infarktus
| ||||||||
|
A magas koleszterinszint ugyanis közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.
Az érfal áteresztőképessége döntő Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (low density), és a magas sűrűségűt (high density). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei egy meghatározott koncentrációban keringenek vérünk, azonban ha a szintjük akár külső-, akár belső okokból kórossá válik, ez fokozza az atherothrombosisos elváltozások előfordulásának rizikóját. A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az artériák falában rakódik le.
Sok esetben - és elsősorban a szív ereiben - a növekvő plakk berepedhet (ezt hívjuk plakkrepedésnek) és ekkor pillanatok alatt nagyszámú vérlemezke csapzódik ki egy igen gyors, de nagyon bonyolult mechanizmus során és azonnal elzárhatja az artériát. Ily módon szoros a kapcsolat a magas vérzsír szintek és a véralvadás jelensége között. A nikotin és a dohányzás egyéb „melléktermékei” pedig éppen fokozzák ezt az összecsapzódási hajlamot. Az okozott probléma jellege attól függ, hogy milyen fokú érszűkület alakul ki, és mely eret (ereket) érinti. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett jelenségcsoportba a szívinfarktus, a szélütés és végtagi érszűkület tartozik. A trombotikus betegségek összefüggenek Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke, szélütés), vagy a végtagi trombózis. Sajnos, az új kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Könnyen előfordulhat, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő beteget, pedig fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan is. Életmód és megfelelő kezelés Az régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Éppen ezért a veszélyeztetetteknek különösen fontos, hogy egy optimális, személyre szabott és dohányzásmentes hatékony életmódot alakítsanak ki - akár professzionális segítséggel. Így jelentősen csökkenthetik a végzetes kimenetelű események bekövetkezésének esélyét - hangsúlyozza prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. A kezelés további elengedhetetlen eleme a megfelelő táplálkozás, a megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll. A lipid-szint csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, esetleg változtathasson rajta.
Forrás: tromboziskozpont.hu, napidoktor.hu
További cikkeink:
Noha a magas vérnyomással élő amerikaiak halálozása az utolsó évtizedekben jelentősen csökkent, még mindig 57 százalékkal magasabb, mint a normális vérnyomásértékűeké. A Circulation című folyóiratban közölt tanulmány adatai nemcsak az amerikai médiát, de az orvostársadalmat is elkeserítették. A koszorúér betegség korábbi vizsgálatai bizonyították, hogy az infarktus és még kifejezettebben az agyi katasztrófa vezető kockázati tényezője a magas vérnyomás. Earl S. Ford, az Amerikai Közegészségügyi Központ egyik vezetője összehasonlította a magas vérnyomás, okozta halálozás mértékét a múlt század hetvenes és kilencvenes éveinek időszakában.
Mindkét tanulmányba 25-74 éves nők és férfiak táplálkozási, illetve egészségügyi adatai kerültek. Az első csoportban csaknem tizenegyezer, a másodikban 12 400 ember szerepelt. Az első alkalommal a résztvevők egészségi állapotát 17,5 évig, a másodikban 14,2 évig figyelték. Az első esetben, tehát 1971-1975 között a magas vérnyomású amerikai felnőttek halálozása 42 százalékkal volt nagyobb, mint azoké, akiknek vérnyomása a normál értéken mozgott. Az 1988-1994 közötti időszakban a nem magas vérnyomásúakhoz képest a magasvérnyomás-betegségben szenvedők halálozása már 57 százalékkal bizonyult magasabbnak. A férfiak mindkét időszakban többen végezték életüket vérnyomásuk emelkedése következtében, mint a nők, de az eltelt évtizedek során a magas vérnyomású férfiak halálozásának csökkenése sokkal kifejezettebb volt, mint a nőké. Az afroamerikaiak mindig többen vesztették életüket hipertónia, okozta betegségekben, ám a vizsgált időszakban ennek az aránynak a viszonylagos javulásában a színes bőrű amerikaiak vezettek. A magas vérnyomású betegek koleszterinszintje a két vizsgálat között a normál vérnyomásúakéhoz képest 45 százalékkal csökkent, testsúlyuk viszont 30 százalékkal nőtt, és csaknem négyszer annyian lettek közülük cukorbetegek. Ezen az sem segített, hogy 25 százalékkal többen szoktak le a dohányzásról.
