rák

Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente körülbelül 66 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb daganat még mindig a tüdőrák.

Férfiaknál a prosztata-, és a fej-nyaki rákos betegségei, míg nőknél a vastag-, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést.

A daganatos betegségeknél különösen fontos lenne a megelőzés, a szűrővizsgálatok elvégzése és a korai diagnosztika, amiben sokat segítene, ha a betegek - ismerve a jellegzetes panaszokat -a tünetek jelentkezése esetén azonnal orvoshoz fordulnának. Talán akkor hazánkban a rák nem követelne évente 33-34 ezer áldozatot.

A legtöbb ráktípus a korai stádiumban nem produkál jellegzetes tüneteket, azonban felborítja szervezetünk egyensúlyát. A tünetek először nem biztos, hogy elég riasztóak, csak ha már elég sokáig nem múlnak el, akkor érdemes kivizsgáltatni magunkat. A következőkben olyan figyelmeztető korai és késő tüneteket mutatok be, amelyekkel az egyes daganatok jelentkezhetnek.

Bőrdaganatok

Ha a festékes anyajegyek színe és mérete megváltozik vagy 35 év felett új festékes folt jelennek meg, illetve nem gyógyuló sebek, fekélyek esetén keressünk fel egy szakorvost. Későbbi tünet lehet, amikor a bőrdaganat vérezni kezd, fekélyessé válik.

Mellrák

Korai tünet leggyakrabban önvizsgálat során felfedezett különálló, nem nyomás érzékeny, nem körülhatárolt, tömött vagy kifejezetten kemény tapintatú csomó. Ha azonban az emlő bőrén, vagy az emlőbimbó területén behúzottságot, illetve véres váladékozást észlelünk, az előrehaladott folyamatra utalhat. Ilyenkor a hónaljárokban megnagyobbodott nyirokcsomók lehetnek. Az emlő mérete is megváltozik: ödémássá, fájdalmassá válhat.

Fül-orr-gége daganatok

Egyik jellegzetes tünet az állandó vagy visszatérő rekedtség. A nyakon kemény tapintatú csomó jelenhet meg, illetve nyeléskor fülbe sugárzó fájdalom is lehet. Később, amikor a daganat növekszik, fulladásérzés lehet főként fekvő helyzetben, illetve a nyelés is nehezítetté válik. Gyakran csak a véres köpet miatt keresnek fel az egyének szakembert.

Hasnyálmirigy daganat

Az emésztőrendszer második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Jelentős fogyással, gyengeségérzéssel, puffadással, zsírszéklet megjelenésével jár. A kezdeti bizonytalan hasi fájdalom, később erősödik, övszerűvé válik. Később sárgaság is kialakulhat.

Heredaganatok

Napjainkban az egyik legsikeresebben gyógyítható rák. Eleinte a herében tapintható fájdalmatlan, tömött göb hívja fel a figyelmet, ami később fájdalmassá válik. Sok esetben a here megnagyobbodik, mivel a herezacskóban folyadék szaporodik fel. Ha a daganat hormont termel, a mellek megnagyobbodhatnak. A fájdalom gyakran a deréktájékon jelentkezik. Ha előre haladott a folyamat, a lágyékon tapintható nyirokcsomók jelennek meg.

Hólyagdaganat

Nem túl gyakori ráktípus és csak későn ad jellegzetes tünetet. A véressé vált vizelettel, vesetájéki vagy hasi-, alhasi fájdalommal keressünk fel egy szakorvost. Gyakran az ismeretlen okból kialakult étvágytalanság, fogyás, vérszegénység hátterében is ez a rák állhat.

Májdaganat

A májban gyakrabban fordulnak elő más daganatok áttétei, mint elsődlegesek. A rosszindulatú májdaganatok gyakran lázzal, fogyással, májmegnagyobbodással, sárgasággal járnak. Nyomásérzékenység lehet a bordaív alatt, esetenként a tumor is tapinthatóvá válik.

