fogyás
| ||||||||||||||||
|
Egy kísérletben kutatók friss, illetve egyhetes, állott pattogatott kukoricát adtak egy filmvetítés résztvevőinek. Azok a résztvevők, akik azt állították, hogy moziban általában nem fogyasztanak pop-cornt, sokkal kevesebb állott kukoricát ettek, mint frisset – az egyhetes pattogatott kukoricának egyszerűen nem volt olyan jó az íze. Azok viszont, akik mindig kukoricát szoktak enni filmnézés alatt, ugyanannyit fogyasztottak az állott és a friss pop-cornból. A megszokás miatt számukra lényegtelen volt az étel íze.
A Personality and Social Psychology Bulletin folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, David Neal azzal magyarázza a jelenséget, hogy amikor rendszeresen fogyasztunk egy bizonyos ételt ugyanabban a környezetben, az agyunk az ételt ahhoz a környezethez társítja, tehát addig esszük az ételt, amíg a környezet kulcsjegyei jelen vannak. A kutatók egy másik kísérletben azt vizsgálták, mi történik, ha ezt az automatizmust valamilyen módon megzavarják. Ismét friss és állott pop-cornt felhasználva arra kérték az alanyokat, hogy filmnézés közben a domináns vagy a nem domináns kezükkel egyék a kukoricát. Amikor a résztvevők a nem domináns kezüket használták, jobban odafigyeltek arra, amit fogyasztottak, és kevesebbet ettek a rossz ízű kukoricából – még azok is, akiknél mélyen berögzült volt a szokás. A tanulmány társszerzője, Wendy Wood szerint a fogyni vágyók nem mindig tehetik meg, hogy változtassanak a túlevéshez köthető környezetükön; jobb megoldás lehet, ha az utóbbi kísérletben alkalmazott kézváltáshoz hasonló egyszerű technikákkal próbálják megszakítani a berögzült mintázatot.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
"Sikerült kimutatnunk, hogy a súlygyarapodás megelőzésének tekintetében lényegesebb az edzés intenzitása, mint hossza" - mondta Jessie Fan, az Utahi Egyetem professzora.
"Ez a felismerés rendkívül fontos, mivel napjainkban mindössze az Amerikai Egyesült Államok felnőtt lakosságának 5 százaléka teljesíti a heti ajánlott mozgásmennyiséget. Annak tudatában, hogy a rövid edzés is nagy eredménnyel jár, talán többen kedvet kapnak hozzá, hozzájárulva egészségük megőrzéséhez" - tette hozzá a szakértő. A jelenlegi tengerentúli ajánlások szerint hetente legalább 150 perc intenzív testmozgás javasolt, ami akár 8-10 perces periódusokból is állhat. A következtetések levonásához több mint 2200 nő és 2300 férfi adatait elemezték, mindannyian 18 és 64 év közöttiek voltak. Kiderült, hogy a nagyobb intenzitású mozgás kisebb elhízás-kockázattal jár, akár 10 percnél rövidebb, akár annál hosszabb intervallumokból áll.
A nap minden olyan perce, ami intenzív mozgással telt, 5 százalékkal csökkentette az elhízás veszélyét a nőknél, és kettővel a férfiaknál - olvasható az American Journal of Health Promotion című szakfolyóirat hasábjain.
A nők számára minden perc mozgás 0,19 kilogrammnak megfelelő kalória elégetésével járt, ami egy 165 centiméter magas hölgy esetében egy perces edzéshosszabbításnál 0,23 kilogramm mínusszal jár a fizikailag inaktív társaihoz képest. A férfiaknál hasonló eredményt lehetett megfigyelni
Forrás: hazipatika.com
Két olyan családot vontak be a kutatásba, amelyek tagjainál szokatlanul magas volt a "jó" HDL koleszterin és alacsony a trigliceridek vérszintje. Az elvégzett genetikai elemzés kimutatta, hogy a családok tagjai egy bizonyos génváltozatnak – a GALNT2 jelű gén mutáns változatának – a hordozói.
Jan Albert Kuivenhoven kutatásvezető, a Groningeni Orvosi Egyetem munkatársa ezt azzal magyarázza, hogy a génváltozat jelenlétében a vérben keringő triglicerideket (zsírmolekulákat) lebontó enzim működését kevésbé gátolja az Apo C-III vegyület. Ez azt jelenti, hogy a táplálékkal bevitt zsír gyorsabban távozik a vérből. A tanulmányt a Cell Metabolism című folyóirat decemberi számában tették közzé a szerzők.
Forrás: MTI, otvenentul.hu
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por
A Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatóinak eredményei azt sugallják, hogy az érintett idegsejtek központi kapcsolótáblaként működve kombinálják, váltogatják a különböző üzeneteket az agyban, ezzel segítve a táplálékbevitel csökkentését. A szakemberek lézersugárral stimulálták a neuronokat, ami az ételfogyasztás azonnali és teljes leállását eredményezte az egereknél. A kutatók ezután, megnézték, hogy miként viselkednek a neuronok egyebek közt jóllakottság, rossz közérzet, hányinger és keserű ízérzet esetén.
Az idegsejtek az összes vizsgált szituációban aktívnak bizonyultak, ami azt sugallja a szakemberek számára, hogy fontos szereplői lehetnek bizonyos ingerekre adott válaszreakcióknak. A sejtek gyorsan dolgoztak, amikor az egerek rendes adag táplálékot kaptak, ami a kutatók szerint azt jelzi, hogy talán a túlevés megelőzésében is meghatározó szerepet játszanak.
– Valószínű, hogy az emberi agyban is léteznek hasonló sejtek. Amennyiben így áll a helyzet és bizonyítható, hogy ezek a neuronok részt vesznek az evés meggátolásában, akkor egy nap fontos szerepet játszhatnak a különböző táplálkozási rendellenességek kezelését célzó terápiák kidolgozásában – idézte a BBC News David Andersont, a tanulmány vezető szerzőjét.
A kutatók szerint a következő lépés annak a vizsgálata lesz, hogy az érintett sejtegyüttes milyen kölcsönhatásban van a táplálékbevitellel összefüggésben lévő más idegközpontokkal. A tanulmány során vizsgált neuronok az amigdalában találhatóak, amely agyterületnek elsődleges szerepe van az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában.
Forrás: MTI, otvenentul.hu
|
||||||||||||||||
Egészségtelen étkezési szokásaikhoz sokan még akkor is ragaszkodnak, ha az adott étel rossz ízű, aminek oka kutatók szerint a megszokásban, a berögzült étkezési szokásokban rejlik.
A testsúly szempontjából fontosabb a mozgás intenzitása, mint az időtartama - derül ki egy friss kutatásból.
Holland kutatók azonosítottak egy génváltozatot, amelynek jelenlétében könnyebben szabadul meg az emberi szervezet az elfogyasztott zsírtól, a mutáció hordozóinak véréből gyorsan kiürül az étkezéssel bevitt zsír – közölte a HealthDay című ismeretterjesztő portál.
Amikor a mutációval élő emberek tiszta tejszínt ittak a vizsgálat részeként, vérükből jóval gyorsabban kiürült a zsír, mint a kontrollcsoportban lévő, más génváltozatot hordozó emberek véréből.
Az étvágy elnyomására képes agyi idegsejteket azonosítottak amerikai kutatók egy rágcsálókon végzett kísérlet során. A Nature Neurosciences című folyóiratban közölt tanulmány szerint ezeknek a neuronoknak a bekapcsolásával azonnal leállítható az evés.