Független tanácsadó honlapja.

 

 

vírusok

cordyceps kapszula
Ózonizátor Cordyceps kapszula

NáthaA téli megfázások, és influenzás megbetegedések időszakában jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon mitől függ, hogy egy náthás ember környezetében valaki elkapja-e a betegséget, vagy sem.

Ha valaki egy megfázással küzdő beteg környezetében tartózkodik, 50-80 százalék az esélye arra, hogy elkapja a betegséget - adták hírül a New York-i Weill Cornell Orvosi Egyetem munkatársai, akik arra is magyarázatot adtak, hogy miért "ússzák meg" a többiek a vírust.

A náthavírusoknak több száz törzse létezik, amelyek eltérő mértékben fertőzőképesek, így nem mindegy, hogy valaki a gyengébb, vagy az igazán fertőző fajtával találkozik. Szintén sokat számít, hogy az adott vírussal szemben van-e a szervezetnek immunitása, azaz találkozott-e vele korábban. Az sem jelent 100 százalékos biztonságot, ha igen, hiszen az immunitás idővel megszűnhet, valamint a vírusok is igen gyorsan mutálódhatnak.

A vírussal szembeni ellenállás sok egyéb tényezőtől is függ: könnyebben megbetegszik az, aki például légzőszervi megbetegedésben szenved vagy tartósan kialvatlan, vagy bármilyen más okból legyengült az immunrendszere. A levegő hőmérséklete és páratartalma is befolyásolja a vírusok életképességét: a legjobban a hideg, párás levegő kedvez a szaporodásuknak.

A vírustörzstől és az egyén immunrendszerétől függően elképzelhető az is, hogy a náthavírussal fertőzött beteg nem észlel semmilyen tünetet. A fertőzésveszély jóval nagyobb a betegség kezdetekor, majd a vírusok mennyisége 3-4 nap után csökken. A nátha megelőzésére a szakemberek gyakori, alapos kézmosást, a náthás ember közelében töltött idő minimalizálását és az orr és száj érintésének kerülését javasolta. C-vitaminnal és sok zöldséggel-gyümölccsel "felturbózott" immunrendszerrel szintén kisebb az esélye annak, hogy valakit a nátha ledöntsön a lábáról.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.


További cikkeink:

Cink kapszula

Cordyceps kapszula

Spirulina kapszula

Kínai datolya jujuba kivonat

 

 

 

hasmenésGyermekkorban gyakori a hirtelen kezdődő heveny hasmenés. Mivel lehetséges szövődménye a kiszáradás, ha a gyermeknél hányás nem jelentkezik, mindenképpen törekedjünk a szájon át történő folyadékpótlásra.

Kisgyermeknek adható például ilyenkor cukorral ízesített kamillatea vagy szűrt gyümölcslé.

A hasmenés, orvosi neve diarrhoea, tulajdonképpen nem betegség, hanem tünet. A hivatalos definició szerint a hasmenés nagy mennyiségű folyadék- és elektrolitvesztés székelés útján. Valamennyi hasmenéses megbetegedés alapja a bélben oldott anyagok szállítási zavara, azonban ennek számos oka lehet. A hasmenés lehet akut, illetve krónikus.

Gyermekkorban gyakrabban találkozunk hirtelen kezdődő heveny hasmenéssel. Ezt főként bakteriális vagy vírusos fertőzés okozza. Háttérben ételmérgezés, szisztémás fertőzés, felső légúti fertőzés, például arcüreggyulladás, középfülgyulladás is állhat, illetve antibiotikumos kezelés mellékhatásaként is észlelhető.

Az akut hasmenések okai közül kiemelendők a vírusos eredetű hasmenések, amelyet gyermekkorban többnyire a Rota- és az Adenovírusok okoznak. Krónikus hasmenés kialakulásában a parazita- és féregfertőzések, laktóz-intolerancia, lisztérzékenység, tejfehérje-allergia, gyulladásos bélbetegségek, anorexia, és még számos ritka megbetegedés is szerepet játszhat.

