függőség
|
A Harvard Medical School és a chicagói Northwestern University kutatói MRI-vizsgálattal, azaz agyszkennerrel állapították meg a marihuána által okozott agyi elváltozásokat. A húsz kísérleti alany kora 18 és 25 év között volt, a Journal of Neuroscience-ben közzétett tanulmány szerint. Két kulcsfontosságú régió (a nucleus accumbens és az amygdala) méretét és alakját módosítja a drog, már akkor is, ha csak egyszer vagy kétszer használják hetente. Mindkét érintett szerv az emóciók és a motiváció kialakulásában játszik szerepet, és természetesen a függőség kialakulásában is részt vesznek. (A nucleus accumbens a "jutalmazó-rendszer" része, http://www.ektf.hu/~emri/elettan2/6ea-fuggoseg.pdf az amygdala pedig az emocionális tanulásnál fontos.) Az alkalmi használók nucleus accumbens-e szokatlanul nagynak bizonyult, míg amygdalájuk deformált volt. A Harvard kutatója, Anne Blood szerint ez a két szerv kulcsfontosságú az agyban: hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki képes legyen a dolgok negatív és pozitív oldalát mérlegelni, így a döntéshozatalban is szerepet játszanak. A mostani kutatás különlegessége, hogy az alkalmi használókra terjedt ki, nem a rendszeres fogyasztókra. A kontrollcsoport olyanokból állt, akik soha nem használtak kannabiszt. Hans Breiter, a Northwestern University professzora ezek után megállapította: ez a tanulmány komoly kihívás elé állítja azt az elméletet, miszerint az alkalmi használatnak nincsenek negatív következményei. Peter Jones, a Cambridge-i Egyetem pszichiátria professzora ugyanakkor óvatosan ítélte meg a kutatás eredményét, a brit lap, a Daily Mail kérdésére. Szerinte érdekes eredményeket hozott a vizsgálat, de nagyon kevés kísérleti alanyra terjedt ki. A legfontosabb ezek után az, hogy további kutatásokra van szükség a jelenségek tisztázásához.
Forrás: hazipatika.com
Az nem egyértelmű, hogy ez az eltérés okozhatja-e az internetfüggőséget, vagy az összefüggés fordított. A kutatás semmilyen kezelést vagy gyógymódot nem javasol az internetfüggőségre, arra az ellentmondásos rendellenességre, amelyet a pszichiátriai szakértők még mindig nem fogadnak el általánosan. Jonathan Wallis, a Kaliforniai Egyetem pszichológia és idegtudományi professzora szerint ennek ellenére a kérdéses agyi területek miatt logikusak az eredmények. „Azok a területek, amelyeket a tanulmány készítői kimutattak, éppen azok, amelyekről már régóta tudjuk, hogy szerepet játszanak a függőség és a kényszeres viselkedés kialakulásában – állítja a szakértő. – Az internetfüggők fehérállományában kimutatott eltérések olyan típusú rendellenességek, amelyek valószínűleg gátolhatják ezeknek a területeknek a normális működését.” A PLoS One legújabb számában megjelent kutatás során a Jiao Tong Egyetem kutatói 17 internetfüggőségben szenvedő kamaszt vetettek alá agyi MR-vizsgálatnak. Az alanyok saját bevallásuk szerint teljesen az Internet hatása alá kerültek, és több alkalommal próbálták visszaszorítani a nethasználatukat, ám eredménytelenül, mivel ilyenkor nyugtalanná, szeszélyessé, lehangolttá vagy ingerlékennyé váltak. Az MR-felvételeket 16 egészséges, azonos korú és nemű kamasz felvételével összevetve a kutatók kimutatták, hogy az internetfüggőségben szenvedő alanyokban károsodott a fehérállomány, amely azokat az agyi területeket kapcsolja össze, amelyek többek között a döntéshozatalért felelősek. Az agysejtek egyfajta biológiai vezetékrendszerrel kapcsolódnak egymáshoz, ezért az elektromos eszközökhöz hasonlóan itt is valamilyen szigetelésre van szükség körülöttük – ezt a szerepet a fehérállomány tölti be, amely körülöleli az agysejtek kapcsolódásait. A kutatásból nem derül ki azonban, melyik alakul ki előbb, a szigetelés károsodása, vagy maga a függőség. Az egyik elmélet szerint a hibás szigetelés olyan mértékig gátolja az agyban zajló kommunikációt, hogy a személy azt gondolja, viselkedése értékes, és újra meg újra meg kell ismételnie. Ez a többi függőség szempontjából is kulcsfontosságú lehet. Ráadásul a kutatás eredményei arra a kérdésre is rávilágíthatnak, miért fogékonyabbak egyesek a függőségekre, mint mások.
