cukor
|
Fruktóz felszívódási zavar A friss gyümölcsök fogyasztása a kiegyensúlyozott táplálkozás része, hiszen nemcsak rengeteg vitamint és ásványi anyagot, de sok rostot is tartalmaznak, így a gyomor- és bélrendszer egészséges működéséhez is hozzájárulnak. A gyümölcsök édes ízét a gyümölcscukor, másnéven fruktóz adja. Egy fruktóz egy glukóz molekulával együtt a szacharóz nevű kettős cukrot alkotja, melynek lebontását a szervezetben a szacharáz nevű enzim végzi - magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. Vannak, akiknél ez az enzim hiányzik, így náluk a szacharóz fruktózra és glukózra való lebontása nem mehet végbe. Emiatt fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás és hasmenés jelentkezhet. A fruktóz felszívódási zavar általános tünete lehet még az étkezések utáni korai teltségérzés, fokozott bélmozgás, ehhez társuló hangjelenségek, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is.
Csecsemőknél is jelentkezhet Mivel a szacharáz enzim hiánya öröklődik, a fruktóz felszívódási zavar tünetei gyakran fél éves kor körül, a hozzátáplálás megkezdésével észlelhetők. Ebben az életkorban a legjellemzőbb tünet a hasfájás, hasmenés. A gyermekek idővel összekötik az adott ételt a kellemetlen mellékhatásokkal és előfordulhat, hogy emiatt nem szívesen fogadják a gyümölcsöket, gyümölcslevet. Fruktóz felszívódási zavar esetén azonban nemcsak a gyümölcsök, de akár az édesítéshez használt kristálycukor is hasfájást okozhatnak. Fontos, hogy ilyen esetben ne erőltessük az étel elfogyasztását, mivel a súlyos hasmenés akár kiszáradáshoz is vezethet.
Vizsgálatok és diéta A fruktóz felszívódás zavarát H2 kilégzéses terhelési teszttel határozhatjuk meg. A kezelésben a magas szacharóz és fruktóz tartalmú ételek kerülése az elsődleges. A terápia mindig egyénre szabott, a diéta időtartama a kiváltó okon múlik: attól is függ, a panaszok öröklött szacharáz zavar, vagy a bélnyálkahártya komplex károsodása miatt jöttek-e létre. Ami magas fruktóz tartalma miatt egyértelműen mellőzendő: az alma, a körte, a birsalma, a füge és a szőlő. A mindennapos használatban levő kristálycukor, porcukor répa-cukrot tartalmaz, aminek része a fruktóz, ezért ez, továbbá a méz is kerülendő.
Fruktóz-intolerancia A fruktóz intolerancia és a fruktóz felszívódási zavar két külön betegség. A fruktóz intolerancia előfordulása igen ritka, a májban lévő egyik enzim nem megfelelő működésekor jön létre. Tünetei, közé tartozik a fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően fellépő alacsony vércukorszint, hasmenés, görcsök. Gyermekeknél figyelmeztető jel lehet még a növekedés elmaradása is. Kezeletlen esetben, a későbbiekben májmegnagyobbodás és annak kóros szöveti átépülését (májcirrózis) is létrejöhet. Fruktóz intolerancia esetén, egész életen át, tartó, nagyon szigorú fruktóz, szacharóz és szorbit mentes étrendre van szükség, hogy a súlyos tünetek ne alakuljanak ki.
Forrás: Allergiaközpont, napidoktor.hu
A legnagyobb cégeknek egyrészt komoly politikai kapcsolatrendszerük és lobbierejük van, másrészt jelentős összegekkel támogatnak vezető táplálkozási szakértőket, illetve táplálkozással kapcsolatos kutatásokat, veszélyeztetve azok függetlenségét. A világ élelmiszeripara nem szolgálja ki a világ táplálkozási igényeit - írták néhány hónappal ezelőtt angol táplálkozási szakértők és szociológusok a PLoS Medicine című orvosi folyóiratban, az élelmiszeripar közegészségügyi felelősségét boncolgató sorozat bevezető cikkében. Becslések szerint a világon körülbelül egymilliárd ember éhezik, miközben közel kétmilliárd ember túlsúlyos, és egyes régiókban, például Indiában mindkét csoport egyre nő. A tápanyaghiány és az elhízás együttes jelenléte paradoxnak tűnik, ám a szakemberek jelentős része úgy véli, hogy a két jelenség hátterében egy közös faktor áll: az élelmiszeripar elsődleges célja nem az optimális étrend, hanem a maximális profit.
