bélrendszer
| ||||||||||||||||
|
A hányás számos kórkép tünete lehet és nem csak a gyomor-bélrendszer betegségeit, kíséri. Előfordulhat például alsó lebenyi tüdőgyulladás, vakbélgyulladás, bélelzáródás, agyrázkódás, agyhártyagyulladás, anyagcsere betegség, középfülgyulladás, húgyúti fertőzés és még számos betegség kapcsán. Hányinger, hányás jelentkezhet a garatot érő ingerlő hatások következtében is: mandulagyulladásban a megduzzadt mandula miatt, arcüreggyulladásban, pedig a garatba hátra lefolyó váladék miatt. Fertőzéses megbetegedések A hétköznapi életben a fertőzéshez kapcsolódó hányással találkoznak a szülők a leggyakrabban. A panaszokat főleg vírusfertőzés okozza, de bakteriális fertőzés eredménye is lehet. A gyermek hányhat naponta csak 1-2, míg máskor 10-20 alkalommal is. Sajnos előfordul, hogy a gyermekben semmilyen étel illetve folyadék nem marad meg. A hányást kísérheti hőemelkedés, láz, hasmenés, hasi fájdalom, a torok általában vérbő. A nagyfokú folyadékvesztés, illetve a folyadékfogyasztási képtelenség miatt a gyermek kiszáradhat, szeme aláárkolt, nyelve lepedékes, bágyadt, a csecsemők kutacsa beesett lesz. Mit adjunk gyermekünknek a mielőbbi gyógyulás érdekében? A folyadékveszteség miatt gyermekünk kívánja a különböző italokat. Adjunk neki teát vagy szénsavmentes vizet, de csak kortyonként! Ne engedjünk a gyermek kérésének, és ne itassunk meg vele egyszerre 1-2 dl folyadékot, mert a gyulladt gyomor kilöki magából, újabb hányást eredményezve. Érdemes nézni az órát, és az első órában ötpercenként mindössze 2-3 korty folyadékot adjunk! Ha ez benne maradt a szervezetében, a következő órában kicsit több folyadékot lehet adni, de még mindig ne 2 dl-t egyszerre. A folyadékot 10 percre itatás előtt be lehet tenni a hűtőbe, ugyanis a hűtött folyadék csillapítja a hányingert. Orvosunk írhat fel hányás elleni kúpot (B6 vitamin tablettával lehet próbálkozni, sok esetben azonban azt is kihányja a kicsi), illetve nagyon jót tesznek a különböző - vényköteles - elektrolit oldatok, melyek a hányás során elvesztett különböző ionokat pótolják. A patikákban, különböző ízesítésben kaphatóak, így kiválasztható a kicsi ízlésének leginkább megfelelő készítmény. Ha gyermekünk nem akar elfogadni semmilyen elektrolit oldatot, akkor sós-cukros teát érdemes vele itatni. Mivel a hányást gyakran követi hasmenés, probiotikus készítmények adása is javasolható. Ez könnyen kivitelezhető a patikákban recept nélkül kapható különböző probiotikum készítményekkel. Általában íztelenek, így könnyen beadható gyermekünknek anélkül, hogy azt észrevennék. Meleg italba azonban ne tegyük, mert hatása semlegesítődik. Néha annyira erős a hányás, hogy injekció adására van szükség. Ez az esetek nagy részében megállítja a hányást, de kiszáradás esetén sajnos kórházi beutalásra és infúzió adására is sor kerülhet. Mit tehetünk még gyermekünk felépülése érdekben? Diétázzon 4-5 napon keresztül, kerülje a tejtermékek, a sült, fűszeres, zsíros dolgok fogyasztását, a szénsavas, rostos italokat! Egyen főtt, párolt könnyű ételeket, igyon teát, szénsavmentes vizet, szűrt levet!
