhető gombaellenes készítményre is szükség van!
Kanálköröm: Egyeseknél a körömperemen kanálforma kis vályú képződik. Oka többnyire vas- vagy vitaminhiány. Ilyen esetben tanácsos egészségesebb táplálkozásra váltani sok zöldséggel, gyümölccsel, korpás termékkel az étrendünkön.
Törékeny köröm: Pajzsmirigy-megbetegedés következménye lehet, az A-vitamin, a kalcium, a vas vagy a biotin hiánya is puhítja a körmöket. A patikákban is kapható táplálék-kiegészítő készítményekkel utóbbiak hiánya pótolható.
Óraüvegköröm: A köröm zsebóra kidomborodó üvegfedelére emlékeztet, többnyire az ujjak utolsó percei is nagyok és kerekek. Egyesek a boltozatos körmöt örökölték, másoknál ellenben szív-, tüdő- vagy bélmegbetegedés, májbetegség vagy neurológiai zavar jele is lehet.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
Egy új vizsgálatból most arra is fény derült, hogy a vörösbor alkoholmentes változata olykor még alkoholos testvérénél is előnyösebb. Ritkán hallani az alkoholmentes borokról, pedig a termék régóta létezik. Az alkoholmentes bor hallatán nem valamilyen "pancsolt" italra kell gondolni, hanem egy rendkívül modern és hatékony eljárásra, amely a minőségi borokból kíméletesen, az íz- és zamatanyagok, megőrzésével távolítja el az alkoholt. Az Amerikai Szívgyógyászok Társasága által kiadott Circulation Research című szakfolyóirat számolt arról a kutatásról, amelyben a vörösbor alkoholos és alkoholmentes változatának szerepét is vizsgálták a magas vérnyomás csökkentésében. A vizsgálatban résztvevő 67, a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából kiemelt kockázati csoportba tartozó (például cukorbeteg) férfi közel három hónapig normál, megszokott étrendjét követte. Az étrend kiegészítéseként 4 héten keresztül naponta 3 deciliter vörösbort, 4 hétig ugyanennyi alkoholmentes vörösbort, majd újabb négy hétig napi körülbelül 8 centiliter gint fogyasztottak. Az eredményekből kiderült, hogy a gin hatására nem változott a résztvevők vérnyomása, a négyhetes vörösbor-kúra után, pedig csak minimális vérnyomáscsökkenést tapasztaltak. Az alkoholmentes vörösbor azonban négy hét után 6 higanymilliméterrel csökkentette a szisztolés (az első értékt), és kettővel a diasztolés (második) értéket. Ilyen mértékű vérnyomáscsökkenés a szívbetegségek kialakulásának kockázatát nagyjából 14, míg a stroke kockázatot majdnem 20 százalékkal csökkenti. Az alkoholmentes változat emellett növelte a résztvevők nitrogén-monoxid szintjét is: ez a molekula elősegíti az erek tágulását, így több vér áramlik a szívhez és a különféle szervekhez, ezáltal csökkentve a vérnyomás mindkét értékét. Bár az alkoholos és alkoholmentes vörösbor ugyanakkora mennyiséget tartalmazott a jótékony hatású, a vérnyomás csökkentésében is szerepet játszó polifenolokból, az alkohol úgy tűnik, gyengítette ezek vérnyomáscsökkentő hatását - olvasható a tanulmányban.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
Kanadai tudósok szerint a magas sótartalmú étrenden élő, keveset mozgó idős emberek gyorsabb mentális romlást tapasztalnak, mint azok, akik jobban odafigyelnek só bevitelükre. Aggasztó adat, hogy már naponta valamivel több, mint egy teáskanál só is tompíthatja az agyat és növelheti az Alzheimer-kór kockázatát – adta hírül a MediPress. A Torontói Egyetem kutatói Dr. Alexandra Fiocco vezetésével 1262 egészséges, 67 és 84 év közötti férfi és nő só fogyasztását és fizikai aktivitását vizsgálták egy hároméves időszakban. Eredményeik azt mutatták, hogy a sok nátriumot tartalmazó étrend a kevés testmozgással ötvözve különösen káros az idős felnőttek kognitív teljesítményére. A jó hír azonban az, hogy azok az ülő életmódot élő idősek, akik nem fogyasztottak nagy mennyiségű sót, nem mutatták a kognitív hanyatlás jeleit a vizsgálati időszakban. A kutatásban a nagy mennyiséget több mint napi 3090 mg tiszta nátriumban határozták meg, ami alig több, mint napi egy teáskanálnyi só. Ez a mennyiség egyébként 15 zacskó chipsszel, három és fél Big Mac-kel, és majdnem két teljes angol reggelivel egyenértékű. A Neurobiology of Aging szaklapban megjelent tanulmány szerint azonban a vizsgálat résztvevői közül néhányan majdnem háromszorosát fogyasztották ennek a mennyiségnek. A kutatók szerint a só és az agyműködés romlása közötti összefüggés ismerete segíthet az embereknek abban, hogy egészségesebben öregedjenek. Az ilyen korúaknak különösen is rá kell ébredniük, hogy a hosszú televízió előtt ücsörgés és a sós rágcsálnivalók fogyasztása nem tesz jót nekik. A kutatások egyébként azt mutatták, hogy ha valaki körülbelül 3 grammal csökkenti napi só bevitelét (ami hat szelet kenyérnek felel meg), egynegyedével csökkentheti a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
Forrás: otvenentul.hu
|
||||||||||||||||
Vajon étrendünknek van-e befolyásoló szerepe abban, hogy hogyan alszunk? Az Appetite című lapban közzétett vizsgálat első ízben mutatta ki, hogy bizonyos tápanyagoknak szerepe van alvásritmusunk alakulásában.
A körmök szembeötlő elváltozásai mögött viszont betegségek bújhatnak meg. Például a hasadt köröm akkor képződik, ha a szervezet hiányt szenved egyes ásványi anyagokban.
Hosszanti barázdák: Általában az ártalmatlan elváltozások közé tartoznak. Többnyire a korral sokasodnak. Azonban a hátterükben állhat még vashiány, bőrszárazság, keringési zavar, erős mechanikai vagy vegyi behatás.
Számos kutatás igazolta már a vörösbor jótékony élettani hatásait, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelemben betöltött szerepét.
Mindössze egy teáskanálnyi só is „tompítja az agyat” és megnöveli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A túl sok só az orvosok szerint az agyunknak és a szívünknek sem tesz jót.