Forrás: vital.hu
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
Rájöttünk, hogy egyetlen kérdés hatékonyabb lehet a szűrésben és a függőség mértékének meghatározásában is – nyilatkozta a Journal of Studies on Alcohol and Drugs szaklapban megjelent tanulmány szerzője, Dr. Richard Saitz. „A hosszú interjúk és kérdőívek helyett, amelyek akadályt jelentenek az alapellátásban, ez a módszer nagymértékben megkönnyíti az egészségtelen anyaghasználat azonosítását.”
Kutatásukban a Bostoni Egyetem kutatói 286 beteget vizsgáltak a Bostoni Orvosi Központ alapellátó intézményben. Az alkoholfogyasztással kapcsolatban azt a kérdést tették fel, hány alkalommal ittak az elmúlt évben egy nap ötnél több italt (férfiak), illetve négynél több italt (nők). Más anyagok használatával kapcsolatban azt a kérdést tették fel, hány alkalommal használtak az elmúlt évben illegális drogot, vagy hányszor használtak vényköteles gyógyszert nem orvosi célból.
A kutatók ezt követően összehasonlították az alkoholfogyasztásra vonatkozó szűrési eredményeket az alkoholfüggőség referencia szabványaival, és a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó szűrési eredményeket a kábítószer-függőség szabványaival. Kiderült, hogy az alkoholszűrő kérdés az alkoholfüggőségben szenvedők 88 százalékát azonosította, a kábítószerre vonatkozó kérdés, pedig a drogfüggők 97 százalékát azonosította. A válaszok ritkán voltak pozitívak olyan esetben, amikor a páciens nem szenvedett függőségben. Az egyetlen kérdésből álló teszt eredményei hasonlóak voltak a hosszabb szűrővizsgálatok eredményeihez.
Forrás: vital.hu
Nagyvonalakban az eddigi kutatások eredményeiről Egy nyáron publikált tanulmány meglehetősen erős és szenzációhajhász konklúziót ismertet: azok az 55 év alatti emberek, akik négy vagy annál több csésze kávét isznak meg egy nap, nagy valószínűséggel hamarabb halnak meg, mint azok, akik kevesebb mennyiségben vagy egyáltalán nem fogyasztanak kávét. Persze ez azért elsőre elég erős következtetésnek tűnik, a tanulmányt tovább olvasva, pedig kiderül az is, a helyzet azért közel sem ennyire drasztikus, sőt mi több közel sem ennyire egyértelmű.
A szkeptikus szakértők ugyanis felhívják a figyelmet arra, hogy a több mint 40.000 felnőtt körében végzett kutatás eredményei meglehetősen korlátozottak és az eredmények nem mutatnak egyértelmű összefüggést a kávéfogyasztás és az átlagosnál korábban bekövetkezett halál között. Egyes kritikusok szerint a vizsgálatok számos tényezőt, mint például a genetikai adottságokat, az alanyok egészségügyi állapotát, korábbi betegségeiket, étrendjüket és életmódjukat, dohányzási szokásaikat is figyelmen kívül hagyták. Sőt mi több, korábbi kutatások eredményeit megvizsgálva, az is kijelenthető, sokak szerint a kávé nemhogy negatívan, de sok esetben pozitívan hat az emberi szervezet működésére. Ezt a kutatók kétféleképpen magyarázzák. Egyfelől a koffein már önmagában jótékonyan hat az idegrendszerre: stimulálva azt elősegíti a koncentrációs képességet és fellép a rossz hangulat ellen. Ezen kívül a főzet antioxidáns-tartalma harcban áll a szabadgyökökkel, amik a szervezetben kialakuló gyulladásokért felelnek. Emiatt pedig akár csökkenthetik a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szívbetegségek kockázatát.
Akkor most jót tesz vagy ártalmas a kávé? ? Lássunk néhány konkrét érvet!
