Keresés
zsírsavak
| ||||||||
|
Kód: S10 OETI: 1079/2006
A politelítetlen zsírsavakban gazdag ligetszépeolaj fő összetevője a gamma-linolénsav. Ez egy pótolhatatlan politelítetlen zsírsav, amely az emberi szervezetben nem képződik, és az étellel kerül be. Hatása: A ligetszépe kapszula nagymennyiségű alifás olajat tartalmaz, ezek csökkenthetik a vér lipid szintjét. A gamma-linolénsav visszatartja a zsírsejtek növekedését és elősegíti azok felbomlását, ez fogyáshoz vezethet. Ez a szer nagyszerű hatással lehet a középkorú nők egészségére. Segítheti a sebek regenerálódását (műtéti beavatkozások után- bőrgyógyászati, plasztikai műtétek), javíthatja a bőr feszességét, rugalmasságát, csökkentheti a bőrszárazságot, a bőrviszketést. Adagolása: Adagolás: napi 3-6 kapszula evéskor.
Marhafaggyúból, sovány tejből és felaprított tehéntőgyből alkotta kenhető zsiradékát, amelyet fénylő felületéről a gyöngy szó görög megfelelőjéről „margaron”-ról neveztek el. Már ekkor határozatba foglalták, hogy a margarint vagy kockaformában, vagy kerek csészetartóban kell forgalomba hozni, hogy a vajtól szembetűnően meg lehessen különböztetni. 1885-ig burgonyakeményítőt is használhattak a margarin előállításához.
A margarinok közül ma sem mindegyiket gyártják kizárólag növényi zsírból! A normál margarin 80% zsiradékból és 20% vízből áll. A zsírszegény (light) margarinok 60%, ill. 40% zsiradékot tartalmaznak. A valódi margarinok zsiradékjainak legalább 97%-ban növényi eredetűeknek kell lenniük és minimum 15% linolsavat tartalmazniuk. 30% feletti linolsav-érték esetén használható a linolsavakban gazdag kifejezés. A margarinokban 3%-ig fordulhat elő tejzsír külön jelölés nélkül is. A margarint alkotó zsiradékok lehetnek: szója, napraforgó, földimogyoró, gyapotmag és kukoricacsíra alapúak. Finomítják, keményítik, színezik.A hagyományos margarinokat finomítják, keményítik és észterezik. A finomítás (magyarul a "vegytisztítás") után következik a keményítés, amelyet nikkelkatalizátor segítségével végeznek, ahol is a telítetlen zsírsavakat telítetté alakítják. Eközben számtalan új kötés jön létre, amelyeknek egészségkárosító hatásairól hosszas vita folyik. A kritikák középpontjában az ún. transz-zsírsavak állnak, amelyek a szívizominfarktus kockázatát jelentősen növelik. Ráadásul rákkeltő hatásuk is feltételezett. A hagyományos ipari margarinok előállításának utolsó fázisa az ún. rekombináció, amikor emulgeáló szerek (lecitin, mono- és diglyceridek) segítségével a margarinokat kenhető állagúra alakítják, amely ráadásul a hevítés során nem spriccel. A sápadt színű margarinokat karotinokkal a kívánt színre tudják festeni. Természetesen gondoskodni kell a fogyasztók álmának, a hosszú lejárati időnek a biztosításáról is. Nos ezt, tartósítószerekkel (szorbinsav) gyerekjáték garantálni. Az ún. light margarinoknál a zselatin hozzáadása is megengedett. A bionál tilos! A bio margarinoknál sem a finomítás, sem a hidrogénezés (keményítés), de még az átészterezés sem megengedett. A konvencionális "művajak" és a bio boltok bio margarinjai között óriási a különbség. Nem csupán azért, mert az olajok és zsírok kizárólag biogazdálkodásból származhatnak, hanem a fenti hármas eljárás szigorú tiltása miatt