dohányzás
|
A mai rohanó világban azonban egyre inkább ki vagyunk téve a stressz káros hatásainak, sokszor a pihenés rovására túlvállaljuk magunkat, nem fordítunk kellő figyelmet a regenerálódásra és a testmozgásra, éjszakába nyúlóan dolgozunk, sőt, nem kevesen vannak, akik mesterségesen túlpörgetik magukat, mondjuk extrém kávézással. A jó alvással szerencsére sok minden helyrebillenthető: az alvásnak ugyanis energizáló, regeneráló szerepe van, döntő a kiegyensúlyozottság, a magas szintű teljesítőképesség, a koncentrálókészség és a jó hangulat, a kellő vitalitás megőrzésében. Ha azonban napközben is túlhajszoljuk magunkat és az éjszaka folyamán, sem nyílik mód a pihenésre, ennek már akár komoly következményei is lehetnek. Az alváselégtelenségről (inszomniáról) akkor beszélünk, ha valaki nem tud elaludni, hosszasan forgolódik elalvás előtt, vagy az éjszaka folyamán sokszor felébred, és rövidebb, de inkább hosszabb időt tölt ébren, vagy túlságosan korán ébred fel. Ha mindezen panaszok gyakran jelentkeznek nála: hetente minimálisan háromszor, több héten, vagy legalább egy hónapon át folyamatosan, úgy orvosi értelemben alvászavarról beszélünk. Ezekhez az éjszakai panaszokhoz aztán törvényszerűen nappali tünetek csatlakoznak: zavaró nappali álmosság, fáradtság, figyelmetlenség, koncentrációs nehézségek, szétszórtság, változékony hangulat, ingerlékenység és türelmetlenség. Ebből aztán ördögi kör alakulhat ki, tovább romolhat az alvás, nappal, pedig már nemcsak fáradtság jelentkezhet, hanem akár valódi depresszióba, érdektelenségbe, közömbösségbe mélyülhetnek a tünetek, ami szubjektíve is rendkívül kínzó lehet. A túlzott testi-lelki megterhelés, a felelősségteljes munkakör, a napi túlterhelés, a stressz szerepe alapvető lehet az alvászavar megjelenésében. Bizonyos helytelen szokások – úgynevezett rossz alváshygiéne – ugyancsak megronthatják az alvást. Ide tartozik a túlzott vagy késői koffeinfogyasztás (kávézás, kólázás), erős dohányzás, a késő esti edzés, tréningezés, vagy a vacsorához fogyasztott nagyobb mennyiségű alkohol. Ez utóbbi ugyan először kellemesen ellazíthat és elálmosíthat, az éjszaka folyamán azonban, amikor kiürül a szervezetből, felébreszti az embert. A stressz áttételesen is okozhat alvászavart, méghozzá oly módon, hogy testi betegség kialakulásához vezet (ezek az úgynevezett pszichoszomatikus kórképek), majd ezen, testi probléma képezi az alvászavar alapját. Stressz okozta magas vérnyomás esetén típusos panasz az elalvás zavara, de ha a stressz fekély kialakulását eredményezi, úgy a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav maró hatása nyomán jelentkezhet éjszakai felébredés. A túlsúly és a dohányzás a légzési felület károsodása révén ugyancsak alvászavarhoz vezethet, ebben az esetben az elalvás általában nem problémás, az éjszaka folyamán viszont gyakori a felébredés és az álmatlanság. Külön hangsúlyozandó a depressziót okozó tartós stresszre jellemző alvászavar: ilyenkor az ember már nagyon korán lefekszik, mert a fáradtságtól képtelen ébren maradni, de pár óra múlva, az éjszaka elején, általában 1-2 óra körül már felébred, és hajnalig álmatlanul forgolódik. Az alváselégtelenség hátterében pszichés és testi okok húzódhatnak meg: ha a vizsgálatok testi betegség fennállását igazolják, úgy elsőként ennek gyógykezelése indokolt, párhuzamosan az alvászavar gyógykezelésével. Ha a stressz, a tartós lelki túlterhelés az alvászavar alapja, vagy valódi depresszió képezi az alvászavar alapját, úgy életmódbeli változtatások mellett egyéb, hangulatjavító terápiára is szükség lehet, mely segít az alváselégtelenség megszűntetésében. A stresszoldásnak és az alvászavaroknak mára széles terápiás palettája áll rendelkezésre, melynek kisebb része lehet az átmeneti gyógyszeres terápia, de tartós eredmény stresszkezelő tréningekkel érhető el. Mindenképpen fontos, hogy szakorvossal konzultáljunk, mert csak így kerülhet sor teljes körű kivizsgálásra és a megfelelő terápia bevezetésére.