A világ élelmiszer-eladásának háromnegyede feldolgozott élelmiszerek forgalmazását jelenti, amelynek több mint harmadát néhány nemzetközi óriáscég (angol zsargonban: a Big Food) gyártja. Az, hogy mit esznek az emberek, egyre inkább ezeknek a gyártóknak a befolyása alatt áll. A feldolgozás legfőbb előnyei, közé tartozik a biztonságosság növelése, például a káros mikroorganizmusok elpusztítása révén. Sokat köszönhetnek az élelmiszer-technológiának az ételallergiában vagy -érzékenységben szenvedők vagy a cukorbetegek is. Egy minimális mértékű feldolgozás még a tápanyagtartalmat is növelheti (például extra vitaminokkal dúsíthatja a terméket). A legtöbb élelmiszer-feldolgozó eljárás azonban azért történik, hogy az élelmiszer vagy ital vonzóbb és ínycsiklandóbb, tartósabb és jobban szállítható legyen. Ezek a folyamatok, pedig szinte mindig csökkentik a termék tápértékét (például tönkreteszik a benne lévő érzékeny vitaminokat), és nagyon gyakran növelik a cukor- és zsírtartalmát, vagyis hizlalóbbá teszik.
Egészséges-e, ami kevésbé cukros?
Az élelmiszercégek általában három stratégia közül választanak a tápértéknövelés érdekében: csökkentik az egészségtelen összetevők arányát, növelik az egészséges összetevőkét, illetve egészen új terméket állítanak elő. Ezeket a törekvéseket azonban több tényező is korlátozza. Egyrészt sokszor nincs közmegegyezés abban, hogy mi tekinthető egészségesebbnek. Például attól, hogy a gyártó csökkenti egy keksz vagy egy joghurt cukortartalmát, az még nem feltétlenül lesz egészséges. Egy másik korlátozó tényező, hogy a nagy cégek kezét megkötik saját részvényeseik, akik nem feltétlenül akarják a rövid távú profitnövelést feláldozni az egészségesebb táplálkozás hosszabb távú előnyeiért. A brit Economist szerint a részvényesek nyomásgyakorlásának tulajdonítható például, hogy a PepsiCo, amelynek vezérigazgatója 2010-ben úgy döntött, nem hirdet cukros üdítőket az amerikaifoci-bajnokság, a Super Bowl ideje alatt, az idén nemcsak hogy hirdetett a Super Bowl alatt, de a félidőben sugárzott, óriási nézettségű show-t is szponzorálta.
Lehet-e partner az élelmiszeripar? A szakemberek közt nincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogyan lehetne ellensúlyozni az élelmiszeripar fogyasztókra gyakorolt befolyását. Vannak, akik szerint a gyártókat önkéntes önszabályozásra kell buzdítani, és a fogyasztókra bízni, hogy akarnak-e egészségtelen ételeket enni, ahelyett, hogy a közegészségügy ebbe paternalista módon beavatkozna. Ezen az alapon érvelve az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun nagyobb felelősségvállalásra szólította fel az élelmiszer-ipari szereplőket, különösen a gyerekeknek szánt termékek gyártóit, illetve a médiát és a marketing- és hirdetőcégeket. Egy másik megközelítés szerint az élelmiszeripart partnerként kell kezelni. Sok közegészségügyi szakember azért vállal munkát az iparban vagy azért szorgalmazza az élelmiszercégekkel való partneri kapcsolatokat, mert abban bíznak, hogy így belülről segíthetik a pozitív változásokat. A legkritikusabbak azonban egyik stratégiát sem fogadják el. Szerintük az egészségtelen ételek előállításából profitáló cégek, és a közegészségügyi szervezetek között egyértelmű érdekellentét van. A profitnövelés érdekében az élelmiszeripar igyekszik minél több embert minél több, minél nagyobb árréssel eladható élelmiszer fogyasztására ösztönözni, és semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy ezeket a stratégiákat bármiféle egészségügyi előnnyel össze lehetne egyeztetni. E nézet hívei szerint az önreguláció és a "belülről bomlasztás" kudarcra van ítélve, az egyetlen értelmes megközelítés a külső szabályozás, amely független szakértői testületek kezében van.