Méhnyakrák

Ez a ráktípus gyakrabban fordul elő azokban a nőkben, akik fiatal korban kezdték a nemi életet, akik gyakran váltogatják partnerüket, vagy többször szültek. Azonban sokáig nem okoz panaszt, ezért fontos hangsúlyozni a nőgyógyászati rákszűrés fontosságát a korai felismerésben. Előrehaladott stádiumban a daganat bővebb folyással vagy vérzéssel jelentkezik. Gyakori panasz a derék-, kismedencei fájdalom, illetve az alsó végtagok ödémája.

Pajzsmirigydaganatok

Korai tünetek közzé tartozik a nyak-, fül- és tarkótáji fájdalom, nyelési nehezítettség. Megtévesztő tünet lehet a rekedtség. A nyaki nyirokcsomók megnagyobbodhatnak. Durva, egyenetlen felszínű, nagyobb pajzsmirigy tapinthatóvá válik.

Petefészek daganat

Klinikailag tünetszegény, sokféle daganatos megbetegedést utánozhat. Alhasi feszülést, fájdalmat okozhat. Később puffadás, fogyás, gyengeség és rendellenes vérzés jelentkezik.

Prosztata- (dülmirigy-) rák

Tüneteket ritkán okoz, így korai felismerés csak szűrővizsgálatok alapján lehetséges. Jellegzetes tünetek később a gyakori vizelés, a vizeletürítés zavara, véres vizelet. A folyamat kiterjedt lehet, ha már részleges vagy teljes vizeletelakadást, illetve csontfájdalmat okoz.

Tüdőrák

Kezdetben semmilyen tünete nincs a daganatnak, fájdalom is csak akkor jelentkezik, ha a daganat a mellhártyát is érinti.  Nagy szerepe van a korai diagnózisban a tüdőszűrőnek. A köhögés, mint tünet lehet állandó, kínzó, ugató, illetve ingerköhögés. A köpet ilyenkor vércsíkos vagy véres lehet. Később a gyengeség, fogyás, fulladás, vérköpet mennyisége fokozódik.

Vastag- és végbélrák

Mindig gondolni kell rá, ha az eddigi székelési szokás megváltozik, ha szorulás és hasmenés váltakozik, ha fájdalmassá, nehezítetté válik a székürítés. A széklet mennyiségében, állagában is változás lép fel, sokszor friss vagy alvadékos vér, illetve nyák található benne. Ezek a tünetek sokszor összetéveszthetőek az aranyér okozta tünetekkel. Később hasi diszkomfort érzés, görcsös fájdalom jelentkezhet. Emellett gyakori a fogyás, vérszegénység, sápadtság, mint általános tünet. Amennyiben a felsorolt tünetek közül csak egy is előfordul, érdemes szakorvoshoz fordulni.

Vesedaganat

Kezdeti stádiumban ritkán okoz jellegzetes tüneteket. Leginkább hasi, deréktáji panaszok miatt keresnek fel szakembert, és így véletlenül fedezik fel a daganatot. Ha előre haladott a folyamat, vérvizelés, deréktájon jelentkező tompa vagy görcsös fájdalom észlelhető. Nem ritka, hogy tapinthatóvá válik a daganat. Kísérő panaszok lehetnek a láz hidegrázással, a fogyás, hasi puffadás, hányás és a hirtelen jelentkező magas vérnyomás.

Forrás:

Az eredeti cikk a WEBBeteg.hu-n olvasható

További cikkeink:

Cholican kapszula

Ican kapszula

Spirulina kapszula

Lecitin tartalmú kalcium

A Hepatology című orvosi szakfolyóirat szeptemberi számában megjelent tanulmány szerint a sáfrány hatékonyan alkalmazható a májrák megelőzésében és megállítására, azaz kiváló természetes kemopreventív anyag.

A máj sejtjeiből elsődlegesen kiinduló daganat, azaz a májsejtrák (hepatocelluláris karcinóma, HCC) a világon az ötödik leggyakrabban előforduló rákfajta, és a köznyelv legtöbbször ezt a daganatos betegséget érti "májrák" alatt. A májsejtrák kialakulásának kockázatát leginkább a krónikus hepatitis B és C vírusfertőzés növeli, de e betegségre hajlamosít a vastúlterhelés, a zsírmáj és a túlzott alkoholfogyasztás is. Kialakulásában továbbá szerepet játszhatnak káros környezeti hatások (dohányfüst, benzingőz, stb.) is.

