elhízás
| ||||||||
|
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgásszegény életmód a betegségek kialakulásának melegágya, és gyakran tehető felelőssé az idő előtti halálozásokért. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet és a Brigham and Women's Hospital munkatársai legújabb kutatásukban arra vállalkoztak, hogy pontosan számszerűsítsék a testmozgás élethosszabbító hatását a különböző testsúlyú és eltérő aktivitású társadalmi csoportok esetében. Napi tíz perc intenzív séta már megnöveli az élettartamot A PLOS Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány kiemeli, hogy már heti 75 perc intenzív séta közel két évvel növeli az élettartamot az ennyit sem mozgókkal összehasonlítva. Aki ennél többet mozog, például feszes tempóban heti 450 percet, azaz naponta kicsivel több, mint egy órát gyalogol, annak várható élettartama már több mint kétszer ennyivel emelkedik. Ez a növekedés ráadásul minden súlycsoportban megfigyelhető, legyen szó normál testsúlyúakról, túlsúlyosakról vagy akár elhízottakról - hangsúlyozta a kutatás vezetője. A tíz évet felölelő, több mint 650 ezer résztvevő életmódját vizsgáló kutatás rávilágított, hogy a testtömeg-indextől függetlenül minél gyakrabban és intenzívebben mozog valaki, annál kisebb lesz a halálozás valószínűsége. Heti 75 perc, tehát naponta csak 10 percnyi tempós séta már 1,8 évvel növeli az élettartamot 40 év felett, míg heti 150 perc séta már 3,4 évvel, a fent említett heti 450 perc pedig már 4 és fél évvel hosszabb életet jelent. A kevés is sokat számít A mozgás élethosszabbító hatásait nemtől, testsúlytól és bőrszíntől függetlenül mindenkinél tapasztalták, leginkább mégis a normál testsúlyú, igen aktív életmódot élőknél jelentkezett a mozgás pozitív hatása: ők 7,2 évvel hosszabb életkorra számíthatnak, mint mozgásszegény életmódot folytató, kórosan elhízott (35 feletti testtömeg-indexű) társaik. A kutatók kiemelték: mostani vizsgálatukkal szeretnék megértetni a jelenleg mozgásszegény, inaktív életet élőkkel, hogy már napi 10-15 perc tempós séta is évekkel meghosszabbíthatja életüket. Ha ezek az emberek rájönnek, hogy akár elhízottan is megéri legalább napi 10-20 percet testmozgásra szánni, jelentősen javulnának életesélyeik és csökkenne a súlyos betegségek kialakulásának kockázata. Milyen betegségek ellen véd a mozgás? Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a rendszeres mozgás csökkenti többek között a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az agyérkatasztrófák, valamint az Alzheimer-kór és általában az időskori szellemi hanyatlás esélyét. A rendszeres séta csökkenti a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is. Már napi fél óra mozgástól csökken a rák kialakulásának esélye, igaz, ezt egyelőre csak néhány daganattípus - többek között a vastagbél-, a prosztata-, a mellrák- és a méhrák - esetében igazolták. A már kialakult daganatos betegségekben a kezelés utáni kíméletes mozgás segíti a felépülést, javítja a túlélés esélyét. Nem csoda, hogy egyre több orvos véli úgy, hogy a mozgást receptre kéne felírni a betegeknek. Ráadásul a kutatások azt is igazolják, hogy az egészséges életmódra (napi öt adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, mozgás, normál testsúly, a dohányzás mellőzése) való áttérés soha nem késő: az életmódot váltó középkorúak körében jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, valamint a halálozás. Azok körében, akik 50 évesen tértek át a rendszeres mozgásra, az elhalálozási statisztika 60 éves korukra már az egész életükben aktív életet élők szintjére csökkent. A mozgás jótékony hatását tovább fokozza, ha nem dohányzunk, nem küzdünk túlsúllyal, és egészségesen táplálkozunk.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
A cukorbetegség a fittségre is hat A University of Colorado School of Medicine kutatói – más kutatások eredményeivel egybehangzóan – azt állítják, hogy rendszeres testmozgással a cukorbetegek szív- és érrendszerének öregedése elérheti az egészséges szintet. A szakértők szerint teljesen normális, ha az életkor előrehaladtával párhuzamosan az emberek kevesebb fizikai aktivitásra képesek, mint fiatalabb korukban. A kutatások szerint az egészséges felnőttek edzettségi szintje 40-50 éves kor felett minden 10 évben 10 százalékot csökken. Ugyanakkor a 2-es típusú cukorbetegek edzettségi szintje 20 százalékkal alacsonyabb az egészségesekénél, függetlenül attól, hogy tinédzserek, felnőttek vagy idősebbek. A szakemberek szerint ez a különbség nem csak az edzések során mutatkozik meg, de a mindennapi életben is. Sok cukorbetegnek már egy hosszabb gyaloglás is nehézséget jelent. A 2-es típusú cukorbetegek csökkent fizikai aktivitása, pedig beindít egy ördögi kört: a meglévő szívérrendszeri rizikó mellé megjelenik - a mozgásszegény életmód következményeként az elhízás, ezzel együtt nagyobb eséllyel jelentkezik magas vérnyomás is. Összefoglalóan jelentős civilizációs betegség az úgynevezett metabolikus X szindróma alakul ki, mindezek következményeként jelentősen nő a korai halálozás esélye is.