Forrás: lelekbenotthon.hu, idesuss.hu
A Gallup-Healthways közös Well-Being Index vizsgálata szerint az amerikai felnőttek több mint 26 százaléka számít testtömeg indexe (BMI) alapján elhízottnak. A magasság és testsúly összevetése alapján számolt BMI skála 18,5 és 25 pont között normálisnak, 25 és 30 pont között túlsúlyosnak, 30 pont fölött elhízottnak minősít.
Az elhízottak jelentős aránya kapcsán a Gallup egy önálló felmérésben vizsgálta, mennyire tartják súlyosnak az amerikaiak ezt a problémát további egészségre káros szokásokkal összevetve. A kérdezés szerint az amerikaiak 81 százaléka tartja a társadalomra nézve súlyos problémának az elhízást, 67 százalék vélekedik ugyanígy a dohányzásról, és 47 százalék az alkoholfogyasztásról. A Gallup 2003 óta harmadszor kérdezte a fenti problémák megítéléséről az amerikaiak. A három vizsgálat szerint az alkoholfogyasztás negatív megítélése kissé nőtt, majd az első mért, 46 százalékos érték közelébe esett vissza. A dohányzás negatív megítélése 2003 óta mintegy 10 százalékkal, az elhízásé több mint 20 százalékkal növekedett. A kutatás szerint az amerikaiak gyakorlatilag pártszimpátiától függetlenül aggódnak az elhízás miatt. A republikánusok 79, a függetlenek 81, a demokraták 83 százaléka gondolja komoly problémának az egészségtelen mértékű túlsúlyt.
Forrás: ELTE,napidoktor.hu
További cikkeink:
Kód: A16, A161 OETI: 8381/2011
Fő alkotója a rezveratrol a legerősebb antioxidáns, 4-5-ször erősebb a béta-karotinnál, 50-szer erősebb E-vitaminnál, 20-szor erősebb, mint a C-vitamin, az A-vitamin, a szelén és a cink. A rezveratrol megköti és eltávolítja a szervezetből a szabad gyököket. A szabad gyökök nagy aktivitású molekulák, amelyek folyamatosan képződnek a szervezetben. Keletkeznek még a dohányzás, mérgező anyagok belégzése, túlzott napozás és sportolás eredményeképpen is. Sőt, a normális anyagcsere, az étel és a levegő is a szabad gyökök keletkezését okozza. A szabad gyökök pusztítják a sejtfalat, ezzel felborítják a sejt funkcióját, ami az elpusztulásához vezet. Ennek több következménye van: A Cholican kapszula adagolása:Adagolás: napi 1 Cholican kapszula.
A szájüregi rák Magyarországon a 8. leggyakoribb rák, megelőzve a méhnyakrákot, melynek szűrővizsgálata jól szervezetten történik és 35 év felett évente, ingyenesen végzik. Dr. Nagy Gábor, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar, Orális Diagnosztikai Tanszék professzora szerint hasonló, szervezett szűrővizsgálatra lenne szükség a leginkább veszélyeztetettek körében, de erre jelenleg még nem látszik lehetőség. A professzor szerint a legnagyobb probléma, hogy a betegek – főleg a férfiak – későn mennek orvoshoz, sokszor csak akkor, amikor előrehaladott az elváltozás a szájukban, és ekkor már az eredményes kezelés, a gyógyulás esélye lényegesen rosszabb. Magyarországon négyszer annyi férfi hal meg szájrákban, mint nő. Azért jutnak el orvoshoz általában már későn a betegek, mert a szájüregi rák sokáig nem okoz panaszt, fájdalmat. A magyar lakosság nagy része nem jár rendszeresen fogorvoshoz, általában csak akkor megy el, amikor már fáj a foga. Ha végre eljut, Dr. Nagy Gábor szerint alapvető szakmai követelmény, hogy a fogorvos ne csak a lyukas fogát tömje be a betegnek, hanem alaposan, módszeresen vizsgálja át egész szájüregét is, már ezzel is csökkenteni lehetne az előrehaladott stádiumú rákbetegek számát. A betegek magas számának oka az is, hogy korai stádiumban hagyományos módon, szabad szemmel nem lehet minden esetben észrevenni, ráadásul rutin is kell hozzá. Ezért is hirdette meg a professzor az egyetemen