cukor
|
Az Annals of Internal Medicine című orvosi folyóiratban közzétett tanulmányukhoz 31 korábbi vizsgálat adatait elemezték, amelyekbe összesen 637 embert vontak be. A résztvevők étrendjükben ugyanakkora energiamennyiséget fruktózzal, glükózzal vagy keményítővel vettek magukhoz. Az adatok elemzése azt mutatta, hogy a súlygyarapodás független volt a kalória eredetétől, a gyümölcscukrot fogyasztó emberek nem híztak többet, mint azok, akik másfajta szénhidrátot (szőlőcukrot, keményítőt) vettek magukhoz. Egyes elméletek szerint a fruktózt fogyasztó embereknél nagyobb valószínűséggel alakulhat ki inzulinrezisztencia a másféle szénhidrátot, cukrot előnyben részesítő emberekhez képest. Ezt azzal magyarázzák az elmélet támogatói, hogy a gyümölcscukrot másként bontja le és dolgozza fel a májunk. A John Sievenpiper által vezetett torontói kutatócsoport azonban nem vizsgálta a résztvevők inzulinszintjét, így a most közzétett metaelemzés, arról nem közöl újabb információt, hogy a gyümölcscukor milyen hatással lehet a vércukorszintet szabályozó hormonok termelődésére.
Forrás: MTI, egeszsegkalauz.hu
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por
A Központi Táplálkozási Útmutató azt javasolja az amerikaiaknak, hogy az elfogyasztott cukor a napi kalória bevitel maximum 25 százalékát tegye ki. Ez azonban amellett, hogy soknak tűnik, az orvosok véleményét is megosztja. A japán kutatók és a California Egyetem tudósainak tanulmányából ugyanis kiderült, hogy azok a felnőttek, akik sok cukrot fogyasztanak, jelentősen növelik a szívbetegségek kialakulásának a kockázatát. A tanulmányba 48, tizennyolc - és negyven év közötti felnőttet vontak be, akiket megkértek, hogy a vizsgálat előtt öt héttel jelentősen korlátozzák a cukorbevitelüket. Ez után két héten keresztül a napi kalória bevitel 25 százalékának megfelelő olyan cukrot kellett fogyasztaniuk, mint például a fruktóz, a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup, vagy a glükóz. Ezután, a kutatók megállapították, hogy az önkéntesek vérében megemelkedett az LDL koleszterin, a triglicerid valamint az apoliprotein-B fehérje szintje - vagyis azoknak a komponenseknek az aránya, amelyek érelmeszedésre hajlamosítva növelik a szívbetegségek kialakulásának a kockázatát. "Az új eredmények azt mutatják, hogy azoknál, akik napi 25 százalék hozzáadott cukrot fogyasztanak - mint például a fruktóz vagy a glükóz - ezek a különböző kockázati faktorok együtt fokozzák az érrendszeri betegségek kialakulásának az esélyét" magyarázta a Kimber Stanhope, a kutatás vezetője. Az új eredmények fényében az American Heart Association most azt javasolja, hogy a napi hozzáadott cukor bevitele az étkezések során ne haladja meg a napi kalóriamennyiség öt százalékát sem.
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink:
Azonban Dr. Frank van Kuppevald és Jos van der Meer (Nijmegeni Egyetem, Hollandia) bebizonyított, hogy nem ez az igazság.
Két évvel ezelőtt tudósok áttörő felfedezést tettek: olyan vírusokat mutattak ki krónikus fáradtságban szenvedők véréből, melyek egészségesekben nincsenek jelen. A mintegy 250 ezer britet érintő betegséget izomfájdalommal járó agyvelő- és gerincvelő-gyulladásnak is nevezik (orvosi szóval: myalgiás encephalomyelitis; M.E.). Definíció szerint olyan fél évnél tovább tartó állapotot takar, melyben az izomfájdalom mellett súlyos fáradtság van jelen. A betegek napjuk nagy részét ágyban, vagy tolószékhez kötve töltik, vagyis munkavégzésre alkalmatlanok. A betegség valamivel több nőt, mint férfit érint, a kialakulás leggyakrabban a korai 20-as évektől, a 40-es évek közepéig tehető, de írtak már le tizenéves esetet is. Az állapot jelenleg nem kezelhető, pedig próbálkoztak fájdalomcsillapító és hangulatjavító gyógyszerekkel, és viselkedésterápiával is. A tüneteket rontja az alkohol, a koffein, és a cukortartalmú ételek. Feltételezések szerint a kialakulást olyan tényezők segíthetik elő, mint a kimerülés, traumás események, valamint az immunrendszer működését gyengítő fertőzések, mindazonáltal genetikai háttér is felmerült. 2009-ben amerikai kutatók az XMRV nevű vírus lehetséges szerepét írták le, melyet kimutattak a betegek 70 százalékának véréből, egészségesekből azonban jobbára nem. Azonban ennek ellenére a Lancet oldalain most közölt tanulmány kizárja a vírus kóroki szerepét.
