koleszterinszint
| ||||||||
|
Új kutatás erősítette meg, hogy a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint mind hozzájárulnak a láb keringésének romlásához, azaz a perifériás artéria-betegség vagy PAD kialakulásához. Az Amerikai Szív Szövetség tájékoztatása szerint a PAD során a perifériás artériák – leggyakrabban a medence és a láb területén – beszűkülnek. Ez az állapot fokozza a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát, csak az Egyesült Államokban mintegy 8-10 millió embert érinthet. A kutatásban közel 45 ezer amerikai férfi vett részt, akiket több mint két évtizeden át, követtek nyomon. Ez idő alatt 537 PAD-os esetet diagnosztizáltak. A bevezetőben már említett négy kockázati tényező egyenként és függetlenül is jelentősen összefüggött a PAD-ra való fokozott hajlammal. A PAD-os betegek 96 százalékánál legalább egy fenn is állt ezek közül. A kutatás Michel Joosten vezette, a Beth Israel Deaconess Kórház és a Harvard Orvosi Karának munkatársa, a cikk a Journal of the American Medical Association című folyóiratban jelent meg. Arra is fényt derítettek, hogy aki nem rendelkezett egyik kockázati tényezővel sem, annál 77 százalékkal csökkent a PAD kialakulásának esélye. Minél régebb óta jelen voltak a befolyásoló tényezők, annál jobban emelkedett a kockázat. Dr. Maja Zaric, a Lenox Hill Kórház intervenciós kardiológusa, aki sok PAD-os beteget kezel, azt is hozzátette, hogy az artériás betegségekhez kapcsolható kockázati tényezők általában a szívbetegségekkel is összefüggésben állnak, de a PAD esetén a kapcsolat erősebbnek tűnik. Külön kiemelhető a sorból a dohányzás. - A kutatás arról is beszámolt, hogy a dohányzás még a leszokást követő 20 évvel is hátrányosan befolyásolhatja az artériák állapotát. Ettől függetlenül érdemes fontolóra venni a leszokást, mert ebben az esetben harmadára csökken a PAD veszélye a dohányzást folytatókhoz képest. Most, hogy a PAD főbb kockázati tényezőit megállapították a férfiakra nézve, meg kellene vizsgálni az életmódváltás hatásait, és a nőket sem szabad kifelejteni a kutatásokból.-
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
A koleszterin (LDL) szervezetünk egyik nélkülözhetetlen alkotója, mely részt vesz a sejtmembránok, a szteroid hormonok és az epesavak felépítésében. Gondot akkor okozhatnak, ha a vérben keringő mennyiségük megemelkedik. A vér koleszterinszintjét meghatározza a táplálékkal bejutó koleszterin mennyisége, a máj és a vékonybél által termelt koleszterin mennyisége, valamint szervezetünk koleszterin lebontása. A koleszterinszint befolyásolható diétával, a cél, hogy az értéke ne haladja meg az 5,2 mmol/l-t. A laborpapírunkon gyakran találkozhatunk HDL koleszterin meghatározással is. Ez a "jó koleszterin" egy védőfaktorként működik szervezetünkben, feladata, hogy a perifériáról (pl. érfalakról) felvegye és elszállítsa a felesleges koleszterint a lebontás helyére, a májba. Vérben ennek az egészséges szintje minimum 0,9 mmol/l kell, legyen.
A reggeli nélkülözhetetlen! A hosszú, pihentető éjszaka után ebben a betegségben is fontos feladattal bír a rendszeres reggeli étkezés, mert az ételt elfogyasztva az epehólyag kiürül, ezáltal nagy mennyiségű koleszterin távozik a szervezetből. Magas LDL koleszterinszint esetén több tényezőt figyelembe véve érdemes összeállítani a "diétás" reggelit, mely védő és normalizáló funkcióval is rendelkezik. Ezek a tényezők az alábbiak.
1. Laktató teljes kiőrlésű gabonák! Kiváló reggeli alapanyagok, mert teltségérzetet okoznak, szabályozzák az emésztési és felszívódási folyamatainkat, és nem okoznak hirtelen vércukorszint emelkedést. Magas rosttartalmuknak köszönhetően megkötik a vékonybélben a koleszterint és segítik kiürülésüket.
Ajánlat:
2. Zöldségek, gyümölcsök tele rosttal, és érvédő vegyületekkel! A délelőtt nem telhet el gyümölcsök és/vagy zöldségek fogyasztása nélkül. Koleszterinürítő rosttartalmuk mellett dúskálnak érvédő antioxidáns vegyületekben (pl. karotin, likopin, C-vitamin, stb.)
Ajánlat:
3. Hagymákban az erő! A hagymák mindegyike tartalmaz kénvegyületeket, melyekről kutatások írják le koleszterincsökkentő hatásukat.