Forrás: WebBeteg,napidoktor.hu
További cikkeink: Gyümölcs és zöldség tisztító készülék
Az ökológusok számára közhely, hogy az élőlények környezetében fellépő nagyarányú zavarok drámai módon kihatnak az életközösségek szerkezetére. A környezeti zavarok okozta változások, érintik a társulások változatosságát, fajösszetételét, s a megállíthatatlan láncolat gyakorta visszahat a táj egészére: az ökoszisztéma instabillá válik, s a vidék, amit hajdan sűrű erdő vagy dús rét borított, örökre pusztasággá változhat. Nem csoda hát, ha az emberi szervezet, mint belső környezet jelentős zavarai is felborítják a vele békésen együtt élő, egyébként stabil mikrobiális társulások egyensúlyát. A humán mikrobiomként ismert életközösség összetételének megváltozása, pedig váratlan, s olykor igen drasztikus következményekkel bírhat a gazdaszervezet egészségére nézve. A gyulladás megzavarja a bél ökosztisztémáját A Science című. Folyóirat, augusztusi számában megjelent cikk írói épp egy efféle láncreakció létezése mellett érvelnek. Régóta ismeretes, hogy a béltraktus krónikus gyulladásos betegségei hajlamosítanak a rák kialakulására, ám az okokat eddig csak találgatták. A tanulmány szerint az összefüggést részben az magyarázhatja, hogy a gyulladásos folyamat megzavarja a bél természetes ökoszisztémáját, s a megváltozott körülmények között kórokozó baktériumok szaporodnak el a bélben. Az egykori gazdag életközösség romjain buján eltenyésző veszedelmes mikrobák folytonosan károsítják a bélfal sejtjeit, s ezzel növelik a vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát.
A kutatók felhívták a figyelmet az emberi betegségekkel fennálló párhuzamra: megmutatták, hogy egy daganatkeltésért felelős géneket hordozó E. coli-változat nemcsak a vastagbélrákos, de már a krónikus gyulladásban (irritábilis vastagbél-szindrómában) szenvedő páciensek belében is nagy arányban elszaporodik. Mi az ok és mi a következmény? A cikk egyik szerzője, Anthony Fodor, az Észak-Karolinai Egyetem bioinformatika professzora és az amerikai Humán Mikrobiom Konzorcium tagja a közelmúltban egy másik, rokon témájú tanulmány elkészítésében is közreműködött. Abban a kutatásban 70, részint vastagbél-adenómában (jóindulatú, de elfajulásra hajlamos daganatban) szenvedő, részint egészséges emberek beléből vett mintát elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a betegek belében lényegesen nagyobb arányban voltak jelen az E. coli tágabb rokonsági köréhez tartozó kórokozó baktériumok. Bár Fodor hisz a bélflóra ökológiai változatossága és a vastagbélrák közötti összefüggésben, a jelenlegi eredmények kapcsán egyelőre óva int a messzemenő következtetésektől. "Amint az-az orvosi kutatásban oly gyakran megesik, egyelőre nem látjuk, mi az ok és mi a következmény" - figyelmeztet a professzor. - "Meglehet, hogy a mikrobák teremtik meg a daganat képződésének kedvező feltételeket, de az sem kizárható, hogy a rák keletkezésével összefüggő valamely egyéb körülmény teszi egyúttal védtelenné a béltraktust az ott megfigyelt baktériumokkal szemben. Mindenesetre az egérmodell lehetőséget nyújt számunkra, hogy az ok-okozati viszonyokat feltérképezzük." Hozzátette, hogy az E. coli daganatkeltő tulajdonságát tisztázó kísérletekkel máris fontos lépést tettek ebbe az irányba. Ijesztően csökken a sokféleség A Science-ben leírt kutatás első lépéseként világos összefüggést mutattak ki a bélgyulladás, mint kórélettani állapot és a bélben élő mikrobiális közösségek összetételének megváltozása között. A kísérletekben kulcsszerep jutott egy génmódosított egértörzsnek, amelyből előzetesen kiütötték az interleukin-10 (IL10) nevű immunszabályozó jelmolekula génjét. Mivel az IL10 rendesen a gyulladásos válasz elnyomásában vesz részt, az IL10 nélküli egerek veleszületett hajlamot mutatnak a