koffein
| ||||||||
|
A kávé pontosan élénkítő hatása miatt örvend óriási népszerűségnek, mivel a benne rejlő koffein stimulálja központi idegrendszerünket, és emeli a pulzusszámot. Akinek magas a vérnyomása, vagy esetleg szívbetegségben szenved, pontosan ez okoz fejtörést: szabad-e egyáltalán kávét fogyasztania, vagy a biztonság (vagy inkább egészség) kedvéért, inkább a koffeinmentes változatot válassza? Magas vérnyomás mellett sem kell minden esetben teljesen száműzni a kávéfogyasztást” – nyugtat meg minden érintettet Antje Gahl táplálkozás-szakértő. „Először is: mindenki másképpen reagál a koffeinre. Másodszor: rendszeres fogyasztás során a hozzászokás jelensége is érvényre jut” – magyarázza Gahl. Az egészséges szervezet számára napi négycsészényi mennyiségig (ez 300-350 milligramm koffeint jelent) egyészségi kockázat nélküli a kávézás.
„Aki érzékenyen reagál a koffeinre, annak ajánlatos – elővigyázatossági okokból – háziorvosával a kávéfogyasztásról konzultálni, hogy mennyi ajánlott belőle – ha ajánlott egyáltalán” – hangsúlyozza Gahl. Koffeinmentes kávé - valóban nem tartalmaz koffeint?A különösen óvatosak számára még mindig elérhető a koffeinmentes kávé, amelynek megnevezése kissé félrevezető: a teljesen koffeinmentes kávé előállítása, ugyanis technikailag nem kivitelezhető. Még a koffeinmentesnek hirdetett termékekben is rejlik a koffeinkivonás folyamata után is valamennyi (kilónként egyetlen gramm) az élénkítő hatású anyagból. A pulzusszámra és vérnyomásra gyakorolt nyilvánvaló hatás mellett, sokan számolnak be arról, hogy a „fekete leves” gyomrukra is hatással van, ám ennek már semmi köze a koffeintartalomhoz. A gyomrot érő irritáció mértéke sokkal inkább attól függ, hogy az adott kávéfajtában a pörkölés során mennyi sav, és oldott keserű- és sárgaanyag marad. A klasszikus eszpresszó ennek megfelelően különösen gyomorkímélő: a kávébab-szemeket erősebben és tovább pörkölik, s így a savak és egyéb irritációt kiváltó anyagok nagyobb mértékben távoznak. Emellett a kávé erősségével – hogy a kávéfőzés során mennyi kávét használunk fel – is szabályozni lehet, a gyomorkímélő hatás mértékét.
Forrás: A teljes cikk a WebBeteg.hu oldalon.
További cikkeink:
A kávét soha nem, vagy csak ritkán fogyasztó nőknek mérhetően nagyobb az esélye arra, hogy szélütést kapjanak, mint azoknak, akik akár négy-öt csészével is megisznak az illatos italból. Korábban az orvosok általában óvták betegeiket a rendszeres kávéivástól, mondván: a benne lévő koffein emeli a vérnyomást, gyorsítja a szívműködést. A frissítő italt ezért sokan bizonyos bűntudattal nyelték le, bár úgy érezték, hogy erre naponta többször is szükségük van. Susanna Larson, a Karolinska Intézet kutatója és munkatársai alapvetően az emlőrák kérdésével foglalkoznak, azt vizsgálva, hogy az életmód, a táplálkozás különböző tényezői milyen módon és mértékben befolyásolják a rosszindulatú daganat kifejlődését. A vizsgálat már tíz évnél is hosszabb ideje folyik, és 34 670 nő megfigyelését végzik rendszeres ellenőrzéssel. Ebből a hatalmas adatbázisból emelték ki a 49-83 éves hölgyek kávézási szokásait és egybevetették a valamennyi svéd gyógyintézet szélütésre vonatkozó adatait gyűjtő, igen megbízható statisztikával. A résztvevőket négy csoportra osztották. Az első csoportot azok jelentették, akik vagy soha nem isznak kávét, vagy csak néha, társaságban teszik ezt. A másik három csoportba kerültek azok, akik naponta mindig fogyasztanak kávét: napi egy-két csészével, illetve három-négy, vagy öt csészénél is többet