A cukorbetegség magas szívérrendszeri kockázattal is jár
A cukorbetegeknek 2-5-ször nagyobb az esélye a szívinfarktusra, sőt arra is, hogy ez halálos kimenetelű legyen. Az érintetteknél gyakoribb a diffúz koszorúér-betegség, számos szűkület látható a kiserek szintjén is, mely csökkenti a terápiás lehetőségek sikerét. Ez az elvékonyodott, kiterjedten beteg koszorúérrendszer emeli a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát is. Az is tény, hogy az érelzáródással, keringészavarral járó iszkémiás stroke előfordulása a diabéteszes betegek között 2-3-szor gyakoribb. Ugyancsak nagyobb eséllyel alakul ki náluk perifériás érbetegség, vagyis az alsó végtagi verőerek szűkülete.
Megoldás: megfelelő életmód program
Már korábbi kutatások is rámutattak, hogy a sok szövődmény lehetőség mellett van egy jó hír is: a mozgás csökkentheti a fent nevezett szövődmények kialakulási esélyét. 12-20 hetes mozgásprogram után a 2-es típusú cukorbetegek edzettségi szintje közel 40 százalékkal emelkedett. Ez a nagyságrendű növekedés még az egészségeseknél sem mindig következett be. Vagyis a betegség okozta negatívumok ledolgozhatók – ami nagyszerű hír. Ezek az összefüggések mind az érintetteknek, mind a velük foglalkozó orvosoknak erős motivációt kell, hogy jelentsenek. A diabétesszel összefüggő kardiovaszkuláris problémák kockázata ugyanis csökkenthető. – hangsúlyozta dr. Szentpály Emőke, az Oxygen Medical kardiológusa. Ugyanakkor sajnos azt is látni kell, hogy az érintettek nagy része számára világos, hogy mozognia kellene, viszont csak kis részük teszi ezt a mindennapjai részévé. Aki viszont elszánja magát és szeretne tenni az egészségéért, pontos életmódprogramot kaphat, melyet kardiológus és más szakemberek igazítanak a személyes állapotához és céljaihoz.
A rendszeres edzés hatásai a szervezetre
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
További cikkeink:
A Cell szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt írják, hogy kevesebb, mint százból egy embert érint a mutáció, de ezek az emberek már kisgyermekkoruktól kezdve súlyosan elhízottak. Az eredmények új elhízás elleni kezelések kifejlesztéséhez vezethetnek még a mutációval nem rendelkező személyek számára is.
A KSR2 az agyban a legaktívabb, ahol azt befolyásolja, hogyan értelmezik az egyes sejtek a vérből származó jelzéseket, például az inzulin hormont. Ez, pedig a szervezet kalóriaégető képességét befolyásolja. Farooqi professzor elmondta, hogy az anyagcsere magyarázatot az orvosok és a társadalom általában kigúnyolják, mert eddig semmi sem bizonyította azt, hogy az anyagcsere lelassult volna az elhízott betegekben. Sőt, az elhízott páciensek sok esetben éppen hogy felgyorsult anyagcserével rendelkeznek, hogy meg tudjanak birkózni a sokkal nagyobb testük energiaellátásával.
A professzor azt állítja, hogy az emberek alig 1 százaléka rendelkezik a gén mutálódott változatával, akiknek egy része normális testsúlyú. Az öt éves korukra elhízott gyermekeknek azonban körülbelül 2 százaléka rendelkezik a mutáns génnel. Ha viszont olyan gyógyszereket sikerülne kifejleszteni, amelyek a KSR2 problémáit célozzák, azok minden túlsúlyos és elhízott személy számára előnyösek lehetnének.
"Más genetikai rendellenességek, például a magas vérnyomás vizsgálata során kimutatták, hogy még ha normális gén van jelen, az útvonal célba vétele akkor is segíthet" - magyarázta Farooqi professzor.