Manapság a rák ellen folytatott küzdelemben komoly érdeklődés övezi a gyógynövényeket és fűszernövények kemopreventív hatásait, hiszen kevés igazán hatékony kezelési mód létezik a daganatok kialakulásának megelőzésére és elburjánzásának megállítására. Korábbi vizsgálatok már bizonyították, hogy a sáfrány (Crocus sativus) antioxidánsokban igen gazdag, gyulladásgátló és rákellenes hatású, így a kutatók komoly reményekkel vágtak bele e fűszer vizsgálatába.

A kutatás során a szakemberek májsejtrákos patkányokon vizsgálták a sáfrány hatásait. A 22 hétig tartó kísérletben az állatokat először rákkeltő anyaggal (dietil-nitrozamin, DEN) kezelték, majd két hét elteltével naponta adtak nekik testsúly-kilogrammonként 75 mg, 150 mg vagy 300 mg sáfránykivonatot. Az eredmények azt mutatták, hogy a sáfrány jelentősen csökkentette a májban található csomók (nodulusok) számát, továbbá a legnagyobb dózissal kezelt egyedekben teljesen meggátolta a csomók kialakulását. A sáfrány megelőzésként is hatásosnak bizonyult: a vizsgálat előtt megelőzési céllal alkalmazott sáfránykúra hatására jóval kisebb mértékben nőttek a máj károsodásának mértékére utaló májfunkciós értékek (pl. GGT, ALT, AFP).

Az eredmények azt sugallják, hogy a sáfrány rákellenes hatással rendelkezik, segíti a károsodott sejtek úgynevezett programozott halálát (idegen szóval apoptózist), gátolja a rákos sejtek burjánzását és csökkenti a gyulladásokat. A további kutatások a sáfránykivonat működési mechanizmusát kívánják feltárni.

Forrás: origo.hu

Mitől félti jobban a gyerekét? Egy méhcsípéstől vagy egy méhnyakrák elleni védőoltástól? Immár fél évszázada tudományosan is igazolt tény, hogy a méhek által termelt méreg már egészen kis mennyiségben alkalmas a rák megelőzésére.

Ahelyett azonban, hogy az élelmiszerboltokban is lehetne kapni, adómilliárdokat költünk a spanyolviasz feltalálására.

A fél évszázaddal kicsit alul is becsültem a dolgot. Az Inform Africa cikke szerint már az ókori orvosok is alkalmazták a méhcsípést, de modern kori kollégáik megvetése miatt ez a tudás évszázadokig feledésbe merült.

A New York-i Rákkutató Intézet 1965-ös éves jelentésében már elismerte, hogy a méhészek között a legalacsonyabb az előfordulási gyakorisága a rák az összes típusának világszerte. Csaknem fél évszázaddal ezelőtt, a Journal of the National Cancer Institute, (1948 október), közzétett egy jelentést, Dr. William Robinsontól, amelyben azt állították, hogy ha virágpor adnak az élelmiszerekhez (az arány 1:10.000), akkor megelőzhető vagy látványosan késleltethető a rosszindulatú emlődaganat megjelenése.

Egy közelmúltban Németországban készült felmérésből az, derült ki, hogy a méhészek 5 évvel élnek tovább, mint az átlagpopuláció. Bár ebben a jelentős különbségben bizonyára szerepe van egyéb, életmódbeli különbségeknek is. A méhészek ugyanis több időt töltenek a friss levegőn, több méhészeti terméket fogyasztanak, többet mozognak, mint az átlag HírTV néző. Talán soha nem lehet szétválasztani, hogy ebben az öt értékes évben mennyi szerepe van a méhméregnek, a méznek, a virágpornak, a propolisznak, a friss levegőnek, a mindennapi mozgásnak, de minek is? Ezeket így együtt bárki bevezetheti az életébe anélkül, hogy most elrohanna méhkast vásárolni.

