testsúly
| ||||||||
|
Sokat nyom a latba, hogy pontosan mennyit is nyomunk, ha az igazmondó mérlegre állva lepillantunk. Pedig a szám mögött sokkal több minden bújik meg, mint ami az első döbbenet után átfut az agyunkon. Ha úgy érzed, itt az ideje a fogyókúrának, vedd számításba, hogy a kilók száma másodlagos a test változása mellett.
DugiruciMindenki rejteget a szekrénye mélyén egy régi és imádott ruhadarabot, vagy több éve nem viselt farmert, amelynek a cipzárja már nem hajlandó egy könnyed csuklómozdulattal összezáródni.
Titkon mégis reméljük, hogy ismét eljön az idő, mikor erőfeszítéseinknek és a kitartó fogyókúrának hála, ismét viselhetjük. Sokkal okosabb ötlet tehát, ha az edzések után nem a mérleg kijelzőjére tapadunk, hanem a tükörrel nézünk szembe. Centikkel vékonyabban, de grammokban változatlanulKét tényező is közrejátszik a kritikus kérdésben. Az első mérvadó adat, hogy az izom nehezebb a zsírnál. Így a rendszeres mozgás következtében a szervezetünk testfelépítése idővel átalakul. A mérleg tehát csalóka. A fogyókúra és az edzés hatására a zsírpárnák vékonyodnak, majd lassan megszabadulunk tőlük, miközben egyre izmosabbá válunk a kényes területen. Tehát nem kell meglepődnünk, ha számtanilag nem változunk, de a ruhaboltban mégis csökkennek az értékeink. Az igazság a kilók mögött.A mérleg nem mindig a barátunk. A hozzáállásunkon változtathat, ha elfogadjuk, hogy a számláló nem tud különbséget tenni a zsír és az izom között. Ráadásul a testsúlyunk számokban kifejezett értéke tartalmazza a szervek, a csontozat és a testben lévő víz súlyát is. Még egy ok, hogy a mérleg csalóka számai helyett az alakunk valóban problémás területeire összpontosítsunk. Ha így teszünk és a fogyókúra, illetve a rendszeres sport mellett voksolunk, meg leszünk elégedve majd.
Forrás napidoktor.hu
További cikkeink:
A Harvard Közegészségügyi Intézet kutatói 20 éven át követték több mint 120 000 ember egészségügyi állapotát. A résztvevők a vizsgálat kezdetekor egészségesek és normál testsúlyúak voltak. A kutatás ideje alatt négyévente külön is összegezték a résztvevők súlyának változását, valamint feljegyezték életmódjuk jellemzőit és az étrendjük legmeghatározóbb ételeit. A vizsgálat eredményei a New England Journal of Medicine rangos orvosi hetilapban olvashatók. A résztvevők húsz év alatt átlagosan 8,5, négy év alatt, pedig 1,7 kilogrammot híztak. Az évi átlagos 40 dekagramm súlygyarapodás nem tűnik soknak, ám a kilók az évek során összeadódnak, és hosszú távon a túlsúly fokozza az emésztési rendellenességek, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatok kialakulásának kockázatát. Nem meglepő módon a legnagyobb mértékű hízás a nagy mennyiségű sültkrumpli fogyasztásával függött össze: ebből egy extra adag négy év alatt több mint másfél kiló hízáshoz vezetett. Hosszú távú hízáshoz vezetett továbbá a chips és a krumpli más formái, a cukros üdítők és a húsfélék fokozott fogyasztása. Ezzel szemben azok, akik növelték a magas rosttartalmú ételek, mint az olajos magvak, a gyümölcsök, a joghurt, a zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztását, hosszú távon fogytak. A cikk első szerzője, Dariush Mozaffarian szerint ezeknek az ételeknek a hatása magas rosttartalmukkal magyarázható, ami lassabb emésztéshez és ezért fokozott teltségérzethez vezet. Ráadásul, ha valaki ezekből az ételekből nagy mennyiséget fogyaszt, kevesebbet fog fogyasztani más, magasabb kalória- és zsírtartalmú élelmiszerekből, és ezáltal csökken a teljes kalória bevitele. A kutatók vizsgálták az életmód és a testtömeg kapcsolatát is. Négy év alatt átlagosan 20 dekagramm súlygyarapodást jelentett napi egy alkoholos ital, és 15 dekagrammot napi egy óra tévénézés. A dohányzásról való leszokás átlagosan 2,6 kilogramm felszedését jelentette. Ezzel szemben a rendszeres mozgás átlagosan 0,8 kilogramm súlycsökkenést eredményezett a kutatás egy-egy négy éves szakaszában.
Forrás: origo.hu
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por.
