elhízás

Bár a szívinfarktust legtöbben, mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat végkifejletéről van szó. A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik.

A koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szűkebbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez pedig teljesen elzárja a koszorúeret. Ez a szívinfarktus.

Szívinfarktus - Figyelmeztető jelek

Nem lehet azt állítani, hogy a szívinfarktusnak mindig vannak előjelei. Sokszor valóban derült égből villámcsapásként éri a beteget, előfordulnak azonban jellegzetes tünetek, melyek alaposabb odafigyelésre ösztönözhetnek.

• Nyomásérzés a mellkasban. A legjellegzetesebb, néhány percig tartó és gyakran vissza-visszatérő érzés a mellkas közepén. A szív elégtelen vérellátása okozza, és azt jelzi, hogy a plakkosodás már előrehaladott, így mindenképpen orvosi segítségre van szükség. Az érzés sokféle lehet, az enyhe, inkább kellemetlen teltségérzéstől a szorító, már-már fájdalmas nyomásig.
• Mellkasi, majd a mellkasból kisugárzó fájdalom. A mellkasi fájdalom a karba – elsősorban a bal karba –, vállba, vagy akár az állkapocs irányába is kisugározhat. A has felső részében állandósulhat is az érzés.
• Légszomj, hányinger, hányás, izzadás. Ezek a figyelmeztető jelek természetesen számos más betegségre is figyelmeztethetnek. Jellemzően nem magukban, hanem a mellkasi fájdalommal együtt jelentkeznek, így kifejezettebb a figyelmeztető jellegük.

A szívinfarktus rizikófaktorai nagyrészt azonosak az érelmeszesedés rizikófaktoraival:

• A dohányzás. A dohányzás és a hosszútávon fennálló passzív dohányzás károsítja az artériák belső falát, ide értve a szívet ellátó artériák belső falát is, ezáltal megkönnyíti a koleszterin lerakódását.
• Magas vérnyomás. A magas vérnyomás károsítja a szívet ellátó artériákat és ezzel felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. A magas vérnyomás lehet örökletes probléma. A szerzett okok között gyakori a túl nagy sótartalmú étrend (de csak a genetikailag erre fogékony embereknél) és az elhízás (főleg akkor, ha 2-es típusú diabétesz áll a háttérben). A vérnyomás a kor előrehaladtával is fokozatosan nő.
• Magas koleszterin és zsír (összefoglaló elnevezéssel: lipid) szint. A koleszterin egy lapos, merev szerkezetű molekula, ami a sejthártya egyik fontos alkotórésze. Ha azonban rendszeresen és nagy mennyiségben kerül a táplálékkal a szervezetbe, vagy genetikai hajlam miatt fokozott mértékben termeli a szervezet, lerakódik az artériák falában és az érelmeszesedés egyik okozója lesz. A meszes plakkok fokozatosan beszűkítik az ereket (a szívben ez angina pektóriszhoz vezet), továbbá könnyen alakul ki rajtuk véralvadék, ami hirtelen tovább szűkítheti vagy el is zárhatja az ereket, ezáltal infarktust okozva. Az ún. LDL olyan lipidszállító részecske, ami a koleszterint a májból a szervezet többi részébe szállítja a vér útján. Az LDL-t "rossz koleszterin"-nek is nevezik, mivel ez felelős a legnagyobb mértékben az érelmeszesedésért. A HDL viszont olyan lipidszállító részecske, ami a felesleges koleszterint az erekből visszaszállítja a málba. Ez a "jó koleszterin", ami csökkenti az érelmeszesedés és ezzel a szívinfarktus (illetve bármilyen infarktus) kockázatát. Élelmiszerek koleszterintartalma.
• Mozgásszegény életmód. A mozgásszegény életmód könnyen elhízáshoz vezethet. Ennek megfelelően azok az emberek, akik rendszeresen végeznek aerob mozgásformákat (vagyis olyanokat, amelyek növelik a pulzus- és a légzésszámot), jobb kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) állapotban vannak, beleértve a kisebb szívinfarktus-kockázatot is. A mozgás mindemellett jótékony hatású a vérnyomásra is.
• Elhízás. Elhízásról akkor beszélünk, ha a testzsír a testtömeg nagy százalékát teszi ki. Az elhízás növeli a szívinfarktus kockázatát, mert gyakran szövődik magas koleszterinszinttel, magas vérnyomással és cukorbetegséggel. Számítsa ki testtömegindexét!
• Cukorbetegség. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a szervezet nem képes elegendő inzulint termelni, vagy a vérben keringő inzulinra nem reagál kellően. Az inzulin egy a hasnyálmirigy által termelt hormon, ami lehetővé teszi, hogy a szervezet inzulinigényes sejtjei hasznosíthassák a cukrot. A cukorbetegség kialakulhat gyerekkorban (1-es típus), azonban leggyakrabban a középkorú/idős, elhízott emberek betegsége (2-es típus). A cukorbetegség nagymértékben fokozza a szívinfarktus kockázatát azáltal, hogy a magas vércukor károsítja az ereket és negatív hatást gyakorolt a vérkoleszterin szintekre. Bővebben a cukorbetegségről...
• Stressz. Ha Ön nem tudja jól feldolgozni a mindennapi életével együtt járó stresszt, vagy életmódja az átlagosnál jóval nagyobb mértékű stresszt okoz, akkor Önnek fokozott esélye van a szívinfarktusra. Ennek egyik, de nem az egyetlen oka, hogy a túl sok stressz (csakúgy, mint a düh) emeli a vérnyomást.
• Alkohol. Mérsékelten fogyasztva az alkohol növeli a HDL-szintet, ezáltal védőhatást gyakorol a szívinfarktussal szemben. A túlzott ivás azonban ingadozóvá teszi a vérnyomását és a triglicerid szintet és ezzel inkább növelve a szívinfarktus kockázatát.
• Homocisztein, C-reaktív protein és fibrinogén szint. Azok az emberek, akiknek magas a vérében a homocisztein, a C-reaktív protein és a fibrinogén szintje, nagyobb valószínűséggel kapnak szívinfarktust. Ezeket a tényezőket csak nemrégiben azonosították, mint kardiovaszkuláris rizikótényezőket. Jelenleg is folynak a kutatások, hogy meghatározzák a pontos szerepüket. A homocisztein-szint valamelyest csökkenthető folsav tabletták szedésével és egészséges étrenddel. A fibrinogén és a C-reaktív protein szintet a szívinfarktus egyéb rizikófaktorainak módosításával lehet csökkenteni, pl. a dohányzás elhagyásával, a koleszterinszint csökkentésével és a rendszeres mozgással.
• Szívinfarktus a családban. Ha az Ön testvéreinek, szüleinek, nagyszüleinek volt már szívinfarktusa (különösen, ha viszonylag fiatalon), az genetikai hajlamot sejtet, vagyis Önnél is nagyobb a kockázat. A magas vérnyomás szintén lehet családi betegség. Előfordulhat persze, hogy a család generációról generációra áthagyományozott életviteli szokásai is szerepet játszanak, pl. a családtagok dohányoznak és magas zsírtartalmú étrendet fogyasztanak.

Forrás: webbeteg.hu, otvenentul.hu

Harmonizáló készülék	Super kalcium	Omega-3 kapszula	Fokhagymaolaj kapszula

Az elhízás jelentős egészségügyi probléma az egész világon. Nem egyszerűen esztétikai hiba. Még csak nem is az a legnagyobb baj, hogy a nagy súly miatt tönkremennek az alsó végtagok nagy ízületei, illetve degenerativ gerincbetegség jelenik meg, bár ezek is megkeserítik a beteg életét. A kövérség egy fajta anyagcserezavart jelent.

A szív- és érrendszeri betegségek rizikója nő, legtöbbször magas vérnyomás alakul ki. A nagy mennyiségű zsír a cukoranyagcsere legfontosabb hormonjának, az inzulinnak a hatásvesztéséhez vezet. Ez nem minden estben jelenti, hogy a cukorbetegség megjelenik, de mindenképpen olyan anyagcsere változásokat okoz, melynek komoly következményei vannak. Az inzulin szükséges ahhoz, hogy a sejtek fel tudják venni a cukrot a vérből (kivéve az idegsejtek, mert azok cukorfelvételéhez nem kell az inzulin).