Ajánlat:
4. Tejtermékek helyett néha növényi helyettesítők! A tejek és tejtermékek tartalmaznak koleszterint. Válasszuk közülük a soványabb fajtákat, de néha próbáljuk ki a növényekből készített helyettesítőket is.
Ajánlat:
5. Háttérbe a telített zsírsavakkal! A telített zsírok koleszterinszint növelő hatása kétszerese a táplálékkal bevitt koleszterinének. A telített zsírokat az állati eredetű termékek tartalmazzák, melyek teljes megvonása nem szükséges, de törekedni kell a minőség és a mennyiség megválasztására. Felvágottak, szalámik és szalonnák fogyasztása viszont a diétában nem ajánlott.
Ajánlat:
6. Koleszterincsökkentéssel, és transz-zsírsavak nélkül eredményesen! A koleszterint is az állati termékek tartalmazzák. Legyen szó zsíros vagy sovány alapanyagról, ott van bennük a koleszterin. Az állati zsírokat, szalonnát, szalámikat és a belsőségeket érdemes kiiktatni, de a sovány húsokat, tejtermékeket és a tojást módjával fogyaszthatjuk. A transz-zsírsavak amellett, hogy növelik az LDL koleszterinszintet, csökkentik a védő HDL koleszterint. A transz-zsírsavakat a kész élelmiszerek egy része tartalmazza, ezért ételeinket készítsük tiszta, friss alapanyagokból mi magunknak.
Ajánlat:
7. Telítetlen zsírsavak növelése! Az egyszeresen telítetlen zsírsavak (forrásai pl. olivaolaj, kukoricaolaj, diófélék) és a többszörösen telítetlen zsírsavak (forrásai pl. napraforgóolaj, repceolaj, lenmagolaj, tengeri halak és halolajok, olajos magvak és a belőlük készült olajok) is fontos szereppel rendelkeznek a koleszterinszint, a vérsűrűség és a vérrögképződés befolyásolása területén. Az érrendszerünk védelme miatt állandó alkotóik kell, hogy legyenek étrendünknek.
Ajánlat:
Forrás: Izek és érzések, hatipatika.com
Napi egy alma elfogyasztása révén akár 40 százalékkal is csökkenthető annak a vérben található anyagnak a szintje, amely szerepet játszhat az érfalak keményedésében - állapították meg amerikai kutatók. Szintén hatékonynak bizonyultak a kapszula formájában a szervezetbe juttatott polifenolok (a káros szabadgyököket megkötni képes, gyümölcsökben, zöldségekben is előforduló kémiai vegyületek), de korántsem olyan mértékben, mint az alma. A Journal of Functional Foods című szakfolyóiratban közzétett tanulmányból kiderült, hogy az alma rendszeres fogyasztása csökkentette a vérben lévő oxidált LDL (alacsony intenzitású lipoprotein), közismertebb nevén a "rossz" koleszterin szintjét. Amikor az LDL-koleszterin oxidálódik, olyan formát vesz fel, amely elősegíti az érelmeszesedést, vagy az erek keményedését - írják az Ohiói Állami Egyetem munkatársai. A kutatásba 40 és 60 év közötti, egészséges, nemdohányzó felnőtteket vontak be, akik a vizsgálatot megelőzően havi két almánál kevesebbet fogyasztottak, és nem szedtek polifenol-tartalmú kapszulát sem. A résztvevők harmada négy héten keresztül napi egy almát evett, a másik harmada ugyanennyi ideig napi egy, 194 milligramm polifenolt tartalmazó kapszulát szedett, míg a harmadik csoport placebót kapott. Négy hét elteltével a placebót szedő csoportban semmilyen változást sem tapasztaltak az oxidált LDL-szintjét illetően. A polifenol-kivonatot tartalmazó kapszula ezzel ellentétben mérhető változást eredményezett, de ez közel sem volt olyan mértékű, mint az almát fogyasztóknál mért csökkenés. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy az almában a polifenolon kívül egyéb hasznos anyagok is vannak, amelyek az erek rugalmasságát, megőrző hatást erősíthetik. Az alma emellett a nyálban lévő antioxidánsokra is hatással volt, ami hasznos segítség lehet a fogak egészségének megőrzésében. A kutatás vezetője az eredmények tükrében kiemelte: napi egy alma sokkal jobban csökkenti az erek rugalmatlanságát is elősegítő, oxidált LDL-szintjét, mint a többi antioxidáns, például a zöld tea- vagy paradicsom-kivonat, illetve a kurkumában található kurkumin.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