A baktériumok és vírusok által okozott hasmenés.

A klinikai tüneteket a kórokozó típusa nagymértékben meghatározza. A baktériumok a bélnyálkahártya károsítása révén általában nyálkahártyafekélyeket okoznak. Általános tünetek, láz, rossz közérzet, valamint hasi fájdalom, nyákos, véres, esetleg gennyes híg széklet jellemző. A végbél tájékán kialakuló fekélyek kínzó székelési ingert okoznak. A köznyelvben a fenti tünet együttest nevezik vérhasnak. Ezt általában a Shigella és az Escherichia coli nevű baktériumok okozzák, azonban egyéb kórokozók is állhatnak a háttérben.

Külön kiemelendő a szalmonellák által okozott gastroenteritis. A tünetek általában a fertőzött étel fogyasztását követően 12-48 óra múlva jelentkeznek. Kezdetben émelygésre, majd hasi görcsökre panaszkodnak a betegek, majd később láz, hányás és hasmenés jelentkezik. A széklet általában vizes, de tartalmazhat nyákot és vért is. A betegség általában 1-4 nap alatt gyógyul.

A vírusok (rotavírus, adenovírusok) általában a bélbolyhokat károsítják. Ily módon akadályozott a folyadék és az elektrolitok felszívódása. A fertőzést követően 48 órán belül láz, hasi fájdalom mellett nagy mennyiségű vizes, rizslé-szerű hasmenés lép fel. A gyomor-bélrendszert érintő fertőzések gyakran társulhatnak hányással is.

Állhatnak férgek is a háttérben.

A vírusok és baktériumok mellett különböző férgek és egyéb paraziták is szerepet játszhatnak hasmenés kiváltásában. Az egysejtűek (protozoonok) közül főként az Entamoeba és a Giardia. Mindkét kórokozó a fertőzött egyének, illetve állatok székletével terjed. A fertőzés terjesztésében szerepet játszik többek között a fertőzött víz, talajszemcsék (homokozó!) is. A tünetek igen változatosak lehetnek, gyakran igen enyhék, has-puffadás, émelygés, hasi diszkomfort érzés jelentkezik csak, azonban súlyos hasmenés és felszívódási zavar is kialakulhat.

A féregfertőzésekre jellemző, hogy a tünetek általában igen enyhék lehetnek, ritkán alakulnak ki szisztémás tünetek, mint például láz. A leggyakoribb kórokozók a galandférgek (Taenia-k), illetve a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis). A fertőzés jellemző tünetei hasi panaszok, hasfájás, hasmenés, sápadtság, vérszegénység, és fogyás lehetnek. A cérnagiliszta okozta fertőzés diagnosztikus tünete az éjszaka jelentkező végbéltáji égő, viszkető érzés.

Hosszú antibiotikum kezelés mellékhatásaként is kialakulhat hasmenés, mivel az antibiotikum elpusztítja a normál bélflórát. Bizonyos baktériumok azonban ellenállóak a kezeléssel szemben, és nagy mennyiségben elszaporodnak a bélben, ez által hasmenést okozva.

Székletvizsgálattal megállapítható a kórokozó.

A hasmenést okozó kórokozó laboratóriumi kimutatása nem feltétlenül szükséges. Sokszor az orvos már a tünetek alapján is fel tudja állítani a diagnózist. A székletből vér és fehérvérsejtek mutathatók ki, amely a bakteriális eredetű hasmenések esetén lehet diagnosztikus. A széklet laboratóriumi vizsgálata során egyértelműen kimutatható és azonosítható a kórokozó. A vírusos eredetű hasmenések esetén a székletből gyorstesztek segítségével kimutathatóak a kórokozók. Parazitafertőzés gyanúja esetén a széklet mikroszkópos vizsgálta segítségével állítható fel a diagnózis.

