elhízás
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Ezek a 2012-ben közzétett legfontosabb, alvással kapcsolatos kutatási eredmények. Bár tavaly is túlsúlyban voltak az alváshiánnyal kapcsolatos kutatások, az is kiderült, hogy a sok alvásnak is vannak kockázatai.
A kevés alvás növeli a stroke kockázatát 2012-ben például kiderült, hogy a napi hat óránál kevesebbet alvóknál növekedhet a stroke kialakulásának kockázata még akkor is, ha az illető nem dohányzik, rendszeresen mozog és a vérnyomása is rendben van - egyszóval nem tartozik a hagyományos rizikócsoportba. Szerencsére az alvás ebben az esetben befolyásolható kockázati tényezőnek minősül, vagyis az alvási idő növelésével csökkenthető a stroke-kockázat.
A túl sok alvás növeli az infarktus esélyét Nem megoldás azonban a túl sok alvás sem: egy másik tavalyi kutatás arról számolt be, hogy a tartósan nyolc órát meghaladó alvás a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívinfarktus kockázatát növelheti.
A kevés alvás elhízáshoz és cukorbetegséghez vezet A kevés alvás egy másik tanulmány szerint elősegítheti a rossz étkezési szokások kialakulását, ezáltal az elhízást is. A fáradt agy ugyanis nehezebben dönt az egészséges ételek mellett, inkább a jutalmazásért felelős agyterületek működése fokozódik, és a szervezet édességért, zsíros ételekért "kiált". Az alváshiány a zsírsejtekre is közvetlen hatással van, így a cukorbetegség kialakulását is befolyásolhatja.
Az alváshiánytól kimerültek, vagyunk és az immunrendszer is gyengébb A tartós alváshiány más szempontból is megterheli a szervezetet: a kimerültség stresszhez hasonló állapotot idéz elő és gyengíti az immunrendszert, de a keveset alvóknál a szorongás is gyakoribb. Egy kutatás, pedig azt is igazolta, hogy azok a diákok, akik az éjszaka egy részét alvás helyett tanulással töltik, nagyobb eséllyel kapnak rossz jegyet.
Forrás: origo.hu
Mint hozzátették, az egykor igen ritka kamaszkori epekövesség egyre gyakoribbá válik a gyerekkori elhízás terjedése következtében. A szakemberek több mint félmillió, 10 és 19 év közötti kaliforniai gyerek körében vizsgálták az általában csak felnőtteknél jelentkező betegség előfordulását. Eredményeiket a Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition című szakfolyóiratban tették közzé.
Az epekő azoknál a gyerekeknél is gyakrabban fordult elő, akik nem számítottak elhízottnak, de túlsúlyosak voltak, a fiúk esetében a túlsúly 50 százalékos kockázatnövekedéssel járt, míg a lányoknál csaknem megháromszorozódott kialakulásának valószínűsége. Öt epekőből négyet az epehólyag magas koleszterinszintje okoz, amely fokozatosan kővé szilárdul meg. Az epekövek kisebbik hányadát okozhatja a magas bilirubinszint, amely a vörösvértestek lebomlásakor képződik. Az epekövesség visszatérő hasi fájdalmakat, görcsöket okoz. Ha az epevezetéket elzárják a belé kerülő kövek, súlyos gyulladás vagy fertőzés alakulhat ki az epehólyagban, májban vagy a hasnyálmirigyben, ami kezeletlenül hagyva halálos lehet. "Bár az epekő viszonylag gyakori a kövér felnőtteknél, gyerekeknél és kamaszoknál történelmileg ritka volt. Egyre gyakrabban találkozunk a kamaszok között cukorbetegséggel, magas vérnyomással és magas koleszterinszinttel is" - idézte Corinna Koebnick kutatásvezető figyelmeztetését a The Daily Telegraph című brit napilap
Forrás: MTI,idesuss.hu
További cikkeink:
Háromszor magasabb a szívizom rossz vérellátása miatt fellépő (úgynevezett ischaemiás) szívbetegségek kialakulásának kockázata azoknál, akiknek a szervezetében magas a "csúf" koleszterin szintje - írja a Journal of the American College of Cardiology című szakfolyóirat cikke. A koleszterin a vérben különböző összetételű (és ezért különböző sűrűségű) szállítómolekulákhoz, úgynevezett lipoproteinekhez kötődve kering. Közismert, hogy az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) által szállított "rossz" koleszterin szerepet játszik az érelmeszesedés és ennek következtében számos szív- és érrendszeri betegség kialakulásában. Egy 73 ezer résztvevő bevonásával végzett kutatás azonban rávilágított, hogy ezekben a kórfolyamatokban nem az LDL-, hanem a "csúf" RLP-koleszterin a legfőbb bűnös - mondta el a Koppenhágai Egyetem professzora, a kutatás vezetője. Az RPL rövidítés onnan jön, hogy a "csúf" koleszterin az úgynevezett maradvány-lipoprotein részecskéhez (remnant-like lipoprotein particle, RLP) kapcsolódik. A