bélgyulladásra. A kutatók elsődlegesen kimutatták, hogy a genetikailag elősegített bélgyulladás nyomán a bakteriális életközösség sokfélesége ijesztően visszaesik. A pusztán bélgyulladásos, illetve már daganatot hordozó IL10-hiányos állatok mikrobiális változatosságában már nem is találtak lényeges eltérést, ami arra utal, hogy a választóvonal nem a gyulladás és a rák, hanem az ép állapot és a gyulladás között húzódik. Miközben a bélben élő baktériumtársulás teljes fajszáma lényegesen visszaesett, a pusztulásnak akadt néhány nyilvánvaló haszonélvezője, s közülük az E. coli volt az, amelynek az egyedszáma a gyulladásos környezetben a normális érték 100-szorosára ugrott. Kólibaktériumok a bűnösök A kutatók ezután fogtak neki az E. coli és a vastagbélrák közötti - sejtett, de mindeddig nem bizonyított - ok-okozati összefüggés feltárásának. Ehhez az IL10-hiányos egereket teljesen steril, baktériummentes viszonyok között nevelték fel, majd kizárólag az E. coli egy kiválasztott törzsét (az NC101 jelűt), illetve kontrollként egy másik közönséges bélbaktériumot, az Enterococcus faecalis-t juttatták a beleikbe. A gyulladásra amúgy is fogékony egerek mindkét csoportjában súlyos bélgyulladás alakult ki, ám az E. coli-val fertőzött egerek 80 százalékában rövidesen a rosszindulatú daganatok is megjelentek, míg az Enterococcus faecalis-szal fertőzött társaikban nem fejlődött ki rákos burjánzás. Ez a kísérlet elég egyértelműen alátámasztotta a feltevést, hogy nem úgy általában a gyulladás, hanem specifikusan a gyulladásos környezetben tenyésző E. coli az, ami a rákot előidézi. Irodalmi adatok alapján ismert volt a kutatók előtt, hogy az E. coli egyes törzsei hordozzák a "pks sziget" néven emlegetett gén együttest, amely DNS-károsodást képes okozni a gazdaszervezet sejtjeiben - márpedig köztudott, hogy a DNS károsodása a daganatkeletkezés előszobája. A fenti kísérletekhez felhasznált NC101 történetesen olyan törzs volt, amely tartalmazta ezt a veszélyes géncsoportot, ám amikor kipróbálták az NC101 egy módosított változatát is, amelyből eltávolították a pks-szigetet, a kórokozó lényegesen kisebb daganatkeltő potenciállal rendelkezett, miközben gyulladáskeltő képessége nem csökkent. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy a gyulladás kialakulásáért felelős kórokozó-gazdaszervezet kölcsönhatások nem azonosak azokkal, amelyek a gyulladt bél daganatos elfajulásában játszanak szerepet. A kutatócsoport végül emberekben kívánta tisztázni, vajon létezik-e összefüggés a pks-t hordozó baktériumok és a vastagbélrák között. A 24 egészséges kontroll mellett 35 krónikus gyulladásban (irritábilis vastagbél-szindrómában) és 21 vastagbélrákban szenvedő pácienst vontak be a vizsgálatba. Míg a 24 egészséges alany közül csak 5-ben találtak pks-sel felszerelt baktériumot, ami 20%-os aránynak felel meg, a bélgyulladásos betegek 40 százalékában, a vastagbélrákosoknak, pedig a 66,7 százalékában akadtak rá a DNS-t károsítani képes kórokozókra. Fodor szerint az eredmények azért különösen izgalmasak, mert első alkalommal mutatnak rá a megváltozott bélflóra és a gyulladásos bélbetegség rosszindulatú elfajulása közötti szoros kapcsolatra, s ilyen módon előrevetítik az olyan jövőbeni terápiás beavatkozás lehetőségét, amely a daganatkeltés szempontjából veszélyes baktériumok célzott kiirtása révén elejét veszi majd a rák kialakulásának.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.
További cikkeink: Fruktozán szirup ( frukto-oligoszacharid )
Ne szégyelld alaposabban megfigyelni a székleted, így időben észreveheted a rejtőzködő betegségeket.
A széklet színe, szaga és formája jellegzetes változást mutat egyes betegségek esetén. Sokszor ez a legkorábbi tünet, ezért mindenképp fordulj orvoshoz, ha gyanús jeleket látsz a vécékagylóban.