Forrás: MTI, napidoktor.hu
Dr. Anna Marie Chang, a Pennsylvaniai Egyetem kórházának orvosa arról számolt be, hogy több mint háromezer beteg részvételével készült vizsgálatuk szerint a legsúlyosabb mellkasi fájdalom nem jelezte előre pontosan, melyik beteg kapott miokardiális infarktust, és azt sem mutatta meg, hogy melyik páciens esetében a legvalószínűbb az, hogy a következő fél évben szívrohamot fog kapni. Viszont fordítva is igaz: attól, hogy a mellkasi fájdalom nem súlyos, még nem biztos, hogy nem szívroham következett be. A kutatás azt mutatta, hogy míg a fájdalom súlyossága nem jelezte előre, ki fog szívrohamot kapni a kórházban, az viszont igen, hogy a beteg mentővel érkezett-e a kórházba. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az emberek többnyire egészen addig nem veszik komolyan a mellkasi fájdalmat, amíg a tünetek arra nem kényszerítik őket, hogy mentőt hívjanak. Ez azonban hibás hozzáállás, mert a mellkasi fájdalom intenzitásától függetlenül súlyos panasznak számít, ezért ilyen esetben azonnal orvosi segítséget kell kérni. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy bármilyen súlyosságú mellkasi fájdalomra oda kell figyelni. A fájdalom más súlyos betegségeket, például gyomorfekélyt vagy aortarepedést is jelezhet. A mellkasi fájdalom vagy nyomás valóban, a szívroham klasszikus tünetei közé tartozik, ezen kívül azonban a légszomj, a hányinger, a hányás és az ájulás is jellegzetes tüneteknek számítanak. Ráadásul a szívroham okozta fájdalom, nem mindig a mellkasi területen jelentkezik. A fájdalom a mellkasban, a karban, az állban vagy a hasban is megjelenhet, és minden ember másképp írhatja le.
Forrás: vital.hu
További cikkeink: Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés
A halolaj, pontosabban az omega-3 zsírsavak orvosi diadalmenete valamikor az 1970-es évek elején kezdődött, amikor két Grönlandon dolgozó dán orvos, Bang és Dyerberg arra lett figyelmes, hogy az eszkimók körében jószerivel ismeretlenek a szív- és érrendszeri megbetegedések. Megfigyelésüket módszeres vizsgálattal támasztották alá, melynek eredménye 1975-ben robbant be az orvosi köztudatba: míg az Egyesült Államokban a halálozások több mint 40 százalékáért felelnek a szív- és érbetegségek, az eszkimók között mindössze 5,3 százalék. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a szembeszökő különbség oka az eszkimók életmódjában, konkrétan a tengeri állatok húsára épülő táplálkozásban keresendő, amely nagy mennyiségben tartalmaz hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat. Ennek a vegyületcsoportnak a jótékony egészségügyi hatásairól már akkor is voltak tapasztalatok, azonban hogy a tengeri állatok zsiradékának pontosan mely összetevői és miként gyakorolnak kedvező befolyást, azt a következő évtizedek kutatásai derítették ki. A végén hordja a szénlánc a lényeget Idővel tisztázódott, hogy a szív- és érrendszeri védőhatásért a szénlánc végétől visszafelé számított harmadik pozícióban telítetlen szén-szén kötést viselő - szerves kémiai szakzsargonban omega-3 - zsírsavak felelősek, s ezen a szűkebb családon belül is leginkább két molekula, az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) bizonyult hatékonynak. Az omega-3 zsírsavakat az emberi szervezet nem képes előállítani (ún. esszenciális tápanyagnak számítanak), s mivel az EPA és a DHA a sejthártya felépítéséhez nélkülözhetetlen, vagy készen kell kapnunk, vagy a növényi olajokban fellelhető előanyagból, a linolénsavból kell átalakítanunk. Kész EPA-hoz és DHA-hoz szinte kizárólag a tengeri állatok, különösképpen egyes halfajok - vagy a belőlük kivont olaj - elfogyasztásával juthatunk. A linolénsav beviteléhez képest ez tűnik a biztosabb megoldásnak, ugyanis az átalakítás hatékonysága emberről emberre változik, és - balszerencsés módon - épp a szívbetegekben csökken le drasztikusan, akiknek pedig különösen nagy szükségük lenne rájuk. Az omega-3 jótéteménye: hosszabb élet az infarktus után