Érdekütközések A független külső szabályozást azonban nem is olyan egyszerű megvalósítani. A legnagyobb cégeknek egyrészt komoly politikai kapcsolatrendszerük és lobbierejük van, másrészt jelentős összegekkel támogatnak vezető táplálkozási szakértőket, illetve táplálkozással kapcsolatos kutatásokat, veszélyeztetve azok függetlenségét. Erősen megkérdőjelezhető például azoknak a szerzőknek a függetlensége, akik egy hónapja nagy feltűnést keltettek az elhízással kapcsolatos "mítoszokat" kritizáló, az egyik legrangosabb orvosi szaklapban, a New England Journal of Medicine-ben megjelent cikkükkel. A szerzők szerint mítosz például, hogy a drasztikus, gyors fogyás, illetve a fogyás és hízás közt "jojózó" életmód hosszú távon nem segíti a fogyást, és nem látják megalapozottnak azt a vélekedést sem, hogy a nassolás hizlal, és a gyerekkori étkezési és testmozgási szokások már kisgyermekkorban kialakulnak. Bár a szerzők szakirodalmi adatokkal támasztják alá állításaikat, sok olvasó számára csökkentette a cikk hitelességét, hogy a lap "Conflict of interest" (összeférhetetlenség) rovatának tanúsága szerint a szerzőket élelmiszer- és italgyártók hosszú sora támogatta, a McDonald's tól a Coca-Colán, PepsiCo-n és Kraft Foodson át a Dán Sörfőzők Szövetségéig. Az ipar által szponzorált kutatások eredményeivel szemben bizalmatlanok lehetnek más ipari szereplők is, ha éppen ellenérdekeltek: például amikor egy 2008-as kutatásban, amelyet az amerikai Cukor Szövetség támogatott, azt találták, hogy egy szukralózalapú mesterséges édesítőszernek patkányokban káros hatásai vannak, a szert gyártó cég megkérdőjelezte az eredményeket, és saját kutatócsoportot szervezett, hogy az eredményeket megcáfolják. A táplálkozással, elhízással kapcsolatos kutatások támogatása elvileg egy olyan terület lehetne, ahol az ipar valóban közegészségügyi érdekeket szolgál, de ez sajnos nem mindig valósul meg: egy 2007-es vizsgálat szerint a kizárólag élelmiszer-ipari cégek által támogatott kutatásokban 4-8-szor gyakrabban született a szponzornak kedvező konklúzió, mint azokban, amelyek semmilyen támogatást nem kaptak az élelmiszeripartól.
