Független tanácsadó honlapja.

Étrend-kiegészítők Tiens termékek

 

 

Ne hasfogókkal kezeljük a hasmenést!

hasmenésGyermekkorban gyakori a hirtelen kezdődő heveny hasmenés. Mivel lehetséges szövődménye a kiszáradás, ha a gyermeknél hányás nem jelentkezik, mindenképpen törekedjünk a szájon át történő folyadékpótlásra.

Kisgyermeknek adható például ilyenkor cukorral ízesített kamillatea vagy szűrt gyümölcslé.

A hasmenés, orvosi neve diarrhoea, tulajdonképpen nem betegség, hanem tünet. A hivatalos definició szerint a hasmenés nagy mennyiségű folyadék- és elektrolitvesztés székelés útján. Valamennyi hasmenéses megbetegedés alapja a bélben oldott anyagok szállítási zavara, azonban ennek számos oka lehet. A hasmenés lehet akut, illetve krónikus.

Gyermekkorban gyakrabban találkozunk hirtelen kezdődő heveny hasmenéssel. Ezt főként bakteriális vagy vírusos fertőzés okozza. Háttérben ételmérgezés, szisztémás fertőzés, felső légúti fertőzés, például arcüreggyulladás, középfülgyulladás is állhat, illetve antibiotikumos kezelés mellékhatásaként is észlelhető.

Az akut hasmenések okai közül kiemelendők a vírusos eredetű hasmenések, amelyet gyermekkorban többnyire a Rota- és az Adenovírusok okoznak. Krónikus hasmenés kialakulásában a parazita- és féregfertőzések, laktóz-intolerancia, lisztérzékenység, tejfehérje-allergia, gyulladásos bélbetegségek, anorexia, és még számos ritka megbetegedés is szerepet játszhat.

A baktériumok és vírusok által okozott hasmenés.

A klinikai tüneteket a kórokozó típusa nagymértékben meghatározza. A baktériumok a bélnyálkahártya károsítása révén általában nyálkahártyafekélyeket okoznak. Általános tünetek, láz, rossz közérzet, valamint hasi fájdalom, nyákos, véres, esetleg gennyes híg széklet jellemző. A végbél tájékán kialakuló fekélyek kínzó székelési ingert okoznak. A köznyelvben a fenti tünet együttest nevezik vérhasnak. Ezt általában a Shigella és az Escherichia coli nevű baktériumok okozzák, azonban egyéb kórokozók is állhatnak a háttérben.

Külön kiemelendő a szalmonellák által okozott gastroenteritis. A tünetek általában a fertőzött étel fogyasztását követően 12-48 óra múlva jelentkeznek. Kezdetben émelygésre, majd hasi görcsökre panaszkodnak a betegek, majd később láz, hányás és hasmenés jelentkezik. A széklet általában vizes, de tartalmazhat nyákot és vért is. A betegség általában 1-4 nap alatt gyógyul.

A vírusok (rotavírus, adenovírusok) általában a bélbolyhokat károsítják. Ily módon akadályozott a folyadék és az elektrolitok felszívódása. A fertőzést követően 48 órán belül láz, hasi fájdalom mellett nagy mennyiségű vizes, rizslé-szerű hasmenés lép fel. A gyomor-bélrendszert érintő fertőzések gyakran társulhatnak hányással is.

Állhatnak férgek is a háttérben.

A vírusok és baktériumok mellett különböző férgek és egyéb paraziták is szerepet játszhatnak hasmenés kiváltásában. Az egysejtűek (protozoonok) közül főként az Entamoeba és a Giardia. Mindkét kórokozó a fertőzött egyének, illetve állatok székletével terjed. A fertőzés terjesztésében szerepet játszik többek között a fertőzött víz, talajszemcsék (homokozó!) is. A tünetek igen változatosak lehetnek, gyakran igen enyhék, has-puffadás, émelygés, hasi diszkomfort érzés jelentkezik csak, azonban súlyos hasmenés és felszívódási zavar is kialakulhat.

A féregfertőzésekre jellemző, hogy a tünetek általában igen enyhék lehetnek, ritkán alakulnak ki szisztémás tünetek, mint például láz. A leggyakoribb kórokozók a galandférgek (Taenia-k), illetve a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis). A fertőzés jellemző tünetei hasi panaszok, hasfájás, hasmenés, sápadtság, vérszegénység, és fogyás lehetnek. A cérnagiliszta okozta fertőzés diagnosztikus tünete az éjszaka jelentkező végbéltáji égő, viszkető érzés.

Hosszú antibiotikum kezelés mellékhatásaként is kialakulhat hasmenés, mivel az antibiotikum elpusztítja a normál bélflórát. Bizonyos baktériumok azonban ellenállóak a kezeléssel szemben, és nagy mennyiségben elszaporodnak a bélben, ez által hasmenést okozva.

Székletvizsgálattal megállapítható a kórokozó.

A hasmenést okozó kórokozó laboratóriumi kimutatása nem feltétlenül szükséges. Sokszor az orvos már a tünetek alapján is fel tudja állítani a diagnózist. A székletből vér és fehérvérsejtek mutathatók ki, amely a bakteriális eredetű hasmenések esetén lehet diagnosztikus. A széklet laboratóriumi vizsgálata során egyértelműen kimutatható és azonosítható a kórokozó. A vírusos eredetű hasmenések esetén a székletből gyorstesztek segítségével kimutathatóak a kórokozók. Parazitafertőzés gyanúja esetén a széklet mikroszkópos vizsgálta segítségével állítható fel a diagnózis.