Az EPA és a DHA közvetlen szerepét, pedig az 1999-ben zárult, több mint 11 ezer infarktuson átesett beteg bevonásával végzett GISSI Prevenzione kísérlet igazolta, amelyben a résztvevők egy csoportját egy meghatározott omega-3 készítménnyel kezelték. Az olasz klinikai központok által szervezett felmérés a teljes halálozás 21 százalékos, ezen belül a szív- és éreredetű halálozás 30 százalékos és specifikusan a hirtelen szívhalál 44 százalékos kockázatcsökkenését állapította meg az EPA/DHA-kezelt csoportban. Ez volt az a kulcsfontosságú klinikai eredmény, melynek nyomán az európai gyógyszerhatóság már a kísérlet lezárásának évében, az USA-beli társszervezet, az FDA pedig 2004-ben gyógyszerként törzskönyvezte a vizsgált készítményt. A törzskönyvi leírás jelenleg kétféle alkalmazásra vonatkozik: a szer javallott az infarktuson átesett betegek kiegészítő kezelésében az újabb szív- és érrendszeri események kockázatának mérséklésére, valamint a keringési rizikófaktornak tartott magas vérzsír- (vér-triglicerid-) szint csökkentésére. További vizsgálatok folynak azonban az alkalmazási kör kiterjesztése érdekében, elsősorban a szívelégtelenségben szenvedő betegek számára, és a szakemberek távlatilag szeretnék igazolni az omega-3 zsírsavak hasznosságát az elsődleges megelőzésben - vagyis, visszatérve az eszkimókon folytatott eredeti megfigyelésekhez, bizonyítani, hogy egészséges embereknek adva az omega-3 zsírsavak eleve megakadályozzák a fenti kórképek kialakulását. Nem véletlenül drágább az igazi A legkülönfélébb eredetű és tisztaságú halolaj készítmények már az első kedvező eredmények hírére elözönlötték a táplálkozás kiegészítők piacát. A drogériák és gyógyszertárak ma is óriási választékot kínálnak ezekből a termékekből, melyeknek hangzatos szlogenjei nemcsak az infarktuson átesetteket kecsegtetik gyógyulással, de védelmet ígérnek a szívbetegség előszobájának számító anyagcsere-rendellenességekkel, például a magas koleszterinszinttel, sőt a cukorbetegséggel szemben is - hogy a tanulási képességet fokozó és egyéb, teljesen megalapozatlanul ígért hatásokról ne is beszéljünk. Azonban mindmáig egyetlen olyan termék van csak a piacon (a Pronova Biopharma nevű skandináv cég terméke), amely a fentebb említett klinikai vizsgálatok pozitív eredményének köszönhetően elnyerte az USA-beli és európai gyógyszerhatóságok engedélyét. A készítmény magyarországi forgalmazójának képviselője és egy hazai patikalánc kereskedelmi vezetője egyhangúlag kiemelte: a verseny hazánkban különösen kiélezett, ugyanis abból az 58 országból, ahol a gyógyszert jelenleg értékesítik, egyedül nálunk nem vényköteles. Így a patikákban egy polcon sorakozik konkurenseivel, s mivel vény nélküliként az egészségpénztár támogatását sem élvezi, holott előállítása egy közönséges halolaj kapszuláénál jóval költségesebb, a vásárlók nehezen értik meg, miért érné meg nekik éppen ezért a termékért a magasabb árat kifizetni. Gyanús, ha büdös Dr. Nádházi Zoltán, a Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikájának intenzív osztályát irányító kardiológus főorvos is arra hívja fel a figyelmet, hogy sokféle formában lehet omega-3 zsírsavat tartalmazó készítményhez jutni Magyarországon. Ezek biztonságossága szempontjából azonban rendkívül fontos, hogy kizárólag stabil, tiszta omega-3 zsírsavat tartalmazzanak. A szakember szerint fontos a technológia is: a gyártásnak olyan módszerrel kell megtörténnie, amely biztosítja, hogy nem maradnak benne káros bomlástermékek. Ha a halolaj kapszula lenyelésekor, illetve azután is erőteljes halszagot érzünk, az azt jelenti, hogy a termék nem kellően