is. Az alapanyagokat kíméletesen kell feldolgozni, hogy az értékes telítetlen zsírsavakat megőrizzük. A felhasznált kókusz-, pálma- és pálmamag olajok szobahőmérsékleten szilárdak, ezért nem kell azokat hidrogénezni. Tejfehérje és tejcukor a bio margarinban nem található és gyakorlatilag teljesen koleszterinmentes. Művitaminok és műaromák itt szóba sem jöhetnek, csakúgy, mint az izolált citromsav vagy éppen a szintetikus karotin, mint festőanyag. Ezek helyett valódi bio citromlevet használnak a gyártók és bio sárgarépa kivonatot. Az egyedüli fűszer a tengeri só. Emulgeálásra kizárólag bio lecitint lehet használni. A dezodorálást a bio gyártók is alkalmazzák (220 Celsius-fokon), hiszen a kókusz- és pálmazsír gyakran kellemetlen nyers szagú. Kenhetjük, süthetjük, főzhetjük.A különféle felhasználásra a gyártók speciális keveréket kínálnak. Egyre népszerűbb az olívából (15%) készülő bio margarin is. A magasabb víztartalom és az alacsony füstpont miatt a margarinokat ne használjuk 150 °C felett. (A vajat is csak 110 °C melegíthetjük, mert egészségkárosító hatások léphetnek fel.) Forrás: Biokosár
A koenzim-A szinte minden anyagcsere-folyamat kulcsenzime, így a legtöbb létfontosságú anyag előállításában is jelentős szerepet tölt be, segít a táplálék energiává alakításában, szerepet játszik a szénhidrátok, a zsírsavak anyagcseréjében, hozzájárul az antitest-képzéshez, segít az idegrendszer egészségének megőrzésében, javítja a bőr egészségi állapotát. Energia felszabadító hatása van szervezetünkben.
A pantoténsav fontos szerepet játszik, a migrénes fejfájás tünetének enyhítésében, az alkoholizmus leküzdésében a herpesz és arthritisz megszüntetésében. Érdekesség, hogy a panthenolt gyakran alkalmazzák bőrvédő krémekben, melyekben segít megőrizni a bőr rugalmasságát és puhaságát. Hajápoló termékekben is alkalmazzák, hogy megóvja a hajat a kémiai és mechanikai károsodásoktól.
Forrásai: szárított élesztő, máj, élesztőkivonat, vese, olajos magvak, búzacsíra, szójaliszt, barna rizs, tojás, hüvelyesek, illetve a hántolatlan gabonából készült ételek. Vegyes táplálkozás esetén B 5 vitaminhiány nem léphet fel, ha mégis, akkor bőrgyulladás, kopaszság, korai őszülés és mellékvese-elégtelenség, izomremegés, izomgörcs, fáradtság, apátia, szédülés, hányás, nyombélfekély, fokozódó stressz-érzet, aggodalom-érzet léphet fel.
Forrás: hajraegeszseg.hu
A koleszterin (LDL) szervezetünk egyik nélkülözhetetlen alkotója, mely részt vesz a sejtmembránok, a szteroid hormonok és az epesavak felépítésében. Gondot akkor okozhatnak, ha a vérben keringő mennyiségük megemelkedik. A vér koleszterinszintjét meghatározza a táplálékkal bejutó koleszterin mennyisége, a máj és a vékonybél által termelt koleszterin mennyisége, valamint szervezetünk koleszterin lebontása. A koleszterinszint befolyásolható diétával, a cél, hogy az értéke ne haladja meg az 5,2 mmol/l-t. A laborpapírunkon gyakran találkozhatunk HDL koleszterin meghatározással is. Ez a "jó koleszterin" egy védőfaktorként működik szervezetünkben, feladata, hogy a perifériáról (pl. érfalakról) felvegye és elszállítsa a felesleges koleszterint a lebontás helyére, a májba. Vérben ennek az egészséges szintje minimum 0,9 mmol/l kell, legyen.
