elhízás
| ||||||||
|
Az Észak-Karolinai Egyetem táplálkozási szakértői Ka He vezetésével több, mint 10 ezer kínai ember átlagosan 5,5 évig tartó nyomon követése során arra az eredményre jutottak, hogy bár kicsi a súlynövekedés mértéke és kockázata, az összefüggés népegészségügyi szempontból mégis jelentős, mert „mindenki eszi” a nátrium-glutamátot. A nátrium-glutamát a világ egyik leggyakrabban használt ételadaléka. Bár népszerűbb az ázsiai országokban, az Egyesült Államok és más fejlett országok lakói is nagy mennyiséget vesznek belőle magukhoz a különböző feldolgozott élelmiszerekkel. A chipsektől a szalámikon át a konzervekig igen sokféle iparilag előállított élelemben van jelen ez az adalék. Becslések szerint egy átlagos amerikai napi fél grammot, míg egy japán vagy koreai 1,5-10 grammot fogyaszt el belőle. Az elhízás Kínában és a többi ázsiai országban nem jelent akkora népegészségügyi problémát, mint az Egyesült Államokban, ami azt jelzi, hogy az umami ízű (az édes, sós, savanyú, keserű melletti ötödik alap íz) élelmiszer-adalékanyag nem az egyetlen bűnös a testsúly növekedésében. A szakemberek úgy vélik, több más összetevővel együtt járulhat hozzá a nátrium-glutamát ahhoz, hogy az étvágyat szabályozó és az anyagcserét befolyásoló leptin hormonból mennyi képződik.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
1. Kevesebb alvás, kevesebb zsírégetés. Az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban megjelent tanulmányban férfiak egy csoportját kérték arra, hogy aludjanak 12 órát egy éjszaka. A következő éjjelen nem aludhattak, és másnap reggel kiadós reggelit fogyasztottak. A kutatók ezután megmérték a résztvevők energiafelhasználását, azt a kalóriamennyiséget, amit puszta létezésükkel égettek el. Amikor a férfiak nem aludtak, általános energiafelhasználásuk 5 százalékkal alacsonyabb volt, mint amikor aludtak. Az étkezés utáni energiafelhasználásuk, pedig a kevesebb alvás után 20 százalékkal alacsonyabb volt. 2. Kevesebb alvás, több evés. Az Amerikai Szív Társaság 2011-es ülésszakán bemutatott egyik kutatásból az derült ki, hogy a csupán 4 órát alvó nők másnap 329 kalóriával többet fogyasztottak, mint akkor, amikor 9 órát aludtak. Az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban megjelent másik kutatás egy kísérletről számolt be, amelyben 11 önkéntes töltött kétszer 14 napot egy alvásklinikán. Először 5,5 órát aludtak éjszakánként, a második szakaszban, pedig 8,5 órát. Amikor az alanyok kevesebbet aludtak, éjszaka többet nassoltak, és nagyobb valószínűséggel választottak szénhidrátban gazdag rágcsálnivalót. 3. Kevesebb alvás, erősebb sóvárgás. Talán ez a legnagyobb felfedezés az alvás és a fogyás közötti összefüggés terén. A kevés alvás oly módon befolyásolja a hormonok szintjét, ami még a legelszántabb diétázó erőfeszítéseit is alááshatja. Az alváshiány ugyanis megnöveli az éhségérzetért felelős grelin hormon szintjét. A kevés alvás a jóllakottságot jelző leptin szintjét is csökkenti. Éjszaka a leptin szintje megemelkedik, és alvás közben azt jelzi a szervezetünknek, hogy nem kell ennie. Napközben viszont a szint csökken, amikor az energiához táplálékra van szükségünk. Kevés alvás után az egyensúly felborul: az alacsonyabb leptinszint azt jelenti, hogy evés után még mindig éhesek maradunk, a grelin pedig még tovább fokozza a problémát azzal, hogy serkenti az étvágyunkat, ami azt eredményezi, hogy a nyugtalan éjszaka után számolatlanul tömjük magunkba a kalóriadús élelmiszereket anélkül, hogy jóllakottságot éreznénk. 4. Kevesebb alvás, több megmaradó zsír. Az alváshiány a leadott tömeg típusát is befolyásolja. A Chicagói Egyetem kutatói 10 túlsúlyos, egészséges önkéntest fogtak kiegyensúlyozott étrendre, majd két 14 napos alvási ciklusban megfigyelték őket: az elsőben 7,5 órát, a másodikban 5 és negyed órát aludtak éjszakánként. A résztvevők mindkét szakaszban 3 kilogrammot fogytak, de amikor többet aludtak, 1,5 kg zsírt adtak le, míg az alváshiányos szakaszban csak 0,7 kg zsírt. Akik többet aludtak, kisebb éhségről számoltak be, ami azzal magyarázható, hogy elegendő alvás esetén a grelin szint változatlan maradt. Az ötórás alvás esetén viszont a grelin szintje 9 ponttal emelkedett. Mivel a grelin a zsírvisszatartást is serkenti, az alváshiány magyarázza azt is, miért maradt a kevesebbet alvókon több zsír. A fogyókúrát nem támogató hormon ugyanis csökkenti az elégetett kalóriák számát, és növeli a glükóz termelést. 5. Kevesebb alvás, több idő a nassolásra. Bár kutatások nem bizonyítják, egyes szakértők úgy vélik, hogy a 2 óra, amit álmatlanul töltünk, 2 órával több időt ad arra, hogy megrohamozzuk a hűtőszekrényt.
