elhízás
| ||||||||
|
A Harvard Közegészségügyi Intézet kutatói 20 éven át követték több mint 120 000 ember egészségügyi állapotát. A résztvevők a vizsgálat kezdetekor egészségesek és normál testsúlyúak voltak. A kutatás ideje alatt négyévente külön is összegezték a résztvevők súlyának változását, valamint feljegyezték életmódjuk jellemzőit és az étrendjük legmeghatározóbb ételeit. A vizsgálat eredményei a New England Journal of Medicine rangos orvosi hetilapban olvashatók. A résztvevők húsz év alatt átlagosan 8,5, négy év alatt, pedig 1,7 kilogrammot híztak. Az évi átlagos 40 dekagramm súlygyarapodás nem tűnik soknak, ám a kilók az évek során összeadódnak, és hosszú távon a túlsúly fokozza az emésztési rendellenességek, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatok kialakulásának kockázatát. Nem meglepő módon a legnagyobb mértékű hízás a nagy mennyiségű sültkrumpli fogyasztásával függött össze: ebből egy extra adag négy év alatt több mint másfél kiló hízáshoz vezetett. Hosszú távú hízáshoz vezetett továbbá a chips és a krumpli más formái, a cukros üdítők és a húsfélék fokozott fogyasztása. Ezzel szemben azok, akik növelték a magas rosttartalmú ételek, mint az olajos magvak, a gyümölcsök, a joghurt, a zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztását, hosszú távon fogytak. A cikk első szerzője, Dariush Mozaffarian szerint ezeknek az ételeknek a hatása magas rosttartalmukkal magyarázható, ami lassabb emésztéshez és ezért fokozott teltségérzethez vezet. Ráadásul, ha valaki ezekből az ételekből nagy mennyiséget fogyaszt, kevesebbet fog fogyasztani más, magasabb kalória- és zsírtartalmú élelmiszerekből, és ezáltal csökken a teljes kalória bevitele. A kutatók vizsgálták az életmód és a testtömeg kapcsolatát is. Négy év alatt átlagosan 20 dekagramm súlygyarapodást jelentett napi egy alkoholos ital, és 15 dekagrammot napi egy óra tévénézés. A dohányzásról való leszokás átlagosan 2,6 kilogramm felszedését jelentette. Ezzel szemben a rendszeres mozgás átlagosan 0,8 kilogramm súlycsökkenést eredményezett a kutatás egy-egy négy éves szakaszában.
Forrás: origo.hu
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por.
Úgy tűnik tehát, hogy az alváshiány nagyban befolyásolhatja a túlsúly kialakulására és a későbbi elhízásra való hajlamot. A részletes kutatási adatok a Psychoneuroendocrinology című szaklapban jelentek meg. Egy korábban a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című szaklapban megjelent tanulmányban az Uppsala Egyetem idegtudományi tanszékének tudósai bizonyították, hogy már egyetlen álmatlan éjszaka is növelheti az agyban található éhségérzetért felelős régió működését egészséges testsúlyú fiatal férfiak esetében. A mostani vizsgálatok során Pleunie Hogenkamp, Christian Benedict és kollegáik szisztematikusan elemezték az alváshiány és a választott ételadagok közti összefüggéseket. Ehhez összesen 16 normál testsúlyú férfit kértek fel, hogy válasszanak tetszőleges adagot 7 főételből és 6 nassolnivalóból egy alkalommal éhesen, egy alkalommal, pedig jóllakottan. A résztvevőkkel kialvatlan és pihent állapotban is megismételtették a kísérletet. "Egy át nem aludt éjszaka után a férfiak sokkal nagyobb adagokat választottak a kalóriadús ételekből is. Érdekes módon éhesen és jóllakottan is nagyobb adagokat vettek, ebből is látszik, hogy az alváshiány jóllakottságtól függetlenül befolyásolja az éhségérzetet. Ezek alapján az adatok alapján világosan látható, milyen szoros a kapcsolat az álmatlanság és az elhízásra való hajlam között" - nyilatkozta Pleunie Hogenkamp.