Miközben szappanokat és tisztítószereket még mindig sikerül azzal a szlogennel eladni, hogy mindenféle ismert mikrobát elpusztítanak, a közvélemény körében is egyre inkább terjed az a helyes nézet, hogy a túlzottan steril, mikrobamentes környezet megfosztja a fejlődő immunrendszert a kihívásoktól, miáltal egyfelől védtelenné teszi a későbbi támadásokkal szemben, másfelől hajlamosítja a téves, leginkább az allergiás és autoimmun reakciókra. Ami évtizedekkel ezelőtt még csak logikus sejtés volt, arra ma már komoly állatkísérletes eredmények szolgáltatnak bizonyítékot: a kontrolláltan steril, baktériumoktól teljesen elzárt környezetben felnevelt egerek immunrendszere súlyos hiányosságokat mutat, és bélcsatornájuk fejlődése is elmarad a normálistól. A csíramentesen nevelt egerek fogékonyabbak a fertőzésekre, immunsejtjeik száma és aktivitása csökkent, ezen felül bélfaluknak mind az izomzata, mind az ideg- és érhálózata alulfejlett, és emésztőenzim-termelésük is rendellenesen alacsony. Ugyanakkor mindössze egy, normálisan ott honos baktériumfaj, a Bacteroides thetaiotaomicron betelepítésével csaknem teljesen helyreállítható bélnyálkahártyájuk védelmi funkciója és bélfaluk ideghálózata. Egy másik rokon baktérium, a B. fragilis esetében azt is sikerült kimutatni, hogy az immunstimuláló funkcióért a baktériumok sejtfalának egyetlen jól meghatározott összetevője, a tok-poliszacharid A (PSA) a felelős: ha a kolonizálást a B. fragilis olyan mutáns törzsével végezték, amelyből hiányzott az inkriminált sejtfal-komponens, az immunműködés helyreállítása elmaradt. A PSA önmagában olyan komplex immunfolyamatokat indít el, amelyek nélkülözhetetlenek a béltraktus nyirokcsomóinak normális működéséhez és a bél immunválaszainak megszervezéséhez. S bár beleinket természetes körülmények között nyilván nem egyetlen, hanem sok száz baktériumfaj egyedei népesítik be, a fent leírt és más kísérletekből egyértelműen kiderül, hogy az immunrendszer megfelelő programozásában a bélflóra néhány specifikus összetevője játszik meghatározó szerepet.
A rossz baktériumok elszaporodása gyulladást indít el a belekben Ha pedig egyes baktériumokra ilyen nagy szükségünk van bél-immunrendszerünk rendeltetésszerű működtetéséhez, nem meglepő, hogy a bélflóra fajösszetételének kedvezőtlen eltolódása súlyos betegségek, kialakulásához vezethet. Az összefoglaló néven gyulladásos bélbetegségekként említett Crohn-betegség és kolitisz ulceróza (fekélyes vastagbélgyulladás) milliók életét keseríti meg világszerte, s a legfrissebb kutatások szerint e kórok kialakulásáért és idültté válásáért - egyes örökletes hajlamosító tényezők mellett - leginkább a kiegyensúlyozatlan bél-mikrobiom okolható. Először az, tűnt fel, hogy a sterilen nevelt egerekben sosem alakul ki ilyen betegség. Későbbi kísérletek rámutattak, hogy a Crohn-betegek bélflórájának fajgazdagsága jelentősen, mintegy 50 százalékkal megcsappan, ami elsősorban a normális mikrobiótában kulcsfontosságú Bacteroides-rokon fajok eltűnésével hozható összefüggésbe. A jelek szerint a "jó" baktériumok térvesztésével párhuzamosan olyan fajok szaporodnak el, amelyek ahelyett, hogy féken tartanák a nemkívánatos immunválaszt, masszív gyulladásos reakciót indítanak el. Ez aztán ördögi kört eredményez, mert az így átjárhatóbbá váló hámfelszínen át még több gyulladáskeltő baktérium áramlik a nyálkahártya belsejébe. A "jó" baktériumok egyébként nem csak közvetett módon, a "rosszak" kiszorításával, hanem aktívan is hozzájárulnak a gyulladásmentes állapot fenntartásához, amennyiben az élelmi rostok lebontásakor olyan ún. rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek kordában tartják a gyulladásos folyamatokat.
