cukor
|
Érdekes módon hasonló eredményeket figyeltek meg azoknál az állatoknál is, akik egészséges táplálékot kaptak ugyan, de cukros vizet ittak. A kognitív problémák a helyfelismerésre is kiterjedtek, mivel a kísérleti patkányok kevésbé vették észre, ha egy tárgyat áthelyeztek, vagy eltüntettek a környezetükből. Agyuk hippokampusz régiójában, pedig gyulladásos folyamatokat lehetett megfigyelni, mely összefüggésben áll a térbeli memória hanyatlásával. „Tudjuk, hogy az elhízás gyulladáshoz vezet a testben. Mostanáig azonban nem volt világos, hogy az agyat is megváltoztatja” – fogalmazott Margaret Morris professzor. „Ami különösen meglepő az eredmények kapcsán, az az, hogy a kognitív leépülés igen gyorsan történt. Az előzetes adatok arra is utalnak, hogy a károsodás akkor is fennmaradt, ha az állatok visszaálltak az egészséges étrendre, ami különösen aggasztó” – magyarázta Dr. Morris. Az állatok memóriájának bizonyos részei épek maradtak, méghozzá az étrendtől függetlenül. Mindegyikük egyformán képes volt a tárgyak felismerésére – akár egészséges ételt kapott, akár zsírban (süteményben, chips-ben és kekszben) gazdag táplálékot kapott, akár egészséges ételeket cukros vízzel kiegészítve.
A memóriában bekövetkező változás még gyorsabban jelentkezett, mint a testsúlyban mérhető. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön, miként lehet megállítani a túl sok cukrot és zsírt fogyasztott patkányok agyában bekövetkezett károsodást. A tanulmány a Brain, Behavior and Immunity című szakfolyóiratban jelent meg.
Forrás: vital.hu
A szénhidrátmentes napok beiktatásával a testsúly csökken, az inzulinrezisztencia javul, ezzel a rákkockázat is kisebb lesz. A súlytöbblet és a cukorbetegség megelőző szakasza, a fokozott inzulinrezisztencia az emlőrák egyik kockázati tényezője. Michelle Harvie és munkacsoportja a Manchesteri Egyetemről azt vizsgálta, hogyan lehet étrendi módszerekkel csökkenteni túlsúlyos vagy kifejezetten kövér nők emlőrák-esélyét. A szénhidrátbevitel csökkentése és általában a kevesebb kalória jó módszer, de az állandó fogyókúrát nem könnyű betartani. Az angol kutatók 115, súlytöbblettel küzdő vagy kövér nőt vontak be a három hónapig tartó vizsgálatba, akiket véletlenszerűen három csoportba osztottak. Az első csoport tagjai hetenként két napon 600 kalóriát, tartalmazó étrendet kaptak, melyben a szénhidrát kifejezetten kevés, legfeljebb 40 gramm volt. A második csoportban lévők hasonlóan heti két napon fogyasztottak szénhidrátszegény ételeket, a hét többi napján mediterrán étrendet tartottak, amely egészséges zsírokat, gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz. A harmadik csoport a három hónap minden napján 1500 kalóriás mediterrán étrendet követett. A vizsgálati alanyokat havonta diétás nővér kereste fel, ezen kívül kéthetenként telefonon is biztatták őket az életmódváltozásra. A vizsgálatot 88 résztvevő fejezte be a megbeszélésnek megfelelően. A munkacsoport háromhavi megfigyelés végén úgy találta, hogy a szénhidrátszegény, heti kétnapos szünetekkel tartott étrend lényegesen hatásosabban csökkentette a testsúlyt és javította az inzulinrezisztenciát, mint a mindennapos koplalás. A hetenként két napon minimális szénhidrátot fogyasztók a negyedév alatt átlagosan négy kilót adtak le, a mindennapos mediterrán diétát követők csak 2,4 kilóval lettek könnyebbek. Az inzulinrezisztencia is hasonló arányban bizonyult jobbnak a szünetekkel végrehajtott fogyókúra során.