kutatás érdekessége, hogy a dán szakembereknek sikerült kiszűrniük az életmódból fakadó kockázati tényezőket: a vizsgálathoz olyan résztvevőket kerestek, akiknél egy genetikai rendellenesség következtében egész életük során magas az RLP-koleszterin szintje. Az eredmények így függetlenek például a dohányzásból, étkezési szokásokból vagy a túlsúlyból fakadó rizikófaktoroktól. A WHO becslése szerint évente 17 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek következtében világszerte, és ebben az egészségtelen életmódnak döntő szerepe van. Az RLP-koleszterin mennyisége is elsősorban azok szervezetében magas, akik túlsúlyosak vagy elhízottak: számukra első lépésként nélkülözhetetlen az életmódváltás, a fölös kilók leadása. Amennyiben ez nem csökkentené kellőképpen az RLP-koleszterin szintjét, úgy gyógyszeres kezeléssel, sztatinok és fibrátok alkalmazásával célzottan csökkenthető a "csúf" koleszterin szintje. A "jó" HDL és a "rossz" LDL-koleszterinhez hasonlóan az RLP-koleszterin is laboratóriumi vizsgálat segítségével mutatható ki, elsősorban a trigliceridszintből történő becslés révén, mivel az RLP-koleszterin mérésének jelenleg nincsen egyszerű, közvetlen módja. A kutatók kiemelték: érdemes odafigyelni a koleszterinek családjának legkevésbé ismert tagjára, hiszen időben megkezdett fogyókúrával vagy gyógyszeres kezeléssel és rendszeres testmozgás beiktatásával elejét vehetjük a súlyosabb következményeknek.
Forrás: origo.hu
Aztán telnek a napok, a hetek, és újabbnál újabb kifogást találunk a diéta elodázására. Aztán tavasszal előkerülnek a szekrényből az "összement" szoknyák, nadrágok és beindul a fogyókúra-őrület. A legtöbben pillanatok alatt, különösebb erőfeszítés nélkül szeretnének megszabadulni a súlyfeleslegüktől. Ez természetesen - általában - a legtrendibb csodamódszer segítségével sem sikerül. Így a többletsúly megmarad, esetleg a helytelen táplálkozási szokásoknak köszönhetően még gyűlik is hozzá néhány kilogramm. Majd jön a következő január, az újabb fogadalom, és kezdődik az egész körforgás elölről. Így sok ember mondhatja el magáról, hogy bár egész életében diétázott, mégis egyre kövérebb lett. Az elhízás minden életkorban veszélyes. Fontos tudni, hogy nem csak esztétikai probléma, hanem számos betegség kialakulásának kockázatát is növeli. Az elhízásnak kétféle fajtájáról beszélhetünk. Az alma típusú elhízás a hasra lokalizálódik, míg a nőiesnek nevezett körte típusú a csípőre és a combokra. Ezek nem csak külső megjelenésükben különböznek egymástól, hanem a veszélyeket illetően is. Az előbbi hajlamosít a koszorúér-betegségekre és társul a magas vérnyomással, a cukorbetegséggel, a zsír- és anyagcserezavarral, a mozgásszervi, valamint az epebetegségekkel. A körte típusú elhízás többnyire csak kozmetikai hibát jelent és legfeljebb visszerességet okoz. Sajnos az elhízottak többsége a veszélyesebb alma típushoz tartozik. Az elhízás mértékét a BMI (Body Mass Index = testtömegindex) alapján határozhatjuk meg. Kiszámítása egyszerű:BMI = testsúly (kg) elosztva a méterben kifejezett testmagasság négyzetével Az életkor előrehaladtával együtt járó, kis mértékű testsúlygyarapodás természetesnek tekinthető, ezért a normál BMI is korcsoportonként változik.
Ha a testsúly 20 százalékkal haladja meg a normál értéket, testességről, ha 30 százalékkal, akkor elhízásról beszélünk. A kövérség az energia-egyensúly zavarának a következménye. Ha a bevitel meghaladja a felhasználást, a felesleg zsír formájában elraktározódik. Leegyszerűsítve: többet eszünk a szükségesnél. Ez számokban is kifejezhető. Ha 1 kilogrammot híztunk, akkor 7000 kcal-val léptük túl az energiaszükségletünket. (Rossz belegondolni, hogy mennyivel többet evett az, aki 10-20-30 kg súlyfelesleggel rendelkezik!) Viszont az is igaz, ha ugyanennyi kcal-t megspórolunk magunktól, akkor 1 kilogrammot fogyunk. A képlet tehát adott, ha csökkenteni szeretnénk a testsúlyunkat, akkor az étrendünk energiatartalmát is csökkentenünk kell. A fogyás mértékét programozhatjuk, napi 500 kcal (a normál energiaszükségletünkhöz képest), ez heti fél kilogramm fogyást eredményezhet. Tudom, hogy ez nem hangzik túl soknak, de nem érdemes gyorsabb tempót diktálni. Az ennél szigorúbb diéták nem tarthatók sokáig, előbb-utóbb beleununk az önsanyargatásba, és a keservesen leadott kilók, hipp-hopp visszajönnek. Ajánlott napi energia bevitel: (fogyáshoz ezt kell csökkentenünk!)
Az étrend energiatartalmán túl a tápanyag-összetételre is figyelnünk kell. Ideális esetben 15 százalék fehérjét, 30 százalék zsírt, 55 százalék szénhidrátot kell tartalmaznia. Az elfogyasztott táplálék energiatartalmát az eddig megszokott adagok mérséklésével is csökkenthetjük, de célravezetőbb, ha a diétás menü alapanyagait tudatosan válogatjuk össze. Nézzünk néhány vásárlási praktikát:A kenyérfélék bőséges kínálatából válasszunk barna-, rozs- vagy korpás kenyeret. Ezek sokkal egészségesebbek, magas a rosttartalmuk, ezáltal jobb a telítőértékük. Természetesen ezekből sem ehetünk korlátlanul, napi 10 dkg megengedett. A kenyér helyettesíthető Abonettel vagy Hamlettel is. A müzlik, gabonapelyhek közül a legjobbak a natúr változatok. Kefirrel, apróra vágott gyümölccsel összekeverve laktató, de kalóriaszegény reggeli készíthető belőlük. A tejtermékek kiválasztásánál többféle szempontot kell figyelembe vennünk. Egyrészt alacsony zsírtartalmuk legyen, másrészt ne tartalmazzanak hozzáadott cukrot. Vegyünk és együnk 1,5 %-os zsírtartalmú tejet, kefirt, joghurtot, sovány túrót és sajtot. A húsok, húskészítmények megítélésénél is a zsírtartalmat kell szem előtt tartanunk. A sovány hal, csirke, pulyka, sertés vagy marhahús jó választás lehet. Gépsonkát, sonkaszalámit, baromfi- és pulykafelvágottat, diétás párizsit és virslit is vásárolhatunk. A húsételek elkészítésénél vigyázni kell arra, hogy a párolást, grillezést, teflonban vagy alufóliában sütést részesítsük előnyben. Ezek kalóriaspóroló megoldások, hiszen nem kell plusz zsiradékot használnunk, mint - például - a rántott hús sütésénél. A zöldség- és gyümölcsfélék nélkül a fogyókúra elképzelhetetlen. Az évszaktól függően friss vagy mélyhűtött alapanyagokból készíthetünk salátát, levest, főzeléket, rakhatjuk, tölthetjük, párolhatjuk. A folyadékszükséglet fedezésére ásványvíz, natúr, cukor hozzáadása nélkül készült gyümölcslé kerülhet a kosarunkba. Az édes ízről sem kell lemondanunk, ha beszerzünk valamilyen mesterséges édesítőszert. A zsiradékok közül ételkészítéshez növényi olajat, light margarint választhatunk. Ha ezeket a szempontokat mindig figyelemmel kísérjük, és a testmozgásról sem feledkezünk meg, örömmel tapasztalhatjuk, hogy egyre közelebb kerülünk az ideális testsúlyunkhoz.
Forrás: EgészségTükör, napidoktor.hu
További cikkeink:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az alvás mindennapjaink nélkülözhetetlen része, ezért nem meglepő, hogy a szakemberek folyamatosan vizsgálják az egészségre gyakorolt hatásait.
Az elhízott gyerekeknél akár nyolcszor nagyobb lehet az epekövek kialakulásának kockázata normál testsúlyú társaikhoz képest - állapították meg a Kaiser Permanente amerikai magánbiztosító kutatói.
Úgy találták, hogy a különösen elhízott lányoknál nyolcszor nagyobb eséllyel keletkezett epekő a normál testsúlyúakhoz képest, míg a kevésbé elhízottaknál hatszoros volt a kockázat növekedés mértéke. A fiúk esetében kisebb volt a kockázat emelkedése, a nagyon kövéreknél háromszorosára nőtt az epekő valószínűsége, a kevésbé kövéreknél, pedig a duplájára.
A "jó" és a "rossz" koleszterin mellett ideje megismerkedni a "csúf" koleszterinnel is: a legújabb tudományos eredmények szerint ez utóbbi még a "rossznál" is ártalmasabb.
Gyanítom, hogy ez évi újévi fogadalmaink listáján is előkelő helyet foglalt el az önmagunknak vagy környezetünknek tett ígéret: januártól fogyókúrázom!