koffein
| ||||||||
|
A spanyol kutatók az Amerikai Hipertónia Társaság kongresszusán ismertették eredményeiket. Koffein hatására gyorsul a szívműködés, a vérnyomás, pedig megemelkedik. A korábbi vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy e vérkeringési változások csak átmenetiek, és nem vezetnek magas vérnyomáshoz, vagy más szív- és érrendszeri betegséghez. Esther Lopez Garcia és munkatársai a Madridi Független Egyetem klinikáján összegyűjtötték az orvosi szakirodalomból azokat a magas vérnyomásban szenvedők koffeinfogyasztásáról szóló adatokat. A nemzetközi folyóiratokban található öt ellenőrzött vizsgálatok során a magas vérnyomású betegek 200-300 milligram koffeint kaptak, ami egy-másfél csésze kávénak felel meg. A kutatók a hasonló feltételek között végzett megfigyelések adatait egyesítve és értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein ilyen dózisban a szisztolés vérnyomást átlagosan 8,1, a diasztolés vérnyomást 5,6 Hgmm-el emelte. Ez a hatás a koffein elfogyasztását követő egy órán keresztül tartott, ritkábban a vérnyomás csak három óra elteltével állt vissza a kiindulási értékre. A megfigyelési idő 4-25 év között változott és a kutatók hangsúlyozzák, hogy a megfelelően kezelt magas vérnyomásos betegeknél a kávé nem fokozta a betegséget. Idéznek egy nagy angol és egy svéd tanulmányt is, melyek azt jelezték, hogy az agyi katasztrófa előfordulása éppen azok között volt a legritkább, akik évtizedeken keresztül naponta több kávét ittak.
Forrás: MTI,napidoktor.hu
További cikkeink:
Sokan nem tudnak lemondani a kávézásról, szinte szertartásként beleépül a napi rutinba. Nehéz dolog is lemondani erről az élvezetről, de sokan megteszik, ha az orvosuk azt tanácsolja. Aki ragaszkodik a kávézás rituáléjához, gyakran helyettesíti kedvenc italát annak koffeinmentes változatával. Felvetődik ilyenkor a kérdés: Melyik kávé fogyasztása javasolt? Erről megoszlanak a vélemények. Korábban szinte minden orvos azt javasolta a betegének, hogy hagyjon fel a koffeinfogyasztással, térjen át koffeinmentes kávéra. Mára már változott a helyzet. Az elmúlt években több olyan tanulmány született, mely a koffeines kávé jótékony és a koffeinmentes kávé káros hatásait mutatta be. Így meggondolandó, hogy nem az árt-e igazán a szív- és érrendszernek, ha az ember lemond a hagyományos kávéról és a koffeinmenteset részesíti előnyben. Meglepő, de több tanulmány is igazolta, hogy a koffeines és a koffeinmentes kávé egyaránt csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A koffeines, vagy a koffeinmentes? A koffeinmentes kávé káros hatásait is több orvoscsoport vizsgálta. Bebizonyították például, hogy a koffeinmentes kávét olyan kávébabból állítják elő, melynek sokkal magasabb a zsírtartalma, ezáltal a vér koleszterinszintjét jelentősen emeli. Ez fokozza az érelmeszesedés és a későbbi szövődmények kialakulásának kockázatát. Egy 2005-ben elvégzett vizsgálat szerint azoknál, akik hozzászoktak a rendszeres koffeinfogyasztáshoz, a koffein szív- és érrendszerre gyakorolt káros hatásai mérsékelt kávéfogyasztás esetében csak minimális mértékben voltak kimutathatóak, ugyanis a szervezetükben tolerancia alakul ki. Azoknál az alanyoknál, akik nem voltak hozzászokva a koffeinfogyasztáshoz, már mérsékelt adag után is egyértelműen kimutathatóak voltak a koffein káros hatásai. Ezzel szemben a túlzásba vitt kávéfogyasztás rendkívül káros a szervezetre, de a szívinfarktus és a koffeinfogyasztás közötti összefüggést egyértelműen nem sikerült igazolni. Nagy esetszámú tanulmányok alapján azt bizonyították, hogy napi 4 csésze kávé fogyasztása mellett mutatható ki egyértelműen, hogy ez az infarktus és egyéb szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktora lenne, kb. 2,5-szeres rizikót jelent a kávét nem fogyasztó populációhoz képest.
Összességében elmondható, hogy azoknál, akik hozzászoktak a koffeinfogyasztáshoz, az egészségük megóvása szempontjából inkább javasolt továbbra is mérsékelt kávéfogyasztás a koffeinmentes kávéra történő áttérés helyett.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
Azonban Dr. Frank van Kuppevald és Jos van der Meer (Nijmegeni Egyetem, Hollandia) bebizonyított, hogy nem ez az igazság.
