rák
| ||||||||
|
Az Egyesült Királyságban több mint 100.000, évente újonnan diagnosztizált rákeset tulajdonítható a dohányzás, a helytelen táplálkozás, az alkoholizmus és az elhízás káros hatásainak és ez a szám 134.000-re emelkedik, ha figyelembe veszünk több, mint egy tucat életmódbeli és környezeti rizikófaktort – állítja egy, a „Rák Brit Szakfolyóirata” c. szakkiadványban nemrég megjelent tanulmány. „Figyelembe véve az összes bizonyítékot, világos, hogy a rákesetek kb. 40 %-át olyan dolgok okozzák, amelyeken képesek vagyunk változtatni.” – állítja Max Parking professzor, az Intézet Queen Mary Londoni Egyetemének epidemiológusa. (Az epidemiológus, a járványtani szakértő feladatkörébe tartozik a különböző lakossági csoportokat, társadalmakat és kultúrákat jellemző betegségek kockázati tényezőinek és mintáinak a tanulmányozása.) A friss rák- és életmód tanulmány azt mutatja, hogy a dohányzás a legnagyobb veszélyforrásnak számít, a rákbetegségek mintegy 23 %-áért felelős a férfiak és 15.6 %-áért a nők körében. Dr. Parkin professzor szerint nagyon sok ember azt hiszi, hogy a rák kialakulásáért a gének okolhatók, illetve „sorsfüggő”, hogy rákbetegek leszünk-e vagy sem, pedig nem így van. A kutatók néhány meglepő dologgal is találkoztak: „Meglepődtünk, hogy a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás a férfiaknál mennyire fontos védőeszköz lehetne a rák kialakulásával szemben. A nőknél viszont azon lepődtünk meg, hogy a túlsúlynak károsabb hatása van, mint az alkoholnak.” – mondja a professzor. A professzor és munkatársai megállapították, hogy az évente 158.700 fő férfi rákbetegnél a „top” rizikófaktorok az alábbiak (az esetek száma kerekített szám):
A 155.600 fő, rákkal diagnosztizált nő esetében a vezető kockázati tényezők az alábbiak:
Mivel a legtöbb rákos betegség kifejlődéséért egynél több kockázati tényező is felelős (pl. a méhnyakrák kialakulása a HPV fertőzéssel és a dohányzással egyaránt összefügg), ha valaki összeadja az egyes faktorokhoz tartozó százalékokat, megállapíthatja, hogy több mint 100 %-os is lehet a kockázat mértéke. Az Intézet információs igazgatónője, Sara Hiom elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a Rákkutató Intézet nem akarja azt, hogy az emberek bűnösnek érezzék magukat, mert néha többet engednek meg maguknak, mint kellene, például Karácsonykor megisznak egy italt és elismeri, igenis nehéz lehet ilyen alkalmakkor az étkezésben és az ivásban mértéket tartani. De ezt is hozzátette: „Nagyon fontos lenne, hogy megértsék az emberek, a hosszú távú életmódbeli változtatások valóban csökkenthetik a rákbetegség kockázatukat.” Az Intézet egy másik munkatársa, Dr. Harpal Kumar szerint az, hogy valaki egészséges életmódot folytat, önmagában még nem garancia arra, hogy nem lesz rákos, de ez a tanulmány megmutatja, milyen nagymértékben csökkenthetjük az előfordulás esélyét: „A dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges testsúly fenntartása olyan „újévi fogadalom” lehet, amely a jövőben életeket menthet.”
