infarktus

Egy brit tanulmány rámutatott a közelmúltban arra, hogy egyáltalán nem alaptalan, ha időnként úgy érzed, halálra dolgozod magad...

Egy közelmúltban publikált brit tanulmány szerint annak, aki 11 óránál is többet dolgozik naponta, 67%-kal nagyobb az esélye arra, hogy valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés alakuljon ki nála, aminek hátterében a túlhajszoltság, a stressz, a kimerültség és a kikapcsolódás hiánya miatt megemelkedett vérnyomás áll.

A szíved bánja!

A kutatás 12 évig és 3 hónapig tartott, és 7.095 felnőtt mindennapjait kísérte figyelemmel. A vizsgálatban résztvevő 2.109 nő megközelítőleg 10 százaléka vallotta azt magáról, hogy naponta több mint 11 órát tölt munkával. A vizsgálat összes résztvevője közül 29-en vesztették életüket szív- és érrendszeri megbetegedés következtében, 163-an pedig nem végzetes infarktuson estek át.

Mi áll a háttérben?

Sajnos nemcsak a fokozott stressz járul hozzá ahhoz, hogy a szervezeted rettentő megterhelőnek érezze a munkával töltött hosszú órákat. Aki nyolc óránál tovább folgalatoskodik pénzkeresettel, elkerülhetetlenül elkövet néhány alapvető életmódbeli hibát. A rendszertelen és túl gyors táplálkozás, a mozgásszegény mindennapok szinte mindenkinél fennáll, aki csaknem fél napot dolgozik. Ezek - a stresszel karöltve - komoly kockázatot jelentenek mindannyiunk számára.

Forrás:elixironline.hu

További cikkeink:

Cholican kapszula

Fokhagymaolaj kapszula

Omega 3 kapszula

A szívinfarktus ma kevesebb halálos áldozatot követel, mint néhány évtizede – ugyanis egyre többen ismerik meg a figyelmeztető előjeleket. Te mit tudsz erről?

Bár a szívinfarktust legtöbben, mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat végkifejletéről van szó. A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik. A koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szűkebbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez, pedig teljesen elzárja a koszorúeret. Ez a szívinfarktus.

A szív leállásáig vezető hosszú folyamat elején egyáltalán nem észlelhető semmilyen figyelmeztető jel. Idővel azonban sokszor hírt ad magáról életfontosságú szervünk, előre jelezve a bajt, ugyanakkor esélyt adva rá, hogy elkerüljük a végzetes érelzáródást.

Figyelmeztető jelek

Nem lehet azt állítani, hogy a szívinfarktusnak mindig vannak előjelei. Sokszor valóban derült égből villámcsapásként éri a beteget, előfordulnak azonban jellegzetes tünetek, melyek alaposabb odafigyelésre ösztönözhetnek.

Nyomásérzés a mellkasban. A legjellegzetesebb, néhány percig tartó és gyakran vissza-visszatérő érzés a mellkas közepén. A szív elégtelen vérellátása okozza, és azt jelzi, hogy a plakkosodás már előrehaladott, így mindenképpen orvosi segítségre van szükség. Az érzés sokféle lehet, az enyhe, inkább kellemetlen teltségérzéstől a szorító, már-már fájdalmas nyomásig.

Mellkasi, majd a mellkasból kisugárzó fájdalom. A mellkasi fájdalom a karba – elsősorban a bal karba –, vállba, vagy akár az állkapocs irányába is kisugározhat. A has felső részében állandósulhat is az érzés.

Légszomj, hányinger, hányás, izzadás. Ezek a figyelmeztető jelek természetesen számos más betegségre is figyelmeztethetnek. Jellemzően nem magukban, hanem a mellkasi fájdalommal együtt jelentkeznek, így kifejezettebb a figyelmeztető jellegük.

A veszélyeztetettek köre

A zsírosodás, a plakkok képződése, illetve a folyamat gyorsasága jórészt az életviteltől függ. Az egészségtelen táplálkozás, a stressz, a mozgásszegény életmód nagy valószínűséggel vezet infarktushoz, a hatékony megelőzés tehát elsősorban életmódváltozást jelent. A fenti tünetek jelentkezésével már természetesen nem elég lemondani a csülökpörköltről, orvoshoz kell fordulni.

A veszélyeztetettek 30 százalékának emelkedett a koleszterinszintje. Létezik „jó” koleszterin (HDL), illetve „rossz” koleszterin (LDL). Az LDL-koleszterin nagyban befolyásolhatja a betegség kialakulását, de ezt az egészséges táplálkozással viszonylag könnyen kiküszöbölheted.

A magas vérnyomás szintén kockázati tényezőként ismert, szinte megkétszerezi az infarktus gyakoriságát. Ez a rizikófaktor is elkerülhető, ha a vérnyomást gyógyszerekkel sikerül jó értékre beállítani.

Napi 10 szál cigaretta elszívásával a kétszeresére emelkedhet a szívinfarktus kialakulásának kockázata, ugyanis a benne lévő nikotin, szén-dioxid, szén-monoxid a trombózis kialakulásában játszik nagy szerepet.