Forrás: betegszoba.hu
További cikkeink:
A közvélekedés és a szakma véleménye is gyakran a cukrokat teszi felelőssé bizonyos betegségek kialakulásáért és kifejlődéséért. Mindazonáltal sok hamis ismeret jut el szakemberekhez és fogyasztókhoz egyaránt. A cukrok Az élelmiszerekben megtalálható mono- és diszacharidokat nevezzük összefoglalóan „cukroknak”. A táplálkozás során leginkább használt cukrok: a szacharóz (répacukor), a glükóz (szőlőcukor), a fruktóz (gyümölcscukor) és a laktóz (tejcukor). A cukrok a szervezet számára energiát szolgáltatnak, különféle idegélettani funkciókat befolyásolnak, az agy tápanyagául szolgálnak, valamint örömforrást jelentenek. Az édes íz érzékelése valószínűleg velünk született képesség. Ugyanakkor az érzékelés mértékében az egyének között különbségek figyelhetők meg. Az édes élelmiszerek iránti igényünk hedonikus, érzelmi és kulturális tényezőkkel is kapcsolatos. A cukrok iránti ragaszkodást még inkább fokozhatja az olyan neveltetés, ami az édességekkel jutalmaz
Miért van szükségünk cukorra? A tápanyagok közül a szénhidrátok azok, amelyek rövidtávon is meghatározzák teljesítőképességünket, fizikai állapotunkat és hangulatunkat. A szénhidrátok az izmokban és a májban raktározódnak glikogén formájában, így meghatározó szerepük van a megfelelő energia-egyensúly megteremtésében, melyet az energiafelvétel és a fizikai tevékenység aránya határoz meg. A glikogén vagy a glükóz hiánya jelentős zavart okoz az izomműködésben, az agyi funkciókban és a vegetatív idegrendszer működésében. Ha a szervezetben ezekből nincs jelen elegendő mennyiség, azaz állóképesség és a fizikai teljesítmény jelentős mértékű csökkenését eredményezi. Testedzés közben, különösen állóképességet igénylő tevékenységek során, jelentősen növelhető a teljesítmény, ha a megfelelő időben megfelelő mennyiségű szénhidrát áll a szervezet rendelkezésére. Hosszan tartó fizikai erőkifejtésnél (pl. a hosszútáv-, vagy a maratoni futóknál) a cukrok ismételt bevitele javítja a kitartást és csökkenti a fáradtságérzetet. Ezért a glükózban gazdag táplálkozást gyakran javasolják intenzív sportolás esetén. A cukrokban gazdag táplálkozás élénkíti az intellektuális tevékenységet, mert elősegíti a tanulási és emlékezési folyamatokat, javítja a koncentrálóképességet. Gyermekeknél a glükóz fogyasztás növeli figyelemkészségüket és csökkenti a reakcióidőt. Emellett a cukrok bizonyítottan csökkentik az érzelmi ingadozásokat és javítják a kedélyállapotot. A tudomány mai ismeretei szerint bizonyos szénhidrátok befolyásolják a kalcium, a magnézium és a vas hasznosulását. A kalcium hasznosulását a szervezetben a laktóz segíti, és fokozza a csontokba való beépülését. A fruktóz javítja a magnézium oldhatóságát, s így megkönnyíti a felszívódását, továbbá fokozza a vas felszívódását.
Glikémiás index Igaz-e, hogy a keményítőben gazdag szénhidrátok kevésbé emelik a vércukorszintet, mint a cukor? A különböző szénhidrátokban gazdag élelmiszerek úgynevezett glikémiás indexének (az egyes élelmiszerek glükózhoz viszonyított vércukorszint-emelő hatása) vizsgálata alapján megállapították, hogy az egyes gyümölcsökben és gyümölcslevekben előforduló természetes cukrok hasonló mértékben emelhetik a vércukor szintet, mint a kristálycukor, de kisebb mértékben, mint számos finomított keményítőt tartalmazó étel.