Forrás: MTI, origo.hu, hazipatika.com
Egy új tanulmány azonban megmutatja ezt az összefüggést, ami jelentőségében ahhoz hasonlítható, mint amikor az 1960-as években feltárták a dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolatot. Egy új kutatás igazolta, amit sokan régóta sejtenek: miszerint a nyugati étrenddel kapcsolatos legfőbb probléma a cukorfogyasztás. A PLoS One tudományos lapban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy a világ 175 országában milyen összefüggés van a cukorhoz való hozzáférés és a cukorbetegek aránya között. Azt találták, hogy egy népesség cukorral való ellátottsága egyértelműen kapcsolatban áll a cukorbetegek arányával, függetlenül attól, hogy mekkora az elhízottak aránya az országban. A tanulmány szerint tehát nem a kövérség okozza a cukorbetegséget, hanem a cukor. A tanulmány eredményeinek jelentősége ahhoz hasonlítható, mint amikor az 1960-as években a kutatások feltárták, hogy a dohányzás és a tüdőrák között kapcsolat van.
Nem minden kalória ugyanolyan
A kutatás megállapításai szerint minél több cukrot fogyasztott egy társadalom, annál nagyobb volt a cukorbetegek aránya. Minél régebb óta hozzáfért egy ország népessége széles körben a cukorhoz, annál több volt a diabéteszes beteg. Illetve, ha egy országban valamilyen okból csökkent a cukorfogyasztás, mérséklődött a cukorbetegek aránya is. A cikk fő megállapítása: minden 150 kilokalória / fő / nap nem cukorból származó plusz kalória bevitel 0,1 százalékkal (statisztikailag nem jelentős mértékben) növeli meg egy országban a cukorbetegek arányát. Ám ha ez a napi plusz 150 kilókalória/fő cukorból származik, 1,1 százalékkal nő a cukorbetegek aránya az adott országban. Azaz, ha egy ország minden lakója naponta egy darab, 3-4 deciliteres cukrozott üdítőt elfogyaszt, a cukorbetegek aránya egy százalékkal emelkedik. A tanulmány nem talált szignifikáns különbséget a között, ha az élelmiszeripar főleg nagy fruktóz tartalmú kukoricaszirupot használ édesítéshez (mint pl. az USA-ban), vagy ha inkább szacharóz (nád- vagy répacukor) biztosítja az édes ízt. A tanulmány újra megerősíti, hogy kalória és kalória között óriási különbség lehet. Hiába termel a szervezet mindenegyes bevitt kalóriából ugyanannyi energiát, a cukorral másképp bánik el, mint például a zöldségekkel. Miközben ugyanúgy energiát nyerünk belőlük, a cukorral károsítjuk, a zöldségekkel tápláljuk testünket. A tanulmány eredményei szerint mostantól másképp kellene megítélni az elhízást is. Ugyanis elsősorban nem a kövérség, hanem a metabolikus szindróma a cukorbetegség előszobája, ez, pedig soványt és kövért egyaránt érinthet. A metabolikus szindróma inzulinrezisztenciával (a szervezet inzulinnal szembeni csökkent érzékenységével) jár, ami egyenes kapcsolatban áll a cukorfogyasztási szokásokkal. A kutatás szerint tehát attól is betegek leszünk hosszú távon, ha túl sokat eszünk, de sokkal inkább megbetegszünk, ha túl sok cukrot fogyasztunk.
Ideje lépni Robert Lustig, a kutatás egyik vezetője az eredményeket így kommentálta a New York Timesnak: "Ez elég bizonyíték arra, hogy a cukor méreg. Itt az ideje, hogy végre tegyünk ellene." A következő lépések azonban várhatóan már nehezebbek lesznek, hiszen ahogyan a dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolatot a dohányipar évtizedeken át, tagadta, megkérdőjelezte, a nagy élelmiszeripari cégeknek sem érdekük jól bevált íz világú termékeiket egészségesebbekre cserélni. A szabályozó hatóságoknak szintén lépniük kell ajánlásaik megváltoztatásával. Például újra kellene gondolni, hogy mennyi hozzáadott cukor tekinthető még egészségügyileg biztonságosnak, valamint hogy az édes ízt biztosító szacharózt, illetve fruktózt nem kellene-e levenni a biztonságosnak minősített összetevők listájáról. A törvényi változtatások nélkül ugyanis az élelmiszeriparnak minden jogalapja megvan az ételek cukorral való "mérgezésére".