A krónikus hasmenéseket okozó betegségek esetén a tünetek igen eltérőek lehetnek. A betegségekre általában nem jellemző a láz, ritkán társul hányással. Jellemző ezzel szemben a hasi fájdalom. A tartósan fennálló krónikus hasmenés következtében súlymegállás és fogyás is jelentkezhet. A panaszok hátterében álló betegség megállapítása általában gastroenterológus szakorvos feladata. A kivizsgálás során a vérvételi vizsgálatok mellett szükség lehet hasi ultrahang, esetleg tejterheléses vizsgálatra, bizonyos esetekben vastagbéltükrözés (colonoscopia) elvégzése is indokolt lehet.

Heveny hasmenés esetén ajánlott italok.

A heveny hasmenés legsúlyosabb szövődménye a kiszáradás, amely miatt akár kórházi kezelés is szükséges lehet. Ha a gyermeknél hányás nem jelentkezik, akkor mindenképpen törekednünk kell a szájon át, történő folyadékpótlásra. Folyadékpótláshoz ásványvizek alkalmazhatók, amelyek pótolják az elveszett sókat. Figyeljünk oda arra, hogy a só- és folyadékpótlás mellett a cukorpótlás is fontos, mivel a víz felszívódásához a bélben cukormolekulákra is szükség van. Kisgyermeknek adható cukorral ízesített kamillatea, szűrt gyümölcslé, kivételes esetekben alakalomszerűen üdítőitalt is kaphat a gyermek.

A folyadékpótlásra legalkalmasabbak a gyógyszertárakban recept nélkül is kapható ún. rehidrációs (kiszáradás megelőzésére szánt) porkeverékek, melyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a szervezet számára szükséges anyagokat (glükózt, konyhasót, trinátrium-citrátot, kálium-kloridot). A port előzetesen felforralt, szobahőmérsékletre lehűtött vízben vagy cukrozatlan teában teljesen fel kell oldani.

Hányás esetén is törekedni kell arra, hogy apró kortyonként a gyermekkel megpróbáljunk folyadékot itatni. Fontos tudni, hogy hasmenéses betegségek esetén a napi folyadékszükséglet 15-20 százalékkal is megemelkedhet. Ha szájon át nem biztosítható a megfelelő folyadékbevitel, akkor indokolt a kórházi kezelés, amikor is infúzióval juttatjuk be a szükséges folyadékmennyiséget, mindaddig, amíg a gyermek nem iszik megbízhatóan. A beteg állapota általában 2-3 nap alatt rendeződik. A betegség első napján ajánlott, hogy a beteg csak folyadékot fogyasszon. Állapota javulása esetén főtt krumpli vagy rizs, illetve ropifélék (nem, pedig a chips!) adásával megpróbálkozhatunk, a gyógyulás alatt könnyű vegyes, zsírszegény étrend a javasolt.

Óvatosan a hasfogókkal!

Akut hasmenéses megbetegedés esetén nem tanácsos, sőt kifejezetten káros lehet a bélmozgást csökkentő, köznyelven hasfogónak titulált, gyógyszerek adása. Ugyanis ezek a gyógyszerek a bélmozgás csökkentése révén gátolják a kórokozó ürülését a gyomor-béltraktusból, amely feltétele a mielőbbi gyógyulásnak. Alkalmazhatók ugyanakkor ún. adszorbensek, például széntabletta, amelyek megkötik a kórokozók által termelt méreganyagokat. Ma már léteznek a széklet állagát javító készítmények is, amelyek csökkentik a székletürítések számát.

Bakteriális eredetű hasmenések esetében sem szükséges antibiotikumos kezelés, bizonyos speciális esetektől eltekintve. Az antibiotikumok ugyanis nem gyorsítják a gyógyulást, azonban a kezelés önmaga is hasmenést okozhat.

A fertőzéses hasmenések esetén kiemelten fontos a megelőzés szerepe. A betegségek terjedésében a piszkos kéz, szennyezett élelmiszerek, rovarok játszanak szerepet, általában a nyári, kora őszi hónapokban fordulnak elő halmozottan. Megelőzés során fontos, hogy az alapvető higiénés szabályokat mindig igyekezzünk betartani, és erre figyelmeztessük a gyermekeket is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a kézmosás fontosságának szerepét. Lehetőleg csak ellenőrzött élelmiszereket fogyasszunk, különösen a nyári hónapokban kerüljük a nyers tojásból készült ételek (például majonéz) fogyasztását. A beteg gyermeket mindenképpen el kell különíteni a közösségből.

A krónikus hasmenéseknél minden esetében a kiváltok ok kezelése szükséges. Ennek módja a betegségtől függően változhat. Laktóz-intolerancia esetén például tejcukormentes étrendet kell tartani, de bizonyos esetekben szükség lehet gyógyszerek szedésére is.

 

Forrás: origo

dupla cellulóz cordyceps kapszula
Dupla cellulóz tabletta Cordyceps kapszula