dohányzás
|
A legújabb kutatások szerint azonban ezzel inkább ártanak maguknak, mint használnak. A szakemberek szerint az éjszakai gyomorégés tüneteit éppen azzal lehet enyhíteni, ha legalább 3-4 óra eltelik az utolsó étkezés és a lefekvés között. Az American Journal of Gastroenterology című szakfolyóiratban jelent meg az a tanulmány, amely 350 résztvevő bevonásával vizsgálta az éjszakai étkezési szokások és a refluxbetegség kialakulása közötti összefüggéseket. A gyomorégést befolyásoló egyéb tényezők - például dohányzás, testtömeg-index - ellenőrzése után a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy ha a vacsora és a lefekvés között eltelt idő kevesebb, Az éjszakai gyomorégés volt a tárgya a lap egy másik kutatásának is, amelyben 30 refluxos beteg gyomorsavszintjét vizsgálták két különböző éjszakán. Az első éjjel a vacsora és a lefekvés között csak két óra telt el, míg a másik éjjel a résztvevők már korán megvacsoráztak, és csak 6 óra elteltével kerültek ágyba. Az eredmények szerint a késői vacsora jelentősen felerősítette a refluxos panaszokat, és a fekvő testhelyzet miatt a gyomorsav hosszabb ideig fejtette ki maró hatását. A szakemberek szerint azért kell legalább 3-4 órának eltelni az étkezés és a lefekvés között, mert körülbelül ennyi idő alatt ürül ki a táplálék a gyomorból. Ha ennél rövidebb idő telik el, a fekvő testhelyzet miatt a túltermelődő gyomorsav könnyen bekerülhet a nyelőcsőbe, és kialakulhat az éjszakai gyomorégés.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.
További cikkeink:
Hasznos tudnivalók dióhéjban Ha túl sok a táplálékkal bevitt foszfor a vérben, annak semlegesítésére kalciumot használ fel a szervezet, melyet a csontokból von el. Mivel az állati eredetű élelmiszerekben az arány eltolódik a foszfor javára, ezek hiába tartalmaznak több kalciumot, mint a növényi táplálékok, könnyen lehet, hogy kevesebb szívódik fel belőlük. A túl sok fehérje tehát gátolja a kalcium beépülését. Bár a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült termékeket egészségesebbnek tartjuk, mint a finomított pékárukat, jó, ha tudjuk, hogy a gabonarostokban található fitinsav szintén hasonló hatással bír, ezért azok fogyasztását sem szabad túlzásba vinni. A dohányzás, alkoholfogyasztás, kávé, kólafélék és a cukor fogyasztása szintén nem előnyösek. Tudjuk, hogy egy adag fekete 100 mg-mal növeli meg napi kalciumszükségletünket? Az aktív D-vitamin viszont segíti a kalcium felszívódását és fokozza a csontokba történő beépülését, így nagyon fontos a szervezet D-vitaminnal való ellátottsága, mely minimum napi 15 perces szabadban tartózkodással könnyűszerrel megtehető. Legjobb kalciumforrásaink Olajos magvak Korábbi cikkünkben olvashattunk a mák jótékony hatásairól. A mák mellett a szezámmag tartalmaz jelentős mennyiségű kalciumot, ráadásul az olajos magvak közül nekik a legkedvezőbb a kalcium-foszfor arányuk. Rendkívül sokféleképpen felhasználhatóak. Márt megint a zöldek A zöld leveles zöldségek kalciumtartalma jelentős, és jó, ha ezeket inkább nyers állapotukban fogyasztjuk. Az ásványi anyagok ebben az esetben szerves kötés, ún. kelátkötés formájában találhatók meg bennük, ezt a szervezet könnyen tudja hasznosítani. Magas hőmérséklet hatására ez a kötés felszakad, a kalcium szervetlen formába megy át. Tanulság: finom a spenótfőzelék tükörtojással, de ha azt akarjuk, hogy elegendő kalciumhoz jussunk, akkor jobb, ha nyersen esszük a spenótot, saláták vagy zöld turmixok alapanyagaként.
