dohányzás
|
Amerikai kutatók beazonosították azokat a tényezőket, amelyek a genetikai alkattól függetlenül hozzájárulhatnak a hajhulláshoz a két nem esetében. A hajhullás kockázatát az alkoholfogyasztás és a dohányzás mindkét nem esetében növelheti, azonban a többi tényezőt tekintve férfiak és nők eltérően érintettek. Dr. Bahman Guyuron, a Case Western Reserve Egyetem orvosi karának munkatársa szerint a nőknél a fejtetőn jelentkező hajhullás kialakulásának legerősebb kockázati tényezője a házastárs elvesztése miatti stressz – akár halálozás, akár válás az oka. Guyuron és munkatársai 84 egypetéjű iker nő hormonszintjét, életmódját és hajszerkezetét mérték fel. Vizsgálataik szerint a halánték tájékán kialakuló hajhullás előfordulását növelte a dohányzás – minél régebb óta cigarettázik valaki, annál nagyobb mértékben –, és egyes bőrbetegségek, ugyanakkor a heti néhány alkoholos ital fogyasztása csökkentette. A fejtetőhöz közelebb eső területen történő hajvesztés a cukorbetegséggel, bőrbetegségekkel és dohányzással áll összefüggésben, a túlsúly és az elhízás viszont a hajhullás alacsonyabb esélyével. A kutatók szerint a nőknél a hajhullást elősegítő tényezők közé sorolhatók még a szélsőséges alvási szokások, és a stresszes élethelyzetek, mint például a sok gyerek nevelése, vagy a házasodás. Védő hatásúnak, pedig a kávéfogyasztás, a napfény elleni védelem (például kalap viselése), és a boldog házasság bizonyult. Hasonló módon férfi ikerpárokat is megvizsgáltak a szakemberek. Náluk a dohányzás, a túl sok napozás vagy a korpásodás főleg a fej középvonalát érintő hajhullásra volt rossz hatással, míg a napfénynek való fokozott kitettség és a korábban előforduló rák a fejtetőn és oldalt kialakuló kopaszodásra. Az utóbbi kockázati tényezője még a testmozgás hiánya és a magas vérnyomás.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
Alváshiány Két dolgot kell megjegyezni az alvás és a hízás kapcsolatáról. Az egyik, hogy ha későn fekszik le aludni, nagyobb az esélye a késő esti nassolássnak, mely növeli a kalóriabevitelt. A másik, hogy alvásmegvonás hatására olyan biokémiai folyamatok indulnak be a szervezetben, melyek olyan hormonokat termelnek, amik növelik másnap reggel az étvágyat. Sőt, étkezés után kevésbé lesz teltségérzete. Stressz Mikor az élet stresszhelyzetbe hoz bennünket, a szervezet túlélésre rendezkedik be. A kortizol nevű stresszhormon növeli az étvágyat. Emellett ilyenkor hajlamosabbak vagyunk magas kalóriatartalmú nassolnivalókkal kényeztetni magunkat, a komfortérzetünk növelése érdekében. Mindez egyenes út az elhízáshoz. Antidepresszánsok Egyes antidepresszáns gyógyszerek sajnálatos mellékhatása a testsúlygyarapodás, melyet az érintettek 25 százaléka tapasztal. Beszéljen orvosával az esetleges gyógyszerváltásról, ha a gyógyszer hatására hízást tapasztal. Ne feledje azonban, hogy sokan azért híznak az antidepresszánsok hatására, mert jobban érzik magukat, így visszatér az étvágyuk is. Kortikoszteroidok A gyulladáscsökkentő szteroid gyógyszerek általában súlygyarapodást okoznak. Ennek hátterében a folyadék visszatartás és a megnövekedett étvágy áll. Noha a súlygyarapodás ilyenkor megszokott, ennek a mellékhatásnak a súlyossága a gyógyszerdózis mértékétől, és a gyógyszerszedési idő hosszától függ. Néha a gyógyszer hatására a plussz kilók az arcra, a nyak hátsó részére rakódik. A fogamzásgátló NEM okoz súlygyarapodást A közszájon forgó tévhittel ellentétben a fogamzásgátló tabletták nem okoznak súlygyarapodást. Sőt, egyesek még fogynak is, a tabletta mellékhatásaként jelentkező hányinger miatt.