Forrás: hazipatika.com
A Duke Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói az aerob mozgást, az erőnléti edzés, és a kettő kombinációját összehasonlítva arra az eredményre jutottak, hogy az aerobic típusú mozgásformák a leghatékonyabbak az egészségkárosító hasi zsír elleni harcban. A közvetlenül a bőrréteg alatt található zsír ugyanis nem annyira veszélyes, mint a hasi zsír, tudományos nevén a zsigeri és a májzsír. Ez a zsírfajta mélyen a hasüregben található és ez tölti ki a belső szervek közti üregeket. A zsigeri zsír jelenléte nagyban növeli a szívbetegségekre, a daganatos megbetegedésekre és a cukorbajra való hajlamot. "Egészségügyi szempontból sokkal fontosabb az, hogy hol található az adott zsírmennyiség, mint az, hogy mennyi van belőle - nyilatkozta Dr. Cris Slentz, az egyetem fiziológusa - A mostani kutatás során sikerült azonosítanunk a mozgásformát, amelynek segítségével a leginkább hatékonyan vehetjük fel a harcot a zsigeri zsír ellen." Az eredmények szerint az aerob mozgásformák sikerrel csökkentik a zsigeri zsír, a májzsír és a májenzimek mennyiségét, valamint javítják a triglicerid- és az inzulin-szinteket is.
Az erőnléti edzés ezzel szemben bár növeli az izomtömeget és javítja az általános fizikai állapotot, nem csökkenti a káros zsír mennyiségét, és nem javítja az inzulin és májenzim értékeket sem. Az aerob és az erőnléti edzés kombinációjával az aerob edzéshez hasonló eredményt érhetünk el. A nyolchónapos kutatás során a tudósok összesen 196, túlsúlyos, 18 és 70 év közötti felnőttet vizsgáltak meg, akiket felosztottak a három különböző edzésformát követő csoportokba. Az aerob edzés csoportban a résztvevőknek hetente 20 kilométernyi futásnak megfelelő edzést kellett végezniük 80 százalékos maximum pulzusszám mellett. Az erőnléti edzést végzőknek hetente háromszor három szettnyi mozgásformát kellett végezniük 8-12-szer ismételve. Bár mindhárom edzésprogram rendkívül kemény és megterhelő volt, Dr. Slentz szerint csak az aerob edzésmódszer hozott jelentős egészségügyi javulást. "A legfontosabb az, hogy hány kilométert futunk, és hogy mennyi kalóriát égetünk el. Ha kisebb intenzitással végezzük a gyakorlatokat, akkor nem fogunk annyi egészségkárosító zsírt égetni, mint amennyit szeretnénk. Ez ilyen egyszerű."
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por.
|
||||||||
Az aktív életmód pozitív hatásai régóta ismertek, egy új kutatás azonban konkrétan megadja, hogy mennyivel hosszabbítja meg életünket a rendszeres testmozgás.
Bár maga az öregedés elkerülhetetlen, nem mindegy, milyen ütemben zajlik a folyamat. Kutatások eredményei szerint korábban „öregszik” az szív- és érrendszere azoknak, akik 2-es típusú cukorbetegséggel élnek. Dr. Szentpály Emőke, az Oxygen Medical kardiológusa szerint ez a folyamat lassítható.
A megváltozott anyagcsere nem csak vércukorszint emelkedést eredményez, de növeli az érelmeszesedést elősegítő vérzsírok (a triglicerid, illetve a rossz koleszterinként emlegetett LDL) szintjét is. Az érfalon belül gyulladás alakul ki, fokozódik a véralvadásra való hajlam. Ezek a változások, valamint a diabéteszes betegek nagy többségénél jelen levő magas vérnyomás előmozdítja a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulását.
Kutatások szerint igaz az a sokat kritizált indok, mely szerint egyesek azért híznak el, mert lassú anyagcserével születnek. A Cambridge-i Egyetem szakértői kimutatták, hogy egy DNS-mutáció valóban lelassítja az anyagcserét.
Az egyetem anyagcserekutató intézetének szakértői már korábban is tudták, hogy a DNS egy bizonyos szakasza, a KSR2 gén nélkül született egerek könnyebben híznak. Emberekben azonban nem ismerték ennek következményét, ezért kutatásukban 2101 kórosan elhízott személy DNS-ét vizsgálták meg. Néhányan a KSR2 mutálódott változatával rendelkeztek. A mutáció kettős hatást gyakorolt rájuk: egyrészt az étvágyukat növeli, másrészt lelassítja az anyagcseréjüket. "Ezek az emberek éhesek, és sokat akarnak enni, ugyanakkor lassú anyagcseréjük miatt nem akarnak mozogni, ráadásul valószínűleg fiatal korukban 2-es típusú diabétesz is kialakul bennük" - számolt be a kutatás vezetője, Sadaf Farooqi professzor. "Ezenkívül a kalóriaégetés képességét is lelassítja, ami azért fontos, mert ez egy újabb magyarázat az elhízásra."
A legújabb kutatások szerint a hasi zsír ellen a legjobb az aerob edzésprogram.