Forrás: diagnozis.hu
A sör egészséges és természetes alapanyagokból készül: komlóból, élesztőből, vízből és malátából. Mindezek révén, persze csak mértékkel fogyasztva, hozzájárul az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. Emellett a mértékkel fogyasztott sörnek számos jótékony hatása is van a szervezetre. Mivel 93 százalékban vízből áll, a szervezetünk számára nélkülözhetetlen vizet a sörfogyasztók ízletes formában juttathatják szervezetükbe. Ráadásul viszonylag alacsony alkoholtartalmú szomjoltó ital. Bizony, a sör a kiegyensúlyozott táplálkozás része lehet, mivel fontos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Található benne B-vitamin, ezen belül niacin, riboflavin, B6-vitamin és folsav. Előnyös tulajdonsága még, hogy az ásványi anyagok egészséges arányban találhatók meg benne; sok káliumot, kevés nátriumot tartalmaz, ez, pedig fontos az egészséges vérnyomás fenntartásához. A sör kevés kalciumot tartalmaz és sok magnéziumot, vagyis megelőzheti az epe- és vesekőképződést. A komlóban lévő anyagok megakadályozzák a csontokban a kalcium lebomlását. Ez jó indok lehet a napi sörfogyasztásra, de csak mértékkel: 0,33 liter 4,5 százalékos sör, azaz 12 g alkohol fogyasztása megengedett egy nap. A vesekő kockázatát a mértékletes sörfogyasztás bizonyítottan kb. 40 százalékkal csökkenti. A sörben oxidációs folyamatokat gátló anyagok vannak, így szerepe lehet a rákkal szemben folytatott küzdelemben is. A bor ezen kedvező tulajdonságát gyakran emlegetik, viszont kevésbé ismert, hogy a sör is tartalmaz ilyen anyagokat. Egy pohár sör több mint kétszer annyi oxidációt gátló anyagot tartalmaz, mint az ugyanakkora alkoholtartalmú fehérbor és fele annyit, mint a vörösbor. Emellett a sörben található molekulák kisebbek, így a szervezet könnyebben és gyorsabban tudja őket hasznosítani, mint a szilárd anyagokból származó vagy a borban lévő nagyobb molekulaméretű szabadgyök-képződést megakadályozó anyagokat. A komlóban lévő oxidációt gátló anyagok (flavonoidok) elsősorban a gyomor-bélrendszeri daganatok, a mellrák és a pajzsmirigyrák leküzdésében játszhatnak szerepet. Emellett szíverősítő és csontritkulást megelőző hatásuk is van. A sörfogyasztás véd a Helicobacter pylorival baktériummal szemben, amely gyomorfekélyt okoz, és a gyomorrák kialakulásának kockázatát is növeli. A sör oldható ballasztanyagokkal is ellátja a szervezetet, melyek az árpamaláta sejtjeinek sejtfalaiból származnak. Egy liter sör a napi ajánlott ballasztanyag-bevitel 20%-át tartalmazza, egyes sörfajták akár a 60%-át. A sör segíti az egészséges bélműködést, pozitív hatással van az emésztésre és a tápanyagok felszívódására, továbbá csökkenti a koleszterinszintet, ezáltal a szívbetegségek kialakulásának kockázatát is. Nemcsak az számít, mit iszunk, hanem az is, hogy mennyit!A legújabb vizsgálatok szerint sem a kocsmai „nagy ivók”, sem azok nincsenek védve a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, akik egyébként nem isznak sok alkoholt, de egy alkalommal felhajtanak 4-5 pohár sört. Valóban hizlal a sör?Európa számos országában nevezik a has fölé lerakódott zsírréteget „sörhasnak”. A mértékletes sörfogyasztás és az elhízás között azonban nincs ok-okozati összefüggés. A sör az egészségre gyakorolt pozitív hatásai miatt egyes diéták kiegészítője is lehet. Azoknak, akik magas vérnyomás vagy magas vérzsírszint miatt nátrium-, fehérje-, zsír- és koleszterinszegény táplálkozást kénytelenek folytatni, a nátriumban szegény, zsír- és koleszterinmenetes sör a diéta hasznos kiegészítője lehet. A sörfogyasztás nem hizlal, feltéve, hogy mértékkel fogyasztjuk. A sör a kiegyensúlyozott étrend része lehet. Ezenkívül a sörfogyasztás hatásaival kapcsolatos tanulmányok azt mutatják, hogy az alkoholos italok energiatartalmát a szervezet kisebb hatékonysággal hasznosítja. A sör kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a legtöbb alkoholmentes ital.
Forrás: webbeteg
Az Ohio Állami Egyetem kutatói azonban most azt állítják, hogy a stresszre leadott válaszként testünk az ATF3 nevű gén működésbe léptetésével képes magunk ellen fordítani a rákot. Ez a váratlan felfedezés akár olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez is vezethet, melyek a fehérjék megcélzásával gátolják meg a tumorokat abban, hogy átterjednek más szervekre is, és ezáltal halált okozzanak. Normális esetben a jóindulatú sejtek öngyilkosságot követnek el, ha úgy érzik, visszavonhatatlanul károsodtak, a rákos sejtek azonban valahogy ráveszik az immunrendszernek a tumorhoz csatlakozó sejtjeit arra, hogy az ATF3 működésbe lépjen, ez a gén, pedig segíti az immunsejteket abban, hogy szabálytalanul viselkedjenek, és menekülő utat nyissanak a ráknak a test többi része felé.
Amint azt Tsonwin Hai professzor kifejtette, ha a testünk nem segíti a rákos sejteket, akkor azok nem tudnak olyan nagymértékben elterjedni, a stressz azonban nagyon káros szerepet játszik ebben a folyamatban. A szakember közel 300 mellrákos betegnél figyelte meg az ATF3 káros hatását, egereken végzett kísérletek során, pedig bebizonyosodott, hogy azokban a rágcsálókban, melyekből hiányzott ez a gén, a melltumor-sejtek kevésbé tudtak elterjedni a tüdő irányába. Amint arról a professzor beszámolt, ha szervezetünk egyensúlyban van, nincs gond, ám ha stresszes helyzet jön létre, az immunrendszer átalakul, és ahelyett, hogy megvédene, támadásba kezd. A Journal of Clinical Investigation című lapban közzétett tanulmány arról is beszámol, hogy ez a stressz-gén egy nap akár egy olyan gyógyszer kifejlesztéséhez nyújthat segítséget, mellyel megakadályozható a rák továbbterjedése. Eközben a Blood című folyóiratban közzétett kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy egereken végzett kísérletek alapján úgy tűnik, a kalória-bevitel csökkentésével szintén javítani lehet a rák túlélési esélyeit, ha ugyanis kevesebbet eszünk, akkor a sejtek is kevesebb tápanyaghoz jutnak, lelassul az anyagcsere, és így többek között a rákhoz kapcsolódó fehérje működése is korlátozódik.
Forrás: vital.hu
Napi 50 grammal, nagyjából egy virslivel több feldolgozott hús rendszeres fogyasztása 19 százalékkal emelheti egy embernél a betegség megjelenésének valószínűségét, noha a hasnyálmirigyrák előfordulási aránya így is alacsony. Korábban összefüggésbe hozták már a vörös és feldolgozott húsok fogyasztását a bélrákok gyakoriságának növekedésével, ezért Nagy-Britanniában például az új ajánlások szerint nem javasolják, hogy naponta 70 grammnál többet egyen egy felnőtt ezekből az élelmiszerekből. A British Journal of Cancer című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz 11 klinikai próba adatait elemezték, amelyekbe összesen 6643 hasnyálmirigyrákban szenvedő pácienst vontak be. Susanna Larsson kutatásvezető, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa csoportjával úgy találta, hogy az étrendben napi 50 grammal több feldolgozott hús 19 százalékkal, 100 grammal több pedig 38 százalékkal növelte meg a hasnyálmirigyrák kockázatát. Mivel ennek a ráktípusnak nagyon rossz a túlélési aránya, Larsson szerint különösen fontos megérteni, milyen tényezők növelhetik kockázatát.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por
|
||||||||
Az Egyesült Királyság Rákkutató Intézete (Rákkutató UK) szerint az összes rákbetegség mintegy 40 %-ának a kialakulása elkerülhető lenne.
Nyakunkon a nyár, az elviselhetetlen hőség, amikor egyszerűen muszáj sört inni. És tessék, még egészséges is!
Egy friss kutatás szerint a stressz képes táplálni a rákot, méghozzá oly módon, hogy egy bizonyos gént működésbe léptet, melynek hatására a betegség szétterjed a szervezetben. A stresszt már korábban is összekapcsolták egyes ráktípusok – például a mell- és a prosztatarák – kialakulásával, ám az okok idáig ismeretlenek voltak.
Svéd kutatók megállapítása szerint kapcsolat van a feldolgozott húsok, például a szalonna és a szalámik fogyasztása és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.