A kávézás jótékony hatásai
Egy közel 200.000 fő részvételével készített kutatás szerint azoknál az alanyoknál, akik 6 vagy annál több kávét ittak naponta 35%-kal csökkent a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. Azt azért fontos tisztáznunk, hogy a csodaszert ebben az esetben nem maga a koffein jelentette, hiszen ugyanezeket az előnyös hatásokat felfedezték azoknál is, akik a kutatás során koffeinmentes kávét fogyasztottak. A hatásmechanizmus voltaképpen nem tisztázott. Egyesek szerint a kávéban levő klorogénsav lassítja a vérben a glükóz-kibocsátást. Mások szerint az antioxidánsok segítik a szervezet inzulinnal szembeni érzékenységének szabályozását.
A kávé igazi szíverősítő Ahogy a bor, úgy a kávé is jótékony hatással van a szívre? állítják a szakértők. Egy közel 27.000 nő részvétel készített kutatás szerint azoknál a hölgyeknél, akik 1-3 kávét ittak naponta 24%-kal csökkent a szívbetegségek kockázata, szemben azokkal a résztvevőkkel, akik egyáltalán nem ittak kávét. A jótékony hatás kiváltója a kávéban található antioxidáns. A mechanizmus itt is hasonló, mint a cukorbetegség esetén, ugyanis a szívbetegségek alapját is az erekben levő gyulladás okozza, amik hatására szabadgyökök alakulnak ki és szaporodnak a szervezetben. A kávé egy egész sereg antioxidánst juttat a szervezetbe, amik aztán felveszik a harcot a szabadgyökökkel szemben.
A kávé agyserkentő A kávét talán legtöbben agyműködést serkentő hatása miatt fogyasztják. Azonban legalább ennyire jó okot jelenthet a kávéfogyasztásra depresszió elleni hatása is. Egy kutatás szerint ugyanis azoknál az alanyoknál, akik négy vagy annál több csésze kávét ittak naponta, 20%-kal kevesebb esetben fordult elő depresszió, mint azoknál, akik maximum egyet ittak egy héten. Mivel a koffeinmentes kávét fogyasztóknál az arány nagyjából megegyezett azokéval, akik egyáltalán nem ittak kávét, a jótékony hatás ebben az esetben egyértelműen a koffein számlájára írható. Ugyan az, hogy pontosan miként hat a koffein a depresszióval szemben nem tisztázott, a vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy amikor a koffein bejut az agyba, megváltoztatja a szerotonin és a dopamin szintet, ami a jó közérzetért felelős.
A kávé javítja a memóriát A kutatók szerint azok a résztvevők, akik koffeintartalmú kávét ittak reggel, jobban teljesítettek azokon a teszteken, ahol az új információk elsajátítását vizsgálták, mint azok, akik nem ittak kávét. Szakértő szerint a kutatás legnagyobb felfedezése az volt, hogy a kávé jótékonyan hat a tartós figyelmet igénylő kognitív teljesítményekre és növeli a munkamemória hatékonyságát.
A kávézás ártalmas hatásai
A kávé növelheti a csontritkulás kockázatát Megfigyelések szerint a kávé elősegítheti a kalcium vizelettel történő kiürülését a szervezetből. Mivel a kalcium felelős a csontok épségéért, ezért a sok kávéfogyasztás csontritkuláshoz is vezethet. Szakértők szerint kb. 5 milligramm kalciumot veszítünk el minden 6. csésze kávébevitellel. De ez a kalciumveszteség könnyedén pótolható, ha két evőkanál tejjel vagy joghurttal fogyasztjuk el kávénkat.
A kávé ráncokat okoz Bár a kávé antioxidáns, ha túlzásba visszük a fogyasztását az, bizony okozhat ráncokat a bőrünkön. Ez a dehidratáció következménye, ami a rendkívül rossz hatással van a bőrre. A szakértő tanácsa szerint ezért célszerű a reggeli kávét egy pohár vízzel kiegészíteni.
A kávé súlygyarapodást okoz Bár a kávéfogyasztás bizonyos esetekben csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, fontos tisztáznunk, ez csak a tisztán feketén vagy kevés cukorral fogyasztott kávé kockázatát, ez az állítás nem minden esetben igaz. Ha az italt sok cukorral és tejjel vagy tejszínnel fogyasztjuk, az akár súlygyarapodáshoz is vezethet. Nem beszélve arról, hogy a vércukorszint ingadozása, amit a nagy mennyiségű koffeinbevitel okozhat, hozzájárulhat az ételek utáni vágy növekedéséhez. Ezen kívül tény az is, hogy a kávéivás szorosan összekapcsolódik az étkezés kultúrájával. Például gyakran eszünk forró italunk mellé egy kis desszertet.