Érdemes szakítani a régi szokással, miszerint a narancs héját a hagyományos módon, vastag, fehér belső héjával együtt kell eltávolítanunk. Pedig a fehér belső héj rengeteg kalciumot tartalmaz, mely a gyümölcsben található C-vitamin jelenlétében rendkívül hatékonyan szívódik fel. Éppen ezért hámozzuk úgy, mint az almát: narancssárga héját vékonyan hámozzuk meg egy éles kés segítségével. Arra viszont ügyeljünk, hogy a vegyszerekkel közvetlenül érintkező külső réteget lehámozzuk. Így bajos gerezdekre bontani a narancsot, viszont félbevágva harapni lehet. Eleinte furcsának tűnhet, de idővel szinte rutinná válik a fenti művelet. Összefoglalva Kalciumszükségletünket jórészt növényi táplálékokból fedezzük: növeljük étrendünkben a magvak és a zöld leveles zöldségek arányát. Minél többet napozzunk, és legyünk mértékletesek a kalciumrabló élvezeti szerekkel - vagy hagyjuk el őket teljes mértékben!
Forrás: A teljes cikk a hazipatika.com oldalon
További cikkeink:
Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza, a Magyar Menopauza Társaság tagja a kellemetlen jelenség hátterét világítja meg.
Idegsejtek lehetnek a felelősek Ahogyan nemrégiben a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent, az UA College of Medicine kutatói közelebb jutottak a hőhullámok és az izzadás mechanizmusának megismeréséhez. A tudósok beazonosítottak egy KNDy nevű idegsejt csoportot a hipotalamuszban, amely valószínűleg kontrollálja a hőhullámok kialakulását, valamint kapcsolatot teremt az idegrendszer és a hormonális jelek közt. A kísérletek során a kutatók mesterséges menopauzát hoztak létre patkányokban az ösztrogén hormon kivonásával. Kiderült, hogy azoknál a patkányoknál, amelyeknél a KDNy neuronok inaktiválódtak, alacsonyabb volt a testhőmérséklet. Ebből arra következtettek, hogy ezek kontrollálhatják a vazodilatáció nevű folyamatot, vagyis tágítják az ereket, hogy több vér folyhasson át rajtuk. A KDNy neuronok ugyanis a keringő ösztrogénre reagálnak. Ha ez utóbbi szintje lecsökken - ahogy a klimax alatt történik - a neuronok „megzavarodnak”, egyre nagyobbra nőnek és egyre több ingerületátvivő anyagot gyártanak. Mivel pedig kapcsolatban vannak az agy hőtermelő központjával, megnövekedett aktivitásuk téves üzenetet közvetít: „nagyon meleg van”. Így tehát beindul a vazodilatáció, vagyis a hőleadás - elkezdünk izzadni, hőhullámok jelentkeznek. A tudósok szerint ez a felismerés lehet az első lépés a megfelelő, célzott terápia kialakításában, amely esetleg túlmutat a már bevált ösztrogén-pótláson.
Szinte minden nő megéli A hőhullámok során az erősebb véráramlás miatt a bőr láthatóan kipirosodik, így kísérli meg leadni a hőt. Ugyanez a célja az izzadásnak is. Korábbi felmérések szerint ezt a tünetet a nők közel 90 százaléka megtapasztalja, elsősorban hőhullámokat, másodsorban éjszakai verítékezés formájában.
Sokaknál több, mint három évig fennállnak a kellemetlenségek, sőt meglepő módon, akár az utolsó menstruációt követő 10 évben végig jelen vannak - ismerteti Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza. Van néhány ismert kockázatnövelő tényező is, mint az előzetes méheltávolítás, a dohányzás, a jelentősebb alkoholfogyasztás, a tartós stressz, a depresszióra való hajlam és a korán elmaradó menstruáció.