A krónikus hasmenéseket okozó betegségek esetén a tünetek igen eltérőek lehetnek. A betegségekre általában nem jellemző a láz, ritkán társul hányással. Jellemző ezzel szemben a hasi fájdalom. A tartósan fennálló krónikus hasmenés következtében súlymegállás és fogyás is jelentkezhet. A panaszok hátterében álló betegség megállapítása általában gastroenterológus szakorvos feladata. A kivizsgálás során a vérvételi vizsgálatok mellett szükség lehet hasi ultrahang, esetleg tejterheléses vizsgálatra, bizonyos esetekben vastagbéltükrözés (colonoscopia) elvégzése is indokolt lehet.

Heveny hasmenés esetén ajánlott italok.

A heveny hasmenés legsúlyosabb szövődménye a kiszáradás, amely miatt akár kórházi kezelés is szükséges lehet. Ha a gyermeknél hányás nem jelentkezik, akkor mindenképpen törekednünk kell a szájon át, történő folyadékpótlásra. Folyadékpótláshoz ásványvizek alkalmazhatók, amelyek pótolják az elveszett sókat. Figyeljünk oda arra, hogy a só- és folyadékpótlás mellett a cukorpótlás is fontos, mivel a víz felszívódásához a bélben cukormolekulákra is szükség van. Kisgyermeknek adható cukorral ízesített kamillatea, szűrt gyümölcslé, kivételes esetekben alakalomszerűen üdítőitalt is kaphat a gyermek.

A folyadékpótlásra legalkalmasabbak a gyógyszertárakban recept nélkül is kapható ún. rehidrációs (kiszáradás megelőzésére szánt) porkeverékek, melyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a szervezet számára szükséges anyagokat (glükózt, konyhasót, trinátrium-citrátot, kálium-kloridot). A port előzetesen felforralt, szobahőmérsékletre lehűtött vízben vagy cukrozatlan teában teljesen fel kell oldani.

Hányás esetén is törekedni kell arra, hogy apró kortyonként a gyermekkel megpróbáljunk folyadékot itatni. Fontos tudni, hogy hasmenéses betegségek esetén a napi folyadékszükséglet 15-20 százalékkal is megemelkedhet. Ha szájon át nem biztosítható a megfelelő folyadékbevitel, akkor indokolt a kórházi kezelés, amikor is infúzióval juttatjuk be a szükséges folyadékmennyiséget, mindaddig, amíg a gyermek nem iszik megbízhatóan. A beteg állapota általában 2-3 nap alatt rendeződik. A betegség első napján ajánlott, hogy a beteg csak folyadékot fogyasszon. Állapota javulása esetén főtt krumpli vagy rizs, illetve ropifélék (nem, pedig a chips!) adásával megpróbálkozhatunk, a gyógyulás alatt könnyű vegyes, zsírszegény étrend a javasolt.

Óvatosan a hasfogókkal!

Akut hasmenéses megbetegedés esetén nem tanácsos, sőt kifejezetten káros lehet a bélmozgást csökkentő, köznyelven hasfogónak titulált, gyógyszerek adása. Ugyanis ezek a gyógyszerek a bélmozgás csökkentése révén gátolják a kórokozó ürülését a gyomor-béltraktusból, amely feltétele a mielőbbi gyógyulásnak. Alkalmazhatók ugyanakkor ún. adszorbensek, például széntabletta, amelyek megkötik a kórokozók által termelt méreganyagokat. Ma már léteznek a széklet állagát javító készítmények is, amelyek csökkentik a székletürítések számát.

Bakteriális eredetű hasmenések esetében sem szükséges antibiotikumos kezelés, bizonyos speciális esetektől eltekintve. Az antibiotikumok ugyanis nem gyorsítják a gyógyulást, azonban a kezelés önmaga is hasmenést okozhat.

A fertőzéses hasmenések esetén kiemelten fontos a megelőzés szerepe. A betegségek terjedésében a piszkos kéz, szennyezett élelmiszerek, rovarok játszanak szerepet, általában a nyári, kora őszi hónapokban fordulnak elő halmozottan. Megelőzés során fontos, hogy az alapvető higiénés szabályokat mindig igyekezzünk betartani, és erre figyelmeztessük a gyermekeket is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a kézmosás fontosságának szerepét. Lehetőleg csak ellenőrzött élelmiszereket fogyasszunk, különösen a nyári hónapokban kerüljük a nyers tojásból készült ételek (például majonéz) fogyasztását. A beteg gyermeket mindenképpen el kell különíteni a közösségből.