A hagyományos kávé növényvédő szereket tartalmazhat A kávét még növényként permetezik, így tartalmazhat vegyi anyagokat, növényvédő szereket, gyomirtókat. Ezért fontos, hogy ha sok kávét iszunk, mindig győződjünk meg róla, hogy a szerves változatot fogyasztjuk-e? Koffeinmentes kávé fogyasztása esetén pedig annak is érdemes utánajárni, hogy milyen eljárással történik a kávészem koffeinmentesítése. Az eljárás során gyakran kémiai szereket használnak, emiatt gyakran az is előfordul, hogy a koffeinmentes kávé több vegyi anyagot tartalmaz, mint a hagyományos.
A kávé, függőséget okozhat és túladagolható! A koffein, ahogy a nikotin vagy az amfetaminok, rendkívül addiktívak. Általában 100 milligramm fogyasztása már elég ahhoz, hogy fizikai függőséghez vezessen. A kávé ugyanis stimulálja az agy motivációs mechanizmusait, ami a folyamatos újrafogyasztást ösztönzi függetlenül attól, hogy az ember éppen hogy érzi magát. Ezen kívül a felesleges koffein, hatással van a stressz hormonokra, mint például az adrenalinra vagy a kortizolra, amik pánik-szerű állapotot idézhetnek elő. A koffein ezen kívül mesterséges energiabomba is, ami azért lehet veszélyes, mert távol tartja az embereket a természetes energiaforrásoktól.
Mi a tanulság? Bár még a szakértők sem jutottak egy álláspontra a kávé jótékony, illetve káros hatásaival kapcsolatban, tény, hogy a koffein sokaknak egyfajta csodaszert jelent. Ezeknél az embereknél a koffein hatására sok pozitív tapasztalat kerül előtérbe és meglehetősen kevés negatív. Másoknál azonban éppen ellenkezőleg. Talán a kávéfogyasztással kapcsolatban éppen ez a megállapítás jelentheti a kulcsmondatot. Ahhoz, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, figyelembe kell vennünk, hogy nem mindenki reagál a koffeinre azonos módon. Vannak, akik már egy csésze kávétól felpörögnek, mások meg sem érzik. Testsúly, életkor, nem és még a genetika is hatással lehet arra, hogy miképpen reagálunk a koffeinre. Emiatt talán egyetlen jótanács adható: igyunk annyi kávét, amennyi jólesik, de figyeljünk arra, hogy ne ez legyen életmódunkban az egyetlen energiaforrás! A rendszeres mozgás és a magas tápanyag tartalmú ételek legalább annyira felpörgethetnek, mint egy csésze kávé. Ezen kívül véleményem szerint figyelemre méltó a szakértő állítása, miszerint a kávé, akárcsak a csoki és a vörösbor rendkívül vonzó, bizonyos fokig még egészséges termék is, de mindegyik ésszerű fogyasztást kíván.
Forrás: termalfurdo.net
|
||||||||||||||||
A kutatás kuriózuma, hogy az időszakos használókra terjedt ki, nem a rendszeres fogyasztókra. A kontrollcsoport olyanokból állt, akik soha nem használtak kannabiszt.
Egy szűk körű kínai kutatás szerint az internetfüggőségben szenvedő kamaszok agya rendellenes fehérállománnyal rendelkezik.
Egyetlen kérdéssel nemcsak a drog- és alkoholfogyasztás egészségtelen szintje határozható meg, hanem a függőség mértéke is, derül ki a Bostoni Egyetem legújabb kutatásából. Ráadásul az egyszerű szűrőkérdés időnként jobb, mint a hosszabb szűrővizsgálatok.
A kávé egyik legmegosztóbb dolog, a csoki és a vörösbor mellett az egészséges életmódról szóló párbeszédekben. Egészséges vagy éppen ellenkezőleg, ártalmas a kávé a koffeinfogyasztás? Egyáltalán hány kávét ihatunk meg naponta? Mi számít túlzott koffeinfogyasztásnak? Jót tesz-e a koffeinmentes kávé? Cikkünkben a legutóbbi kutatások eredményeit tárjuk fel.
A kávé csökkenti a cukorbetegség kockázatát