Amennyiben a pajzsmirigye nem termel elég thyroid hormont, valószínűleg fáradtnak, gyengének érzi magát, és könnyebben hízik. Elegendő thyroid hormon hiányában a metabolizmus lassul, így az elhízás veszélye is nagyobb. Gyógyszeres kezeléssel a súlygyarapodás is megállhat. Menopauza Ne fogja a menopauzára és a csökkent ösztrogénszintre a hízást! Mivel az életkor előrehaladtával lassul a metabolizmus, így kevesebb kalóriát égetünk el, az életmódbeli változtatások sokat segíthetnek. Az viszont tény, hogy a klimax alatt felszedett kilók főleg a hasra, és nem a fenékre, combra rakódnak. Cushing szindróma A Cushing szindróma egyik legjellemzőbb tünete a testsúlygyarapodás, mivel ebben az esetben a beteg túl sok kortizol hormonnak van kitéve, mely növeli az étvágyat. A testsúlygyarapodás jelentős része az arcra, nyakra, felső hátra, vagy derékra rakódik. PCOS – Policisztás petefészek szindróma A PCOS gyakori hormonális probléma a termékeny korban lévő nőknél. A betegség jellemzője, hogy rengeteg apró ciszta nő a petefészekre, mely állapot befolyásolja a hormonrendszert, megzavarja a menstruációs ciklust és szőrösödést, valamint aknékat okoz. Az ebben a betegségben szenvedő nők rezisztensek az inzulinra, ami súlygyarapodást okoz. A pluszkilók leginkább a hasi tájékra rakódnak, így növelve a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Dohányzás abbahagyása Általában azok, akik leszoknak a dohányzásról 2-5 kg-ot híznak. Miért? Először is, mert a nikotin csökkenti az étvágyat, így leszokás után, éhségrohamok törhetnek az emberre, mely könnyen túlsúlyhoz vezet. A nikotin gyorsítja a szervezet metabolizmusát is, és sokan nem csökkentik a kalória bevitelüket a dohányzás abbahagyása után. Ráadásul a nikotin csökkenti az íz érzékelést, ezért a dohányzás abbahagyása után az ételek ízletesebbnek tűnnek, mely nagyobb mennyiségű vagy gyakoribb ételfogyasztást okozhat.
Forrás: A teljes cikk a WebBeteg.hu oldalon További cikkeink:
A magas koleszterinszint ugyanis közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.
Az érfal áteresztőképessége döntő Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (low density), és a magas sűrűségűt (high density). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei egy meghatározott koncentrációban keringenek vérünk, azonban ha a szintjük akár külső-, akár belső okokból kórossá válik, ez fokozza az atherothrombosisos elváltozások előfordulásának rizikóját. A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az artériák falában rakódik le.
Sok esetben - és elsősorban a szív ereiben - a növekvő plakk berepedhet (ezt hívjuk plakkrepedésnek) és ekkor pillanatok alatt nagyszámú vérlemezke csapzódik ki egy igen gyors, de nagyon bonyolult mechanizmus során és azonnal elzárhatja az artériát. Ily módon szoros a kapcsolat a magas vérzsír szintek és a véralvadás jelensége között. A nikotin és a dohányzás egyéb „melléktermékei” pedig éppen fokozzák ezt az összecsapzódási hajlamot. Az okozott probléma jellege attól függ, hogy milyen fokú érszűkület alakul ki, és mely eret (ereket) érinti. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett jelenségcsoportba a szívinfarktus, a szélütés és végtagi érszűkület tartozik. A trombotikus betegségek összefüggenek Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke, szélütés), vagy a végtagi trombózis. Sajnos, az új kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Könnyen előfordulhat, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő beteget, pedig fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan is. Életmód és megfelelő kezelés Az régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Éppen ezért a veszélyeztetetteknek különösen fontos, hogy egy optimális, személyre szabott és dohányzásmentes hatékony életmódot alakítsanak ki - akár professzionális segítséggel. Így jelentősen csökkenthetik a végzetes kimenetelű események bekövetkezésének esélyét - hangsúlyozza prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. A kezelés további elengedhetetlen eleme a megfelelő táplálkozás, a megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll. A lipid-szint csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, esetleg változtathasson rajta.