2011 szeptemberében magas szintű ENSZ-kongresszust rendeztek a nem fertőző betegségek (elsősorban a rák, a kardiovaszkuláris betegségek, a cukorbetegség és a krónikus légúti betegségek) elleni stratégia megvitatására. Ennek kapcsán több szakember aggályait fejezte ki amiatt (lásd pl. itt és itt), hogy az ENSZ a privát szektor olyan szereplőivel épített ki kapcsolatokat, amelyek termékei és marketingtevékenysége hozzájárulnak a leküzdeni kívánt nem fertőző betegségek terjedéséhez. Részben ennek nyomán jött létre a civil szervezeteket összefogó Conflict of Interest Coalition, amelynek célja, hogy megfelelő etikai keretek kidolgozásával segítsen kivédeni az ENSZ döntéshozói és az ipari szereplők közti érdekütközést egészségügyi kérdésekben. Nem minden esetben független az ipari befolyástól az ENSZ egészségügyért felelős szervezete, a WHO sem. Néhány hónappal ezelőtt nagy visszhangot váltott ki az a Reuters által végzett vizsgálat, amely kiderítette, hogy a WHO egyik amerikai szervezete, a Pan American Health Organization több százezer dollárt kapott az élelmiszeripartól - a Coca-Colától, a Nestlétől és az Unilevertől -, annak ellenére, hogy ez ellenkezik a WHO nemzetközi előírásaival. Hasonló összeférhetetlenségre derítettek fényt a Reuters újságírói a WHO táplálkozási ajánlásait kidolgozó tanácsadó testületben is. A 15 tanácsadó közül kettőnek közvetlen üzleti kapcsolata volt az élelmiszeriparral (egyikük az Unilevertől kapott kutatási támogatást, másikuk a Nestlétől kapott támogatást egy verseny elbírálásához), egy harmadik testületi tag pedig a Bejrúti Amerikai Egyetem dékánja, amelyet 750 000 dollárral támogatott a Nestlé. WHO-szakemberek nyilatkozatai szerint az ilyen döntéseket részben a szükség hozza: 2010 óta a WHO - amelynek teljes költségvetése körülbelül feleakkora, mint amennyit a Coca-Cola csak marketingre költ - 20 százalékkal csökkentette a nem fertőző betegségekre fordított keretét, így az ezekkel foglalkozó részleg a WHO teljes költségvetésének jelenleg csak 6 százalékában részesül, miközben ezek a betegségek világszerte az idő előtti halálozások 63 százalékát okozzák.
Párhuzam a dohányiparral A közegészségügyi szakemberek egy része párhuzamokat von a dohányipar és az élelmiszeripar között, és úgy vélik, az egészségtelen ételek fogyasztását hasonló eszközökkel - extra adókkal és szigorú korlátozásokkal - kell visszaszorítani, mint a dohányzást. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a dohányzás és a rák kapcsolatára rávilágító első vizsgálatok után öt hosszú évtizedet kellett várni, hogy hatékony korlátozó intézkedéseket vezessenek be, ami rengeteg ember életébe került. A PLoS Medicine szerkesztői felteszik a kérdést az olvasóknak: muszáj-e öt évtizedet várnunk, hogy az élelmiszeripar hasonló hatásaira válaszoljunk?
Forrás: origo.hu
Új, a gyomorszűkítő és a gyomor-bypass műtéthez hasonló beavatkozást fejlesztettek ki brit kutatók, amely segíthet a kóros elhízásban, valamint a cukorbetegségben szenvedő betegeknek. Míg eddig a gyomor űrtartalmának- illetve a bélcsatorna hosszának csökkentésével érték el, hogy a táplálék gyakorlatilag fel se tudjon szívódni, az új, úgynevezett EndoBarrier módszer nem ilyen drasztikus. A beteg bélcsatornájába ugyanis endoszkópos eljárással egy hatalmas, kolbászbőrhöz hasonlító vékony implantátumot ültetnek be, amelyen az étel felszívódás nélkül továbbhalad a bélrendszer alsóbb szakaszába. A beavatkozás mindössze egy órát vesz igénybe, és érzéstelenítéssel történik. Az orvosok szerint az új eljárás ráadásul ugyanolyan hatásos, mint más gyomorszűkítő műtét, azonban sokkal biztonságosabb. Hosszú távú mellékhatások és kockázatok -,mint például a bélelzáródás - ugyanakkor szintén előfordulhatnak.. A diabétesszel küzdő betegek körében hamarosan ez lehet majd a legelterjedtebb gyógymód, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján az EndoBarrier mellet semmilyen más gyógyszeres kezelésre sincs szükség. Az implantátum- mivel a nyombélbe ültetik -, a hormonháztartást is megváltoztatja, melynek hatására a hasnyálmirigy több inzulint termel, csökkentve a cukorbetegséget.