Sárga és lehúzhatatlanAz agyagos színű, olajos felszínű és a víz tetején lebegő, nehezen lehúzható végtermék a zsíremésztés zavarára utal. Okozhatja hasnyálmirigy-gyulladás, ekkor a zsírok emésztéséért felelős enzim, a lipáz nem termelődik elegendő mennyiségben. Míg a heveny forma erős hastájéki fájdalommal hívja fel magára a figyelmet, az idült gyulladás hosszabb ideig rejtve maradhat. A széklet változása mellett gyakran jelentkezik puffadás, gyengeség és sárga bőrszín. Ultrahangvizsgálat ad pontos választ, hogy valóban hasnyálmirigy-probléma áll-e a háttérben. A lisztérzékenység szintén meggátolja a zsírfelszívódást, a tápanyagok nem hasznosulnak a szervezetben, és a széklettel távoznak. Ilyenkor szintén sárgás színű a székleted, és rendszerint szokatlanul nagy tömegű. A betegségre jellemző hasmenés nem minden esetben jelentkezik. Lehet, hogy az előredomborodó hasfal és a krónikus fáradékonyság kelti fel gyanúdat a jellegzetes színű és állagú salakanyag mellett. A vérvizsgálat eldönti, helyes-e a feltevésed. Koppanó bogyókA száraz, apró bogyós széklet nemcsak a székrekedéssel párosulhat. Előfordul, hogy rendszeres ürítés mellett is tapasztalod. Ennek hátterében gyakran a májad lelassult működése áll. A nem megfelelő anyagcsere miatt hiányos lesz a méregtelenítés és a salakanyagok kiválasztása. A máj munkáját a cukorfogyasztás szigorú megszüntetése mellett gyógynövények segítségével is támogathatod. A máriatövist tea és táplálék kiegészítő kapszula formájában is fogyaszthatod. Az ezerjófű, a borsmenta, a kakukkfű és a zsálya felváltva, kúraszerűen alkalmazható természetes májerősítő. A legbiztosabb hatás kedvéért egy rövid böjtkúrát is bevethetsz, ilyenkor a gyógyteák mellett két-három napig préselt zöldség lé, főtt barna rizs és gyümölcsök alkossák étrendedet. Váratlan vendégekA bélférgesség sokkal gyakoribb probléma, mint gondolnád! Azonban hosszú ideig rejtve maradhat, ha nem figyelsz fel a kevésbé feltűnő tünetekre. A székletben megjelenő, hosszúkás vagy rizsszem formájú féregdarabok a legárulkodóbb jelzések. Emellett gyakran tapasztalhatsz fáradékonyságot, jó étvágy melletti testsúlycsökkenést és kellemetlen végbélviszketést is. Ne halogasd a laboratóriumi székletvizsgálatot, a féregűző gyógyszer biztosan megszabadít az élősködőktől. A terápiát kiegészítheted természetes módszerekkel is, a fehér üröm, a tárnics és a grépfrútmag kivonat kiváló féreghajtó megoldás. A további fertőződés kockázatát csökkenti az aloe vera leve és a finomlisztben és cukorban dús táplálékok elhagyása – így megakadályozod a bélférgek szaporodását. Rossz szagú ragacsA feltűnően bűzös szagú széklet, különösen, ha lehúzáskor erős nyomot hagy a vécécsészében, szervezeted elsavasodására és a méreganyagok felhalmozódására utalhat. Ha emésztő- és kiválasztó rendszered nem működik tökéletesen, a vastagbél falára tapadt salakanyagok káros anyagokkal terhelik szervezetedet. Az erjedési és rothadási folyamatok eredménye a bűzös széklet, a puffadás, a fáradékonyság. A ragadós végtermék azt jelzi, hogy sok nyálka halmozódott fel a bélrendszeredben. Első lépésként emeld táplálékod rosttartalmát, emellett figyelj a bőséges folyadékfogyasztásra, különben épp ellenkező eredményt érsz el. Az oldható rostok, mint a gyümölcsökben található pektin, nem okoznak emésztési zavart. Az útifűmag-őrlemény táplálék kiegészítőként alkalmazva valóságos súrolókefeként sodorja le a bélfalról a lerakódásokat. A nyálkaképződést csökkentheted, ha átmenetileg kevesebb tejterméket fogyasztasz. Az egészséges sav-lúg egyensúlyt helyreállíthatod a zöldségek és zöldséglevek gyakori fogyasztásával. Figyelmeztető vércsíkokAzonnal fordulj orvoshoz, ha székletedben vérnyomot fedezel fel. Súlyos gyomorfekély vagy daganat is megbújhat a háttérben, amire csak célzott vizsgálat derít fényt. A hirtelen testsúlycsökkenés, étvágytalanság szintén fontos jelzés lehet. Aranyérre is utalhat a tünet, melynek két fajtája fordulhat elő: belső aranyér esetén nincs látványos panaszod a véres széklet mellett. Ha a fájdalmas dudorok a végbélnyíláson kívül alakulnak ki, a legkisebb érintés is rendkívül kellemetlen. Ne várd meg, míg begyullad, a kezelőorvosod által ajánlott krém vagy kúp elejét veszi a komolyabb problémának. A piros szín megtévesztő lehet, nem biztos, hogy vér okozza az elszíneződést. Gondolj utána, nem fogyasztottál-e céklát vagy egyéb erőteljes színű ételt, mely könnyen megszínezi a székletet. Túlzott aggodalom helyett elegendő, ha időnként alaposabban szemléled a vécé tartalmát, és megérted a figyelmeztető jelzéseket.
