Független tanácsadó honlapja.

 

 

plakkok

LábikragörcsAz érszűkület az érelmeszesedés egyik megjelenési formája, amely leggyakrabban a láb verőereiben lép fel.

A jellemzően járáskor jelentkező lábikragörccsel, hideg lábbal járó alsó végtagi érszűkület jelentős mértékben akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése, pedig akár a végtag amputációjához is vezethet.

A világ fejlett országaihoz hasonlóan Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálesetek legnagyobb hányadát: a statisztikai adatok szerint hazánkban közel kétszer akkora a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának aránya, mint az Európai Unió többi tagállamában. Az egyik leggyakoribb érrendszeri probléma a perifériás érbetegség (érszűkület, arterioszklerózis), amely az esetek többségében a lábszár ereiben alakul ki, de a szervezet többi, agyon és szíven kívül elhelyezkedő ereit is érintheti. (Az agy és a szív ereiben természetesen szintén kialakulhat érszűkület, az előbbi esetben agyér betegségről, az utóbbi esetben, pedig szívkoszorúér-betegségről beszélünk.)

Fáradékonyabbá válik a láb, fájdalom a vádliban

Fájdalom a vádlibanA hazánkban mintegy 400 ezer embert érintő perifériás érbetegség sokáig semmilyen panaszt nem okoz, később azonban fájdalom jelentkezhet a vádliban, járáskor, pedig fokozott fáradékonyság léphet fel; a betegség romlásával párhuzamosan a görcs egyre rövidebb távolságok megtétele után jelentkezik, végül nyugalomban is állandósulhat. A felsorolt tünetek már önmagukban is komoly panaszokat okozhatnak, és akadályozhatják a hétköznapi teendők elvégzését, a legsúlyosabb esetekben, pedig akár amputáció is szükségessé válhat.

Az érszűkület kockázati tényezői közül talán a cukorbetegség és a dohányzás a legfontosabbak, de a magas vérnyomás és a vérzsírok emelkedett szintje, továbbá az elhízás is jelentős szerepet játszanak a betegség megjelenésében.

A lábszáron jelentkező érbetegség időben történő felfedezése azért nagyon fontos, mert a szív vagy az agy ereinek - tüneteket egyelőre még nem okozó - károsodását jelezheti előre: ismert, hogy a perifériás érbetegségben szenvedő betegeknél egészséges társaikhoz viszonyítva csaknem kétszeres valószínűséggel alakulhat ki szívinfarktus és/vagy szélütés (stroke). A perifériás keringés zavarának jelentkezése után öt évvel a betegek 70%-a, tíz évvel később, pedig már csak az érintettek fele él: a legnagyobb halálozási kockázatot a már meglévő, de tünetmentessége miatt még fel nem ismert, ezért kezeletlen érbetegség jelenti.

A plakkok kezdetben csak szűkítik, később el is zárhatják az artériát

A perifériás érbetegség gyakorisága 50 éves kor felett jelentősen nő: a betegség kialakulásának elsődleges oka az érelmeszesedés (atheroszklerózis), amelynek során az artériák falában fokozatosan zsírtartalmú anyagok rakódnak le. A lerakódásokba később kalcium, különféle hegekből származó szövetdarabok és más anyagok épülhetnek be, amelyek végül úgynevezett plakkokat alkotnak: a plakkok kezdetben csak szűkítik, később azonban teljesen el is zárhatják az adott artériát, gátolva ezzel a vér folyamatos áramlását.

A fentieken kívül érszűkületre hajlamosíthat a vérrögök kialakulása, az artériák gyulladása vagy mechanikai sérülése (például baleset miatt), a cukorbetegség és egyes fertőző betegségek, például a szifilisz.

A perifériás érbetegség kockázati tényezői

- Ha a családban korábban már előfordult korai szívinfarktus vagy szélütés.

- Ötven év feletti életkor.

- Elhízás és túlsúlyosság (ennek megállapítására használja testtömegindex-kalkulátorunkat).

- Mozgásszegény és/vagy stresszes életmód.

- Dohányzás.

- Rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás hosszabb távon.

- Cukorbetegség.

- Magas vérnyomás.

-         Magas LDL-koleszterinszint (az LDL-t, vagyis az alacsony sűrűségű lipoproteint "rossz" koleszterinnek is nevezik, mivel fokozott koncentrációban történő jelenléte elősegíti az érelmeszesedés kialakulását), továbbá a magas trigliceridszint és a HDL-koleszterin normálisnál alacsonyabb koncentrációja (a HDL-t, vagyis a magas sűrűségű lipoproteint érvédő hatásai miatt "jó" koleszterinként tartják számon).

Lépcsőmászás után begörcsöl a vádli

A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb tünetei a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság, mely pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ez a tünetegyüttes az úgynevezett átmeneti sántítás. Jellemzője, hogy a görcs vagy fájdalom szinte mindig ugyanolyan hosszúságú út vagy lépcső megtétele után lép fel. Súlyosabb esetben a fájdalom éjszaka, nyugalomban is jelentkezhet, illetve fekély is kialakulhat a lábon. A járáskor jelentkező fájdalom mellett érszűkületre utalhat a láb (és/vagy az egész érintett alsó végtag) fázékonysága, a láb (és/vagy a lábfej) hűvös tapintata is.

A megfelelő életmóddal és a kockázati állapotok megszüntetésével jelentősen csökkenthető az érintetteket elsősorban veszélyeztető szívinfarktus és szélütés kockázata.

A dohányzás azonnali abbahagyásával jelentősen mérsékelhetők a tünetek, és csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a perifériás érbetegség (továbbá a szervezet más artériáinak állapota) tovább súlyosbodjon.

A megelőzést szolgálja a kényelmes, puha anyagból készült és megfelelő sarokmagasságú cipő viselése, amelyben a lábujjak szabadon mozoghatnak, ugyanakkor nem túl bő.

A rendszeres testmozgás - akár még a napi félórás séta is - segít a tünetek enyhítésében, egyúttal fokozatosan megnöveli azt a távot, amelyet a fentebb említett tünetek jelentkezése nélkül is könnyedén meg tud tenni a beteg.

A tápanyagokban és vitaminokban gazdag, alacsony zsír- és koleszterintartalmú ételekből álló étrend a testsúly, a vérnyomás és a koleszterinszint kordában tartásával is segíti az érszűkület megelőzését.

Cukorbetegeknek fokozottan kell figyelniük arra, hogy vérnyomásukat a megfelelő értéken tartsuk, valamint hogy lábukat ne érje komolyabb sérülés, hiszen az elhanyagolt sérülések a véráramlás csökkenése miatt akár a végtag amputációjához is vezethetnek.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

Chi gép

Lábmasszírozó szőnyeg

Fokhagymaolaj kapszula

Omega 3 kapszula

Ligetszépe kapszula

 

 

szívbarát ételekA kifejezetten szívbarát ételeket néhány éve megkülönböztető jelzéssel is ellátják, vannak azonban olyan "jelöletlen" élelmiszerek, amelyek fogyasztásával sokat tehetünk szívünk egészségéért.

Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.

Kezdjük két, itthon sokak által gyanakvással fogadott növénnyel, az avokádóval és a spárgával. Az avokádó igazi "koleszteringyilkos": rendszeres fogyasztása révén 17 százalékkal csökkenthető a vér összkoleszterinszintje, sőt a HDL ("jó") koleszterin szintjét növeli, míg az LDL ("rossz") koleszterin szintjét csökkenti. Dietetikusok azt ajánlják, majonéz vagy más mártás helyett vágjunk néhány szelet avokádót a szendvicsbe, így az étel sem lesz száraz, és egészségünkért is tettünk valamit. A spárga kiváló értisztító hatású; rendszeres fogyasztásával csökkenthetjük a vérrögök képződésének veszélyét.

A fentieknél itthon sokkal elterjedtebb szívbarát zöldség a brokkoli és a spenót. A brokkoli K-vitaminban gazdag, amely egyfelől nélkülözhetetlen a csontképződéshez, másfelől csökkenti a kalcium érelmeszesedéshez vezető hatását, a spenót, pedig kálium- és folsav tartalma miatt csökkenti a vérnyomást.

Nem csak a zöldségek dolgoznak a szívért: a gyümölcsök közül a narancs, a gránátalma és az áfonya szívvédő tulajdonságára derült fény az eddigi kutatások során, a görögdinnye, pedig aminosav-tartalma révén kifejezetten vérnyomáscsökkentő hatású.

 

Magvak, olívaolaj és lazac

A teljes kiőrlésű gabonafélék, és az azokból készült élelmiszerek rendszeres fogyasztása a vér koleszterinszintjét mérsékli, ezáltal csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ideje például másként tekinteni a zabpehelyre: nemcsak reggelire érdemes fogyasztani belőle, hanem más ételek alkotóelemeként is gazdagíthatja étrendünket.

Egy tavalyi tanulmány rámutatott, hogy az olívaolaj rendszeres fogyasztása a 65 év felettiek körében 41 százalékkal csökkentette a stroke kialakulásának kockázatát. Érdemes hevítés nélkül, például vaj helyett kenyérre csurgatva fogyasztani belőle, esetleg tésztaételekben, salátaöntetben vagy zöldségekkel összekeverve élvezni az olívaolajban található telítetlen zsírsavak előnyeit. Kedvező hatásai ellenére azonban nem szabad megfeledkezni magas energiatartalmáról.

Olajos magvak hozzáadásával szintén sokat javíthatunk étrendünkön. A mandula igen gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban, E-vitaminban és rostokban, míg a dió alfa-linolénsav nevű omega-3 zsírsavat tartalmaz. Omega-3 zsírsavakhoz lazac vagy más olajos húsú halak heti kétszeri fogyasztása révén is hozzájuthatunk.

 

zöld teaKávé, tea, fűszerek

Könnyen beilleszthető a napi étrendbe a zöld tea és a kávé. Naponta két-három kávé révén 20 százalékkal csökkenthető a szívbetegségek kialakulásának kockázata, míg a zöld tea a koleszterin felszívódását mérsékli a szervezetben. A fűszerek közül a kurkuma és a fahéj segít megelőzni a plakkok képződését az artériákban.

Végezetül jó hírrel szolgálhatunk a sajtrajongóknak: egy korábbi kutatás szerint a rendszeresen napi háromadagnyi sajtot fogyasztók vérnyomásának szisztolés értéke alacsonyabb, mint a kevés sajtot fogyasztóké, bár a különbség nem túl nagy.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

cholican kapszula veican kapszula
omega-3 kapszula Super kalcium por
Cholican kapszula Veican kapszula Omega-3 kapszula Super kalcium por

 

 

magas koleszterinszintÉrdemes komolyan venni és kezelni a magas koleszterinszintet - figyelmeztet prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.

A magas koleszterinszint ugyanis közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.

 

Az érfal áteresztőképessége döntő

Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (low density), és a magas sűrűségűt (high density). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei egy meghatározott koncentrációban keringenek vérünk, azonban ha a szintjük akár külső-, akár belső okokból kórossá válik, ez fokozza az atherothrombosisos elváltozások előfordulásának rizikóját.

A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az artériák falában rakódik le.

érfal - koleszterinA tartósan fennálló magas vérzsír szint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindez ahhoz vezet, hogy az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Sok esetben - és elsősorban a szív ereiben - a növekvő plakk berepedhet (ezt hívjuk plakkrepedésnek) és ekkor pillanatok alatt nagyszámú vérlemezke csapzódik ki egy igen gyors, de nagyon bonyolult mechanizmus során és azonnal elzárhatja az artériát. Ily módon szoros a kapcsolat a magas vérzsír szintek és a véralvadás jelensége között.

A nikotin és a dohányzás egyéb „melléktermékei” pedig éppen fokozzák ezt az összecsapzódási hajlamot. Az okozott probléma jellege attól függ, hogy milyen fokú érszűkület alakul ki, és mely eret (ereket) érinti. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett jelenségcsoportba a szívinfarktus, a szélütés és végtagi érszűkület tartozik.

A trombotikus betegségek összefüggenek

Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke, szélütés), vagy a végtagi trombózis.

Sajnos, az új kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Könnyen előfordulhat, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is.

A végtagi érszűkülettel küzdő beteget, pedig fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan is.

Életmód és megfelelő kezelés

Az régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Éppen ezért a veszélyeztetetteknek különösen fontos, hogy egy optimális, személyre szabott és dohányzásmentes hatékony életmódot alakítsanak ki - akár professzionális segítséggel. Így jelentősen csökkenthetik a végzetes kimenetelű események bekövetkezésének esélyét - hangsúlyozza prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.

A kezelés további elengedhetetlen eleme a megfelelő táplálkozás, a megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll. A lipid-szint csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, esetleg változtathasson rajta.

 

Forrás: tromboziskozpont.hu, napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Antilipid tea

Cholican kapszula

 

 

alzheimer-kórA legújabb kutatás szerint azokban az emberekben, akik az Alzheimer-kór magas genetikai kockázatával rendelkeznek, a magas vérnyomás elősegítheti a betegségre jellemző agyi plakkok képződését.

– A jó vaszkuláris egészség megőrzése a magas vérnyomáshoz hasonló betegségek megelőzése, illetve kontrollálása révén nem csak a szívünk egészsége miatt jár előnyökkel – állítja a kutatás vezetője, Karen Rodrigue, a dallasi Texas Egyetem munkatársa. A kutatás eredményei szerint ez különösen igaz az Alzheimer-kór magas genetikai kockázatával rendelkező emberekre. – A vaszkuláris egészség megőrzésével korlátozni vagy késleltetni lehet az Alzheimer-kórral és más időskori neurológiai rendellenességekkel járó agyi elváltozásokat – magyarázta Rodrigue. Az Alzheimer-kórnak egyelőre nincs gyógymódja, és a szakértők szerint, ha nem sikerül a kutatásokban áttörést elérni, 2050-re az Egyesült Államokban a 14 millió főt is elérheti a betegséggel érintettek száma.

A JAMA Neurology márciusi számában megjelent, 120 felnőtt részvételével végzett vizsgálat azt mutatta, hogy az Alzheimer-kór genetikai kockázati tényezőjével, az úgynevezett apolipoprotein E4-alléllal rendelkező, valamint kezeletlen magas vérnyomásban szenvedő személyekben nagyobb mennyiségű béta-amiloid plakk rakódik le, mint azokban, akik csak az egyik vagy egyik kockázati tényezővel sem rendelkeznek – adta hírül a MediPress.

Dr. Sam Gandy, a New York-i Mount Sinai Alzheimer Kutatóközpont vezetője szerint ez jó hír, mert azt jelenti, hogy egy újabb egyszerű beavatkozással, vagyis ez esetben a vérnyomás szabályozásával (de gondolhatunk a rendszeres testmozgásra is) jelentős mértékben befolyásolhatjuk a demencia kockázatát és előrehaladásának arányát. – Az új gyógymódok fejlesztése közben nem szabad megfeledkeznünk ezekről az egyszerű és hatékony intervenciókról – hangsúlyozta a szakértő.

 

Forrás: otvenentul.hu

 

lecitin tartalmú kalcium chitosan kapszula cink kapszula
Lecitin tartalmú kalcium
Chitosan kapszula Cink kapszula

 

 
ElsőElőző1234TovábbUtolsó