rák
| ||||||||
|
A vastag- és végbéldaganat Magyarországon a harmadik leggyakoribb ráktípus. Pedig kis odafigyeléssel, jó eséllyel megelőzhető.
Bár a daganatos betegségek közül a legeredményesebben szűrhető típusról van szó, a statisztikai adatok meglehetősen szomorú képet festenek a felderítésről és a túlélési arányokról. Évente egymillió vastagbél- és végbélrákos esetet regisztrálnak világszerte, a betegeknek valamivel kevesebb, mint fele éli túl a betegséget. Magyarországon hasonló arányokról beszélhetünk: az évi 7-8000 új betegből közel 5000-en nem gyógyulnak meg. Mint a daganatos esetek legtöbbje, elsősorban az ötven feletti korosztály körében fordul elő nagy számban, legalábbis 70 százalékot meghaladóan. A vastagbél- és végbélrákos eseteket általában együtt tárgyalják, mivel a kockázati tényezők és a kezelési módok is hasonlóak, sőt a tünetek is együtt említhetők. Figyelemre méltó, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban a béldaganatok nagyobb arányban fordulnak elő, mint a harmadik világbeli területeken. Ebből arra következtethetünk, hogy a táplálkozási szokások nagyban befolyásolják a rák kialakulásának esélyét. Kockázati tényezők.A végbél- és vastagbélrák kialakulásával kapcsolatban három fő kockázati tényező említhető. A már említett táplálkozási szokásokkal összefüggő rizikótényező a nagy kalóriatartalmú ételek, illetve a kevés növényi eredetű táplálék fogyasztását jelenti. Emellett fontos megemlíteni az életmód bizonyítottan hajlamosító hatását, ide sorolható a mozgásszegény életvitel, a túlsúly, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. A harmadik kockázati tényező a genetikai hajlam. A vastag- és végbélrákos betegek mintegy negyedében, a családban már fordult elő hasonló daganatos eset. A családi halmozódás további ismérve, hogy jellemzően már az ötvenéves életkor előtt is kialakul a betegség. Ezen, daganattípus esetében fontos szólni az úgynevezett polipról, amely rákmegelőző állapotként említhető, és az esetek kétharmadában jellemző a betegségre. Ez az állapot akár évekig is fennmaradhat, mielőtt az elváltozás daganattá fejlődne. Ha ebben a stádiumban sikerül kiszűrni a rendellenességet, a gyógyítás esélye 100 százalék. Tünetek.A tünetek – a daganat jellegéből fakadóan – elsősorban székelési rendellenességben jelentkeznek. Ez több dolgot is jelenthet. A széklet állaga tartósan megváltozik, vagy váltakozva jelentkezik hasmenés és székrekedés. Jelentkezhet rendszeres haspuffadás vagy megmagyarázhatatlan hasi fájdalom. Elsősorban a felszálló szakaszt érintő daganatokra jellemző a véres széklet megjelenése. A székletben megjelenő nyákos váladék is a rák kísérőjelensége lehet. Tartós fáradtságérzet, mással nem magyarázható testsúlycsökkenés is hírt adhat a daganatról. A tünetek felsorolása mellett fontos kiemelni, hogy a végbéldaganat fájdalommal nem jár, csupán az előrehaladott stádiumban. Megelőzés.A megelőzés lehetősége elsősorban a táplálkozási szokások megváltoztatásában rejlik. A gyümölcs- és zöldségfogyasztás különös hangsúlyt kap a béldaganatok kockázatának csökkentésében – itt elsősorban a zöldségfogyasztás fontosságát hangsúlyozzák a szakemberek. A növényi eredetű rostok ugyanis felgyorsítják a bélsár áthaladását a bélen, így csökkentve a rákkeltő összetevők esélyét a nem kívánt hatás kifejtésére. Ugyancsak fontos a növényi eredetű zsiradékok használata. Kutatások bizonyítják, hogy a zsírhasználat és a béldaganatok kialakulásának esélye között szoros összefüggés van. Mivel a családi halmozódás erre a ráktípusra is jellemző, a felmenők között előforduló béldaganatok a rendszeres szűrést is indokolttá teszik.
