rák
| ||||||||
|
A tanulmány eredménye szerint a hetente legalább három éjszakai műszakot teljesítő nőknél kétszer nagyobb az emlődaganat kialakulásának valószínűsége, azok körében pedig, akik magukat "pacsirtáknak" tarják, négyszer nagyobb kockázattal jelent meg a melltumor azokhoz képest, akik nem dolgoztak éjjelente. Ismert, hogy az alvás és ébrenlét természetes ciklusának felborulása változást okoz a melatonin hormon termelődésében, az alvásmegvonás hatására kevesebb keletkezik belőle. A tanulmányban 18 500, a dán hadseregben szolgált nő 1964 és 1999 között összegyűlt egészségügyi adatait elemezték. Ezen felül 2005-2006-ban a kutatók kapcsolatba léptek az 1990 és 2003 között mellrákkal diagnosztizált 218 nő közül 210-zel. 1-2 éjszaka még nem okoz veszélytAz ő egészségügyi adataikat 899 olyan nő adataival vetették össze, akik életkora és egyéb körülményei hasonlóak voltak, szintén a dán hadseregben tevékenykedtek, és nem alakult ki náluk mellrák. Összeses 141 emlőrákos és 551 egészséges nő töltötte ki a 28 oldalas részletes kérdőívet, amely életmódjukra, családi hátterükre, munkájukra, egészségi állapotukra volt kíváncsi. Johnni Hansen kutatásvezető, a koppenhágai Rákepidemiológiai Intézet munkatársa elmondta, hogy a hetente 1-2 éjszakai műszakot teljesített nőknél nem emelkedett meg a mellrák kockázata. Ez egybecseng azzal, hogy heti 1-2 éjszakai alvásmegvonás még nem borítja fel a cirkadián ritmust, nem tolja el a melatonin termelődésének idejét és intenzitását. Az ennél többet éjszakázók azonban egészségügyi kockázatot vállalnak. A tanulmányt az Occupational and Environmental Health című szakfolyóirat legfrissebb számában ismertették részletesen.
Forrás: MTI, webbeteg.hu
További cikkeink:
A kutatás azért különösen aktuális, mert az utóbbi időben számos kétség támadt a prosztatarák szűrésével kapcsolatban. Az amerikai kormány egészségügyi szakbizottsága például bejelentette, nincs szükség az 50 éven felüli férfiak rendszeres prosztatarák szűrésére, mert az a jelen formájában nem ment életeket, esetenként szükségtelen szenvedéshez és túlkezeléshez vezet. Számos klinikai szakorvos nem értett egyet a javaslattal.
Bár a Rochester Egyetem kutatása nem közvetlenül a szűrővizsgálatra koncentrált, mégis kérdéseket vet fel a korai diagnosztizálás előnyeit illetően. A tanulmány vezető szerzője, Guan Wu elmondta, az az általános vélemény, különösen idősebb emberek esetében, hogy ha prosztatarákot mutatnak ki náluk, lassan fog növekedni, és halálukat valami más okozza. A szakember azt reméli, eredményeik felhívják a figyelmet arra, hogy az idősebb férfiak igenis magas arányban veszítik életüket prosztatarák következtében. Ennek, pedig jelentősége lehet, amikor a beteg és az orvos a kezelés előnyeit és hátrányait fontolgatja.
Guan Wu és munkatársai 464 918 prosztatarákkal diagnosztizált beteg adatait elemezték 1998 és 2007 között, amikor az orvosok még gyakran javasolták a PSA-teszt elvégzését. Az idősebb embereket általában kizárták a korai diagnosztizálás előnyeit vizsgáló klinikai kísérletekből, mert az volt általános vélekedés, hogy az idősebb férfiak esetében a rövidebb maradék élettartam miatt nem jár előnnyel a korai diagnózis. A kutató elismeri, hogy az általános egészségi állapot az életkornál nagyobb mértékben befolyásolja a várható élettartamot, a rákdiagnózist követően, és további kutatásokra lesz szükség a betegség kezelési módjait illetően az idősebb betegeknél.
