rák
| ||||||||||||||||
|
A táplálkozási szokásokkal összefüggésben nagy eltérések vannak az egyes térségek között a betegség előfordulásában. Kínában elterjedtebb, Európában valamivel ritkább betegség a nyelőcsőrák, ám ezzel együtt is számos tragédiáért felelős. Magyarországon évente körülbelül négyszáz új beteget regisztrálnak. A nyelőcsőrák hazánkban az összes rosszindulatú daganatnak nagyjából 2 százalékát, a tápcsatorna lehetséges tumoros elváltozásainak 4 százalékát adja. A nyelőcső (oesophagus) a garat és a gyomor között helyezkedik el, a mellüregen áthaladva átfúrja a rekeszizmot. Belülről nyálkahártya béleli, önálló kötőszövete és erős izomszövete van - a perisztaltikus mozgás révén képes a falatot a gyomor felé - egészséges állapotában a testhelyzettől gyakorlatilag függetlenül - továbbítani. Kit fenyeget a nyelőcsőrák? A nyelőcsőrákban megbetegedők életkora általában 50 és 70 év között van, előfordulása a férfiaknál gyakoribb, s esetükben az egyébként is csekély gyógyulási esély még rosszabb, mint a nőknél. A kiváltó okok között legfontosabbakként a táplálkozási szokásokat tartják számon. Az alkoholfogyasztás, a rendszeresen, forrón elfogyasztott étel, a túl fűszeres étrend, a vitaminhiány, valamint a dohányzás, a munkahelyi ártalmak - például egyes vegyszerek éveken át történő használata - említhető a veszélyeztető tényezők között. A veszélyeztetettség a kockázati tényezők egyidejű fennállása esetén megtöbbszöröződik. A szakirodalom megemlíti a HPV-fertőzés (humán papilloma víruscsalád) szerepét is, amelyek a hámsejtekbe integrálódva azokat fogékonyabbakká teszik a daganatos elváltozásokra. A nyelőcső kémiai vagy fizikai sérülései, hegei és a szöveteket károsító sugárterápia is említhető a kockázati tényezők sorában. A nyelőcső sérüléseit nemcsak külső tényezők, lúgok, mérgek a szervezetbe kerülése okozhatja, hanem az olyan „belső ártalmak” is, mint például a reflux-betegség, amely során a gyomor tartalma rendszeresen visszajut a nyelőcsőbe, s a savak károsítják annak nyálkahártyáját. Mindez akár egy Barrett-oesophagus nevű, a nyálkahártya megváltozásával járó elváltozást is eredményezhet, amely magában hordozza a rosszindulatú elváltozás kialakulásának veszélyét.
Az esetek döntő többségében a nyelőcsőrák diagnosztizálásakor a tumor már előrehaladott állapotban van jelen a szervezetben. Legfontosabb a tünet a nyelési nehézség (dysphagia) lehet. Ennek a tünetnek azonban számos válfaja létezik: nyelési gondokat beidegzési zavar, elzáródás, gyulladás, de akár görcsök és pszichés tényezők is okozhatnak. A nyelőcsőrák gyanúja akkor vetődik fel inkább, ha a nyelési nehézség nem folyadékiváskor, hanem szilárd táplálék elfogyasztásakor jelentkezik. Ez kezdetekben nem állandó panasz, ám az idő előrehaladtával egyre sűrűbben fordulhat elő, és súlyossága - a nyelőcső átmérőjének fokozatos szűkülésével - erősödik, egy idő után már a pépes ételek fogyasztása is fájdalmat okoz. Tünet lehet a visszatérő hányás és csuklás, a hátba kisugárzó fájdalom, vérszegénység, valamint mindezek mellett a rákos folyamat általános jellemzőjeként is számos alkalommal leírt fogyás. Figyelmeztető jel a tartós köhécselés éppúgy, mint a krónikus rekedtség. A nyelőcsődaganat kezelés nélkül a nyelési nehézség fokozódásához, majd teljes nyelésképtelenséghez vezet. A daganat betörhet a légcsőbe és étkezéskor fulladásos rosszullétet, okozhat.