A krónikus hasmenéseknél minden esetében a kiváltok ok kezelése szükséges. Ennek módja a betegségtől függően változhat. Laktóz-intolerancia esetén például tejcukormentes étrendet kell tartani, de bizonyos esetekben szükség lehet gyógyszerek szedésére is.

 

Forrás: origo

dupla cellulóz cordyceps kapszula
Dupla cellulóz tabletta Cordyceps kapszula


 

ImmunrendszerEgyeseket a náthavírustól a gyomorbaktériumon át a rotavírusig minden kórokozó ledönt a lábáról, mások mintha sebezhetetlenek lennének.

Mi a titkuk? A New Scientist brit ismeretterjesztő magazin összegyűjtötte a tudományosan is igazolt immunerősítő módszereket.

Az immunrendszer működésére ható dolgok közt van néhány, amely nem befolyásolható. Ilyen például a kor, a nem és a genetikai adottságok, illetve a legmeghatározóbb, hogy a szervezetünk korábban találkozott-e már egy kórokozóval. Akad azonban néhány olyan faktor is, amelyen keresztül mi magunk is befolyásolhatjuk a szervezet védekező rendszerének működését - és most elsősorban nem az immunerősítőként árult táplálékkiegészítők hadára kell gondolni.

Sőt az immunrendszer felpörgetése nem is lehet általános cél, hiszen több olyan kórkép is van, amely a védekező rendszer túlzott reakciója miatt alakul ki. Ilyenek többek között az autoimmun betegségek (a sclerosis multiplex, az 1-es típusú cukorbetegség vagy egyes gyulladásos bélbetegségek), amikor az immunrendszer a saját sejtjei ellen fordul. Ugyancsak káros, amikor az immunrendszer idegen, de ártalmatlan molekulák (például pollenek vagy egyes ételmolekulák) ellen fordul. Ilyenkor többek között asztma, ekcéma vagy légúti, illetve táplálékallergiák alakulhatnak ki.

Ezeket a szélsőséges eseteket leszámítva azonban van arra is lehetőség, hogy az immunrendszer működését az optimális irányba toljuk el. A New Scientist brit ismeretterjesztő magazin összegyűjtötte a tudományosan is igazolt módszereket.

Ami biztosan hat: a cink, a C-vitamin és az echinacea

Immunrendszer erősítéseSzámos immunrendszert erősítő készítmény található a boltokban, kevésbé ismert azonban, hogy ezek hatásossága nem erős bizonyítékokon alapul, a többséget csak laboratóriumi sejttenyészeteken tesztelték. Többezres emberi mintán végzett, véletlen besorolásos, placebokontrollos, kettős vak vizsgálatok a termékek többségének hatásosságát nem támasztják alá.

Az eddigi legerősebb bizonyítékok a cink kedvező hatásáról születtek. Ezek szerint a cink segít a nátha megelőzésében, és ha a beteg az első tünetek megjelenését követő 24 órán belül kezdi el szedni, le is rövidítheti a betegséget. A kutatások szerint a cink lassítja a náthavírusok elszaporodását, valamint megakadályozza, hogy bekerüljenek a légutakat bélelő sejtekbe.

A Jolly Jokernek tartott C-vitamin viszont nem véd meg a meghűléstől, de a tüneteket enyhíti. Ugyancsak vannak hiteles bizonyítékok az echinacea (bíbor kasvirág) hatásosságát illetően is, de ez szintén csak a betegség lefolyását enyhíti, megelőzésre nem alkalmas.

Lerágott csont, hogy az immunrendszert a leginkább bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztással lehet megtámogatni. Kevésbé ismert azonban, hogy nemcsak a bennük lévő vitaminok, ásványi anyagok miatt egészségesek, hanem az úgynevezett fitokemikáliák miatt is. Ezek olyan bioaktív vegyületek, amelyek az adott zöldségben-gyümölcsben speciális védő hatást fejtenek ki. E védővegyületek előnyös hatásait az emberi szervezetre most kezdik feltárni a kutatók.

Az immunrendszer szempontjából nemcsak az elfogyasztott étel minősége, hanem mennyisége is lényeges. Aki elhízott, sokkal fogékonyabb a fertőzésekre, többek között a légzőszervi, a bőr- és a húgyúti fertőzésekre. A túlsúly egyrészt megnehezíti a légzést, amely már önmagában sebezhetőbbé tesz a náthavírusokkal szemben, másrészt a pluszzsírszövet az immunrendszer működését károsan befolyásoló kémiai anyagokat is kibocsát. A jojóeffektus, azaz a hirtelen hízás, majd drasztikus fogyás váltakozása szintén csökkenti az immunsejtek működésének hatékonyságát.

A jó baktériumok támogatása pre- és probiotikumokkal

Az átlagember bélcsatornájában közel ezerféle baktériumtörzs él. Ezek többsége hasznos baktérium, amelyek egyrészt segítenek megemészteni az ételt, másrészt fontos szerepet játszanak a természetes immunválasz hatékonyságában stressz esetén.

Mindezek tudatában nem meglepő, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása utat nyit a fertőzéseknek. Ezért ilyen esetben - például hasmenés vagy a kórokozó és hasznos baktériumokat egyaránt elpusztító antibiotikumkúra esetén - a bélrendszer hasznos baktériumainak mennyiségét növelni kell, például probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek (leginkább joghurtok) fogyasztásával. Kutatások szerint például a Clostiridum difficile baktériummal összefüggő hasmenés probiotikumokkal megszüntethető.

De hasznosak a prebiotikumok is, amelyek a már a bélflórában élő hasznos baktériumok tápanyagai. Egy kórházi vizsgálat szerint a prebiotikumot szedők közül kevesebben kapták el a már említett C. difficile baktérium okozta fertőzést. A fertőzés gyakori olyan kórházi betegeknél, akik több antibiotikumkúrán is átestek.

Már néhány mély lélegzet csökkenti a stresszt

A stressz is gyengíti az immunrendszert, és nem csak futólag. Az orvostudomány viszonylag új területe a pszichoneuroimmunológia, amely a lélek, az idegrendszer és az immunrendszer kölcsönhatásait vizsgálja. Egy kutatás az oltás utáni immunválaszt vizsgálta tartós stresszben, illetve stresszmentesen élőknél. Kiderült többek között, hogy azoknál, akik Alzheimer-betegségben szenvedő rokont ápoltak, gyengébb volt az oltást követő immunválasz, valamint lassabban gyógyultak a sebeik, és gyakrabban volt torokgyulladásuk is. A jelenség hátterében a stresszhormonok, a kortizol és a noradrenalin áll, amelyek az immunsejtek receptoraihoz kötődve akadályozzák azok válaszképességét, és ezáltal fogékonyabbá tesznek a fertőzésekre.

Létezik azonban pozitív stressz is: a kutatások szerint a stresszhormonok kis mennyiségben megemelik a vérben lévő immunsejtek számát. Ettől azonban még senki ne csináljon stresszt az életében, az immunrendszer szempontjából ugyanis az a legelőnyösebb, ha az ember fitt, aktív, optimista, és képes humorral kezelni a nehéz helyzeteket. A legfontosabb, pedig a barátság, a magány ugyanis szintén gyengíti az immunrendszert. Nem meglepő, hogy a nők, akiknek általában több ismerősük, barátjuk van, könnyebben beszélnek a gondjaikról, hatékonyabban küzdenek meg a stresszel, a gyásszal, mint a férfiak - írja a New Scientist.

8 óra 20 perc alvás

Már néhány nap alváshiány is megnöveli egy vírus- vagy baktériumfertőzés kockázatát. Egy kutatásban 153 egészséges felnőttel lélegeztettek be náthavírust. Azok, akik 7 óránál kevesebbet aludtak, csaknem háromszor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg, mint a csoport többi tagja.

Éppen ezért mielőtt valaki oltást adat be magának, figyeljen rá, hogy kellőképpen kipihent legyen - mondja Mark Opp, az amerikai Washington Egyetem neurobiológusa. A tudós mindenkinek napi 8 óra 20 perc alvást ajánl. Ez soknak hangozhat elsőre, de úgy véli, ha valaki kizárólag a belső ritmusára hagyatkozik, észreveheti, hogy a szervezete ennyi alvást kíván. Kutatásai során azt tapasztalta, hogy amikor egészséges embereket hagytak addig aludni, ameddig jólesett nekik, az alvás hossza fokozatosan növekedett, egészen addig, amíg be nem állt 8 óra 20 percre.

A mennyiség mellett az alvás minősége is számít. A legpihentetőbb az alvás a hűvös, sötét és csendes helyiségben. Sokan élnek zajos környezetben, például vasútvonal közelében. Bár a többség állítja, hogy hozzászokott a zajhoz, nem zavarja az alvását, de a kísérletek szerint, amelyekben elektródákat szereltek fel vasútvonal közelében élők fejére alvás közben, azt találták, hogy az agy aktivitása minden egyes vonat elrobogásakor megváltozott, azaz az alvás minősége zavart szenvedett.

A napfény is serkenti az immunműködést

Ma már egyértelműen igazolt, hogy egyes autoimmun betegségek kialakulása - például az 1-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegségek, a sclerosis multiplex vagy a rheumatoid artrithis - összefügg a szervezet D-vitamin-szintjével. Bár a tejtermékek, a tojás és a halak tartalmaznak bizonyos mennyiségű D-vitamint, a vitamin elsősorban a bőrben képződik napsugárzás hatására. A statisztikák szerint azokban az országokban, ahol kevesebb a napfény, az autoimmun betegségek aránya magasabb.

A D-vitamin egyes kutatások szerint bizonyos ráktípusok megelőzésében is segít, többek között a mell-, a prosztata- és a vastagbélrák kockázatát csökkenti. De a napfény más úton is hat az immunrendszerre. A melatonin - az a hormon, amelyet a fény és a sötétség változására reagáló tobozmirigy termel - serkenti egyes immunsejtek működését.

A mozgás megduplázhatja az immunsejtek számát

Már viszonylag kevés mozgás is átmeneti lökést ad az immunrendszernek. Egy kutatásban 500 felnőttet követtek 12 héten keresztül, és azt találták, hogy azok, akik fizikailag a legaktívabbak voltak - hetente legalább ötször mozogtak -, csak fele annyit betegeskedtek nátha vagy mandulagyulladás miatt, mint a kevesebbet mozgók.

A jelenség hátterében az áll, hogy amikor a szív erőteljesebben kezd pumpálni, az érfalra kitapadt immunsejtek is bekerülnek a keringésbe. Az immunsejtek mennyisége mozgás hatására akár meg is duplázódhat. De a stresszhez hasonlóan a mozgásból is megárt a sok. Egy kísérletben azok, akik 11 vagy annál több órát edzettek egy héten, nagyobb eséllyel lettek náthásak, mint azok, akik heti 3-6 órát mozogtak csak.

Időskorban fontosabbak az oltások

Mint a szervek többsége, az immunrendszer is gyengül a korral. Az öregedés nem állítható meg, de az oltások segíthetnek a megfelelő védelmi rendszer fenntartásában.

A jövőben, pedig talán egyéb módszerek is lehetővé válnak az immunrendszer szinten tartására: például a csecsemőmirigy újraaktiválása. A szegycsont alatt elhelyezkedő mirigy fontos szerepet játszik az immunsejtek egyik típusa, a T-sejtek érésében, a kamaszkor végével azonban elzsírosodik, működése leáll. AIDS-betegekkel végzett kísérletek azonban azt mutatták, hogy hormonális injekciókkal a mirigy újra működésbe hozható - olvasható a New Scientist összeállításában.

A túl tiszta környezetben gyengébb a gyerek immunrendszere

Csecsemőknél az anyatej a legjobb ellenszere a fertőzéseknek, később pedig az oltások segítenek abban, hogy a kisgyerek immunrendszere hatékonyan válaszoljon a kórokozókra. Számos betegség, amely az immunrendszer túlműködésével kapcsolatos - asztma, ekcéma, allergia - a kutatások szerint ritkább a vidéken felnövő, friss levegőn és háziállatok közelében is sokat tartózkodó gyerekek esetében.

A higiéné-hipotézis szerint a nyugati gyerekek immunrendszere azért gyengébb manapság, mert túl steril, túl tiszta környezetben élnek, kevés kórokozóval találkoznak, így nem is alakul ki a gyerek természetes immunválasza. Ezért a szakértők azt ajánlják, hogy a szülők hagyják a gyereket gyereknek lenni, engedjék őket a homokban-sárban-piszokban játszani.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

További cikkeink:

Cink kapszula

Cordyceps kapszula

Spirulina kapszula

Kínai datolya jujuba kivonat

 

 

 

DNSA daganatos betegségek hatékonyabb gyógyításához és egyes fertőző betegségek legyőzéséhez is hozzájárulhatnak azok a kutatások, amelyeket Vértessy Beáta, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének igazgatóhelyettese és kutatócsoportja végez.

Mint a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható, kellően stabil tárolás szükséges ahhoz, hogy a sejtek nemzedékei változatlanul továbbadják a genetikai információt. Az örökítőanyag, a nukleinsavak és főként a DNS azonban kémiailag meglehetősen instabil, sérülékeny molekulák, és ez az instabilitás élettani körülmények között is megjelenik. A DNS nem csupán külső rákkeltő hatásokra, hanem a sejt normál működése során is sérül. Ezek a sérülések a sejt hibás működéséhez vagy akár halálához is vezethetnek.

Az evolúció során olyan javító mechanizmusok alakultak ki, amelyek megvédik a sejtet az örökítőanyag károsodásának súlyos következményeitől. Élettani körülmények között a leggyakoribb meghibásodás a citozin nevű molekula úgynevezett dezaminálása. Ez egy igen egyszerű kémiai reakció, amelynek során a DNS-ben citozinból uracil képződik. Míg az uracil nevű molekula az RNS alapvető építőeleme, addig a DNS-ben nemkívánatos hatásokhoz, mutációkhoz vezethet. Az enzimológiai intézet által vizsgált dUTP-áz (dezoxiuridin-trifoszfatáz) enzimcsalád gátolja az uracil DNS-be való beépülését. A kutatók eredményei szerint az enzimfunkció eltűnése több élőlényben bizonyítottan letális következményekkel jár.

Az enzimcsalád esszenciális volta ellenére Vértessy Beáta és kutatócsoportja mégis a javító enzim működésének gátlását próbálja elérni. Ez a preventív mechanizmus elsősorban azoknak a sejteknek az esetében fontos, amelyekben aktív DNS-szintézis folyik, ugyanis a felnőtt, kifejlett élőlényben a sejtek túlnyomó többsége már nem szaporodik. A kutatók az enzimcsalád gátlása révén képesek elpusztítani az aktívan szaporodó sejteket: ilyenek a rákos sejtek, a vírusok által megtámadott sejtek, vagy a tuberkulózis és a malária kórokozói.

Amennyiben sikerül pontosan megismerni a dUTP-áz enzimet, képesek lesznek a működését is gátolni és ezáltal azonosítani a gyógyszerjelölt-molekulákat. A Mycobacterium tuberculosis esetében már három olyan molekulacsaládot is találtak az intézet kutatói, amelyek specifikusan és hatékonyan gátolják a kórokozó dUTP-áz enzimjét.

A magyar kutatók legújabb eredményeit ismertető tanulmányt az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia hivatalos folyóirata, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) tette közzé.

 

Forrás: MTI, vital.hu