Forrás:ötvenentul
További cikkeink:
"Mai tudásunk szerint a vastagbélrák kialakulását a túlzott állati zsiradék-, vörös hús-, és alkoholfogyasztás, a kevés rost és kálcium bevitel, a csökkent fizikai aktivitás valamint az elhízás segítheti elő" - mondja Altorjay István egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Gastroenterológiai Tanszékének vezetője.
A vastagbélrák többsége jóindulatú béldaganatokból, azaz polipokból alakul ki, amelyek éveken át lassan növekednek, de bizonyos méret fölött megindulhat a rákos burjánzás. A rák mintegy 10-15 százaléka genetikailag jól meghatározott, örökletes formában jelentkezik, de a krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén is gyakrabban fejlődhet ki a rák, ezért az ilyen betegek - colitis ulcerosa, Crohn betegség, lisztérzékenység - rendszeres ellenőrzése is fontos.
Tünetek, amelyeket vegyünk komolyan Tünetszegényen, alattomosan fejlődik ki, bizonyos jelek azonban felhívhatják a figyelmet. Ilyen például a székelési szokás viszonylag gyors megváltozása, az addig rendszer felborulása, a zavaró szorulás kialakulása, amit időnként esetleg nyákos hasmenések váltanak föl; a vér megjelenése a székletben. Idősebb korban jelentkező vashiány, vérszegénység és a váratlanul megjelenő aranyér hátterében is állhat daganat. A bizonytalan alhasi fájdalmak és emésztési zavarok, tisztázatlan eredetű fogyás is jelzésértékűek lehetnek.
Az időben felfedezett vastagbélrák kezelhető, illetve gyógyítható, ezért van különös jelentősége a szűrő vizsgálatoknak. Így 50 év felett ajánlott a rendszeresen széklet vérvizsgálatot, ha ez pozitív, akkor kötelező a vastagbél tükrözéses vizsgálata.
Nem alaptalan a félelem e kellemetlen vizsgálattól, ám kellően alapos előkészítés után - mondja Altorjay-, megfelelően gyakorlott szakemberek által végezve, injekciós nyugtatást és fájdalomcsillapítást követően a kellemetlenségek csökkenthetőek. Alternatív lehetőség a virtuális vagy CT-kolonográfia - ez szintén alapos előkészítést követően végzett hasi CT vizsgálat. Képes a vastagbél áttekintésére, azonban sugárterheléssel jár, és természetesen nem alkalmas szövettani mintavételre, vagy a polip eltávolítására, mint a sima tükrözés.
Forrás: hazipatika.com
A biomarkerek olyan jellegzetes, objektíven mérhető biológiai jelzőanyagok, amelyek a szervezet normális vagy kóros folyamataira, illetve egy adott betegséggel szembeni fogékonyságára, valamint bizonyos gyógyszerekre adott válaszára utalhatnak. Biomarker lehet sejt, gén, bizonyos molekulák, mint például enzimek, hormonok. Jellegzetes példaként a vérképet említhetjük: a hemoglobin- és vércukor értékek a páciens egészségi állapotára engednek következtetni. Egy másik, mindenki által ismert biomarkerteszt a patikában kapható terhességi teszt is.