A European Heart Journal szívgyógyászati szaklapban közölt eredmények azt mutatják, hogy a kövér embereknek van egy olyan csoportja, akiknek az anyagcseréje egészséges - nem szenvednek inzulin-rezisztenciában, cukorbetegségben, nem magas a koleszterinszintjük és a vérnyomásuk -, és akik a szív és a tüdő teljesítménye alapján fittebbek, mint más elhízott emberek. Az elhízottság nálunk nincs káros hatással az egészségre, és az orvosoknak ezt figyelembe kellene venniük, amikor fogyókúrát javasolnak - írják a szerzők. A túlsúly és a fittség jó kombináció Dr. Francisco Ortega és kollégái a Dél-Karolinai Egyetemen végezték vizsgálataikat, egy hosszú távú (1979 és 2003 közötti) tanulmány 43 265 résztvevőjének adatait elemezve. A résztvevők részletes kérdőívet töltöttek ki a kórtörténetükkel és az életmódjukkal kapcsolatban, és fizikai vizsgálaton is átestek, amelynek része volt egy futógépes teszt a keringési és légzőrendszer teljesítményének vizsgálatára, illetve a magasság, a testsúly, a derékbőség és a testzsír-arány mérése. Megmérték továbbá a vérnyomást, a koleszterinszintet és az éhgyomri vércukorszintet is. Ortega és kollégái azt találták, hogy az elhízott résztvevők 46%-ának egészséges volt az anyagcseréje. Néhány módosító tényező, többek között az erőnlét figyelembe vétele után az egészséges anyagcseréjű, de elhízott emberek körében 38%-kal alacsony volt a halálozás kockázata, és 30-50%-kal alacsonyabb a szív-és érrendszeri betegség vagy rák miatti halálozás kockázata, mint a nem egészséges anyagcseréjű elhízott emberekben. Ugyanakkor az egészséges anyagcseréjű kövér, illetve normális súlyú résztvevők közt nem volt lényeges különbség a halálozásban. A kutatók kiemelték, hogy az erőnlét (fitnesz) elsősorban a testedzéstől függ, tehát az egészséges elhízottakat valószínűleg a testmozgás védi meg a betegségektől. Szerintük az orvosoknak figyelembe kellene venniük, hogy nem minden elhízott embernél ugyanaz a prognózis. Meg kell vizsgálni az erőnlétet, a zsírszövet arányát és több anyagcsere-paramétert, hogy pontosabban megbecsüljék a szív- és érrendszeri betegségek és a rák kockázatát az elhízott embereknél, és a beavatkozásokat elsősorban azoknál kell szorgalmazni, akiknek erre valóban szüksége van. A fogyókúra nem minden túlsúlyos betegnek ajánlott Egy másik vizsgálatban a svéd Gothenburgi Egyetem kutatói több mint 64 000 beteg adatait elemezték, akiknél akut szívkoszorúér-problémák léptek fel. Azt találták, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb testtömeg-indexű betegnél volt a legmagasabb a halálozási arány, kétszer akkora, mint a normális BMI-tartományban lévőké. A legalacsonyabb kockázat a normál testelkatú és a csak enyhén túlsúlyos (maximum 28 kg/m2) BMI-jű emberek körében volt megfigyelhető. A BMI és a halálozás közti összefüggés tehát U alakú görbét ír le. A szerzők szerint bár bevett gyakorlat, hogy a szívbetegségben szenvedő túlsúlyos és elhízott embereknek az orvos fogyókúrát javasol, ez nem feltétlenül tesz jót a betegnek. A zsírszövetnek - elsősorban a bőr alatti zsírszövetnek - jótékony hatásai is lehetnek, például itt termelődik a "jóllakottság-hormon"-ként ismert leptin, és ez párnázza ki, például a csípőt, védelmet nyújtva az esés miatti combnyaktörés ellen. "Az elhízásnak bizonyos mértékig előnyei is lehetnek, és fel kell ismerni, hogy az elhízás nem feltétlenül jár együtt az anyagcsere kóros működésével" - olvasható a két cikket kísérő szerkesztői kommentárban.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
|
||||||||
Az alsó végtag keringésének romlásához vezet a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az emelkedett koleszterinszint – támasztotta alá egy új kutatás.
A vér koleszterinszintjét meghatározza a táplálékkal bejutó koleszterin mennyisége, a máj és a vékonybél által termelt koleszterin mennyisége, valamint szervezetünk koleszterin lebontása.
Új kutatási eredmények azt sugallják, hogy napi egy alma elfogyasztása segít megőrizni az erek rugalmasságát.
Attól, hogy valaki elhízott, az anyagcseréje szempontjából még lehet egészséges és fitt. A szív- és érrendszeri betegségek vagy a rák miatti halálozás kockázata nem feltétlenül nagyobb, mint a normál súlyú embereké - derült ki az eddigi legnagyobb ilyen témájú kutatásból.