Egy francia vizsgálatban 2008-ban az, derült ki, hogy a méhészek közt 1/100-ad része volt a rákos megbetegedések aránya, mint a többi vizsgált mezőgazdasági termelő között. Ez azért értékes megfigyelés, mert nem egészségesen élő méhészeket hasonlítottak össze uránbányászokkal, hanem azonos munkakörülmények között dolgozó emberek voltak az ellen minta. Valami tehát mégis van a méhészeti termékekben, ami korunk egyik leggonoszabb betegsége ellen dolgozik.

Bár semmi orvosi kutatás nem igazolja, de érdemes megfogadni Dr. John Anderson méhész professzor (Aberdeen Egyetem), javaslatát: "Tarts méheket és egyél mézet, ha sokáig akarsz élni. A méhészek tovább élnek, mint bárki más ".

Még egy jótanács:

Ne szupermarketben vásárolj mézet! Ha nem vagy lusta és megkeresed a hozzád legközelebb élő méhészt, háromszorosan is jól jársz:

Egyrészt azokból a virágokból készült mézet fogod kapni, ami a környékeden nőtt. Ezzel jelentősen csökkenthető az allergiás tünetek, mint például a szénanátha kialakulása.

Másrészt a méhek, miközben gyűjtögetnek, mellékesen beporozzák a környék virágait, gyümölcsfáit, amivel azok terméshozamát növelik. Én például imádom az ingyen almát, körtét és cseresznyét, amit egy bő termés alkalmával a szomszéd nekem ad, mert már nem fér a kamrájába. Belegondoltál már abba, hogy ez mennyi pénzt jelent?

Harmadrészt, nem is kerül többe. Miközben alkudozol a méhésszel sokat meg is, tanulhatsz tőle és a bolti ár alatt jutsz hozzá a mézhez. Sokszor kapok tőle ajándékba viaszt, propoliszt vagy virágport, amit az Intersparban soha nem kaptam.

Forrás: naturhirek.hu

Propolisz tabletta

Ötven éven felül, a menopauza után, a nőknek több egészségügyi probléma lehetőségével szembe kell nézniük. Csokorba szedtük a négy leggyakoribb, ebben a korban a nőket érintő betegségeket és azok tüneteit, illetve figyelmeztető jeleit.

A mellrák

A nőknél leggyakrabban megjelenő ráktípus, melynek 80 százalékát a menopauza után diagnosztizálják. A mellrák nem egységes betegség, annak számos formája fordul elő. A betegség lehet egyoldali, amikor csak az egyik emlőben található meg, de lehet kétoldali is, mikor mindkét emlőt érinti. Leggyakrabban az egyoldali forma fordul elő. Mellrák bármely, az emlőt felépítő sejttípusból származhat:

Mirigyes állomány. Felépítésében lebenykék és az emlőbimbóhoz vezető csatornácskák vesznek részt. A lebenykék feladata a szoptatás folyamán az anyatej termelése, mely a csatornácskákon keresztül jut az emlőbimbóhoz, ahol azok nyílásán keresztül ürül ki.

Zsír- és kötőszövet. A mirigyes állomány védelmére szolgál, az emlő méretének és formájának meghatározója. Kivételt képez a terhesség és a szoptatás ideje, amikor a mirigyes állomány jelentősen megnő: ekkor az emlő tulajdonságait az határozza meg.

Vér- és nyirokerek.

Az emlőből kiinduló rákokat carcinómának nevezzük. Az ún. lobularis carcinómák a lebenykékből indulnak ki, az ún. ductalis carcinómák a csatornácskákból.

Mindkét típusnak további altípusai ismeretesek, melyet a diagnózis felállítása során mindig meghatároznak.

Tünetei: Csomó a mellben, tartós fájdalom, mellbimbó eldeformálódása, a mell alakjának változása és/vagy fokozott érzékenysége, a bőr színének vagy rugalmasságának elváltozása – például "rágyűrődése" a mellbimbóra.