A kövér egérnek más a bélflórája Hogy a beleinkben élő baktériumok segítik emésztésünket, vagy éppen hogy stimulálják immunrendszerünket, viszonylag magától értetődő. Ám arra, hogy az egyre inkább népbetegségként jelentkező elhízásban is szerepet játszhatnak, csak az utóbbi évtizedben kezdtek felfigyelni a kutatók. Miután a kövérség állati modellezése céljából létrehozták azokat a génmódosított egereket, amelyekből hiányzik a leptin nevű, a szervezet energiaraktárainak telítettségét jelző hormon, rövidesen észrevették, hogy a leptin-hiányos egerekben sok egyéb mellett a bélflóra összetétele is drasztikusan megváltozik. Míg a közönséges egerek vakbelében a baktériumfajok 60-80 százaléka a Firmicutes törzsbe, 20-40 százalékuk, pedig a Bacteroidetes törzsbe tartozik, a génkiütött kövér egerekben az arány erősen eltolódik: a bélflórát még sokkal inkább a Firmicutes fajok dominálják, a Bacteroidetes törzs képviselői, pedig szinte teljesen kiszorulnak. Rögtön felmerült a kérdés, hogy a baktérium összetételben megfigyelt változás inkább következménye, vagy esetleg az egyik oka az elhízásnak. A választ ismét a steril körülmények között nevelt egerektől várták, akik "tiszta lappal" indulnak, s ezért tetszőleges módon lehet benépesíteni a bélcsatornájukat. Először is kiderült, hogy azok a sterilen nevelt egerek, akik genetikusan kövér fajtársaiktól kapták bélbaktériumaikat, kétszer annyi zsírt halmoztak fel, mint azok, akikbe egészséges egerek bélbaktériumait ültették. Másodsorban - és ezt a kutatók legalább annyira fontos eredménynek tekintették - azokkal a sterilen nevelt egerekkel összehasonlítva, akikbe semmilyen bélflórát nem telepítettek, az egészséges egerek bélbaktériumaival beoltott egyedek két hét alatt 60 százalékkal növelték testük zsírtartalékait. Míg a baktériummentes egerek tömték magukba a rágcsálótápot, mégis egyre csak karcsúsodtak, helyreállított bélflórájú társaik 29 százalékkal kevesebbet ettek, s ennek ellenére szépen elkezdtek kigömbölyödni. A kísérlet tehát két lényeges következtetés levonására adott lehetőséget: egyrészt a bélbaktériumok jelenléte látványosan fokozza a táplálék hasznosításának hatékonyságát, másrészt e hatékonyságot a bélflóra konkrét fajösszetétele is nagyban befolyásolja. Az azóta született újabb eredmények azt mutatják, hogy a dolog az emberekben is hasonlóan működik: testsúly-szabályozásunkra valamiképp hatással van bélflóránk fajösszetétele. Így elképzelhető, hogy a bél mikroközösségének finomhangolásával eredményesen lehetne fellépni az elhízás ellen.
Forrás: origo.hu
A kutatók szerint a tizenöt legnépesebb ország közül Mexikóban volt a legmagasabb a cukros szomjoltókkal összefüggésbe hozható halálozások aránya: éves szinten 318 eset egymillió felnőttre. Japánban volt a legalacsonyabb a ráta: éves szinten tíz az egymillióhoz. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a cukros üdítők fogyasztása növeli az olyan krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, mint a diabétesz, a szívbetegség és a rák. A mostani tanulmány, pedig hasznos becsléssel szolgál a probléma nagyságát illetően - olvasható a LiveScience ismeretterjesztő hírportálon.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a tanulmány mindössze összefüggést talált a cukros üdítők fogyasztása és a halálozások között, nem, pedig ok-okozati kapcsolatot. A cukorral édesített szomjoltók gyakran csak részét képezik a rossz étrendnek, amely egyébként is hozzájárul az egyén gyenge egészségi állapotához. Az új tanulmány 114 országra vonatkozó adatokat dolgozott fel. A kutatók az étrendekre irányuló felméréseket elemezve vizsgálták a cukros üdítők fogyasztásának mértékét és az egyes betegségek, okozta halálozások számát. A kutatók korábbi tanulmányokból származó információkat használtak, hogy megbecsüljék a cukros üdítők fogyasztásának testsúlynövekedésre gyakorolt hatását, illetve, hogy a testsúlygyarapodás milyen hatással van a szív-és érrendszeri betegségek, a diabétesz és rák okozta halálozás kockázatára. Összességében nézve, a cukros üdítők fogyasztása 133 ezer diabétesz okozta, 44 ezer szív-és érrendszeri betegségből eredő és hatezer rákos halálesettel volt összefüggésbe hozható. Kilenc világrégióból Latin-Amerikában és a Karib-térségben volt a legtöbb - 38 ezer - diabétesz okozta haláleset 2010-ben, míg Kelet / Közép-Eurázsiában volt a legmagasabb - 11 ezer - a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozások száma. Az Amerikai Szív Társaság ajánlása szerint a felnőtteknek - kétezer kalóriás napi tápanyagbevitel esetén - maximum 450 kalóriányi cukros üdítőt kellene fogyasztania hetente. A tanulmányt az Amerikai Szív Társaság New Orleans-i találkozóján ismertették.
Forrás: MTI, origo.hu
|
||||||||
Egészséges ételekből bátran fogyaszthatunk nagy mennyiséget, ez segíthet abban, hogy karcsúak maradjunk - derült ki egy nagy mintaszámú, követéses amerikai vizsgálatból.
Miért nélkülözhetetlenek a bélbaktériumok az immunrendszer normális működéséhez és az egészséges testsúly fenntartásához?
Világszerte évente több mint 180 ezer ember halála hozható összefüggésbe a cukrozott üdítőitalok fogyasztása miatt. Elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának elősegítése miatt.
"Az eredményeinknek arra kellene sarkallnia a törvényhozókat világszerte, hogy olyan hatékony intézkedésekkel csökkentsék a cukros üdítők fogyasztásának mértéket, mint az adókivetés, a tömegmédia-kampányok és az italokhoz való hozzáférés korlátozása" - nyilatkozta, Gitanjali M. Singh, a tanulmány egyik szerzője, a Harvard Egyetem közegészségügyi tanszékének kutatója.