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por
Az ébresztőóra csörgésétől az esti lefekvésig számtalan feladatunk van. Iskolába visszük a gyerekeket, dolgozunk, elmegyünk a postára, bevásárolunk, főzünk, és sok egyéb kötelességünknek teszünk eleget. Mindehhez rengeteg energiára van szükségünk. Anyagcserénk gondoskodik arról, hogy a szervezetünkbe juttatott tápanyagok hasznosuljanak, így kielégítő működése esetén energiát biztosítson mindennapjainkhoz. Túlzott lassúsága elhízáshoz, érelmeszesedéshez és számos betegségekhez vezethet. Egészségünk megőrzése érdekében fontos tehát, hogy kellő figyelmet fordítsunk anyagcserénk ideális működésére. A témával kapcsolatban Tarnai Irén, a Budai Egészségközpont dietetikai tanácsadója osztotta meg tanácsait. Anyagcserénk összetett folyamatok együttese. Kiegyensúlyozott működése segíti a testünkre rakódott zsír lebontását, megvéd számos kóros állapottól, és lendületesebbé tesz minket. Egyensúlyának fenntartásáért nekünk is több fronton kell tennünk, odafigyelésünk, pedig bőségesen megtérül majd – foglalta össze Tarnai Irén. Az anyagcsere-folyamatokra ható legfontosabb tényezők a nem, a kor, a külső hőmérséklet, a testmozgás és természetesen a táplálkozás, de befolyásolja például a terhesség is. Meleg időjárásban felgyorsul az anyagcsere, míg az öregedés pont ellenkezőleg hat. A rendszeres mozgás növeli az izomtömeget, illetve olyan hormonális és idegi változásokat eredményez, melyeknek pozitív a hatása az anyagcserénkre is, így érdemes heti többszöri sportolást beiktatni az életünkbe. Az egészséges táplálkozás tekintetében több elvre is célszerű odafigyelni. A legfontosabb aranyszabály, hogy igyunk kellő mennyiségű vizet. Segíthetjük a belső anyagcsere-folyamatok részét képező oxidációt, ha antioxidánsban gazdag ételeket és italokat fogyasztunk, mint például zöld teát, paradicsomot, brokkolit vagy épp bogyós gyümölcsöket. Érdemes odafigyelni a sav-bázis egyensúly fenntartására is, ugyanis ennek felborulása negatívan befolyásolja az anyagcsere-folyamatok működését. Együnk lúgosító hatású gyümölcsöket, például grapefruitot vagy citromot, amelyeknek vitamintartalma is jótékony hatással van szervezetünkre. Fontos, hogy igyekezzünk minél több rostos ételt fogyasztani, például babot, borsót vagy zabot. Emellett sose hagyjuk ki a reggelit, és lehetőleg naponta többször étkezzünk kevesebbet. -Nem kell rögtön gyökeres változásokra gondolnunk, sokszor elegendő egy kis odafigyelés is ahhoz, hogy tegyünk egy lépést az egészségünkért, ami hosszú távon mindenképpen kifizetődő befektetés – tette hozzá a szakember.