Kisgyermeknek adható például ilyenkor cukorral ízesített kamillatea vagy szűrt gyümölcslé. A hasmenés, orvosi neve diarrhoea, tulajdonképpen nem betegség, hanem tünet. A hivatalos definició szerint a hasmenés nagy mennyiségű folyadék- és elektrolitvesztés székelés útján. Valamennyi hasmenéses megbetegedés alapja a bélben oldott anyagok szállítási zavara, azonban ennek számos oka lehet. A hasmenés lehet akut, illetve krónikus. Gyermekkorban gyakrabban találkozunk hirtelen kezdődő heveny hasmenéssel. Ezt főként bakteriális vagy vírusos fertőzés okozza. Háttérben ételmérgezés, szisztémás fertőzés, felső légúti fertőzés, például arcüreggyulladás, középfülgyulladás is állhat, illetve antibiotikumos kezelés mellékhatásaként is észlelhető. Az akut hasmenések okai közül kiemelendők a vírusos eredetű hasmenések, amelyet gyermekkorban többnyire a Rota- és az Adenovírusok okoznak. Krónikus hasmenés kialakulásában a parazita- és féregfertőzések, laktóz-intolerancia, lisztérzékenység, tejfehérje-allergia, gyulladásos bélbetegségek, anorexia, és még számos ritka megbetegedés is szerepet játszhat. A baktériumok és vírusok által okozott hasmenés.A klinikai tüneteket a kórokozó típusa nagymértékben meghatározza. A baktériumok a bélnyálkahártya károsítása révén általában nyálkahártyafekélyeket okoznak. Általános tünetek, láz, rossz közérzet, valamint hasi fájdalom, nyákos, véres, esetleg gennyes híg széklet jellemző. A végbél tájékán kialakuló fekélyek kínzó székelési ingert okoznak. A köznyelvben a fenti tünet együttest nevezik vérhasnak. Ezt általában a Shigella és az Escherichia coli nevű baktériumok okozzák, azonban egyéb kórokozók is állhatnak a háttérben. Külön kiemelendő a szalmonellák által okozott gastroenteritis. A tünetek általában a fertőzött étel fogyasztását követően 12-48 óra múlva jelentkeznek. Kezdetben émelygésre, majd hasi görcsökre panaszkodnak a betegek, majd később láz, hányás és hasmenés jelentkezik. A széklet általában vizes, de tartalmazhat nyákot és vért is. A betegség általában 1-4 nap alatt gyógyul. A vírusok (rotavírus, adenovírusok) általában a bélbolyhokat károsítják. Ily módon akadályozott a folyadék és az elektrolitok felszívódása. A fertőzést követően 48 órán belül láz, hasi fájdalom mellett nagy mennyiségű vizes, rizslé-szerű hasmenés lép fel. A gyomor-bélrendszert érintő fertőzések gyakran társulhatnak hányással is. Állhatnak férgek is a háttérben.A vírusok és baktériumok mellett különböző férgek és egyéb paraziták is szerepet játszhatnak hasmenés kiváltásában. Az egysejtűek (protozoonok) közül főként az Entamoeba és a Giardia. Mindkét kórokozó a fertőzött egyének, illetve állatok székletével terjed. A fertőzés terjesztésében szerepet játszik többek között a fertőzött víz, talajszemcsék (homokozó!) is. A tünetek igen változatosak lehetnek, gyakran igen enyhék, has-puffadás, émelygés, hasi diszkomfort érzés jelentkezik csak, azonban súlyos hasmenés és felszívódási zavar is kialakulhat. A féregfertőzésekre jellemző, hogy a tünetek általában igen enyhék lehetnek, ritkán alakulnak ki szisztémás tünetek, mint például láz. A leggyakoribb kórokozók a galandférgek (Taenia-k), illetve a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis). A fertőzés jellemző tünetei hasi panaszok, hasfájás, hasmenés, sápadtság, vérszegénység, és fogyás lehetnek. A cérnagiliszta okozta fertőzés diagnosztikus tünete az éjszaka jelentkező végbéltáji