Forrás: tromboziskozpont.hu, napidoktor.hu
További cikkeink:
Az Egyesült Királyságban több mint 100.000, évente újonnan diagnosztizált rákeset tulajdonítható a dohányzás, a helytelen táplálkozás, az alkoholizmus és az elhízás káros hatásainak és ez a szám 134.000-re emelkedik, ha figyelembe veszünk több, mint egy tucat életmódbeli és környezeti rizikófaktort – állítja egy, a „Rák Brit Szakfolyóirata” c. szakkiadványban nemrég megjelent tanulmány. „Figyelembe véve az összes bizonyítékot, világos, hogy a rákesetek kb. 40 %-át olyan dolgok okozzák, amelyeken képesek vagyunk változtatni.” – állítja Max Parking professzor, az Intézet Queen Mary Londoni Egyetemének epidemiológusa. (Az epidemiológus, a járványtani szakértő feladatkörébe tartozik a különböző lakossági csoportokat, társadalmakat és kultúrákat jellemző betegségek kockázati tényezőinek és mintáinak a tanulmányozása.) A friss rák- és életmód tanulmány azt mutatja, hogy a dohányzás a legnagyobb veszélyforrásnak számít, a rákbetegségek mintegy 23 %-áért felelős a férfiak és 15.6 %-áért a nők körében. Dr. Parkin professzor szerint nagyon sok ember azt hiszi, hogy a rák kialakulásáért a gének okolhatók, illetve „sorsfüggő”, hogy rákbetegek leszünk-e vagy sem, pedig nem így van. A kutatók néhány meglepő dologgal is találkoztak: „Meglepődtünk, hogy a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás a férfiaknál mennyire fontos védőeszköz lehetne a rák kialakulásával szemben. A nőknél viszont azon lepődtünk meg, hogy a túlsúlynak károsabb hatása van, mint az alkoholnak.” – mondja a professzor. A professzor és munkatársai megállapították, hogy az évente 158.700 fő férfi rákbetegnél a „top” rizikófaktorok az alábbiak (az esetek száma kerekített szám):
A 155.600 fő, rákkal diagnosztizált nő esetében a vezető kockázati tényezők az alábbiak:
Mivel a legtöbb rákos betegség kifejlődéséért egynél több kockázati tényező is felelős (pl. a méhnyakrák kialakulása a HPV fertőzéssel és a dohányzással egyaránt összefügg), ha valaki összeadja az egyes faktorokhoz tartozó százalékokat, megállapíthatja, hogy több mint 100 %-os is lehet a kockázat mértéke. Az Intézet információs igazgatónője, Sara Hiom elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a Rákkutató Intézet nem akarja azt, hogy az emberek bűnösnek érezzék magukat, mert néha többet engednek meg maguknak, mint kellene, például Karácsonykor megisznak egy italt és elismeri, igenis nehéz lehet ilyen alkalmakkor az étkezésben és az ivásban mértéket tartani. De ezt is hozzátette: „Nagyon fontos lenne, hogy megértsék az emberek, a hosszú távú életmódbeli változtatások valóban csökkenthetik a rákbetegség kockázatukat.” Az Intézet egy másik munkatársa, Dr. Harpal Kumar szerint az, hogy valaki egészséges életmódot folytat, önmagában még nem garancia arra, hogy nem lesz rákos, de ez a tanulmány megmutatja, milyen nagymértékben csökkenthetjük az előfordulás esélyét: „A dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges testsúly fenntartása olyan „újévi fogadalom” lehet, amely a jövőben életeket menthet.”
Forrás: diagnozis.hu
|
A hajhullás jelentkezése nagy mértékben örökletes tényezőktől függ, de emellett számtalan oka lehet: nőknél például a házastárs elvesztése miatti stressz az egyik legfőbb rizikótényező.
Amennyiben több kalóriát visz be a szervezetébe, mint amennyit eléget, nem meglepő, hogy fölös kilókat szed fel. De mi van olyankor, mikor az étkezés és mozgás egyensúlyára odafigyel, ám mégis hízik? Ássunk a hízás mögött álló dolgok mélyére!
Pajzsmirigy alulműködés
Érdemes komolyan venni és kezelni a magas koleszterinszintet - figyelmeztet prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.
A tartósan fennálló magas vérzsír szint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindez ahhoz vezet, hogy az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.
Az Egyesült Királyság Rákkutató Intézete (Rákkutató UK) szerint az összes rákbetegség mintegy 40 %-ának a kialakulása elkerülhető lenne.