plakkok
|
A Washingtoni Egyetem orvostudományi karának munkatársai minden eddiginél részletesebben térképezték fel az Alzheimer-kór lefolyását. Eredményeiket július 11-én tették közzé a New England Journal of Medicine című szaklapban. A dominánsan öröklődő Alzheimer-kór kutatására létrejött DIAN nemzetközi hálózathoz tartozó szakemberek olyan előrejelző tüneteket kerestek, amelyek segítségével már igen korai stádiumban diagnosztizálható lenne ez a sokakat érintő megbetegedés. A vizsgálatban 128 olyan személy vett részt, akinek a családjában előfordult már a kór, vagyis genetikailag hajlamos volt annak kialakulására: 50 százalék eséllyel örökölte az Alzheimer kórra jellemző háromféle genetikai mutáció valamelyikét. E mutációk következtében akár szokatlanul fiatal korban is kialakulhat a betegség. Lassan alakul ki az Alzheimer-kórA résztvevők szüleinek kórtörténetét részletesen elemezve sikerült feltérképezni a betegség fejlődését, az agyban zajló, végső stádiumban memóriavesztéshez és szellemi hanyatláshoz vezető folyamatok időbeli alakulásának részleteit. E változások közül a legkorábbi - az agy-gerincvelői folyadék szintjének csökkenése - akár 25 évvel a betegség várható kifejlődése előtt jelentkezik. A megfelelő markerek meghatározásán keresztül így olyan célzott laboratóriumi vizsgálatokat lehet elvégezni, amelyek alapján évtizedekkel korábban el lehet kezdeni a megelőző kezelést - mondta el a kutatás vezetője. Az Alzheimer-kórra jellemző szövettani elváltozások, az idegsejtekben keletkező plakkok is már 15 évvel a memóriaproblémák megjelenése előtt kimutathatók, így olyan kezelések vethetők be, amelyekkel eltávolíthatók a plakkok, vagy gátolható a kialakulásuk. A plakk-keletkezés monitorozása mellett fontos az Alzheimer-kórra jellemző biomarkerek rendszeres ellenőrzése, hiszen ezek segítségével követhető a szervezetnek a terápiára adott kedvező vagy kedvezőtlen válasza. A szakemberek két fontos markert emeltek ki: az egyik az agy glükózfelhasználásának csökkenése, amivel egyidejűleg enyhe, Alzheimer-specifikus memóriaproblémák is megjelenhetnek. A másik jelző a tau fehérje szintjének megemelkedése az agyban, ami már 15 évvel a tünetek kialakulása előtt is észlelhető.
|
Akár évtizedek is eltelhetnek az agyban bekövetkező első elváltozások megjelenése és az Alzheimer-kór diagnosztizálása között, ezért különösen fontos lehet ezeknek a korai jeleknek a felismerése.
Agyserkentő koktéllal a szellemi frissesség megőrzéséért
Azokban az emberekben, akik egész életükben rendszeresen olvasnak, játszanak és hasonló mentális tevékenységeket, végeznek, csökkenhet az Alzheimer-kórral összefüggő egyik fehérje szintje.
A kutató arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban, napjainkban több mint 5 millió ember szenved Alzheimer-kórban, és jelenleg a hatodik vezető haláloknak számít az országban. A neurodegeneratív betegség ellen nincs gyógymód, de a múlt héten első ízben felvázolt amerikai szövetségi Alzheimer terv 2025-re hatékony kezelést ígér. Magyarországon körülbelül 200 ezer Alzheimer-kóros beteg él.
Az Alzheimer-kór hátterében álló okokat jelenleg még nem teljesen ismerik, az azonban egyértelmű, hogy a kórban szenvedőknél az agy bizonyos helyen lévő idegsejtjei károsodnak. Az Alzheimer-kór hátterében álló okokat jelenleg még nem teljesen ismerik, azonban a betegség egyértelműen az agyat érinti.
Plakkok és kötegek az Alzheimer-kór hátterében |
 |
 |
|
| Lecitin tartalmú kalcium |
Chitosan kapszula | Cink kapszula |
Főzelékbe, sült húsra, levesbe, de akár nyersen is kitűnő eledel a fokhagyma, amit nem csak fűszer-, hanem egyenesen gyógynövényként tart számon a szakirodalom.
Vértisztító, vérnyomáscsökkentő hatású, magas a tápanyagtartalma és segíti az emésztést is. De vigyázzunk, az Interneten számos tévhit és felhasználási mód kering erről a liliomfélék családjába tartozó növényről!
Nos, az elején le is szögezzük, a legjobban akkor járunk, ha a fokhagymát megpucolva, úgy, ahogy van, nyersen juttatjuk be a szervezetbe. Sajátos, átható ízével és illatával talán nem tartozik a kedvenc rágcsálnivalók közé, a legjobb hatást viszont biztos, hogy így érjük el vele. Arra viszont számítsunk, hogy, még ha sikerül is összerágás nélkül, nagyobb darabokban lenyelnünk, magas illóolaj tartalma másnap a bőrön keresztül is távozni fog. Az illóolaj tartalma 0,3 százalék, ami azt jelenti, hogy 1 kg fokhagyma olaj előállításához 300 kg hagyma szükséges. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoén adja.
100 gramm fokhagyma, amit gyógyhatása miatt már az ókorban és a középkorban is sokra becsültek, 6,8 gr fehérjét, 26,3 gr szénhidrátot, 0,1 gr zsírt és 137 Kcal-t tartalmaz. A hagymák közül a fokhagymának a legmagasabb a nitrogén és a foszfortartalma, de ezen kívül kálium, kalcium és magnézium is található benne. A fokhagyma tartalmaz még A, B, C, és E-vitamint is. A komplex összetevőknek köszönhetően jelentős immunerősítő hatása van, és főzéssel csak a C-vitamin tartalma vész el.
Az érrendszer barátja
Az immunerősítésen kívül, pedig a fokhagyma az érrendszer legjobb barátja is, ugyanis alig akad olyan része, amelyen ne fejtené ki jótékony hatását. Érelmeszesedés ellen, vérnyomás-csökkentőként, bélfertőtlenítésre, és az emésztés segítésére is alkalmas. – Fogyasztásával a vérnyomás bizonyítottan csökkenthető, az erek rugalmassága viszont növelhető. Az artéria falába lerakódó koleszterin mennyisége is szignifikánsan kevesebb lesz a fokhagyma rendszeres fogyasztásával, így a koleszterinproblémák kezelésére is alkalmazható természetes „gyógyszer” – mondta dr. Kozma Ákos, belgyógyász szakorvos, hozzátéve: a kialakult, komoly magas vérnyomásnál a fokhagyma már csak kiegészítő kezelésként alkalmazható, önmagában gyógyhatása már kevés.
A fokhagyma rendszeres fogyasztásával mindezeken túl megakadályozható a vérrögképződés is, ugyanis hatóanyagai nem engedik a vérlemezkék összetapadását.
Megakadályozza az érelmeszesedést
A szív- és érrendszerre kifejtett jótékony hatások azonban koránt sem érnek véget. Laboratóriumi vizsgálatok bizonyították ugyanis, hogy az érelmeszesedés megelőzésében, sőt feloldásában is jelentős szerepe van ennek a szúrós szagú növénynek. – A fokhagyma az úgynevezett plakkok, vagyis a kemény, mészszerű anyagok érfalon történő lerakódását is gátolja. A plakk az artériák falára rakódott zsíros szűkület, amelybe gyakran rakódik le mész is – folytatta a belgyógyász.
A vérben található magas rossz-koleszterin oxidációjával (amit például dohányzással érhetünk el) oxidált LDL-koleszterin alakul ki. Ezeket az érfalban található faló sejtek az ún. utcaseprő receptoron keresztül felveszik, s magukban elraktározzák. – Ha sok a koleszterin a sejtek plazmájában, az habos-sejté válik, ebből áll a plakk belseje. A fokhagyma a falósejtekben gátolja az LDL-koleszterin lerakódását, s így gátolja a plakk-képződést is – magyarázta dr. Kozma Ákos.
A rendszeres fokhagymafogyasztással fogainkat is védhetjük. Érrendszerünk ugyanis tisztább lesz tőle, a hajszálereink jobban átjárhatók maradnak, ami biztosítja a szájunk, ínyünk, torkunk egészségét is. A fokhagyma elősegíti az ólom kiürülését is a szervezetünkből, így a méregtelenítésben is segítségünkre lehet.
Talán kevésbé ismert, hogy jó hatással van a cukorszint alakulására is, ezért cukorbetegeknek nagyon ajánlható a fokhagyma fogyasztása. Ezekre a betegségekre és megelőzésükre nagyon jó hatású lehet, ha a fokhagymát rendszeresen használjuk főzésnél.
Tisztít és fertőtlenít
A fokhagyma erősen antibakteriális és gombaellenes hatását először Louis Pasteur írta le 1858-ban, 1920-ban pedig a svájci Sandoz gyógyszergyár izolálta az antibakteriális hatóanyag vegyületeit; az alliin-t és az abból kialakuló allicin-t. A fokhagyma tehát eredendően peszticid, vagyis vírus- és baktériumölő, fertőtlenítő hatású (külsőleg és belsőleg is): ősztől-tavaszig fogyasztva kiválóan véd a náthás megbetegedések ellen. A II. világháborúban sebek üszkösödésének megakadályozására is használták. Belsőleg pedig a paraziták nagy ellensége: féregűző hatása is ismert, ezáltal folyamatos fogyasztása mellett kihajtja a parazitákat, bélférgeket.
Minden nap fogyasszunk nyersen pár gerezdet, vagy olívaolajba keverve, apróra törve pirítósra is kenhetjük. Ha tojás, vagy húskrémet készítünk, abból sem kell kihagyni, de a patikákban kapható kapszula-formák is kiváló egészségvédő hatásúak, mint ahogy a belőle készült alkoholos tinktúrák is, amelyek koncentráltan tartalmazhatják a hatóanyagokat – mondta Barna Lajosné Éva, dietetikus, hozzátéve: ha szeretnénk elvenni a fokhagyma kellemetlen szagát, fogyasztása után rágjunk el egy kevés petrezselymet.
A belgyógyász és a dietetikus szerint azonban az interneten terjedő tévhittel ellentétben például a nyaki plakkok feloldására egyáltalán nem alkalmas, ha az érintett területet almaecetes, vagy bármilyen más fokhagymás oldattal kenegetjük, vagy bedörzsöljük. – A fokhagyma belülről hat, kívülről nem szívódik fel olyan mélyen, ami ezt a jótékony hatást kifejtené – mondta dr. Kozma Ákos.
Más a helyzet viszont az alkoholos tinktúrákkal. Ezek koncentráltan tartalmazzák a fokhagyma összes jótékony összetevőjét, így várandós és szoptatós kismamákon, epebetegeken kívül bárkinél alkalmazható – ám csak szigorú szabályok betartásával! A kúra előtt mindenképpen tájékoztatni kell a kezelőorvost az alkalmazni kívánt fokhagymakivonatról, mert a fokhagyma fokozhatja egyes antikoagulánsok (vérrögképződést gátlók), és az acetil-szalicilsav tartalmú gyógyszerek hatását (pl. Astrix és Colfarit melyek vérhígító hatásúak, Aspirin, Kalmopirin, Istopirin, stb.).
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
 |
|||
| Fokhagymaolaj kapszula |