Az elhízás során a zsír lerakódást annak helye szerint szokták csoportosítani. Ezek bár a megjelenésükben is mások, a legfontosabb különbséget mégis a bennük zajló zsíranyagcsere eltérései, a szabályozásuk, szabályozhatóságuk változatossága jelenti.

Hasi elhízás esetén a zsír nem csak a hasfal bőre alatt halmozódik, de a belek és a zsigeri szervek körül is. A felső és alsó testfél bőre alatt elhelyezkedő zsírsejtek jól reagálnak az inzulin szabályozó hatására.

Normálisan a zsírszövetből nem lép ki zsírsav étkezéseket kövezően, valamint inzulin emelkedést követően. A hasüregben elhelyezkedő zsírsejtek működését kevésbé befolyásolják ezek a tényezők, a zsírsav felszabadulás folyamatos.

Hogyan hat a májra a hasüregi zsír?

Normális testsúly esetén a kis mennyiségű hasüregi zsírból felszabaduló zsírsav feldolgozása a máj számára nem jelent problémát. Nagy mennyiségű hasüri zsírtartalom mellett azonban a vérben folyamatosan magas a zsírsav szintje. A belszervek felől ez elsőként a májba vezetődik. Ha meghaladja a máj feldolgozó képességét, zsírcseppek formájában, a máj sejtjeiben rakódik le. A zsírraktározás az esteknek egy részében a májsejtek károsodásához vezet.

Szerencsére ez nem gyakori jelenség, de van olyan beteg, akiben súlyos májzsugor alakul ki az elhízás következtében. A kóros zsíranyagcsere másik következménye, hogy a vér magas zsírsavtartalma miatt romlik a szervezet az inzulinnal szembeni érzékenysége. Az inzulin nem kellő erejű hatékonysága arra érzékenyekben a cukorbetegség kialakulását provokálja.

Az anyagcserezavar hosszú távon szívérrendszeri betegségek kialakulásához vezet. Ezért az elhízás, különösen annak hasi formája és a cukorbetegség, a máj fokozott zsírraktározása révén májkárosodáshoz vezethet. Mégsem ez a legfontosabb szövődmény. A zsírmáj kialakulása inkább indikátora a várható érbetegségeknek. Magát a zsírmájat nem kell, sőt nem is lehet kezelni. A cél a hasi elhízás, a túlsúly megszüntetése, és ezzel az érbetegségek kialakulásának megelőzése. Siker esetén párhuzamosan a májeltérések is javulnak.

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon.

Chitosan kapszula	Super kalcium	Cink kapszula	Cordyceps kapszula

Bizonyos ételekből bármennyit eszünk, sosem lakunk jól. Lassanként egyre többen rádöbbennek, hogy az egészséges ételek eltelítenek, a feldolgozott, egészségtelen élelmiszerek viszont nem verik el az éhségünket – mintha semmit sem ettünk volna.

Ennek oka az, hogy tápanyagtartalmuk a feldolgozás alatt lecsökken.

Amellett, hogy egyes ételek még az éhségérzetet is növelik, függőséget is okoznak: bármilyen rosszul vagyunk is tőlük, egyszerűen képtelenek vagyunk abbahagyni az evést. Az alábbiakban sorra vesszük, mely ételeket érdemes kerülni, ha valaki valóban jól szeretne lakni, és a függőséget is el szeretné kerülni.

Rágógumi

A rágózás serkenti a nyálelválasztást. A termelődő nyál a gyomorba jut, és mivel a gyomor azt hiszi, hogy táplálékot kell megemészteni, csak még inkább fokozza az éhséget.

Diétás üdítőitalok

A mesterséges édesítőszerek növelhetik az étvágyat, ugyanakkor a normál cukroktól eltérően nem szolgáltatnak semmit, ami elmulasztaná az éhséget.