szájüregi rákszűrés kurzusát szabadon választott tárgyként, hogy a jövendő fogorvosok kiemelten figyeljenek rá, és korszerű ismereteket szerezzenek. (Például hívják fel a beteg figyelmét arra, ha egy területen piros vagy fehér folt van, ami 2 héten belül nem múlik el, baj lehet). A korai állapotban még nagy gondosság mellett keresve sem biztos, hogy a szemmel történő vizsgálat elegendő a felismeréshez. Léteznek azonban olyan eszközök, amelyek megkönnyítik a felismerést, csak Magyarországon még nem használják őket elterjedten. Az országban egyedül a Semmelweis Egyetemen van két olyan műszer, amely speciális kék fénnyel megvilágítva a szájüreget segít kimutatni az elváltozásokat korai stádiumban is. Ezek a nyálkahártya sejtjeiben levő természetes fluorofor molekulákat intenzív, kék fénnyel (405-460 nm) világítják meg, ennek hatására az egészséges sejtek jellegzetes halvány-zöldes színt mutatnak a speciális szűrőn át, azonban a beteg (dysplasiás) területek láthatóan sötétebbek. Az első ilyen készülék 3 éve érkezett az Orális Diagnosztika Tanszékre, Dr. Nagy Gábor professzornak pár hónapja sikerült beszereznie az egyetemre egy modernebb mobil műszert is, amely mivel hordozható, nem csak a fogorvosi rendelőben, hanem akár műtét közben alkalmazható. Ezzel segíti a sebészek munkáját, pontosabbá téve az ép és beteg területek határának meghatározását. (A Kutatók Éjszakáján lehetőség van az új diagnosztikai eljárás tanulmányozására, vagyis az érdeklődők szájüregi rákszűrésére a műszerrel.) Az önellenőrzés is fontos! A professzor szerint a páciens maga is sokat tehet, hogy megelőzze a bajt. Azon túl, hogy évente elmegy fogorvoshoz, akkor is, ha nincs semmi panasza, magát is figyelheti. Ha valaki indokolatlan vörös vagy fehér foltot, elváltozást, szokatlan duzzanatot, sebet fedez fel a szájában, ami két héten belül nem múlik el, forduljon fogorvoshoz, baj lehet, ha elhanyagolja. Különösen figyeljenek oda a dohányosok, és akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, ráadásul a kettő együttes jelenléte sokszorosára növeli a rizikófaktort. Növeli a kockázatot az elhanyagolt a szájhigiene és hiányos táplálkozás is, ez főleg idősebb korban és rossz szociális körülmények között élőkben okoz problémát. Kiemelte azonban, hogy a legújabb vizsgálatok szerint, a szájrák gyakorisága nő a fiatalabb lakosság (mindkét nem) körében is, akik nem dohányoznak és nem is isznak. Ennek lehetséges oka a humán papilloma vírus (HPV16 és HPV18) fertőzöttség, ami intim módon terjed, pl. orális szex útján. A professzor szerint ezért is lenne nagyon fontos, hogy úgy, mint a méhnyakrák esetében, legyen szervezett szájüregi szűrés is. Hiszen az időben elvégzett vizsgálatnak rendkívüli a jelentősége, a korai felismerés esetén a betegek 90 százaléka gyógyítható.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
|
||||||||
Vannak szerencsés emberek, akik szinte mindig elégedettek alvásukkal: könnyen elalszanak, éjszakai pihenésük nyugodt, nem nyomasztják őket rémálmok, és reggel kipihenten ébrednek.
A Gallup felmérése szerint több amerikai tartja súlyosabb problémának az elhízást, mint a dohányzást vagy a túlzott alkoholfogyasztást.
A Gallup szerint az amerikaiak közel 17 százalékának 30-35 pont közé, 6 százalékának 35-40 pont közé, és 3,5 százalékának 40 pont fölé esik a BMI indexe, amely értékek már az egészségre komolyan ártalmas mértékű túlsúlyt jeleznek.
Drámaian magas a szájüregi rák gyakorisága Magyarországon. Az utóbbi években az egész világon emelkedett a betegek száma, de Magyarország vezető helyen áll a WHO adatai alapján.