Forrás: Morpho Communications, vital.hu
Bár az alvás biológiai funkciójáról megoszlanak a vélemények, a leginkább elfogadott nézet szerint azért alszunk, hogy az agy pihenhessen. A szakemberek régóta tudják, hogy a kialvatlanság negatívan befolyásolja az agyműködést, csökken, például az éberség és romlanak a kognitív funkciók. A Chicagói Orvostudományi Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata azonban arra is fényt derített, hogy az alváshiány a zsírsejtek működését, ezáltal a szervezet anyagcseréjét is negatívan befolyásolja: a "fáradt" zsírsejtek akár 30 százalékkal is csökkenthetik az inzulinválaszt. Az Annals of Internal Medicine című szakfolyóiratban olvasható tanulmány az első, amely leírja az alvás hiánya és a szervezet energiaháztartásának zavarai között fennálló közvetlen molekuláris kapcsolatot. Az ilyen jellegű zavarok hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethetnek, ezért a kutatók szerint a pihentető alvás nemcsak a megfelelő agyműködéshez, hanem a normális anyagcseréhez is elengedhetetlen. A legtöbb ember számára a szervezet által elraktározott zsír egy kellemetlen problémát jelent, pedig a zsírsejteknek fontos élettani funkciói is vannak - emelte ki a kutatás vezetője. A szervezetben lévő zsírszövet (testzsír) legfőbb funkciója az energia raktározása: inzulin hatására a zsírsejtek eltávolítják a keringésből a zsírsavakat és lipideket. Ha a zsírsejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, a fokozott mennyiségű lipid a véráramban keringve károsíthatja a szöveteket, hosszú távon számos komplikációt okozva. A kis mintaszámú kutatás fiatal, sovány, egészséges felnőtteknél vizsgálta az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt hatását. Azonos étrend mellett a résztvevők négy egymást követő éjjel 8 és fél, majd újabb négy éjszakán át 4 és fél órát aludtak; a két vizsgálat között legalább 4 hét telt el. A negyedik éjjel után mindkét alkalommal intravénás glükóz-tolerancia teszt következett (ez méri a szervezet inzulinérzékenységét), és a hasi területről szövetmintát is vettek, hogy megvizsgálják, miként reagáltak a zsírsejtek az inzulinra. Az eredményekből kiderült, hogy a rövid éjszakák után a szervezet inzulinválasza átlagosan 16 százalékkal, a zsírsejtek inzulinérzékenysége, pedig 30 százalékkal csökkent a "normál" alvást követő állapothoz képest. A kutatók szerint a csökkenés mértéke összevethető a sovány és kövér, illetve a cukorbeteg és nem cukorbeteg emberek inzulinválasza között tapasztalható különbséggel. Manapság nem is olyan ritka, hogy valaki csak négy-öt órákat alszik naponta, és sokan állítják, hogy a kevés alvás dacára koncentrációjuk és agyműködésük nem rosszabb a kelleténél. A mostani kutatás azonban rávilágít arra, hogy az alváshiány nemcsak az agyra hat, hanem felborítja az anyagcserét is, aminek hosszú távon komoly következményei lehetnek. Az eredmény a kutatók szerint számos kérdést vet fel. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy ha az egészséges embereknél az alváshiány rontja az anyagcsere folyamatait, akkor vajon az elhízott, cukorbeteg, alvási apnoéban szenvedő emberek állapotán javíthat-e, ha elegendő mennyiségű, pihentető alváshoz jutnak. Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
|
||||||||
A nátrium-glutamát nevű ízfokozó, melyet a legtöbben a kínai ételekhez, és sokan az étkezés utáni fejfájásukhoz kötnek, a derékbőséget is növeli – állapították meg amerikai kutatók.
Mindenki tudja, hogy az alvás és a hízás összefügg, de hogyan? Az alábbiakban sorra vesszük a szakértők magyarázatait arra, miért akadályozza az alváshiány a fogyást és az egészséges testsúly megőrzését.
Az anyagcsere túlzott lassúsága elhízáshoz, érelmeszesedéshez és számos betegségekhez vezethet. Egészségünk megőrzése érdekében fontos tehát, hogy kellő figyelmet fordítsunk anyagcserénk ideális működésére.
Alapjaiban változtathatja meg az alvás szerepéről eddig alkotott vélekedéseket egy új kutatás, amely az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt káros hatásaira hívja fel a figyelmet. A kialvatlanság hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethet.