plakkok
|
A Karolinska Intézet munkatársai Johan Bjorkegren vezetésével sebészi úton eltávolított plakkokat vizsgáltak, melyek a nyak verőereiből származtak. A vizsgált betegek átlagéletkora 68 év volt, azonban a plakkok 10 évnél nem hosszabb ideje álltak fenn. A plakkok változatossága igen alacsony volt, ami a szakértők szerint azt jelenti, hogy a legtöbb 3-5 éve alakult ki. A PLoS One című szaklapban megjelent vizsgálat megállapította továbbá, hogy a plakk kora kapcsolatban volt a beteg vérében mérhető inzulin szintjével, továbbá hogy az újabb plakkok kevésbé voltak stabilak, emiatt nagyobb valószínűséggel vezettek klinikai szövődményekhez, például szélütéshez (stroke). Molekuláris szinten a fiatalabb plakkok hajlamosabbak voltak immunválaszt kiváltani, ami nagyobb gyulladásos készségben, és oxidatív károsodásban nyilvánult meg. A tanulmány igen kis mintaszámmal dolgozott, emiatt annak megerősítésére további klinikai vizsgálatokat kell elvégezni. Forrás: vital.hu
További cikkeink: Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal
Bár a szívinfarktust legtöbben, mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat végkifejletéről van szó. A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik. A koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szűkebbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez, pedig teljesen elzárja a koszorúeret. Ez a szívinfarktus. A szív leállásáig vezető hosszú folyamat elején egyáltalán nem észlelhető semmilyen figyelmeztető jel. Idővel azonban sokszor hírt ad magáról életfontosságú szervünk, előre jelezve a bajt, ugyanakkor esélyt adva rá, hogy elkerüljük a végzetes érelzáródást.
Figyelmeztető jelek Nem lehet azt állítani, hogy a szívinfarktusnak mindig vannak előjelei. Sokszor valóban derült égből villámcsapásként éri a beteget, előfordulnak azonban jellegzetes tünetek, melyek alaposabb odafigyelésre ösztönözhetnek. Nyomásérzés a mellkasban. A legjellegzetesebb, néhány percig tartó és gyakran vissza-visszatérő érzés a mellkas közepén. A szív elégtelen vérellátása okozza, és azt jelzi, hogy a plakkosodás már előrehaladott, így mindenképpen orvosi segítségre van szükség. Az érzés sokféle lehet, az enyhe, inkább kellemetlen teltségérzéstől a szorító, már-már fájdalmas nyomásig. Mellkasi, majd a mellkasból kisugárzó fájdalom. A mellkasi fájdalom a karba – elsősorban a bal karba –, vállba, vagy akár az állkapocs irányába is kisugározhat. A has felső részében állandósulhat is az érzés. Légszomj, hányinger, hányás, izzadás. Ezek a figyelmeztető jelek természetesen számos más betegségre is figyelmeztethetnek. Jellemzően nem magukban, hanem a mellkasi fájdalommal együtt jelentkeznek, így kifejezettebb a figyelmeztető jellegük.
A veszélyeztetettek köre A zsírosodás, a plakkok képződése, illetve a folyamat gyorsasága jórészt az életviteltől függ. Az egészségtelen táplálkozás, a stressz, a mozgásszegény életmód nagy valószínűséggel vezet infarktushoz, a hatékony megelőzés tehát elsősorban életmódváltozást jelent. A fenti tünetek jelentkezésével már természetesen nem elég lemondani a csülökpörköltről, orvoshoz kell fordulni. A veszélyeztetettek 30 százalékának emelkedett a koleszterinszintje. Létezik „jó” koleszterin (HDL), illetve „rossz” koleszterin (LDL). Az LDL-koleszterin nagyban befolyásolhatja a betegség kialakulását, de ezt az egészséges táplálkozással viszonylag könnyen kiküszöbölheted. A magas vérnyomás szintén kockázati tényezőként ismert, szinte megkétszerezi az infarktus gyakoriságát. Ez a rizikófaktor is elkerülhető, ha a vérnyomást gyógyszerekkel sikerül jó értékre beállítani. Napi 10 szál cigaretta elszívásával a kétszeresére emelkedhet a szívinfarktus kialakulásának kockázata, ugyanis a benne lévő nikotin, szén-dioxid, szén-monoxid a trombózis kialakulásában játszik nagy szerepet. A kockázati tényezők között meg kell említeni még az elhízást. Érdekes tény azonban, hogy az „alma” típusú, vagyis a has és derék környéki elhízás jóval veszélyesebb, mint a „körte”, azaz a széles csípő típusú. Az elhízás egyik oka a mozgásszegény életmód, amely szintén közrejátszik a szívinfarktusban. Végezetül fontos tudni, hogy leggyakrabban kombinációban jelentkeznek a tényezők, vagyis ha valaki elhízott és dohányzik, illetve magas a koleszterinszintje, nagy valószínűséggel számíthat a betegség kialakulására.
