infarktus
| ||||||||
|
Európában a krétai emberek várható élettartama a leghosszabb. Javítja az esélyeiket a sok testmozgás, és a linolénsavban gazdag étrend. Amerikai kutatók tíz éven keresztül világszerte vizsgálták, hogy a lakosságból (100 000 főre számítva) hányan haltak meg infarktusban, és szívkoszorúér-betegségben. A negatív rekordot nagy fölénnyel érte el Kréta szigete, ahol 100 ezer ember közül mindössze 9 halt meg a világszerte oly sok áldozatot szedő szívbetegségben, pedig az itt élők koleszterinszintje meglepő módon nem is tér el lényegesen a más európai országokban élőkétől. A vizsgálat nyomán a kutatók immár a rendkívüli védettség okát kezdték keresni, remélve, hogy a titok megfejtése segítheti a fejlett országok első számú közellenségével folytatott harcot. Kutatásaik eredményeként meg is találták a védőanyagot, ami nem más, mint a többek között a különböző (dió-, szója-, oliva- stb.) olajokban megtalálható linolénsav. Fény derül a titokra!Kiderült, hogy ezt a telítetlen zsírsavat az 50 éven felüli krétaiak vére háromszor nagyobb mennyiségben tartalmazza, mint például a hollandoké, s ezt speciális étrendjüknek köszönhetik. Magas linolénsav tartalmú vad- és gyógynövények (gyermekláncfű, cikória stb.) fogyasztása napi szinten, és egyik kedvenc eledelük az éti csiga, amely szintén gazdag linolénsavban. Az életbiztosításnak nevezett krétai étrendnek nyolc fontos eleme van, amelyet naponta (vagy heti rendszerességgel) fogyasztanak. Az európai országok többségében természetesen csak kisebb-nagyobb hiányosságokkal követhető a speciális krétai diéta, hiszen minél északabbra megyünk, annál kevesebb vad- és gyógynövényfaj terem, a csigát pedig - ha mégoly gazdag is linolénsavban - kevesen kedvelik. Hazánkban is elérhetőMagyarországon is hozzáférhetők azonban olyan élelmiszerek, amelyeket a természet alaposan ellátott a krétai „csodaszerrel”. Ilyen elsősorban a repceolaj - a colza magyar megfelelője -, a szójaolaj és egyes tengeri halak. Sok linolénsavat tartalmaz a dió és a búzacsíra, kevesebbet a tarkabab. Minthogy a szív- és érrendszeri betegségek hazánkban vezető halálokként szerepelnek, s a várható élettartam tekintetében (férfiak 65,3, nők 74,5 év) szintén a sor végén kullogunk, érdemes ezeket az élelmiszereket beiktatnod az étrendedbe! Miből, mennyit?
Forrás: ElixirOnline, napidoktor.hu
További cikkeink:
A cukorbetegség első tünetei Az 1-es típusú cukorbetegség általában gyorsan, jellegzetes tünetek kíséretében lép fel, mégpedig annál gyorsabban, minél fiatalabb az egyén. Gyermekkorban napok-hetek, fiatal felnőttkorban hónapok alatt fejlődhetnek ki a klinikai tünetek. A cukorbetegség ezen, típusának jellegzetes tünetei: sok vizelet, fogyás, szomjúság. Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség általában tünetszegényen zajlik. Éveken keresztül is fennállhat anélkül, hogy diagnosztizálnák. Előfordulhat, hogy a cukorbetegséget a kezdetét követően 15-20 évvel fedezik csak fel, nemegyszer súlyos késői szövődményei révén. A 2-es típusú cukorbetegségben gyakori szövődmények a baktériumok által okozott bőrfertőzések, melyek jellegzetesen a szőrtüszőkben alakulnak ki, és mélyre terjednek (furunculusok). Szintén gyakori bizonyos testrészek (elsősorban a hónalj, a szeméremtest környéke, emlő alatti területek) gombásodása, mely viszketéshez vezet. Jellegzetes továbbá az, a sebek nehezen gyógyulnak, legyen az akár sebészi metszés, akár sérülés helye. A cukorbetegség tünetei hosszú távon A betegség előrehaladásával egyre gyakoribbak a fokozott érelmeszesedés következtében kialakuló tünetek. Az érelmeszesedés cukorbetegségben általános, azaz az egész szervezetben érintheti az ereket. Az általános érelmeszesedés leggyakrabban szívinfarktus, agyi infarktus, végtagi érellátási zavar formájában jelentkezhet. Az érelmeszesedés következménye a veseműködés és a látás romlása is. A látásromlás gyakran hirtelen alakul ki, a látás teljes elvesztéséhez is vezethet. Cukorbetegekben a