Hármas szerepkör
Az amerikai National Institute of Health a biomarkerekek pontosabb definícióját adja: a medicinában a biomarkereket alkalmazásuk szerint érdemes megkülönböztetni. A diagnosztikus biomarkerek lehetővé teszik a páciens betegségének egy betegségcsoportban történő meghatározását. A prognosztikus biomarkerek segítségével a betegség lefolyásáról illetve a gyógyulási esélyekről kaphatunk információkat. Az úgynevezett prediktív vagy korai biomarkereknek a prevencióban jut szerep: előre jelezhetik az egyén egy adott betegségben való megbetegedésének esélyét, és azt is, hogy egy bizonyos terápiára a későbbiekben hogyan reagál. (Ezzel megkönnyíti az egyénre szabott legjobb terápia kiválasztását.) A háromféle alkalmazás között a határok átjárhatók: egy marker több kategóriába is besorolható. Például a mellrákosoknál jelen lévő ösztrogén-receptor mutációja a diagnózis felállításában (pozitív vagy negatív hormonreceptor) és a terápia kiválasztásában is segítséget jelent. (A negatívra tesztelt hormonreceptor nem reagál a hormonterápiára, így a beteget nem kell „feleslegesen” ezzel kezelni.)
A biomarkerek aktuális és potenciális használata két nagy népbetegségcsoportot érint ma: rákos megbetegedések és Alzheimer-kór.
Rákdiagnosztika- és terápia
A rákos megbetegedések közül a mellrák és a prosztatarák diagnosztikájában, illetve terápiájában már napi klinikai gyakorlatnak számít a biomarkerekkel, ebben az esetben tumormarkerekkel való tesztelés.
A tumormarkerek a vérben vagy a vizeletben található proteinek, amelyek csak rákos megbetegedés esetén vannak jelen. Ennek ellenére nem a betegség megállapítására használják őket; a markerek a kór lefolyását segítenek előre jelezni, illetve azt, hogy a beteg hogyan reagál bizonyos gyógyszerekre.
Egy másik, akár olvasónk által is ismert, vérből kimutatható biomarker a PSA (prosztata specifikus antigén). Az emelkedett PSA-szint utalhat jóindulatú prosztata megnagyobbodásra, gyulladással járó prosztatabetegségekre illetve rosszindulatú daganatra. A teszt elvégzéséhez egy egyszerű vérvizsgálatra van szükség; másik előnye még, hogy negatív eredmény esetén megspórolhatók a további, költséges diagnosztikai eljárások, úgy, mint CT- vagy MR vizsgálat. A PSA - tesztet fizikai vizsgálattal és képalkotó eljárással (ultrahang) együtt alkalmazzák, így szűrhető ki biztonsággal bármilyen elváltozás.
Valamivel komplexebb és bizonytalanabb az örökítőanyag (DNS) analízise, ami azt hivatott megmutatni, hogy egy páciens bizonyos tumoros megbetegedések nagyobb rizikóját magában hordozza-e. Így a betegség tulajdonképpeni megjelenése előtt azonosíthatók lehetnének a rizikócsoportba tartozó személyek és ennek tudatában preventív, pl. életmódot befolyásoló terv kidolgozására lenne lehetőség.
Korai Alzheimer-kór diagnózis
Nagyon valószínű, hogy az olyan neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer-kór esetén még a tünetek megjelenése előtt az agy patológiai elváltozásaira kerül sor. Megfelelő biomarkerekkel, amelyek ezt a preklinikai fázist kimutatják, és lehetővé teszik az egyes neurodegeneratív betegségek közötti pontos különbségtételt is, egy hatékony, időben elkezdett terápiát eredményezhetnének. A kezelés korai megkezdése nagyban hozzájárulna az érintett életminőségének hosszú ideig történő megőrzéséhez.
A jövő képei
A biomarker-kutatásban új területnek számít az asztma prediktív biomarkerrel történő előrejelzése, illetve az agyvérzésen átesettek pontosabb és gyorsabb, képalkotó eljárással nem kimutatható állapotának diagnosztizálása.
A biomarkerek a gyógyszeripar számára is fontosak lehetnek. Ha a jövőben az egyes betegségek rizikócsoportja pontosan és egyértelműen meghatározható, akkor sokkal kevesebb tesztszemélyre lesz szükség, ami az új gyógyszerek hosszú évekig tartó engedélyezését drasztikusan csökkentheti. Összességében elmondható, hogy a modern orvoslásban a biomarkerek nagyobb teret kapnak: kinövik klasszikus, elsősorban a diagnosztikában betöltött szerepüket és a farmakológiai kutatások központi elemévé válhatnak, nagyban megváltoztatva ezzel a terápiás eljárásokat is.