égő, viszkető érzés. Hosszú antibiotikum kezelés mellékhatásaként is kialakulhat hasmenés, mivel az antibiotikum elpusztítja a normál bélflórát. Bizonyos baktériumok azonban ellenállóak a kezeléssel szemben, és nagy mennyiségben elszaporodnak a bélben, ez által hasmenést okozva. Székletvizsgálattal megállapítható a kórokozó.A hasmenést okozó kórokozó laboratóriumi kimutatása nem feltétlenül szükséges. Sokszor az orvos már a tünetek alapján is fel tudja állítani a diagnózist. A székletből vér és fehérvérsejtek mutathatók ki, amely a bakteriális eredetű hasmenések esetén lehet diagnosztikus. A széklet laboratóriumi vizsgálata során egyértelműen kimutatható és azonosítható a kórokozó. A vírusos eredetű hasmenések esetén a székletből gyorstesztek segítségével kimutathatóak a kórokozók. Parazitafertőzés gyanúja esetén a széklet mikroszkópos vizsgálta segítségével állítható fel a diagnózis. A krónikus hasmenéseket okozó betegségek esetén a tünetek igen eltérőek lehetnek. A betegségekre általában nem jellemző a láz, ritkán társul hányással. Jellemző ezzel szemben a hasi fájdalom. A tartósan fennálló krónikus hasmenés következtében súlymegállás és fogyás is jelentkezhet. A panaszok hátterében álló betegség megállapítása általában gastroenterológus szakorvos feladata. A kivizsgálás során a vérvételi vizsgálatok mellett szükség lehet hasi ultrahang, esetleg tejterheléses vizsgálatra, bizonyos esetekben vastagbéltükrözés (colonoscopia) elvégzése is indokolt lehet. Heveny hasmenés esetén ajánlott italok.A heveny hasmenés legsúlyosabb szövődménye a kiszáradás, amely miatt akár kórházi kezelés is szükséges lehet. Ha a gyermeknél hányás nem jelentkezik, akkor mindenképpen törekednünk kell a szájon át, történő folyadékpótlásra. Folyadékpótláshoz ásványvizek alkalmazhatók, amelyek pótolják az elveszett sókat. Figyeljünk oda arra, hogy a só- és folyadékpótlás mellett a cukorpótlás is fontos, mivel a víz felszívódásához a bélben cukormolekulákra is szükség van. Kisgyermeknek adható cukorral ízesített kamillatea, szűrt gyümölcslé, kivételes esetekben alakalomszerűen üdítőitalt is kaphat a gyermek. A folyadékpótlásra legalkalmasabbak a gyógyszertárakban recept nélkül is kapható ún. rehidrációs (kiszáradás megelőzésére szánt) porkeverékek, melyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a szervezet számára szükséges anyagokat (glükózt, konyhasót, trinátrium-citrátot, kálium-kloridot). A port előzetesen felforralt, szobahőmérsékletre lehűtött vízben vagy cukrozatlan teában teljesen fel kell oldani. Hányás esetén is törekedni kell arra, hogy apró kortyonként a gyermekkel megpróbáljunk folyadékot itatni. Fontos tudni, hogy hasmenéses betegségek esetén a napi folyadékszükséglet 15-20 százalékkal is megemelkedhet. Ha szájon át nem biztosítható a megfelelő folyadékbevitel, akkor indokolt a kórházi kezelés, amikor is infúzióval juttatjuk be a szükséges folyadékmennyiséget, mindaddig, amíg a gyermek nem iszik megbízhatóan. A beteg állapota általában 2-3 nap alatt rendeződik. A betegség első napján ajánlott, hogy a beteg csak folyadékot fogyasszon. Állapota javulása esetén főtt krumpli vagy rizs, illetve ropifélék (nem, pedig a chips!) adásával megpróbálkozhatunk, a gyógyulás alatt könnyű vegyes, zsírszegény étrend a javasolt. Óvatosan a hasfogókkal!Akut hasmenéses megbetegedés esetén nem tanácsos, sőt kifejezetten káros lehet a bélmozgást csökkentő, köznyelven hasfogónak