Néhány élelmiszer glikémiás indexe: ♦ 70-100 % glikémiás indexű élelmiszerek: glükóz 100%, burgonyapüré, kukoricapehely, rizspehely, rizs, fehér liszt, fehér kenyér, kifli, zsemle, kétszersült, kekszek, sós sütemények, főtt tészták, kalács, kristálycukor, szőlő, sült burgonya, bab, görögdinnye ♦ 50-70 % glikémiás indexű élelmiszerek: kukorica, barna kenyér, banán, főtt burgonya, sárgadinnye, ananász, jégkrém, müzliszelet. ♦ 30-50 % glikémiás indexű élelmiszerek: tej, joghurt, kefir, durum búzából készült tészták, rozskenyér, borsó, sárgarépa, narancs, őszibarack, szilva.
Jóból is megárt a sok
Az elhízás pozitív energiamérleg mellett alakul ki: akkor következik be, amikor az elfogyasztott táplálékkal az összes energia bevitel nagyobb, mint a szervezet által felhasznált energiamennyiség. A nagy szénhidráttartalmú ételek, mint pl. a kenyér, a gabona és a burgonyafélék a közhiedelem szerint igen hizlalnak. A zsíros ételekhez viszonyítva azonban ez sokkal kisebb mértékű, hiszen a szénhidrátok grammonként kevesebb energiát szolgáltatnak, mint a zsírok. Továbbá sokkal jobban laktatnak és így túlzott mennyiségben nemigen fogyaszthatók. A fölöslegesen elfogyasztott szénhidrát glikogén formájában raktározódik a májban és az izomban. Amikor a raktárak feltöltődnek, a bevitt szénhidrát döntő része elég, azonban kis hányada zsírrá alakul. A fölöslegesen elfogyasztott zsír ugyanakkor gyakorlatilag korlátlan mértékben a zsírraktárakba kerül. Ha tehát a szükségesnél több zsírt fogyasztunk, akkor meghízunk.
Cukorbetegség A cukorbetegség kialakulásának számos kockázati tényezője van, amelyek a szervezet inzulinháztartásának felborulásához vezethetnek, de ezek közül egyik sincs direkt összefüggésben a cukorfogyasztással.
A cukor és a fogszuvasodás A fogszuvasodás kialakulásában számos tényező játszik szerepet: a fogak felszínén lerakodó lepedék, az étkezés rendszeressége, az elfogyasztott táplálék minősége; az, hogy milyen hosszú ideig marad az adott táplálék a szájban, genetikai tényezők, a védő elemek hiánya. A fogszuvasodás esélye annál nagyobb, minél gyakrabban eszik, vagy iszik valaki. A cukrok és főzött keményítők egyaránt szerepet játszhatnak a fogszuvasodás kialakulásában. A szájban lévő baktériumok ezeket savakká bontják le. Ebből a szempontból nincs különbség a főtt ételekből, az édességekből, illetve a gyümölcsökből vagy nyers zöldségekből származó cukrok között. Ezért a fogszuvasodás megelőzésére nem a cukorfogyasztás csökkentése, vagy elhagyása, hanem a megfelelő szájápolás és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés jelenthet megoldást.
Forrás: Táplálkozás és Tudomány Édes Tények, vital.hu
|
A fruktóztól nem hízunk jobban, mint más szénhidrátoktól! A fruktóz (gyümölcscukor) fogyasztása nem okoz nagyobb súlygyarapodást, mint más szénhidrátoké - állapították meg elemzésükben kanadai kutatók.
Japán és amerikai kutatók legújabb tanulmánya szerint az eddigi maximálisan ajánlott napi cukorbevitel is növeli a szív- és érrendszeri betegségek a kialakulásának a kockázatát.
A krónikus fáradtság szindróma okozójának korábban olyan vírusokat tartottak, melyeket a vérből mutattak ki.
Az édes íz érzékelése az ember számára egyfajta örömforrás, amely gyakran jutalomként szolgál. Nem csoda, hogy nagy mennyiségben adnak édes ízű anyagokat élelmiszerekhez, italokhoz.
A cukor és az elhízás