Forrás: otvenentul.hu
A koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szűkebbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez pedig teljesen elzárja a koszorúeret. Ez a szívinfarktus.
Szívinfarktus - Figyelmeztető jelek Nem lehet azt állítani, hogy a szívinfarktusnak mindig vannak előjelei. Sokszor valóban derült égből villámcsapásként éri a beteget, előfordulnak azonban jellegzetes tünetek, melyek alaposabb odafigyelésre ösztönözhetnek.
A szívinfarktus rizikófaktorai nagyrészt azonosak az érelmeszesedés rizikófaktoraival:
Forrás: webbeteg.hu, otvenentul.hu
A fejlett világban a legnagyobb halálozási arányt kitevő szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában alapvető szerepet tölt be az érelmeszesedés. A koszorúerek belfelszínén való lerakódás az ér szűkülési idézi elő, mely a szívinfarktus jelentős kockázata, hasonló kórfolyamat zajlik le az agyi erekben szélütést (stroke) megelőzően. Jan Nilsson professzor (Lund Egyetem, Svédország) az ülésen egy 2a-fázisú klinikai vizsgálat eredményeit osztotta meg, melynek során az Egyesült Államokban és Kanadában válogatott betegmintán alkalmaztak rekombináns antitesteket. Amennyiben a vizsgálatok kedvezően zárulnak, hasonló hatásmechanizmusú gyógyszerek akár 4-5 éven belül elérhetőek lesznek a gyógyászatban. Az érelmeszesedés folyamatában alapvető az anyagcserezavar. Az 1990-es években írták le az LDL nevű, zsirból és fehérjéből álló komplexet, melynek magas szintje az artériák belfelszínén a plakkok kialakulását serkenti. Ennek kapcsán láttak napvilágot azok a megfigyelések, hogy tulajdonképpen a szív- és keringési betegségek az immunrendszer hatására, az LDL-lel szembeni autoimmun folyamat miatt jön létre. A svéd kutatók a teóriát kísérleti nyulakon tesztelték, azokat LDL-lel immunizálva sikeresen gyorsították fel az érelmeszesedés folyamatát. A munkacsoport a Cedars-Sinai Szívintézet (Los Angeles, Egyesült Államok) kutatóival együttműködésben ezután pontosan azonosította az LDL szerkezetét, és mintegy 20 aminosav hosszúságú apo-B proteint írtak le, mely egérkísérletekben megfelelő támadáspontnak tűnt az érelmeszesedés mérséklésében. Ezt követően kezdték el klinikai mintán való kipróbálást.
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink:
|
||||||||||||||||
Az érelmeszesedést okozó plakkok a legtöbb beteg esetén viszonylag rövid időn belül egészségügyi problémákhoz vezetnek, állapították meg svéd kutatók.
A szívinfarktus ma kevesebb halálos áldozatot követel, mint néhány évtizede – ugyanis egyre többen ismerik meg a figyelmeztető előjeleket. Te mit tudsz erről?
Bár a szívinfarktust legtöbben, mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat végkifejletéről van szó. A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik.
Az Európai Kardiológusok Társaságának tudományos találkozóján, Londonban elhangzott előadás szerint a jövőben antitesttartalmú oltás segítségével lehet felvenni a harcot az érelmeszesedés folyamata ellen.