Forrás: Rákgyógyítás,napidoktor.hu
További cikkeink:
A páciensek egy növekvő csomót észlelnek a pajzsmirigyben, ami nyomja a nyelő- illetve a légcsövet, ezért az evés vagy a lélegzés nehézségekkel jár. Az is előfordul, hogy egyéb okból készült vizsgálat (ultrahang, CT) mellékleleteként kerül felismerésre. Ha a növekvő pajzsmirigydaganat az idegpályákat károsítja, különböző jelenségeket okoz, így például a hangredő bénulása miatt a hang rekedtté válik. Ezen kívül kialakulhat az ún. Horner-szindróma, ami a pupilla szűkülésével, a szemgolyó szemüregbe való besüllyedésével, valamint az érintett oldalon a szemhéj lecsüngésével jár. Ha a nyaki nyirokcsomókat is érinti a pajzsmirigydaganat, akkor ezek erősen megduzzadnak, és a környező szövetek tönkremennek. A pajzsmirigydaganat terápiája.A pajzsmirigydaganat kezelése a tumor típusától, illetve a betegség kiterjedésétől függ. A személyre szabott legmegfelelőbb terápia kiválasztása különböző orvosi tudományterületek szakembereinek közös döntése. Sebészek, onkológusok, onkoradiológusok, endokrinológusok vesznek részt a betegség kezelésében. Az alkalmazható módszerek, közé tartozik az operáció, a radioaktív jódterápia vagy a külsőleges sugárkezelés. Hormonterápiára akkor van szükség, ha a pácienseknek – például a teljes pajzsmirigy eltávolítása után- pajzsmirigy hormonra van szükségük. A kemoterápia a pajzsmirigyrák kezelésében eddig alig alkalmazott módszer, mivel a pajzsmirigy-tumorok gyakran alig reagálnak a terápia során alkalmazott gyógyszerekre (cystostatikumok). Az elszórtan kialakult áttétek, és a különösen agresszív tumorok kezelésében viszont a kemoterápia hatékony lehet. Pajzsmirigybetegségek tünetei – Mire figyeljen?A pajzsmirigy rendellenességek előfordulásuk gyakoriságát tekintve hazánkban is népbetegségnek számítanak. A tünetek igen szerteágazóak lehetnek, az elváltozások korai észlelése a megfelelő kezelés szempontjából is különösen fontos.
Forrás: Onmeda.de, Az eredeti cikk a WEBBeteg.hu-n olvasható
1. Általános hasüregi fájdalom 2. Émelygés, hasmenés vagy gyakori vizelés 3. Étvágytalanság 4. Telítettség érzés kevés evés után is 5. Hízás vagy fogyás ok nélkül 6. Nem normális vaginális vérzés 7. Nyomás érzet a medencében 8. Állandó hát- vagy lábfájás
Forrás: diagnozis.hu
A legújabb kutatási eredmények alapján brit tudósok úgy vélik, összefüggés van az ujj hosszúsága és a prosztatarák kialakulása között. Az eredményektől függetlenül és annak ellenére, hogy az ujjak hosszúsága nem szabályozható, nem szabad megijedni. Mivel a prosztatarák kockázati tényezőit igenis lehet kontrollálni, illetve csökkenteni.
Ujjhosszal vezetve Az ujjak vizsgálatánál az alapvetően számításba vett és vizsgált tényező, hogy a kéz mutatóujja hosszabb-e a gyűrűsujjnál, vagy sem. A kutatásban részt vevők között 1524 embernél diagnosztizálták a prosztatarákot, illetve 3044-en nem szenvedtek a kortól. Az eredmények alapján megállapították, hogy azok a férfiak, akiknek a mutatóujja hosszabb a gyűrűsujjnál, 33%-kal csökken a prosztatarák kialakulásának kockázata.
A tesztoszteron adja a magyarázatot Annak ellenére, hogy bizarrnak tűnik a prosztatarák és az ujjak hossza között összefüggést keresni, ez valóban lehetséges és ennek okát a méhen belül kell keresni. Más egyéb mellett a tesztoszteron szint befolyásolja az ujjak hosszúságát még a magzati korban. Amikor a pici kapcsolatba kerül a méhen belül a tesztoszteronnal, az nem csak az ujj hosszát növeli meg, de egyben befolyással van a rák kialakulásának kockázatára.
Helyes étrend, hálás szervezet Természetesen nem csak a szervezetben működő hormonok, hanem sajátmagunk is hatással vagyunk a testünkben lezajló folyamatokra. Éppen ezért különösen fontos, hogy megfelelően táplálkozzunk. A prosztatarákkal kapcsolatos más vizsgálatokból kiderül, hogy az elegendő mennyiségben a szervezetbe juttatott omega-3 zsírsav pozitívan befolyásolja a betegség kialakulását. A leghatékonyabb formája az omega-3 bevitelének a sötét húsú halak és kagyló fogyasztásával érhető el. Emellett más vízi élőlények, mint a hering, tonhal, osztriga, pisztráng és a lazac szintén hozzájárul a kockázat minimalizálásához.
Forrás: napidoktor.hu
|
||||||||||||||||
A nyelőcsőrákban megbetegedők 50 és 70 év közöttiek, előfordulása a férfiaknál gyakoribb, s esetükben az egyébként is csekély gyógyulási esély még rosszabb, mint a nőknél.
Milyen tünetei lehetnek a nyelőcsőráknak?
A betegség kezdetén a pajzsmirigydaganatok alig okoznak tüneteket. Csak a tumor méretének növekedésével jelentkeznek a panaszok.
Ha időben észreveszik a petefészekrák majdnem teljesen gyógyítható. Sajnos csak néhány korai jele van és nincs teljesen megbízható teszt a kimutatására, így nehéz korán észlelni. Hogy észrevegyék, hamar a bajt beszéljen az orvosával, ha a lenti tünetek hosszabb ideig jelen vannak, még akkor is, ha jelentéktelennek tűnnek.
Az ujjak hossza csökkenti, vagy éppen növeli a prosztatarák kialakulásának kockázatát - állítják a brit kutatók.