tiszta. A megfelelő tisztaságú készítmény ugyanis szagtalan. Figyelembe kell venni, továbbá az egy kapszulában lévő omega-3 zsírsav mennyiségét is: vizsgálatok bizonyították, hogy az 1 grammhoz közeli mennyiség az, mely szívvédő hatással bír, tehát célszerű ezt a mennyiséget naponta bevinni a szervezetbe. Az omega-3 zsírsavak gyógyhatásának biológiai alapjai Míg kezdetben az omega-3 zsírsavak orvosi alkalmazása kizárólag megfigyeléses, tapasztalati alapokon nyugodott, a laboratóriumi kutatások mára az élettani hatás mikéntjének számos részletét tisztázták. Amint azt dr. Nádházi Zoltán elmagyarázta, az omega-3 zsírsavak közvetlen szív- és érvédő képessége három alapvető mechanizmusra vezethető vissza. Az első az ereket bélelő endotélsejtek épsége fölötti őrködés; a második a vérlemezkék összecsapzódási hajlamának, így a vérrögök képződési esélyének csökkentése; a harmadik, pedig az érfal károsodásban is központi szerepet játszó gyulladásos folyamatok visszafogása. Emellett közvetetten a vér magas triglicerid-szintjének normalizálásán keresztül is hozzájárulnak a kardiovaszkuláris rizikó csökkentéséhez. Mindazonáltal - hangsúlyozta Nádházi - az infarktuson átesett betegek halálozási mutatóinak javításában legalább ilyen fontos szerepe lehet az omega-3 zsírsavak további lényeges tulajdonságainak: az idegsejtek és szívizomrostok sejthártyájába beépülve, illetve a vegetatív idegrendszer izgalmi (szimpatikus) tónusát ellensúlyozva akadályozzák az e betegcsoportban különösen gyakran tapasztalt, életveszélyes szívritmuszavarok kialakulását. Nádházi hozzátette: az omega-3 zsírsavakat kedvező élettani tulajdonságaik teljesen más típusú betegségek leküzdésére is alkalmassá tehetik. Elképzelhető, hogy a gyulladáscsökkentő hatást a krónikus gyulladásos bélbetegségek, az asztma vagy az autoimmun kórképek kezelésében, az idegsejtek elektrofiziológiai folyamataira gyakorolt befolyást, pedig a különböző pszichiátriai rendellenességek - például a mániás depresszió vagy a skizofrénia - terápiájában lehet majd kamatoztatni. Ezen alkalmazások felderítése és hatékonyságuk vizsgálata azonban még csak mostanában kezdődik, és hosszú éveket vesz majd igénybe.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
|
||||||||
Érdemes komolyan venni és kezelni a magas koleszterinszintet - figyelmeztet prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.
A tartósan fennálló magas vérzsír szint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindez ahhoz vezet, hogy az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.
A koszorúér betegség korábbi vizsgálatai bizonyították, hogy az infarktus és még kifejezettebben az agyi katasztrófa vezető kockázati tényezője a magas vérnyomás.
A táplálkozás és az egészségügy kapcsolatát vizsgáló első tanulmány az 1971-1975 közötti évekre vonatkozott, a harmadik 1988-1994 időszakának adatait összegezte. A dolgozat írója e két statisztikának az eredményeit mérte össze.
Attól, hogy súlyos a fájdalom, még nem feltétlenül nagyobb a valószínűsége annak, hogy a sürgősségi osztályra érkező, mellkasi fájdalomtól szenvedő beteg szívrohamot kapott – derül ki egy amerikai kutatásból.
Nehéz eligazodni a számtalan halolaj készítmény között, amely mind a szív- és érrendszer egészségének megőrzését hirdeti. A szívgyógyász arra hívja fel a figyelmet, hogy tiszta terméket vásároljunk.
Az omega-3 zsírsavak karrierjét végül azok a nemzetközi klinikai felmérések koronázták meg, amelyek nagy számú betegen, szisztematikusan igazolták e vegyületek szív- és érrendszeri védőfunkcióját. Az első nagy kísérlet, a DART 1989-ben azzal az eredménnyel végződött, hogy a szívinfarktuson átesett betegek körében a halételek fokozott fogyasztása az infarktus utáni két évben jelentősen, 29 százalékkal csökkentette a halálozást.