Forrás: Vital.hu
A Metabolomics szakfolyóiratban megjelent kutatásban az epigallokatekin-gallát (EGCG) nevű vegyületet, a zöld tea egyik hatóanyagát vizsgálták. Kiderült, hogy az EGCG úgy változtatja meg a hasnyálmirigy-daganatos sejtek anyagcseréjét, hogy elnyomja a laktát-dehidrogenáz A (LDHA), a rák metabolizmusában létfontosságú enzim kifejeződését.
Korábban már számos kutatás kimutatta, hogy a zöld tea és a zöld tea kivonatai hatékony kezelésként használhatók a rák és más betegségek ellen is. Egy 2012-ben megjelent kutatás szerint például a zöld tea fogyasztása nőkben csökkenti az emésztő-szervrendszeri daganatok kialakulását, egy másik kutatás, pedig azt mutatta, hogy az intravénásan közvetlenül a daganatokba beadott EGCG a daganatok kétharmadát egy hónapon belül összezsugorította, vagy eltüntette.
A Los Angeles-i Biomedikai Kutatóintézet kutatóinak Dr. Wai-Nang Lee által vezetett friss kutatása előtt azonban nem volt egyértelmű, hogyan csökkenti a zöld tea és kivonatai a rák kockázatát, és hogyan lassítják a daganatos sejtek növekedését – adta hírül a MediPress.
Kimutatták, hogy az EGCG az anyagcsere-áramlást akadályozza a daganatos sejtekben, hasonlóan az oxamáthoz, a közismert LDHA gátlóhoz. A kutatók arról számoltak be, hogy az EGCG és az oxamát egyaránt az LDHA aktivitásának elfojtása révén csökkenti a rák kockázatát, ami pedig a metabolikus működést gátolja a daganatos sejtekben.
Forrás: otvenentul.hu
|
||||||||
A második leggyakoribb daganatos megbetegedés a vastagbélrák lett, férfiaknál a tüdőrák, nőknél a mellrák előzi meg. Magyarországon évente 9 ezer ember betegszik meg vastagbélrákban, és több mint 5 ezren halnak meg. Átlagosan 50 emberből 1-nél alakul ki vastagbélrák, de családi halmozódás esetén ez az arány rosszabb. A kór főként az 50 évnél idősebb korosztályt érinti, de jóval korábban is felléphetnek.
A biomarkerek olyan fontos kérdések megválaszolásában játszanak szerepet, mint: ki az, aki beteg, ki egészséges, illetve utóbbi megbetegedhet-e egy bizonyos betegségben. Ki, mikor és milyen kezelésben részesüljön, illetve a beteg hogyan reagál egy adott terápiára és mikor lesz újra egészséges? Sok tudós úgy gondolja, hogy a jövőben a biomarkerek jelentik az egyénre szabott gyógyítás kulcsát.
Az emlőrákos betegek esetén biomarker segít annak a megállapításában, hogy milyen típusú rákos sejtek találhatók a daganatban. Ennek azért van jelentősége, mert az úgynevezett HER2-pozitív emlőrákos (a normálisnál sokkal több HER2-receptorfehérje található a sejtek felszínén) eseteknél nincs szükség kemoterápiára, a páciens jól reagál egy célzott biológiai kezelésre és jobbak a gyógyulási és túlélési esélyei. Ezzel szemben a HER2-negatív típusú emlőrák kezelése csak kemoterápiával lehetséges. A biomarker tehát segít eldönteni a célravezető, helyes kezelés mibenlétét.
A zöld tea egyik hatóanyaga gátolja a hasnyálmirigy daganatos sejtjeinek anyagcseréjét, ami megmagyarázza, hogyan csökkenti az ital a rák kockázatát, és hogyan lassítja az előrehaladását, egy friss amerikai kutatás szerint.