Méhnyakrák

Legtöbbször 25 és 65 év közötti nőknél jelenik meg, a méh alsó részén. A méhnyakrák több mint 80%-ban gyógyítható, ha időben felismerik és kezelik a tüneteket. A méhnyakrák a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganatféleség.

A méhnyakrák ún. daganatmegelőző állapota a cervicalis intraepitelialis neoplasia (CIN). A CIN még nem valódi daganat, de a rákszűrés során diagnosztizálható, és az idejében végzett beavatkozással gyógyítható. A méhnyakrák napjainkban is a gyakori halálokok között szerepel.

Magyaroroszágon évente, mintegy 1000 új esetet fedeznek fel, amely jelentős hányada ekkor már előrehaladott, gyógyíthatatlan stádiumban van. A rossz statisztikai mutatók annak köszönhetők, hogy a méhnyakrák szűrés bevezetése és kiépítése ellenére, a nők jelentős hányada sajnos nem vesz részt ezen vizsgálaton, noha a méhnyakrák a szűrés során már korai stádiumban is már jól felismerhető, illetve időben megkezdett kezeléssel az esetek nagy részében gyógyítható.

Tünetei: Havi vérzések közti időszakban, szex vagy menopauza utáni, egyébként nem jellemző vérzés. A vagina kellemetlen szagot áraszt, a közösülés száraz, fájdalmas érzés.

Petefészekrák

A negyedik leggyakoribb rák a nők körében. 90 százalékban a 45 fölötti, menopauza után lévő nőket érinti. A petefészek daganatok előfordulása viszonylag gyakori, a női nemi szervek rosszindulatú tumorainak 20-25 százalékát teszik ki. Korai felismerésüket nagyon megnehezíti, hogy kezdetben nem okoznak súlyos tüneteket, és a kismedencén belüli elhelyezkedésük miatt sokáig rejtve maradnak, így igen nagy méretűre is növekedhetnek. Időben való felismerésüket az is nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre olyan szűrővizsgálat, mint emlő- vagy méhnyakrák esetén.

Ha valamilyen elváltozásra derül fény, általában csak műtéttel dönthető el biztosan, hogy ártalmatlan cisztáról, vagy valódi - jó-, illetve rosszindulatú - daganatról van szó.

A ciszták valójában nem daganatok, hanem rendszerint az ovuláció valamely zavarához társulnak. Spontán visszafejlődhetnek, majd újból kialakulhatnak. A ciszta is okozhat panaszokat: feszítő érzést, görcsös fájdalmat az alhasban.

Tünetei: nehezen azonosíthatók korai stádiumban, mivel a tünetei fölött könnyedén elsiklik a beteg, esetleg korral járó természetes tüneteknek tekinti. Gyomorrontáshoz hasonló panaszok, felpuffadás, hányinger, vaginális vérzés, medence- és gyomorfájdalmak.

Csontritkulás

Minden harmadik nőt érinti. Kockázatnövelő tényező a túlzásba vitt diétázás vagy testgyakorlás, valamint az ösztrogénhiány. Utóbbi miatt általában a menopauza körül jelenik meg. Az oszteoporózis a csontok anyagának kóros mértékű megkevesbedése úgy, hogy a maradék csontállomány szerkezete és eloszlása a testben szabályos marad.

Az oszteoporotikus csontok meggyengülnek, ami miatt korábban még könnyen elviselt terhelések hatására is eltörhetnek.

Első jele egy kisebb baleset miatti csonttörés lehet, leggyakrabban a gerinc, a combnyak, a medence és a csukló csontjai törnek el. Előrehaladott formájában már egy lehajolás, kisebb tárgy felemelése, köhögés is csonttöréshez vezethet. Súlyos esetben a csigolyák a test súlyától összeroppanhatnak, ami görnyedéshez és a testmagaság csökkenéséhez vezet.

Tünetei: csukló- vagy csípőfájdalom, csontrepedés.

Forrás: otvenentul.hu, webbeteg.hu