A kutatások során három kórház betegein alkalmazták az eljárást, és az eredmények azt mutatták, hogy a betegek koleszterinszintje és vérnyomása is csökkent az implantátum behelyezésével. A tauntoni Musgrove Park Kórház legújabb tanulmánya szerint a diabéteszes betegek 72 százalékánál figyeltek meg javulást, és egy év elteltével a gyógyszeres kezelést is elhagyhatták. Az EndoBarrier beültetését egyelőre nem támogatja a brit egészségbiztosító, ezért jelenleg 8000 fontba (mintegy 2,5 millió forintba) kerül, és csak magánklinikákon végzik
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink:
A stockholmi Karolinska Intézet kutatói 60 ezer nő tíz évre vonatkozó nő étkezési szokásait elemezték, elsősorban a cukorban gazdag étrend és a méhben kialakult (endometriális) tumor közötti összefüggést vizsgálva. Kiderült, hogy az olyan nők körében, akik hetente két-három alkalommal engedtek a sütemények csábításának, 33%-kal nagyobb volt a méhrák előfordulási aránya, a heti háromnál többszöri süti evés esetén, pedig ez az arány már a 42%-ot is elérte. Érdekes módon a legtöbb magas cukortartalmú élelmiszer, mint például a cukorkák, üdítőitalok és lekvárok nem növelték meg jelentős mértékben a méhrák kialakulásának valószínűségét, csak az édes péksütemények és kekszek.
A tanulmány elsősorban arra koncentrált, hogy a résztvevők milyen gyakran ettek édességet, nem pedig arra, hogy mekkora mennyiséget fogyasztottak, az viszont így is kiderült, hogy akik napi 35 grammnál több cukrot vittek be a szervezetükbe (ez körülbelül 7 teáskanálnyi mennyiségnek felel meg), azoknál 36%-kal nőtt meg a tumor kialakulásának valószínűsége. A tudósok szerint a cukros étrend többféle módon hat a rák kockázatára. Egyrészt a túlzott cukorbevitel következtében a szervezet több inzulint termel, ami stimulálja a sejtburjánzást a méh külső felszínén. Másrészt a túlzott cukorfogyasztás megemeli az ösztrogénhormon szintjét, ami szintén szabályozatlan sejtnövekedéshez vezet.
Forrás: vital.hu
|
||||||||
A nyári hónapokban egymást követi a finomabbnál finomabb, friss gyümölcsök szezonja. Ha fogyasztásukat követően, rendszeresen kellemetlen tüneteket tapasztalunk, érdemes utána járni, mi okozza a panaszokat.
A világon egymilliárd ember éhezik, kétmilliárd viszont túlsúlyos. Sokak szerint a két jelenségnek közös oka van: az élelmiszeripar elsődleges célja nem az egészséges étrend, hanem a maximális profit.
A feldolgozás ritkán növeli a tápértéket
Tavaly az élelmiszeripar több szereplője is ígéreteket tett arra nézve, hogy egészségesebb termékeket állítanak elő, felelősségteljesebben reklámozzák az élelmiszereket, és segítenek népszerűsíteni a testmozgást. Angliában 21 cég írta alá a "Responsibility Deal" egyezményt az egészségügyi minisztériummal, amelynek értelmében elősegítik, hogy az emberek kevesebb kalóriát fogyasszanak. Amerikában 16 cég összesen 1,5 trillió kalóriával szeretné csökkenteni termékeinek energiatartalmát 2015-ig.
A WHO sem feddhetetlen
Különleges implantátum beültetése lehet majd hamarosan az egyik legelterjedtebb gyógymódja a cukorbetegségnek.
A kekszek és sütemények rendszeres, legalább heti háromszori fogyasztása jóval akár 42%-kal is megnövelheti a méhrák kialakulásának kockázatát, állítja egy svéd tanulmány.