titulált, gyógyszerek adása. Ugyanis ezek a gyógyszerek a bélmozgás csökkentése révén gátolják a kórokozó ürülését a gyomor-béltraktusból, amely feltétele a mielőbbi gyógyulásnak. Alkalmazhatók ugyanakkor ún. adszorbensek, például széntabletta, amelyek megkötik a kórokozók által termelt méreganyagokat. Ma már léteznek a széklet állagát javító készítmények is, amelyek csökkentik a székletürítések számát. Bakteriális eredetű hasmenések esetében sem szükséges antibiotikumos kezelés, bizonyos speciális esetektől eltekintve. Az antibiotikumok ugyanis nem gyorsítják a gyógyulást, azonban a kezelés önmaga is hasmenést okozhat. A fertőzéses hasmenések esetén kiemelten fontos a megelőzés szerepe. A betegségek terjedésében a piszkos kéz, szennyezett élelmiszerek, rovarok játszanak szerepet, általában a nyári, kora őszi hónapokban fordulnak elő halmozottan. Megelőzés során fontos, hogy az alapvető higiénés szabályokat mindig igyekezzünk betartani, és erre figyelmeztessük a gyermekeket is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a kézmosás fontosságának szerepét. Lehetőleg csak ellenőrzött élelmiszereket fogyasszunk, különösen a nyári hónapokban kerüljük a nyers tojásból készült ételek (például majonéz) fogyasztását. A beteg gyermeket mindenképpen el kell különíteni a közösségből. A krónikus hasmenéseknél minden esetében a kiváltok ok kezelése szükséges. Ennek módja a betegségtől függően változhat. Laktóz-intolerancia esetén például tejcukormentes étrendet kell tartani, de bizonyos esetekben szükség lehet gyógyszerek szedésére is.
Forrás: origo
|
||||||||||||||||
A hétköznapi életben a vírus- vagy baktériumfertőzéshez kapcsolódó hányással találkoznak a szülők a leggyakrabban, de számos betegség tünete lehet.
Az emberi szervezetben élő mikroba-társulásokat érő "ökológiai katasztrófa" drasztikus hatással lehet a gazdaszervezet egészségére. A legfrissebb kutatások felvetik, hogy a vastagbélrák kialakulásában a gyulladt bél mikrobiális egyensúlyának felborulása lehet az első lépés.
Bélgyulladásra hajlamos egereken végzett kísérletsorozatukban amerikai, brit és kanadai szerzők arra figyeltek fel, hogy a gyulladás önmagában is az egészséges bélflóra komplexitásának jelentős csökkenéséhez vezetett, és az elszegényedett társulásban új, a normálistól eltérő fajok vetették meg a lábukat. A kibillentett ökoszisztéma gyarmatosítói közül a jól ismert Escherichia coli és rokonai tűntek ki leginkább. Márpedig steril körülmények között tartott egereken bizonyították, hogy a bélbe juttatott E. coli jelenléte kedvez a daganatképződésnek. Ugyanakkor, ha a fertőzést olyan módosított E. coli-törzzsel ismételték meg, amelyből a gazdaszervezet DNS-ének károsításáért felelős genetikai elemeket eltávolították, a baktériumok rákkeltő képessége számottevően csökkent.
Az emésztési folyamat befejező szakasza a salakanyagok kiválasztása. A szervezeted számára nem hasznosítható anyagoktól széklet formájában szabadulsz meg, melynek tömege 100 és 400 gramm között lehet. Víztartalma hetvenöt százalék, ám ezt az elfogyasztott táplálék minősége és a székelés gyakorisága is befolyásolja. Elegendő folyadék- és rostbevitellel biztosíthatod, hogy az anyagcsere-végtermék könnyedén távozzon.
Gyermekkorban gyakori a hirtelen kezdődő heveny hasmenés. Mivel lehetséges szövődménye a kiszáradás, ha a gyermeknél hányás nem jelentkezik, mindenképpen törekedjünk a szájon át történő folyadékpótlásra.