Megoldás: életmód és szükség esetén hormonpótlás A megoldás első lépése mindenképpen a szakorvosi konzultáció. Mielőtt szóba kerülne a hormonpótlás, érdemes megreformálni az életmódot, ami enyhébb esetekben csökkentheti a tüneteket - hangsúlyozza Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza. A rendszeres testmozgás, a hűvösben alvás, gyakori szellőztetés, a fűszeres ételek, a kávé, az alkohol, a dohányzás kerülése, és a stressz kezelése sokat segíthet. Ezeken felül át kell gondolni a hormonpótlás lehetőségét. A döntés előtt a páciensnek mindenképpen szükséges részt vennie egy szakorvosi vizsgálaton, EKG-n, vérvételen, testsúly- és csontsűrűség mérésen, ultrahang vizsgálaton, illetve ha indokolt, más vizsgálatokon is. Az érintettnek és a szakorvosnak együtt kell meghoznia a döntést. A cél a legkisebb, még hatékony adag előírása, amelyet rendszeres orvosi kontroll mellett lehet biztonságosan alkalmazni.
Forrás: OxygenMedical, napidoktor.hu
A felmérést végző tudósok ezer önkéntes agyi állapotát követték figyelemmel. A résztvevők többé-kevésbé mind a mediterrán étrend szerint étkeztek, amelyben legfőképpen friss zöldségek és gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, olajos magvak, hüvelyesek és természetes növényi olajok szerepelnek. Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) szakértőinek elmondása szerint bár az étrendben szerepel a vörös hús, fogyasztása csak havi pár alkalommal megengedett. A déli diéta inkább halat és szárnyast használ, valamint mértékkel vörösbort is engedélyez. A vizsgálatok szerint a résztvevők 27 százaléka csak irányadónak használta a mediterrán étrend előírásait és nem tartotta be szigorúan az étkezési szabályokat, 26 százalékuk viszont szinte minden előírást betartott. Az alanyok agyműködését mágneses rezonancia vizsgálattal is ellenőrizték: a tudósok elsősorban a fehérállomány hiperintenzitását vizsgálták, ami megmutatja az agyi kiserek sérüléseinek mértékét. Az MRI-felvételek szerint a mediterrán étrendet szigorúan követők agyi kisereinek állapota volt a legjobb, még akkor is, ha a kutatók más tényezőket, például a dohányzást, a magas vérnyomást és a koleszterinszintet is számításba vették. „Úgy tűnik, a mediterrán diéta segít megóvni az agyi kiserek állapotát” – nyilatkozta Hannah Gardener, a Miami Egyetem Miller Orvosi Karának munkatársa. „A kutatási eredmények alapján jól látható, hogy a mediterrán típusú étrend segíthet csökkenteni a cerebrovaszkuláris (az agyi ereket érintő – a szerk.) betegségek kialakulásának esélyét – mondta Dr. Keith Siller, a New York Egyetem Langone Egészségügyi Központ Stroke Centrumának orvosigazgatója. – Eddig úgy gondoltuk, hogy ez nagyrészt a többszörösen telítetlen zsírsavaknak köszönhető, de úgy tűnik, ennél többről van szó: az étrendben szereplő ételek és nem csak azok bizonyos komponensei gyakorolnak jótékony hatást az agyműködésre.” A mediterrán étrend segíthet csökkenteni a metabolikus szindróma, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke és a memóriazavarok kialakulásának esélyét is. A kutatás részletes leírása az Archives of Neurology című szaklap februári számában olvasható.
Forrás: vital.hu
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
|
||||||||
Az éjszakai gyomorégéstől szenvedők gyakran kapnak olyan tanácsot, hogy lefekvés előtt egyenek valamit.
mint 3 óra, akkor a refluxos tünetek kialakulásának valószínűsége hétszeresére nő.
A szervezetben, legnagyobb hányadban előforduló könnyűfém rendkívül fontos szereppel bír: túlnyomó hányada csontvázunk alapköve, nélküle rongybabaként csuklanánk össze. Nem mindegy azonban, milyen forrásból visszük be szervezetünkbe.
Narancshéjról
A hőhullámokról, amelyeket a legtöbb nő tapasztal a menopauza során, nemrégiben bebizonyosodott, hogy egy bizonyos agyi terület a felelős a kialakulásukért.
A mediterrán étrend egészségre gyakorolt előnyös hatásaira sok kutatás derített már fényt. Legutóbb amerikai kutatók állapították meg, hogy az ilyen táplálkozás segíthet csökkenteni a kisebb agyi erek károsodását.