Forrás: 50plusz.hu
További cikkeink:
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta a rezisztencia okát, ami új lehetőséget jelent a rákgyógyszerek hatásosságának növeléséhez.
Egy nemzetközi kutatócsoport a cetuximab elnevezésű rákellenes szert vizsgálta, amely egy, a tumor növekedésben szerepet, játszó fehérjét céloz meg – idézte a BBC hírportálja. Mint elmondták, előbb-utóbb minden páciensnél rezisztencia alakul ki a szerrel szemben, azt azonban eddig nem tudták, hogyan alakul ki ez az ellenállás. A kutatás során kiderült, hogy amikor a rákos sejtek a szer adagolását követően nem találták a szóban forgó fehérjét, egy másik kémiai útvonalat választottak egy másik fehérje részvételével, és folytatták növekedésüket. A kerülőút megismerése segítheti, hogy olyan – már engedélyezett – szereket is bevessenek a rák ellen, amelyek erre az új fehérjére hatnak, így ismét hatékony lehet a kemoterápia. A tanulmányt részletesen a Science Translational Medicine című szakfolyóirat ismertette.
Forrás: MTI, vital.hu
További cikkeink:
Cinkhiány mellett hanyatlik az immunrendszer működése, gyakoribbakká válnak a gyulladások, mindez, pedig számos egészségügyi problémához vezethet a ráktól a szív- és az autoimmun betegségeken át a diabéteszig. Az Oregoni Állami Egyetem kutatóinak eredménye azt sugallja, hogy különösen fontos idős korban a megfelelő mennyiségű cinket tartalmazó étrend, mert nagyobb mennyiségre lehet szükségünk ebből a mikroelemből. A Journal of Nutritional Biochemistry című szakfolyóiratban ismertetett kísérletekben - amelyeket rágcsálókon végeztek - úgy találták, hogy az idősebb állatokban a cinktranszport szabályozása jelentősen romlott, ezért még akkor is a cinkhiány jeleit mutatták az állatok, ha étrendjük megfelelő mennyiségű cinket tartalmazott. Amikor többszörösére emelték náluk a bevitt cink mennyiségét, akkor a szabályozási folyamat helyreállt. "Megállapítottuk, hogy a cink szállítási mechanizmusában zavart okoztak az öregedéssel összefüggő epigenetikai változások" - idézte Carmen Wongot, a tanulmány társszerzőjét a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál. Mivel a cink alapvetően fontos a sejtek oxidatív stressz elleni védelmében, és segít a DNS-károsodások kijavításában, a hiánya azzal jár, hogy a betegségekhez vezető molekuláris folyamatok felgyorsulnak. Különösen igaz ez az idősebb korra, amikor a szervezet önjavító folyamatai egyébként is gyengébben működnek. Cinket a halakból, húsokból, a tenger gyümölcseiből vehetünk magunkhoz a leghatékonyabban, magvakból és zöldségekből nehezebb a felszívódása. Minden élelmiszer közül az osztrigának a legnagyobb a cinktartalma, de a marhamájban, tökmagban, lencsében és a tojássárgájában is sok a cink.
Forrás: MTI, napidoktor.hu
További cikkeink:
|
||||||||
Nagyobb a mellrák kockázata a rendszeresen éjszakai műszakban dolgozó nőknél, különösen akkor, ha egyébként a reggel éber, "pacsirta" típusba sorolják magukat - idézte dán kutatók eredményét a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása.
A közhiedelemmel ellentétben a 75 éven felülieket gyakrabban diagnosztizálják késői stádiumú, agresszívabb prosztatarákkal, következésképpen gyakrabban halnak bele a betegségbe, mint a fiatalabb férfiak - derül ki a Rochester Egyetem a Cancer online kiadásában megjelent elemzéséből.
A rákellenes szerek használhatóságának egyik gátját a tumorok velük szembeni rezisztenciája jelenti.
Amerikai kutatók elsőként írtak le olyan biológiai mechanizmust, amely révén cinkhiány alakulhat ki az életkor előrehaladtával.