A kávéfogyasztás előnye Agyi katasztrófa 22-25 százalékkal ritkábban fordult elő azok körében, akik naponta akár csak egyszer, vagy többször, de rendszeresen kávéztak, azokhoz képest, akik soha nem ittak kávét. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a hatás akkor is érvényesült, ha figyelembe vették az esetleges dohányzást, testsúlyt, cukorbetegséget, magas vérnyomást vagy alkoholfogyasztást: a kedvező eredmény egyértelműen a kávénak tulajdonítható. "Előző vizsgálatunkban már kimutattuk ezt a kedvező összefüggést finn férfiakon is, akik dohányoztak" - mondta a munkacsoport vezetője. "Szerettük volna tudni, hogy ez nőkön is érvényesül-e" - tette hozzá. A kérdőívek adataiból nem derült ki, hogy a válaszoló koffeines, vagy koffeinmentes kávét ivott, de a svéd nőknek csak tíz százaléka főz koffeinmentes kávét.
Forrás: MTI, webbeteg.hu
A mai rohanó világban azonban egyre inkább ki vagyunk téve a stressz káros hatásainak, sokszor a pihenés rovására túlvállaljuk magunkat, nem fordítunk kellő figyelmet a regenerálódásra és a testmozgásra, éjszakába nyúlóan dolgozunk, sőt, nem kevesen vannak, akik mesterségesen túlpörgetik magukat, mondjuk extrém kávézással. A jó alvással szerencsére sok minden helyrebillenthető: az alvásnak ugyanis energizáló, regeneráló szerepe van, döntő a kiegyensúlyozottság, a magas szintű teljesítőképesség, a koncentrálókészség és a jó hangulat, a kellő vitalitás megőrzésében. Ha azonban napközben is túlhajszoljuk magunkat és az éjszaka folyamán, sem nyílik mód a pihenésre, ennek már akár komoly következményei is lehetnek. Az alváselégtelenségről (inszomniáról) akkor beszélünk, ha valaki nem tud elaludni, hosszasan forgolódik elalvás előtt, vagy az éjszaka folyamán sokszor felébred, és rövidebb, de inkább hosszabb időt tölt ébren, vagy túlságosan korán ébred fel. Ha mindezen panaszok gyakran jelentkeznek nála: hetente minimálisan háromszor, több héten, vagy legalább egy hónapon át folyamatosan, úgy orvosi értelemben alvászavarról beszélünk. Ezekhez az éjszakai panaszokhoz aztán törvényszerűen nappali tünetek csatlakoznak: zavaró nappali álmosság, fáradtság, figyelmetlenség, koncentrációs nehézségek, szétszórtság, változékony hangulat, ingerlékenység és türelmetlenség. Ebből aztán ördögi kör alakulhat ki, tovább romolhat az alvás, nappal, pedig már nemcsak fáradtság jelentkezhet, hanem akár valódi depresszióba, érdektelenségbe, közömbösségbe mélyülhetnek a tünetek, ami szubjektíve is rendkívül kínzó lehet. A túlzott testi-lelki megterhelés, a felelősségteljes munkakör, a napi túlterhelés, a stressz szerepe alapvető lehet az alvászavar megjelenésében. Bizonyos helytelen szokások – úgynevezett rossz alváshygiéne – ugyancsak megronthatják az alvást. Ide tartozik a túlzott vagy késői koffeinfogyasztás (kávézás, kólázás), erős dohányzás, a késő esti edzés, tréningezés, vagy a vacsorához fogyasztott nagyobb mennyiségű alkohol. Ez utóbbi ugyan először kellemesen ellazíthat és elálmosíthat, az éjszaka folyamán azonban, amikor kiürül a szervezetből, felébreszti az embert. A