Két évvel ezelőtt tudósok áttörő felfedezést tettek: olyan vírusokat mutattak ki krónikus fáradtságban szenvedők véréből, melyek egészségesekben nincsenek jelen. A mintegy 250 ezer britet érintő betegséget izomfájdalommal járó agyvelő- és gerincvelő-gyulladásnak is nevezik (orvosi szóval: myalgiás encephalomyelitis; M.E.). Definíció szerint olyan fél évnél tovább tartó állapotot takar, melyben az izomfájdalom mellett súlyos fáradtság van jelen. A betegek napjuk nagy részét ágyban, vagy tolószékhez kötve töltik, vagyis munkavégzésre alkalmatlanok. A betegség valamivel több nőt, mint férfit érint, a kialakulás leggyakrabban a korai 20-as évektől, a 40-es évek közepéig tehető, de írtak már le tizenéves esetet is. Az állapot jelenleg nem kezelhető, pedig próbálkoztak fájdalomcsillapító és hangulatjavító gyógyszerekkel, és viselkedésterápiával is. A tüneteket rontja az alkohol, a koffein, és a cukortartalmú ételek. Feltételezések szerint a kialakulást olyan tényezők segíthetik elő, mint a kimerülés, traumás események, valamint az immunrendszer működését gyengítő fertőzések, mindazonáltal genetikai háttér is felmerült. 2009-ben amerikai kutatók az XMRV nevű vírus lehetséges szerepét írták le, melyet kimutattak a betegek 70 százalékának véréből, egészségesekből azonban jobbára nem. Azonban ennek ellenére a Lancet oldalain most közölt tanulmány kizárja a vírus kóroki szerepét.
Forrás: betegszoba.hu
További cikkeink:
Ez a koffeinnel interakcióba lépő kortizol nevű hormonnak köszönhető, ami a szervezetünk belső óráját irányítja, és segíti a figyelem és az éberség fenntartását. A kortizol szint ébredés után általában magas, és magas is marad legalább reggel 8-9-ig. Steven Miller, a Fegyveres Erők Orvostudományi Egyetemének munkatársa szerint épp ezért jobb, ha az első kávénkat az után isszuk meg, hogy a kortizol szintünk elérte reggeli csúcspontját. "Ha az emberek magas hormonszint mellett kávéznak, idővel koffein-tolerancia alakulhat ki náluk, aminek köszönhetően reggelente egy plusz kávéra lesz szükségük ahhoz, hogy elérjék a korábbi hatást."
A stresszes helyzetekben, nagyobb mennyiségben termelődő kortizol egyébként segít az energiatartalékokat cukorrá alakítani, hogy a testünk sejtjei felhasználhassák azokat. Ezáltal a reggeli energialöket bár növeli az éberséget, akár éhesek is lehetünk tőle.
A szakértők szerint a kortizol a testi funkcióink ritmusát is befolyásolja. Számtalan vizsgálat bizonyította, hogy a kortizol szint ébredés után szinte azonnal megnő, és csak órákkal később kezd csak el csökkenni.
"Mivel a kortizol szintünk átlagosan 8 és 9 óra között tetőzik, az a legjobb, ha 9.30 és 11.30 között kávézunk, mert szervezetünknek ilyenkor van leginkább szüksége a kortizol-utánpótlásra" - nyilatkozta Miller.
Forrás: hazipatika.com
|
||||||||
A magas vérnyomásra hajlamos emberek vérnyomását egy jó erős kávé hirtelen megemeli, de ez a hatás nem tartós és nem növeli a szív-és érrendszeri kockázatot.
Közismert dolog, hogy a túlzásba vitt kávéfogyasztás ártalmas lehet a szívre és az érrendszerre. Emeli a pulzusszámot, a vérnyomást, fokozza a szív munkáját.
A krónikus fáradtság szindróma okozójának korábban olyan vírusokat tartottak, melyeket a vérből mutattak ki.
Lehet, hogy sokaknak jó ötletnek tűnik egy jó erős kávéval indítani a reggelt, de a legújabb kutatások szerint jobban teszik, ha várnak vele egy kicsit. A szakértők szerint ugyanis a napi koffeinadag bevitelére a leginkább ideális időszak a délelőtt 9.30 és 11.30 közti intervallum.
"A kortizol-termelés szoros összefüggésben van a éberséggel, és a szervezet 24 órás kortizol szintje valamikor reggel 8 és 9 között éri el a csúcspontját. A farmakológia egyik alapvető előírása, hogy csak akkor használunk egy adott szert, amikor arra szükség van. Másképp a páciens idővel immunis lesz az azonos dózisban beadott szerre. Más szóval, a reggeli kávé sokkal kevésbé hatásos, mint a délelőtti, és idővel csak egyre nagyobb koffeinadaggal tudjuk elérni majd ugyanazt a hatást, mint korábban." - fogalmazott a szakember.