A kockázati tényezők között meg kell említeni még az elhízást. Érdekes tény azonban, hogy az „alma” típusú, vagyis a has és derék környéki elhízás jóval veszélyesebb, mint a „körte”, azaz a széles csípő típusú. Az elhízás egyik oka a mozgásszegény életmód, amely szintén közrejátszik a szívinfarktusban.

Végezetül fontos tudni, hogy leggyakrabban kombinációban jelentkeznek a tényezők, vagyis ha valaki elhízott és dohányzik, illetve magas a koleszterinszintje, nagy valószínűséggel számíthat a betegség kialakulására.

Forrás: otvenentul.hu

Harmonizáló készülék	Super kalcium	Omega-3 kapszula	Fokhagymaolaj kapszula

Bár a szívinfarktust legtöbben, mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat végkifejletéről van szó. A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik.

A koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szűkebbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez pedig teljesen elzárja a koszorúeret. Ez a szívinfarktus.

Szívinfarktus - Figyelmeztető jelek

Nem lehet azt állítani, hogy a szívinfarktusnak mindig vannak előjelei. Sokszor valóban derült égből villámcsapásként éri a beteget, előfordulnak azonban jellegzetes tünetek, melyek alaposabb odafigyelésre ösztönözhetnek.

• Nyomásérzés a mellkasban. A legjellegzetesebb, néhány percig tartó és gyakran vissza-visszatérő érzés a mellkas közepén. A szív elégtelen vérellátása okozza, és azt jelzi, hogy a plakkosodás már előrehaladott, így mindenképpen orvosi segítségre van szükség. Az érzés sokféle lehet, az enyhe, inkább kellemetlen teltségérzéstől a szorító, már-már fájdalmas nyomásig.
• Mellkasi, majd a mellkasból kisugárzó fájdalom. A mellkasi fájdalom a karba – elsősorban a bal karba –, vállba, vagy akár az állkapocs irányába is kisugározhat. A has felső részében állandósulhat is az érzés.
• Légszomj, hányinger, hányás, izzadás. Ezek a figyelmeztető jelek természetesen számos más betegségre is figyelmeztethetnek. Jellemzően nem magukban, hanem a mellkasi fájdalommal együtt jelentkeznek, így kifejezettebb a figyelmeztető jellegük.

A szívinfarktus rizikófaktorai nagyrészt azonosak az érelmeszesedés rizikófaktoraival:

• A dohányzás. A dohányzás és a hosszútávon fennálló passzív dohányzás károsítja az artériák belső falát, ide értve a szívet ellátó artériák belső falát is, ezáltal megkönnyíti a koleszterin lerakódását.
• Magas vérnyomás. A magas vérnyomás károsítja a szívet ellátó artériákat és ezzel felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. A magas vérnyomás lehet örökletes probléma. A szerzett okok között gyakori a túl nagy sótartalmú étrend (de csak a genetikailag erre fogékony embereknél) és az elhízás (főleg akkor, ha 2-es típusú diabétesz áll a háttérben). A vérnyomás a kor előrehaladtával is fokozatosan nő.
• Magas koleszterin és zsír (összefoglaló elnevezéssel: lipid) szint. A koleszterin egy lapos, merev szerkezetű molekula, ami a sejthártya egyik fontos alkotórésze. Ha azonban rendszeresen és nagy mennyiségben kerül a táplálékkal a szervezetbe, vagy genetikai hajlam miatt fokozott mértékben termeli a szervezet, lerakódik az artériák falában és az érelmeszesedés egyik okozója lesz. A meszes plakkok fokozatosan beszűkítik az ereket (a szívben ez angina pektóriszhoz vezet), továbbá könnyen alakul ki rajtuk véralvadék, ami hirtelen tovább szűkítheti vagy el is zárhatja az ereket, ezáltal infarktust okozva. Az ún. LDL olyan lipidszállító részecske, ami a koleszterint a májból a szervezet többi részébe szállítja a vér útján. Az LDL-t "rossz koleszterin"-nek is nevezik, mivel ez felelős a legnagyobb mértékben az érelmeszesedésért. A HDL viszont olyan lipidszállító részecske, ami a felesleges koleszterint az erekből visszaszállítja a málba. Ez a "jó koleszterin", ami csökkenti az érelmeszesedés és ezzel a szívinfarktus (illetve bármilyen infarktus) kockázatát. Élelmiszerek koleszterintartalma.
• Mozgásszegény életmód. A mozgásszegény életmód könnyen elhízáshoz vezethet. Ennek megfelelően azok az emberek, akik rendszeresen végeznek aerob mozgásformákat (vagyis olyanokat, amelyek növelik a pulzus- és a légzésszámot), jobb kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) állapotban vannak, beleértve a kisebb szívinfarktus-kockázatot is. A mozgás mindemellett jótékony hatású a vérnyomásra is.
• Elhízás. Elhízásról akkor beszélünk, ha a testzsír a testtömeg nagy százalékát teszi ki. Az elhízás növeli a szívinfarktus kockázatát, mert gyakran szövődik magas koleszterinszinttel, magas vérnyomással és cukorbetegséggel. Számítsa ki testtömegindexét!
• Cukorbetegség. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a szervezet nem képes elegendő inzulint termelni, vagy a vérben keringő inzulinra nem reagál kellően. Az inzulin egy a hasnyálmirigy által termelt hormon, ami lehetővé teszi, hogy a szervezet inzulinigényes sejtjei hasznosíthassák a cukrot. A cukorbetegség kialakulhat gyerekkorban (1-es típus), azonban leggyakrabban a középkorú/idős, elhízott emberek betegsége (2-es típus). A cukorbetegség nagymértékben fokozza a szívinfarktus kockázatát azáltal, hogy a magas vércukor károsítja az ereket és negatív hatást gyakorolt a vérkoleszterin szintekre. Bővebben a cukorbetegségről...
• Stressz. Ha Ön nem tudja jól feldolgozni a mindennapi életével együtt járó stresszt, vagy életmódja az átlagosnál jóval nagyobb mértékű stresszt okoz, akkor Önnek fokozott esélye van a szívinfarktusra. Ennek egyik, de nem az egyetlen oka, hogy a túl sok stressz (csakúgy, mint a düh) emeli a vérnyomást.
• Alkohol. Mérsékelten fogyasztva az alkohol növeli a HDL-szintet, ezáltal védőhatást gyakorol a szívinfarktussal szemben. A túlzott ivás azonban ingadozóvá teszi a vérnyomását és a triglicerid szintet és ezzel inkább növelve a szívinfarktus kockázatát.
• Homocisztein, C-reaktív protein és fibrinogén szint. Azok az emberek, akiknek magas a vérében a homocisztein, a C-reaktív protein és a fibrinogén szintje, nagyobb valószínűséggel kapnak szívinfarktust. Ezeket a tényezőket csak nemrégiben azonosították, mint kardiovaszkuláris rizikótényezőket. Jelenleg is folynak a kutatások, hogy meghatározzák a pontos szerepüket. A homocisztein-szint valamelyest csökkenthető folsav tabletták szedésével és egészséges étrenddel. A fibrinogén és a C-reaktív protein szintet a szívinfarktus egyéb rizikófaktorainak módosításával lehet csökkenteni, pl. a dohányzás elhagyásával, a koleszterinszint csökkentésével és a rendszeres mozgással.
• Szívinfarktus a családban. Ha az Ön testvéreinek, szüleinek, nagyszüleinek volt már szívinfarktusa (különösen, ha viszonylag fiatalon), az genetikai hajlamot sejtet, vagyis Önnél is nagyobb a kockázat. A magas vérnyomás szintén lehet családi betegség. Előfordulhat persze, hogy a család generációról generációra áthagyományozott életviteli szokásai is szerepet játszanak, pl. a családtagok dohányoznak és magas zsírtartalmú étrendet fogyasztanak.

Forrás: webbeteg.hu, otvenentul.hu

Harmonizáló készülék	Super kalcium	Omega-3 kapszula	Fokhagymaolaj kapszula

Talán  el  kellene  sajátítanunk a Kínaiak  és  a Japánok  szokásait. Ezek  evés  közben  forró  teát  isznak,  nem  pedig  hideg  vizet!

Az  ugyanis  világos,  hogy  kellemesebb  hideg  italt  fogyasztani  evés  után,  de a hideg  ital megszilárdítja  zsírokat az  ételben  amit  éppen  elfogyasztottatok.

Ez  az  emésztési  folyamatok  lassulását  idézi  elő.
Abban  a pillanatban,  amikor  a megdermedt  zsír  reakcióba  lép  a gyomorsavakkal,  szétesik  és  felszívódnak  a beleken  keresztül,  mint  ahogy  ezt  egy  egyszerű étel  teszi. Ez  a dermedt  zsír a belek  falán  lerakódik  és  kialakítja  a feltételeket  rákra és infarktusra.

Legjobban  tesszük,  ha  forró  levest  vagy  forró  vizet  iszunk az  étel  után.

Az infarktus általános jelei.

Fontos megjegyzés az infarktusról – tudni kell, hogy nem minden infarktus jelzi magát a bal karban érzett fájdalommal. Tudatosítanunk kell, az állkapocs intenzív fájdalmát. Az infarktus ideje alatt nem szükséges, hogy először a mellkasban legyen fájdalom. A gyomor émelygése és az intenzív izzadás szintén az infarktus általános megnyilvánulásai közé tartozik! Az emberek 60%-a akiket álmukban lepett meg az infarktus, nem ébred fel! Az állkapocs nagy fájdalma a legmélyebb álomból is felébreszti az embert! Legyünk elővigyázatosak és tudatosítsuk magunkban ezeket a dolgokat. Minél többet tudunk, annál nagyobbak az esélyeink a túlélésre.