stressz áttételesen is okozhat alvászavart, méghozzá oly módon, hogy testi betegség kialakulásához vezet (ezek az úgynevezett pszichoszomatikus kórképek), majd ezen, testi probléma képezi az alvászavar alapját. Stressz okozta magas vérnyomás esetén típusos panasz az elalvás zavara, de ha a stressz fekély kialakulását eredményezi, úgy a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav maró hatása nyomán jelentkezhet éjszakai felébredés. A túlsúly és a dohányzás a légzési felület károsodása révén ugyancsak alvászavarhoz vezethet, ebben az esetben az elalvás általában nem problémás, az éjszaka folyamán viszont gyakori a felébredés és az álmatlanság. Külön hangsúlyozandó a depressziót okozó tartós stresszre jellemző alvászavar: ilyenkor az ember már nagyon korán lefekszik, mert a fáradtságtól képtelen ébren maradni, de pár óra múlva, az éjszaka elején, általában 1-2 óra körül már felébred, és hajnalig álmatlanul forgolódik. Az alváselégtelenség hátterében pszichés és testi okok húzódhatnak meg: ha a vizsgálatok testi betegség fennállását igazolják, úgy elsőként ennek gyógykezelése indokolt, párhuzamosan az alvászavar gyógykezelésével. Ha a stressz, a tartós lelki túlterhelés az alvászavar alapja, vagy valódi depresszió képezi az alvászavar alapját, úgy életmódbeli változtatások mellett egyéb, hangulatjavító terápiára is szükség lehet, mely segít az alváselégtelenség megszűntetésében. A stresszoldásnak és az alvászavaroknak mára széles terápiás palettája áll rendelkezésre, melynek kisebb része lehet az átmeneti gyógyszeres terápia, de tartós eredmény stresszkezelő tréningekkel érhető el. Mindenképpen fontos, hogy szakorvossal konzultáljunk, mert csak így kerülhet sor teljes körű kivizsgálásra és a megfelelő terápia bevezetésére.
Forrás: lelekbenotthon.hu, idesuss.hu
Kód: F01 OETI: 9869/2011.
Capsilite kapszula fő összetevői:
Kína Szecsuán tartományában az emberek rengeteg csípős ételt fogyasztanak, így a szárított chili paprikát is.
A kapszaicin a chili paprika aktív hatóanyaga. Újabb tanulmányok kimutatták, hogy a kapszaicin segíthet a fogyásban az étvágy csökkentése, az anyagcsere gyorsítása és a zsírsejtek kialakulásának gátlása révén. A kapszaicin megemeli a testhőmérsékletet, felerősítve az úgynevezett hőtermelést a szervezetben (a sejtek energiatermelésének révén), mely felgyorsítja a kalóriaégetést. Azaz a kapszaicin egy olyan termogén összetevő, mely felgyorsítja az anyagcserét, ezáltal megnövelve a zsírégetést.
Capsilite kapszula hatásai:
Capsilite kapszula adagolása: 1 kapszula 30 - 60 perccel testmozgás előtt vagy 1 kapszula reggeli előtt a testmozgás nélküli napokon
|
||||||||
A magas vérnyomással élőket általában eltanácsolják a kávéfogyasztásról, mivel a koffeintartalmú ital növeli a pulzusszámot, s azzal együtt az érfalakra nehezedő nyomást is. Ám "nagy fogyasztók" esetében mindez már nem igaz.
Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy egy-egyszeri, 250 milligrammos koffeinadag 3-4 óráig is hatással van a vérnyomásra.
Svéd kutatók kávézásra biztató tanulmányát a kérdés speciális folyóirata, a Stroke közölte
Vannak szerencsés emberek, akik szinte mindig elégedettek alvásukkal: könnyen elalszanak, éjszakai pihenésük nyugodt, nem nyomasztják őket rémálmok, és reggel kipihenten ébrednek.