Magas fruktóztartalmú kukoricaszirup

A reklámok azt hirdetik, hogy mértékkel jó dolog, de az-az igazság, hogy a rengeteg készételben megtalálható magas fruktóztartalmú kukoricaszirup esetében nem lehet mértéket tartani. Mivel lelassítja a jólakottságérzet kialakulásában fontos szerepet játszó leptin hormon kiválasztását a szervezetben, képtelenség abbahagyni a fogyasztását.

Fagyasztott készételek

A fagyasztott ételekben általában nincs elég kalória, amitől jóllakhatnánk. Nincs bennük elegendő nyers összetevő, ami kitölthetné a gyomrunkat. Minél ritkábban fogyasszunk ilyen ételeket, de ha mégis ilyet eszünk, egészítsük ki friss salátával vagy gyümölccsel.

Édes tészták és péksütemények

Bármilyen finomak is az édes tészták, nem igazán lehet jóllakni velük. A fehér cukorban és lisztben nincsenek rostok és tápanyagok. Gyorsan feldobnak, de hamarosan még éhesebbek leszünk tőlük, mint evés előtt. Érdemes inkább teljes kiőrlésű gabonából készült péksüteményeket választani, amelyek a lehető legkevesebb cukorral készültek.

Cukrozott müzliszelet

Ha a reggelire fogyasztott, egészségesnek tűnő müzliszelet nincs alaposan megpakolva fehérjével, és nem a lehető legkevesebb cukrot tartalmazza, nem sokkal jobb, mint az édes tészta. A feldolgozott és cukrozott változatok jónak tűnnek, de elég hamar újra éhesek leszünk tőlük. Reggelire inkább válasszunk zabpelyhet gyümölccsel, esetleg egy kis mézzel.

Forrás: vital.hu

Az agy kognitív képességeire még a rövid ideig tartó helytelen táplálkozásnak is visszafordíthatatlan következménye lehet– derül ki az ausztrál Új-dél-wales-i Egyetem friss kutatásából. A szakértőknek elsőként sikerült bebizonyítaniuk, hogy a fokozott cukor- és zsírbevitel mindössze egy hét alatt hátrányosan hat a patkányok memóriájára.

Érdekes módon hasonló eredményeket figyeltek meg azoknál az állatoknál is, akik egészséges táplálékot kaptak ugyan, de cukros vizet ittak. A kognitív problémák a helyfelismerésre is kiterjedtek, mivel a kísérleti patkányok kevésbé vették észre, ha egy tárgyat áthelyeztek, vagy eltüntettek a környezetükből. Agyuk hippokampusz régiójában, pedig gyulladásos folyamatokat lehetett megfigyelni, mely összefüggésben áll a térbeli memória hanyatlásával. „Tudjuk, hogy az elhízás gyulladáshoz vezet a testben. Mostanáig azonban nem volt világos, hogy az agyat is megváltoztatja” – fogalmazott Margaret Morris professzor. „Ami különösen meglepő az eredmények kapcsán, az az, hogy a kognitív leépülés igen gyorsan történt. Az előzetes adatok arra is utalnak, hogy a károsodás akkor is fennmaradt, ha az állatok visszaálltak az egészséges étrendre, ami különösen aggasztó” – magyarázta Dr. Morris.

Az állatok memóriájának bizonyos részei épek maradtak, méghozzá az étrendtől függetlenül. Mindegyikük egyformán képes volt a tárgyak felismerésére – akár egészséges ételt kapott, akár zsírban (süteményben, chips-ben és kekszben) gazdag táplálékot kapott, akár egészséges ételeket cukros vízzel kiegészítve.

A memóriában bekövetkező változás még gyorsabban jelentkezett, mint a testsúlyban mérhető. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön, miként lehet megállítani a túl sok cukrot és zsírt fogyasztott patkányok agyában bekövetkezett károsodást. A tanulmány a Brain, Behavior and Immunity című szakfolyóiratban jelent meg.

Forrás: vital.hu

Lecitin tartalmú kalcium	Chitosan kapszula	Cink kapszula