dohányzás
|
A szív és érrendszeri betegségek a modernkor legnagyobb vámszedői. A megelőzésük nemcsak egészségügyi, de gazdasági kérdés is egyben, hiszen a gyógy- és utókezelések hatalmas terhet rónak a szociális ellátórendszerekre. Az artériás életkor mérése a legegyszerűbb és leghatékonyabb mód az egyén veszélyeztetettségének megállapítására, amellyel akár a fatális következmények is megelőzhetők. Az artériás életkor fogalma nem új keletű, de meghatározó szerepét az általános egészségi állapotunkban csak napjainkban kezdi igazán felismerni az orvostudomány. Nem véletlenül, hiszen az elhízás, mint a modernkor járványa, az egyik leggyakoribb rizikófaktora a szív és érrendszeri megbetegedéseknek. A magas testzsírszint, de főként a hasi elhízás, továbbá a cukorbetegség is kifejezetten rossz hatással vannak az erekre. Ám ha a testsúllyal nincs is probléma, a magas vérnyomás, a dohányzás, az ülő életmód, a stressz mind-mind felgyorsítják a vaszkuláris öregedést. A magas pulzusszám (napi 100.000 szívverésnél több) szintén terheli az érrendszert, a genetikai adottságról, a családi érintettségről már nem is beszélve.
Vannak már módszerek, amelyekkel az orvosok néhány perc alatt egyszerűen megállapíthatják a páciens artériás életkorát. Olykor mérés nélkül is alapvető különbséget tételezhetünk fel az életkor és vérerek életkora között. Például egy dohányzó 35 éves férfinek, aki magas vérnyomásban szenved, ezen felül cukorbeteg, valamint még a koleszterinszintje is magas az artériás életkora akár 70 év is lehet - azaz kétszer olyan idős, mint ő maga. Egy fiatalabb, 30 éves nőnek, hasonló rizikófaktorokkal több, mint 80 évesek is lehetnek az artériái. „Egy ilyen kalkuláció azt a benyomást kelti, hogy a rizikófaktorok hatására gyorsabban öregszünk, mint gondoljuk” - mondta Donald Lloyd-Jones, a Chicagói Egyetem preventív kardiológusa. "Minél konkrétabban beszélünk róla, annál jobban megérti a beteg a veszélyeztetettségét." Jó hír, hogy a rizikófaktorok, és az általuk okozott károsodás csökkentésére irányuló lépésekkel igenis vissza lehet fordítani a vaszkuláris óra mutatóit. Optimális vérnyomással és vércukorszinttel egy rendszeresen sportoló 74 éves nemdohányzó férfi artériás életkora 60 év lehet, egy hasonlóan egészséges 74 éves nő artériái akár 21 évvel is fiatalabbak lehetnek.
Forrás: napidoktor.hu, arteriograf.hu
További cikkeink: Multifunkcionális Lábmasszírozó Készülék Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés
A közelmúltban két átfogó kutatás is vizsgálta a bőséges vízfogyasztás hatásait, és az eredmények szerint a többlet vízbevitel segíti a nátrium, a karbamid és egyes méreganyagok kiválasztását a szervezetből. Ausztrál kutatók például több mint 2400, ötven év feletti résztvevő folyadék beviteli szokásait vizsgálták, és eredményeik szerint a napi kb. három liter folyadékot fogyasztóknál jóval kisebb volt a krónikus vesebetegség kialakulásának kockázata, mint a legkevesebbet ivóknál. A másik, kanadai szakemberek által végzett vizsgálatban 2148 egészséges nő és férfi vett részt (átlagéletkoruk 46 év volt), akiknél hét éven keresztül figyelték a veseműködést meghatározó tényezőket, például a vizelet mennyiségét. A különféle hatások (például dohányzás, gyógyszerszedés, stb.) kiszűrése után a kutatók azt tapasztalták, hogy akik a legtöbb folyadékot fogyasztották (azaz legnagyobb vizeletmennyiséget produkálták) azoknál volt a legkevésbé valószínű a vesefunkciók romlása. A kanadai kutatók hangsúlyozták, hogy az eredmények alapján senki ne kezdjen "agresszív vízivásba", mert annak számos mellékhatása lehet. Azt viszont megerősítették, hogy az elterjed ajánlás szerinti mérsékelt - napi nyolc pohár, azaz két liter körüli - folyadékbevitel hozzájárulhat a vesék védelméhez.
Forrás: origo.hu
Bár a szívinfarktust legtöbben, mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat végkifejletéről van szó. A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik. A koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szűkebbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez, pedig teljesen elzárja a koszorúeret. Ez a szívinfarktus. A szív leállásáig vezető hosszú folyamat elején egyáltalán nem észlelhető semmilyen figyelmeztető jel. Idővel azonban sokszor hírt ad magáról életfontosságú szervünk, előre jelezve a bajt, ugyanakkor esélyt adva rá, hogy elkerüljük a végzetes érelzáródást.
Figyelmeztető jelek Nem lehet azt állítani, hogy a szívinfarktusnak mindig vannak előjelei. Sokszor valóban derült égből villámcsapásként éri a beteget, előfordulnak azonban jellegzetes tünetek, melyek alaposabb odafigyelésre ösztönözhetnek. Nyomásérzés a mellkasban. A legjellegzetesebb, néhány percig tartó és gyakran vissza-visszatérő érzés a mellkas közepén. A szív elégtelen vérellátása okozza, és azt jelzi, hogy a plakkosodás már előrehaladott, így mindenképpen orvosi segítségre van szükség. Az érzés sokféle lehet, az enyhe, inkább kellemetlen teltségérzéstől a szorító, már-már fájdalmas nyomásig. Mellkasi, majd a mellkasból kisugárzó fájdalom. A mellkasi fájdalom a karba – elsősorban a bal karba –, vállba, vagy akár az állkapocs irányába is kisugározhat. A has felső részében állandósulhat is az érzés. Légszomj, hányinger, hányás, izzadás. Ezek a figyelmeztető jelek természetesen számos más betegségre is figyelmeztethetnek. Jellemzően nem magukban, hanem a mellkasi fájdalommal együtt jelentkeznek, így kifejezettebb a figyelmeztető jellegük.
A veszélyeztetettek köre A zsírosodás, a plakkok képződése, illetve a folyamat gyorsasága jórészt az életviteltől függ. Az egészségtelen táplálkozás, a stressz, a mozgásszegény életmód nagy valószínűséggel vezet infarktushoz, a hatékony megelőzés tehát elsősorban életmódváltozást jelent. A fenti tünetek jelentkezésével már természetesen nem elég lemondani a csülökpörköltről, orvoshoz kell fordulni. A veszélyeztetettek 30 százalékának emelkedett a koleszterinszintje. Létezik „jó” koleszterin (HDL), illetve „rossz” koleszterin (LDL). Az LDL-koleszterin nagyban befolyásolhatja a betegség kialakulását, de ezt az egészséges táplálkozással viszonylag könnyen kiküszöbölheted. A magas vérnyomás szintén kockázati tényezőként ismert, szinte megkétszerezi az infarktus gyakoriságát. Ez a rizikófaktor is elkerülhető, ha a vérnyomást gyógyszerekkel sikerül jó értékre beállítani. Napi 10 szál cigaretta elszívásával a kétszeresére emelkedhet a szívinfarktus kialakulásának kockázata, ugyanis a benne lévő nikotin, szén-dioxid, szén-monoxid a trombózis kialakulásában játszik nagy szerepet. A kockázati tényezők között meg kell említeni még az elhízást. Érdekes tény azonban, hogy az „alma” típusú, vagyis a has és derék környéki elhízás jóval veszélyesebb, mint a „körte”, azaz a széles csípő típusú. Az elhízás egyik oka a mozgásszegény életmód, amely szintén közrejátszik a szívinfarktusban. Végezetül fontos tudni, hogy leggyakrabban kombinációban jelentkeznek a tényezők, vagyis ha valaki elhízott és dohányzik, illetve magas a koleszterinszintje, nagy valószínűséggel számíthat a betegség kialakulására.
Forrás: otvenentul.hu
A koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szűkebbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez pedig teljesen elzárja a koszorúeret. Ez a szívinfarktus.
Szívinfarktus - Figyelmeztető jelek Nem lehet azt állítani, hogy a szívinfarktusnak mindig vannak előjelei. Sokszor valóban derült égből villámcsapásként éri a beteget, előfordulnak azonban jellegzetes tünetek, melyek alaposabb odafigyelésre ösztönözhetnek.
A szívinfarktus rizikófaktorai nagyrészt azonosak az érelmeszesedés rizikófaktoraival:
Forrás: webbeteg.hu, otvenentul.hu
|
||||||||||||||||
A valós és az artériás életkor között jelentős korkülönbség lehet, megbecsülésével idejében megelőzhetőek a végzetes megbetegedések.
Többször megkérdőjelezték már, de a legújabb kutatások ismét megerősítették, hogy az egészség megőrzéséhez napi nyolc pohár vizet kell inni, mert a bőséges vízfogyasztás hosszú távon segíthet megelőzni a veseproblémák kialakulását.
A szívinfarktus ma kevesebb halálos áldozatot követel, mint néhány évtizede – ugyanis egyre többen ismerik meg a figyelmeztető előjeleket. Te mit tudsz erről?
Bár a szívinfarktust legtöbben, mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat végkifejletéről van szó. A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik.