testsúly
| ||||||||
|
A kutatók 2 556 angol és wales-i ikerpárt vettek górcső alá, amikor azok négy- és tízévesek voltak. A szakemberek 28 génvariánst vizsgáltak, amelyek összefüggésben állnak az elhízás kockázatával. A felmérés során mindkét életkorban rögzítették a résztvevők testtömeg indexét (BMI-jét) is, ami a testmagasságon és a súlyon alapuló zsírarány-becslés. Az eredmények azt mutatják, hogy a génvariánsok befolyása megnövekedett az évek során. Számokban ez annyit jelent, hogy a gének a négyévesek közötti méretkülönbségért 43 százalékban felelnek, ám a tízévesek közötti eltérés már 82 százalékban írható az öröklött tényezők számlájára.
Az adatok, amelyek az Obesity című szakfolyóirat legfrissebb számában jelentek meg, a szerzők szerint megerősítik a szakirodalomban korábban bemutatottakat. „Eredményeink azt mutatják, hogy az elhízásra való genetikai hajlam az idő múlásával egyre inkább kifejeződik gyermekkorban” – fogalmazott a kutatás egyik vezetője, Dr. Clare Llewellyn, a University College London epidemiológiai és közegészségügyi szakértője. „Mindez aláhúzza a korai beavatkozás fontosságát, hiszen elengedhetetlen, hogy ellenhatást gyakoroljunk ezekre a genetikai hatásokra a gyermekkori elhízás megelőzésének érdekében” – tette hozzá a kutató.
Forrás: vital.hu
Nagyvonalakban az eddigi kutatások eredményeiről Egy nyáron publikált tanulmány meglehetősen erős és szenzációhajhász konklúziót ismertet: azok az 55 év alatti emberek, akik négy vagy annál több csésze kávét isznak meg egy nap, nagy valószínűséggel hamarabb halnak meg, mint azok, akik kevesebb mennyiségben vagy egyáltalán nem fogyasztanak kávét. Persze ez azért elsőre elég erős következtetésnek tűnik, a tanulmányt tovább olvasva, pedig kiderül az is, a helyzet azért közel sem ennyire drasztikus, sőt mi több közel sem ennyire egyértelmű.
A szkeptikus szakértők ugyanis felhívják a figyelmet arra, hogy a több mint 40.000 felnőtt körében végzett kutatás eredményei meglehetősen korlátozottak és az eredmények nem mutatnak egyértelmű összefüggést a kávéfogyasztás és az átlagosnál korábban bekövetkezett halál között. Egyes kritikusok szerint a vizsgálatok számos tényezőt, mint például a genetikai adottságokat, az alanyok egészségügyi állapotát, korábbi betegségeiket, étrendjüket és életmódjukat, dohányzási szokásaikat is figyelmen kívül hagyták. Sőt mi több, korábbi kutatások eredményeit megvizsgálva, az is kijelenthető, sokak szerint a kávé nemhogy negatívan, de sok esetben pozitívan hat az emberi szervezet működésére. Ezt a kutatók kétféleképpen magyarázzák. Egyfelől a koffein már önmagában jótékonyan hat az idegrendszerre: stimulálva azt elősegíti a koncentrációs képességet és fellép a rossz hangulat ellen. Ezen kívül a főzet antioxidáns-tartalma harcban áll a szabadgyökökkel, amik a szervezetben kialakuló gyulladásokért felelnek. Emiatt pedig akár csökkenthetik a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szívbetegségek kockázatát.
Akkor most jót tesz vagy ártalmas a kávé? ? Lássunk néhány konkrét érvet!
A kávézás jótékony hatásai
Egy közel 200.000 fő részvételével készített kutatás szerint azoknál az alanyoknál, akik 6 vagy annál több kávét ittak naponta 35%-kal csökkent a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. Azt azért fontos tisztáznunk, hogy a csodaszert ebben az esetben nem maga a koffein jelentette, hiszen ugyanezeket az előnyös hatásokat felfedezték azoknál is, akik a kutatás során koffeinmentes kávét fogyasztottak. A hatásmechanizmus voltaképpen nem tisztázott. Egyesek szerint a kávéban levő klorogénsav lassítja a vérben a glükóz-kibocsátást. Mások szerint az antioxidánsok segítik a szervezet inzulinnal szembeni érzékenységének szabályozását.
A kávé igazi szíverősítő Ahogy a bor, úgy a kávé is jótékony hatással van a szívre? állítják a szakértők. Egy közel 27.000 nő részvétel készített kutatás szerint azoknál a hölgyeknél, akik 1-3 kávét ittak naponta 24%-kal csökkent a szívbetegségek kockázata, szemben azokkal a résztvevőkkel, akik egyáltalán nem ittak kávét. A jótékony hatás kiváltója a kávéban található antioxidáns. A mechanizmus itt is hasonló, mint a cukorbetegség esetén, ugyanis a szívbetegségek alapját is az erekben levő gyulladás okozza, amik hatására szabadgyökök alakulnak ki és szaporodnak a szervezetben. A kávé egy egész sereg antioxidánst juttat a szervezetbe, amik aztán felveszik a harcot a szabadgyökökkel szemben.
A kávé agyserkentő A kávét talán legtöbben agyműködést serkentő hatása miatt fogyasztják. Azonban legalább ennyire jó okot jelenthet a kávéfogyasztásra depresszió elleni hatása is. Egy kutatás szerint ugyanis azoknál az alanyoknál, akik négy vagy annál több csésze kávét ittak naponta, 20%-kal kevesebb esetben fordult elő depresszió, mint azoknál, akik maximum egyet ittak egy héten. Mivel a koffeinmentes kávét fogyasztóknál az arány nagyjából megegyezett azokéval, akik egyáltalán nem ittak kávét, a jótékony hatás ebben az esetben egyértelműen a koffein számlájára írható. Ugyan az, hogy pontosan miként hat a koffein a depresszióval szemben nem tisztázott, a vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy amikor a koffein bejut az agyba, megváltoztatja a szerotonin és a dopamin szintet, ami a jó közérzetért felelős.
A kávé javítja a memóriát A kutatók szerint azok a résztvevők, akik koffeintartalmú kávét ittak reggel, jobban teljesítettek azokon a teszteken, ahol az új információk elsajátítását vizsgálták, mint azok, akik nem ittak kávét. Szakértő szerint a kutatás legnagyobb felfedezése az volt, hogy a kávé jótékonyan hat a tartós figyelmet igénylő kognitív teljesítményekre és növeli a munkamemória hatékonyságát.
A kávézás ártalmas hatásai
A kávé növelheti a csontritkulás kockázatát Megfigyelések szerint a kávé elősegítheti a kalcium vizelettel történő kiürülését a szervezetből. Mivel a kalcium felelős a csontok épségéért, ezért a sok kávéfogyasztás csontritkuláshoz is vezethet. Szakértők szerint kb. 5 milligramm kalciumot veszítünk el minden 6. csésze kávébevitellel. De ez a kalciumveszteség könnyedén pótolható, ha két evőkanál tejjel vagy joghurttal fogyasztjuk el kávénkat.
A kávé ráncokat okoz Bár a kávé antioxidáns, ha túlzásba visszük a fogyasztását az, bizony okozhat ráncokat a bőrünkön. Ez a dehidratáció következménye, ami a rendkívül rossz hatással van a bőrre. A szakértő tanácsa szerint ezért célszerű a reggeli kávét egy pohár vízzel kiegészíteni.
A kávé súlygyarapodást okoz Bár a kávéfogyasztás bizonyos esetekben csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, fontos tisztáznunk, ez csak a tisztán feketén vagy kevés cukorral fogyasztott kávé kockázatát, ez az állítás nem minden esetben igaz. Ha az italt sok cukorral és tejjel vagy tejszínnel fogyasztjuk, az akár súlygyarapodáshoz is vezethet. Nem beszélve arról, hogy a vércukorszint ingadozása, amit a nagy mennyiségű koffeinbevitel okozhat, hozzájárulhat az ételek utáni vágy növekedéséhez. Ezen kívül tény az is, hogy a kávéivás szorosan összekapcsolódik az étkezés kultúrájával. Például gyakran eszünk forró italunk mellé egy kis desszertet.
A hagyományos kávé növényvédő szereket tartalmazhat A kávét még növényként permetezik, így tartalmazhat vegyi anyagokat, növényvédő szereket, gyomirtókat. Ezért fontos, hogy ha sok kávét iszunk, mindig győződjünk meg róla, hogy a szerves változatot fogyasztjuk-e? Koffeinmentes kávé fogyasztása esetén pedig annak is érdemes utánajárni, hogy milyen eljárással történik a kávészem koffeinmentesítése. Az eljárás során gyakran kémiai szereket használnak, emiatt gyakran az is előfordul, hogy a koffeinmentes kávé több vegyi anyagot tartalmaz, mint a hagyományos.
A kávé, függőséget okozhat és túladagolható! A koffein, ahogy a nikotin vagy az amfetaminok, rendkívül addiktívak. Általában 100 milligramm fogyasztása már elég ahhoz, hogy fizikai függőséghez vezessen. A kávé ugyanis stimulálja az agy motivációs mechanizmusait, ami a folyamatos újrafogyasztást ösztönzi függetlenül attól, hogy az ember éppen hogy érzi magát. Ezen kívül a felesleges koffein, hatással van a stressz hormonokra, mint például az adrenalinra vagy a kortizolra, amik pánik-szerű állapotot idézhetnek elő. A koffein ezen kívül mesterséges energiabomba is, ami azért lehet veszélyes, mert távol tartja az embereket a természetes energiaforrásoktól.
Mi a tanulság? Bár még a szakértők sem jutottak egy álláspontra a kávé jótékony, illetve káros hatásaival kapcsolatban, tény, hogy a koffein sokaknak egyfajta csodaszert jelent. Ezeknél az embereknél a koffein hatására sok pozitív tapasztalat kerül előtérbe és meglehetősen kevés negatív. Másoknál azonban éppen ellenkezőleg. Talán a kávéfogyasztással kapcsolatban éppen ez a megállapítás jelentheti a kulcsmondatot. Ahhoz, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, figyelembe kell vennünk, hogy nem mindenki reagál a koffeinre azonos módon. Vannak, akik már egy csésze kávétól felpörögnek, mások meg sem érzik. Testsúly, életkor, nem és még a genetika is hatással lehet arra, hogy miképpen reagálunk a koffeinre. Emiatt talán egyetlen jótanács adható: igyunk annyi kávét, amennyi jólesik, de figyeljünk arra, hogy ne ez legyen életmódunkban az egyetlen energiaforrás! A rendszeres mozgás és a magas tápanyag tartalmú ételek legalább annyira felpörgethetnek, mint egy csésze kávé. Ezen kívül véleményem szerint figyelemre méltó a szakértő állítása, miszerint a kávé, akárcsak a csoki és a vörösbor rendkívül vonzó, bizonyos fokig még egészséges termék is, de mindegyik ésszerű fogyasztást kíván.
Forrás: termalfurdo.net
Bár az alvás biológiai funkciójáról megoszlanak a vélemények, a leginkább elfogadott nézet szerint azért alszunk, hogy az agy pihenhessen. A szakemberek régóta tudják, hogy a kialvatlanság negatívan befolyásolja az agyműködést, csökken, például az éberség és romlanak a kognitív funkciók. A Chicagói Orvostudományi Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata azonban arra is fényt derített, hogy az alváshiány a zsírsejtek működését, ezáltal a szervezet anyagcseréjét is negatívan befolyásolja: a "fáradt" zsírsejtek akár 30 százalékkal is csökkenthetik az inzulinválaszt. Az Annals of Internal Medicine című szakfolyóiratban olvasható tanulmány az első, amely leírja az alvás hiánya és a szervezet energiaháztartásának zavarai között fennálló közvetlen molekuláris kapcsolatot. Az ilyen jellegű zavarok hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethetnek, ezért a kutatók szerint a pihentető alvás nemcsak a megfelelő agyműködéshez, hanem a normális anyagcseréhez is elengedhetetlen. A legtöbb ember számára a szervezet által elraktározott zsír egy kellemetlen problémát jelent, pedig a zsírsejteknek fontos élettani funkciói is vannak - emelte ki a kutatás vezetője. A szervezetben lévő zsírszövet (testzsír) legfőbb funkciója az energia raktározása: inzulin hatására a zsírsejtek eltávolítják a keringésből a zsírsavakat és lipideket. Ha a zsírsejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, a fokozott mennyiségű lipid a véráramban keringve károsíthatja a szöveteket, hosszú távon számos komplikációt okozva. A kis mintaszámú kutatás fiatal, sovány, egészséges felnőtteknél vizsgálta az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt hatását. Azonos étrend mellett a résztvevők négy egymást követő éjjel 8 és fél, majd újabb négy éjszakán át 4 és fél órát aludtak; a két vizsgálat között legalább 4 hét telt el. A negyedik éjjel után mindkét alkalommal intravénás glükóz-tolerancia teszt következett (ez méri a szervezet inzulinérzékenységét), és a hasi területről szövetmintát is vettek, hogy megvizsgálják, miként reagáltak a zsírsejtek az inzulinra. Az eredményekből kiderült, hogy a rövid éjszakák után a szervezet inzulinválasza átlagosan 16 százalékkal, a zsírsejtek inzulinérzékenysége, pedig 30 százalékkal csökkent a "normál" alvást követő állapothoz képest. A kutatók szerint a csökkenés mértéke összevethető a sovány és kövér, illetve a cukorbeteg és nem cukorbeteg emberek inzulinválasza között tapasztalható különbséggel. Manapság nem is olyan ritka, hogy valaki csak négy-öt órákat alszik naponta, és sokan állítják, hogy a kevés alvás dacára koncentrációjuk és agyműködésük nem rosszabb a kelleténél. A mostani kutatás azonban rávilágít arra, hogy az alváshiány nemcsak az agyra hat, hanem felborítja az anyagcserét is, aminek hosszú távon komoly következményei lehetnek. Az eredmény a kutatók szerint számos kérdést vet fel. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy ha az egészséges embereknél az alváshiány rontja az anyagcsere folyamatait, akkor vajon az elhízott, cukorbeteg, alvási apnoéban szenvedő emberek állapotán javíthat-e, ha elegendő mennyiségű, pihentető alváshoz jutnak. Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
Ez az a kritikus pont ugyanis, amikor belépnek egy olyan kritikus kockázati zónába, ahol jelentősen megemelkedik az esélyük a komoly, krónikus betegségek kialakulására.
Derékkörfogat: ne haladja meg a 100 centimétert! Manapság már elengedhetetlen pontosan tisztában lenni a vérnyomásunkkal, a koleszterinszintünkkel, a vércukorszintünkkel és a testsúlyunkkal - a férfiak esetében, pedig éppen ennyire fontos lenne a derékkörfogat folyamatos mérése is. A szakértők ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a derékméretük meghaladja a 100 centimétert, úgy egészségük veszélybe kerülhet - írja a HealthDay. A hasi területen felhalmozódott zsírpárnák ugyanis - a test más részein felgyülemlett súlyfölösleghez képest, sokkal nagyobb mértékben - növelik az olyan súlyos egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát, mint például a cukorbetegség, a szívbetegségek, valamint bizonyos típusú rákos elváltozások. Ahhoz, hogy a férfiak otthon helyesen mérjék meg a derékkörfogatukat, a mérőszalagot a köldök fölött néhány centiméterrel, a test legkeskenyebb részén kell körbefuttatniuk, és nem szabad túl szorosra húzniuk. Így kaphatják meg a pontos értéket, amelyet havonta érdemes ellenőrizni.
Forrás: szexdoktor.hu/OrientPress Hírügynökség, napidoktor.hu
|
||||||||
Az öröklött tényezők fokozott szerepet játszanak a testsúly alakulásában. Úgy látszik, hogy négy- és tízéves kor között egyre inkább egyértelművé válik a gyermekek elhízásra való genetikai hajlama, állapítja egy friss tanulmány.
A kávé egyik legmegosztóbb dolog, a csoki és a vörösbor mellett az egészséges életmódról szóló párbeszédekben. Egészséges vagy éppen ellenkezőleg, ártalmas a kávé a koffeinfogyasztás? Egyáltalán hány kávét ihatunk meg naponta? Mi számít túlzott koffeinfogyasztásnak? Jót tesz-e a koffeinmentes kávé? Cikkünkben a legutóbbi kutatások eredményeit tárjuk fel.
A kávé csökkenti a cukorbetegség kockázatát
Alapjaiban változtathatja meg az alvás szerepéről eddig alkotott vélekedéseket egy új kutatás, amely az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt káros hatásaira hívja fel a figyelmet. A kialvatlanság hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethet.
Az Amerikai Dietetikusok Szövetsége (American Dietetic Association) szerint a férfiaknak jobban oda kellene figyelniük a derékkörfogatukra, és amennyiben az érték meghaladja a 100 centimétert, úgy nem ártana fogyókúrába kezdeniük.