szívizominfarktus gyakran tünetszegényen zajlik (úgynevezett néma infarktus). Ez azt jelenti, hogy a cukorbeteg nem érez az infarktusra jellemző mellkasi fájdalmat, ami abból adódik, hogy az érzőidegek működése csökkent. Ilyenkor csak a következményes csökkent szívműködés hívhatja fel a figyelmet lezajlott infarktus lehetőségére, vagy egy rutin EKG vizsgálaton veszik észre, a korábbi infarktusra utaló jellegzetes elváltozásokat. A végtagi érelmeszesedés a vérellátás zavarához, előbb-utóbb elhalásokhoz vezet. Az elhalás a lábujjakon kezdődik és kezeletlen esetben, felfelé haladva, további elhalásokhoz vezethet. Amennyiben időben nem kap megfelelő kezelést a beteg végtagi amputáció is szükségessé, válhat. A vesefunkció romlása fokozatos. Kezeletlen esetben végstádiumú krónikus veseelégtelenség alakul ki; a beteg ekkor már dialízisre szorul.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon További cikkeink:
Korábbi vizsgálatok során már bebizonyították, hogy a fokhagyma jellegzetes "illatát" adó hidrogén-szulfid gáz kis koncentrációban védi a szívet a károsodástól, ám mivel ez a vegyület rendkívül illékony, igen nehéz terápiás célokra Az egereken végzett kísérlet során a kutatók 45 percig tartó, infarktushoz hasonló szívkoszorúér-elzáródást idéztek elő a rágcsálóknál, majd diallil-triszulfidot adtak nekik közvetlenül a vérkeringés helyreállítása előtt. Azt tapasztalták, hogy a vegyületet kapó egereknél jelentősen (61 százalékkal) kisebb volt a szívkárosodás mértéke a kezeletlen egyedekhez képest. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a diallil-triszulfid átmenetileg gátolta a mitokondriumok működését, így védve azokat - és ezáltal a sejteket -az oxigénhiányból eredő károsodásoktól. A kutatók most egy olyan, szájon át adható gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, amelyből hidrogén-szulfid szabadul fel.
Forrás: origo.hu
További cikkeink:
Vizsgálatok igazolták, hogy a mértékkel fogyasztott bor élettani hatása nem csupán az ital alkoholtartalmának, hanem a szőlő egyéb alkotóelemeinek köszönhető. Ezek közül is a legfontosabbak a különböző vitaminok – leginkább a C- és a B-vitaminok –, egyes ásványi anyagok – kálium, magnézium, mangán, vas –, aminosavak, enzimek és más szerves savak, például a fenolok. A vörösborban található kálium megelőzi a szívritmuszavarokat, a kalcium és a magnézium az ideg- és izomműködés javításában vesz részt, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A borok vastartalma elősegíti a vérképződést, savtartalma a szénhidrátok és a zsírok bontásával segíti az emésztést. A borok kedvező élettani hatása leginkább a polifenolnak köszönhető. A vörösborban az érlelési technológia következményeként közel négyszer annyi fenolos vegyület található, mint a fehérborokban, tehát az egészségre kifejtett jótékony hatása is kifejezettebb.
|
||||||||
A nagy görög szigeten halnak meg a legkevesebben szív- és érrendszeri betegségekben, amelyek megelőzésében nagy szerepe van a kíméletes, stressz mentes életmódnak.
Minden betegre legalább egy ember jut, akinél még nem jelentkeztek a cukorbetegség tünetei, ezért nem is tud róla. Ismerje meg a cukorbetegség fő tüneteit, első jeleit!
Az amerikai szívgyógyászok szövetsége (American Heart Association) legutóbbi ülésén ismertették annak a kutatásnak az eredményeit, amelyben a fokhagyma illóolajának egyik összetevőjét próbálták szívgyógyászati célokra alkalmazni.
alkalmazni. Az Emory Egyetem orvostudományi karának kutatói a fokhagyma illóolajának egyik összetevőjével, a diallil-triszulfiddal kísérleteztek, amelyről korábban kimutatták, hogy az emberi vörösvértestek képesek hidrogén-szulfiddá alakítani. Az új kutatás eredményei bizonyították, hogy a diallil-triszulfid a legtöbb helyzetben sikeresen alkalmazható a hidrogén-szulfid helyett.
Ma már tudjuk, hogy a különböző alkoholos italok egészségre gyakorolt hatása nem azonos. A vörösborfogyasztás hatását találták a legkedvezőbbnek.
A fenolok hatása