Forrás: origo.hu
Nem csak erről az üdítőről, de szénsavas társairól is szó lesz most. Rengetegen fogyasztják, ám kevesen mérik fel valódi pusztító hatását!
Előnyei A szénsavas üdítők pozitívuma, hogy frissítő hatásúak, ami egyrészt a szén-dioxidnak, a kólafélék esetében, pedig a hozzáadott koffeinnek köszönhető. Javítják az emésztést, ugyanis felgyorsítják a nyál- és savképződést, vérbőséget okoznak, s ne feledkezzünk meg ezen italok kellemesen édes, gyümölcsös ízéről sem, hisz az emberek többsége emiatt fogyasztja az üdítőket. A szénsavas üdítőknek jellemzőjük az egyenletes minőség, az optimális sav-cukor arány, a kiváló üdítő hatás, a nagy szén-dioxid-tartalom, a hosszú eltarthatóság. Hátrányai, veszélyei A kólafélék hozzáadott koffeint tartalmaznak, ami élénkítő hatása mellett vizelethajtó is, fokozva ez által a kiszáradást. Nem beszélve arról, hogy a kólafélék fogyasztásával nagy adag koffein kerül az ember szervezetébe, hiszen egy liter kóla kb. 250 mg koffeint tartalmaz. A szénsavas üdítők nagy mennyiségben tartalmaznak cukrot, azaz üres energiát, s ezért gyakori fogyasztásuk hozzájárulhat az elhízáshoz. Ez a jelenség egyre inkább veszélyezteti a kisgyermekeket, hisz köztük az üdítők - édes ízük miatt - rendkívül kedveltek. Nem egészségesebbek azonban a mesterséges édesítőszerekkel készült italok sem, hisz azok még több adalékanyagot tartalmaznak. Továbbá a szénsavas üdítők savanyúságát foszforsavval szabályozzák, ami a szervezetben megköti a kalciumot, így az nem tud felszívódni. Ha reálisan végignézzük, és mérlegeljük a száraz tényeket, azt hiszem, könnyen dönthetünk arról, naponta fogyasztjuk-e ezeket az üdítőket, vagy inkább csak alkalomszerűen.
Forrás: vendegvaro.hu
|
||||||||
Az agy kognitív képességeire még a rövid ideig tartó helytelen táplálkozásnak is visszafordíthatatlan következménye lehet– derül ki az ausztrál Új-dél-wales-i Egyetem friss kutatásából. A szakértőknek elsőként sikerült bebizonyítaniuk, hogy a fokozott cukor- és zsírbevitel mindössze egy hét alatt hátrányosan hat a patkányok memóriájára.
Hetente két szénhidrátmentes nap a túlsúlyos nők étrendjében az emlőrák kockázatát is csökkenti - hangzott el az amerikai San Antonióban tartott emlőrák-szimpózium egyik előadásában.
Bár a cukorbetegség nevében ott a cukor, egész eddig a cukorfogyasztás és a cukorbetegség közötti közvetlen kapcsolatot tudományosan nem igazolták.
A kutatásban a résztvevők teljes étrendjét vizsgálták, amelyből napi kalória bevitelt számítottak. Az eredményeket korrigálták a korral, a fizikai aktivitással, a társadalmi-anyagi helyzettel, illetve a lakhellyel (hogy városban vagy falun lakik-e az illető).
Manapság már minden kontinensen népszerű, sőt, a tömegfogyasztás kardinális részét alkotja: a kóla.