A reggeli nélkülözhetetlen! A hosszú, pihentető éjszaka után ebben a betegségben is fontos feladattal bír a rendszeres reggeli étkezés, mert az ételt elfogyasztva az epehólyag kiürül, ezáltal nagy mennyiségű koleszterin távozik a szervezetből. Magas LDL koleszterinszint esetén több tényezőt figyelembe véve érdemes összeállítani a "diétás" reggelit, mely védő és normalizáló funkcióval is rendelkezik. Ezek a tényezők az alábbiak.
1. Laktató teljes kiőrlésű gabonák! Kiváló reggeli alapanyagok, mert teltségérzetet okoznak, szabályozzák az emésztési és felszívódási folyamatainkat, és nem okoznak hirtelen vércukorszint emelkedést. Magas rosttartalmuknak köszönhetően megkötik a vékonybélben a koleszterint és segítik kiürülésüket.
Ajánlat:
2. Zöldségek, gyümölcsök tele rosttal, és érvédő vegyületekkel! A délelőtt nem telhet el gyümölcsök és/vagy zöldségek fogyasztása nélkül. Koleszterinürítő rosttartalmuk mellett dúskálnak érvédő antioxidáns vegyületekben (pl. karotin, likopin, C-vitamin, stb.)
Ajánlat:
3. Hagymákban az erő! A hagymák mindegyike tartalmaz kénvegyületeket, melyekről kutatások írják le koleszterincsökkentő hatásukat.
Ajánlat:
4. Tejtermékek helyett néha növényi helyettesítők! A tejek és tejtermékek tartalmaznak koleszterint. Válasszuk közülük a soványabb fajtákat, de néha próbáljuk ki a növényekből készített helyettesítőket is.
Ajánlat:
5. Háttérbe a telített zsírsavakkal! A telített zsírok koleszterinszint növelő hatása kétszerese a táplálékkal bevitt koleszterinének. A telített zsírokat az állati eredetű termékek tartalmazzák, melyek teljes megvonása nem szükséges, de törekedni kell a minőség és a mennyiség megválasztására. Felvágottak, szalámik és szalonnák fogyasztása viszont a diétában nem ajánlott.
Ajánlat:
6. Koleszterincsökkentéssel, és transz-zsírsavak nélkül eredményesen! A koleszterint is az állati termékek tartalmazzák. Legyen szó zsíros vagy sovány alapanyagról, ott van bennük a koleszterin. Az állati zsírokat, szalonnát, szalámikat és a belsőségeket érdemes kiiktatni, de a sovány húsokat, tejtermékeket és a tojást módjával fogyaszthatjuk. A transz-zsírsavak amellett, hogy növelik az LDL koleszterinszintet, csökkentik a védő HDL koleszterint. A transz-zsírsavakat a kész élelmiszerek egy része tartalmazza, ezért ételeinket készítsük tiszta, friss alapanyagokból mi magunknak.
Ajánlat:
7. Telítetlen zsírsavak növelése! Az egyszeresen telítetlen zsírsavak (forrásai pl. olivaolaj, kukoricaolaj, diófélék) és a többszörösen telítetlen zsírsavak (forrásai pl. napraforgóolaj, repceolaj, lenmagolaj, tengeri halak és halolajok, olajos magvak és a belőlük készült olajok) is fontos szereppel rendelkeznek a koleszterinszint, a vérsűrűség és a vérrögképződés befolyásolása területén. Az érrendszerünk védelme miatt állandó alkotóik kell, hogy legyenek étrendünknek.
Ajánlat:
Forrás: Izek és érzések, hatipatika.com
|
||||||||
A 19. század sorozatos háborúi miatt a vajellátás akadozott ezért, III. Napóleon vajpótló készítésére adott utasítást. Ennek köszönhetően Hippolyte Mege-Muries 1869-ben megalkotta a margarin ősét.
A B5-vitamin (mai nevén pantoténsav) a koenzim-A nevű enzim alkotórészeként központi szerepet tölt be a szénhidrát-, a zsír- és a fehérjeanyag-cserében.
A vér koleszterinszintjét meghatározza a táplálékkal bejutó koleszterin mennyisége, a máj és a vékonybél által termelt koleszterin mennyisége, valamint szervezetünk koleszterin lebontása.