Forrás: vital.hu
A New York-i Egyetem orvosi karának kutatói az International Journal of Obesity szaklapban közzétett tanulmányukban 11 532, 1991 és 1992 közt született brit gyerek adatait dolgozták fel, akik egy hosszú távú követéses vizsgálatban vettek részt. A vizsgálat során három időszak adatait elemezték: a születés utáni első 5 hónap, a 6. és 14. hónap közti időszak, illetve a 15. és 23. hónap közti időszak adatait vizsgálták. A testtömeget öt különböző időpontban mérték: 6 hetes, 10, 20 és 38 hónapos, illetve 7 éves korban. A kutatók azt találták, hogy a születés utáni első 5 hónap során antibiotikumot kapott gyerekek átlagosan nagyobb súlyúak voltak a magasságukhoz viszonyítva, mint azok, akik nem kaptak ilyen kezelést, függetlenül az étrendjüktől, a fizikai aktivitásuktól és a szülők testsúlyától. A 10. és 20. hónap közötti időszakban ez még csak kismértékű növekedést jelentett, ám 38 hónapos korukra a csecsemőként antibiotikummal kezelt gyerekek már 22 százalékkal, nagyobb eséllyel voltak túlsúlyosak, mint nem kezelt kortársaik. Úgy tűnik, hogy sokat számít a kezelés időzítése: azok a gyerekek, akik 6 és 14 hónapos koruk közt kaptak antibiotikumot, nem voltak számottevően kövérebbek, mint azok, akiket ugyanebben az időszakban nem kezeltek.
A bélbaktériumoknak fontos szerepük van abban, hogy hogyan hasznosítjuk a kalóriákat, ezért elképzelhető, hogy az antibiotikum-kezelés olyan módon zavarja meg a bélflóra összetételét, hogy az elhízásnak kedvez. Az állattartással foglalkozók körében régóta ismert, hogy antibiotikum-kezeléssel nagyobb súlyú tehenek "állíthatók elő". A kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy vizsgálatuk alapján nem lehet egyértelmű ok-okozati kapcsolatot megállapítani a csecsemőkori antibiotikum-kezelés és a túlsúlyosság között. Az utóbbi években egyre több aggály merült fel az antibiotikumok túlzott használatával kapcsolatban, különösen a gyerekek körében. Az emberi szervezetben élő mikrobák - amelyek száma legalább tízszerese a saját sejtjeink számának - korábbi vizsgálatai arra utalnak, hogy a mikroba-közösség változásainak szerepe van az elhízásban, a gyulladásos bélbetegségben, az asztmában és más betegségekben, de ezt még egyik esetben sem sikerült egyértelműen bizonyítani.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
A Gallup-Healthways közös Well-Being Index vizsgálata szerint az amerikai felnőttek több mint 26 százaléka számít testtömeg indexe (BMI) alapján elhízottnak. A magasság és testsúly összevetése alapján számolt BMI skála 18,5 és 25 pont között normálisnak, 25 és 30 pont között túlsúlyosnak, 30 pont fölött elhízottnak minősít.
Az elhízottak jelentős aránya kapcsán a Gallup egy önálló felmérésben vizsgálta, mennyire tartják súlyosnak az amerikaiak ezt a problémát további egészségre káros szokásokkal összevetve. A kérdezés szerint az amerikaiak 81 százaléka tartja a társadalomra nézve súlyos problémának az elhízást, 67 százalék vélekedik ugyanígy a dohányzásról, és 47 százalék az alkoholfogyasztásról. A Gallup 2003 óta harmadszor kérdezte a fenti problémák megítéléséről az amerikaiak. A három vizsgálat szerint az alkoholfogyasztás negatív megítélése kissé nőtt, majd az első mért, 46 százalékos érték közelébe esett vissza. A dohányzás negatív megítélése 2003 óta mintegy 10 százalékkal, az elhízásé több mint 20 százalékkal növekedett. A kutatás szerint az amerikaiak gyakorlatilag pártszimpátiától függetlenül aggódnak az elhízás miatt. A republikánusok 79, a függetlenek 81, a demokraták 83 százaléka gondolja komoly problémának az egészségtelen mértékű túlsúlyt.
Forrás: ELTE,napidoktor.hu
További cikkeink:
|
||||||||
Egészséges ételekből bátran fogyaszthatunk nagy mennyiséget, ez segíthet abban, hogy karcsúak maradjunk - derült ki egy nagy mintaszámú, követéses amerikai vizsgálatból.
Az Uppsala Egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint az alváshiánnyal küzdő emberek egy-egy átvirrasztott éjszaka után étkezéskor hajlamosabbak nagyobb adagot venni a kalóriadús ételekből és nassolnivalókból.
A születés utáni első 5 hónapban antibiotikummal kezelt csecsemőkből nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos kisgyerek - állítják egy nagy mintaszámú vizsgálat eredményei alapján amerikai kutatók.
A bélbaktériumoknak szerepük van a kalória hasznosításában
A Gallup felmérése szerint több amerikai tartja súlyosabb problémának az elhízást, mint a dohányzást vagy a túlzott alkoholfogyasztást.
A Gallup szerint az amerikaiak közel 17 százalékának 30-35 pont közé, 6 százalékának 35-40 pont közé, és 3,5 százalékának 40 pont fölé esik a BMI indexe, amely értékek már az egészségre komolyan ártalmas mértékű túlsúlyt jeleznek.