túlsúly
| ||||||||||||||||
|
Mint hozzátették, az egykor igen ritka kamaszkori epekövesség egyre gyakoribbá válik a gyerekkori elhízás terjedése következtében. A szakemberek több mint félmillió, 10 és 19 év közötti kaliforniai gyerek körében vizsgálták az általában csak felnőtteknél jelentkező betegség előfordulását. Eredményeiket a Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition című szakfolyóiratban tették közzé.
Az epekő azoknál a gyerekeknél is gyakrabban fordult elő, akik nem számítottak elhízottnak, de túlsúlyosak voltak, a fiúk esetében a túlsúly 50 százalékos kockázatnövekedéssel járt, míg a lányoknál csaknem megháromszorozódott kialakulásának valószínűsége. Öt epekőből négyet az epehólyag magas koleszterinszintje okoz, amely fokozatosan kővé szilárdul meg. Az epekövek kisebbik hányadát okozhatja a magas bilirubinszint, amely a vörösvértestek lebomlásakor képződik. Az epekövesség visszatérő hasi fájdalmakat, görcsöket okoz. Ha az epevezetéket elzárják a belé kerülő kövek, súlyos gyulladás vagy fertőzés alakulhat ki az epehólyagban, májban vagy a hasnyálmirigyben, ami kezeletlenül hagyva halálos lehet. "Bár az epekő viszonylag gyakori a kövér felnőtteknél, gyerekeknél és kamaszoknál történelmileg ritka volt. Egyre gyakrabban találkozunk a kamaszok között cukorbetegséggel, magas vérnyomással és magas koleszterinszinttel is" - idézte Corinna Koebnick kutatásvezető figyelmeztetését a The Daily Telegraph című brit napilap
Forrás: MTI,idesuss.hu
További cikkeink:
Háromszor magasabb a szívizom rossz vérellátása miatt fellépő (úgynevezett ischaemiás) szívbetegségek kialakulásának kockázata azoknál, akiknek a szervezetében magas a "csúf" koleszterin szintje - írja a Journal of the American College of Cardiology című szakfolyóirat cikke. A koleszterin a vérben különböző összetételű (és ezért különböző sűrűségű) szállítómolekulákhoz, úgynevezett lipoproteinekhez kötődve kering. Közismert, hogy az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) által szállított "rossz" koleszterin szerepet játszik az érelmeszesedés és ennek következtében számos szív- és érrendszeri betegség kialakulásában. Egy 73 ezer résztvevő bevonásával végzett kutatás azonban rávilágított, hogy ezekben a kórfolyamatokban nem az LDL-, hanem a "csúf" RLP-koleszterin a legfőbb bűnös - mondta el a Koppenhágai Egyetem professzora, a kutatás vezetője. Az RPL rövidítés onnan jön, hogy a "csúf" koleszterin az úgynevezett maradvány-lipoprotein részecskéhez (remnant-like lipoprotein particle, RLP) kapcsolódik. A kutatás érdekessége, hogy a dán szakembereknek sikerült kiszűrniük az életmódból fakadó kockázati tényezőket: a vizsgálathoz olyan résztvevőket kerestek, akiknél egy genetikai rendellenesség következtében egész életük során magas az RLP-koleszterin szintje. Az eredmények így függetlenek például a dohányzásból, étkezési szokásokból vagy a túlsúlyból fakadó rizikófaktoroktól. A WHO becslése szerint évente 17 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek következtében világszerte, és ebben az egészségtelen életmódnak döntő szerepe van. Az RLP-koleszterin mennyisége is elsősorban azok szervezetében magas, akik túlsúlyosak vagy elhízottak: számukra első lépésként nélkülözhetetlen az életmódváltás, a fölös kilók leadása. Amennyiben ez nem csökkentené kellőképpen az RLP-koleszterin szintjét, úgy gyógyszeres kezeléssel, sztatinok és fibrátok alkalmazásával célzottan csökkenthető a "csúf" koleszterin szintje. A "jó" HDL és a "rossz" LDL-koleszterinhez hasonlóan az RLP-koleszterin is laboratóriumi vizsgálat segítségével mutatható ki, elsősorban a trigliceridszintből történő becslés révén, mivel az RLP-koleszterin mérésének jelenleg nincsen egyszerű, közvetlen módja. A kutatók kiemelték: érdemes odafigyelni a koleszterinek családjának legkevésbé ismert tagjára, hiszen időben megkezdett fogyókúrával vagy gyógyszeres kezeléssel és rendszeres testmozgás beiktatásával elejét vehetjük a súlyosabb következményeknek.
Forrás: origo.hu
A kutatók 2 556 angol és wales-i ikerpárt vettek górcső alá, amikor azok négy- és tízévesek voltak. A szakemberek 28 génvariánst vizsgáltak, amelyek összefüggésben állnak az elhízás kockázatával. A felmérés során mindkét életkorban rögzítették a résztvevők testtömeg indexét (BMI-jét) is, ami a testmagasságon és a súlyon alapuló zsírarány-becslés. Az eredmények azt mutatják, hogy a génvariánsok befolyása megnövekedett az évek során. Számokban ez annyit jelent, hogy a gének a négyévesek közötti méretkülönbségért 43 százalékban felelnek, ám a tízévesek közötti eltérés már 82 százalékban írható az öröklött tényezők számlájára.
Az adatok, amelyek az Obesity című szakfolyóirat legfrissebb számában jelentek meg, a szerzők szerint megerősítik a szakirodalomban korábban bemutatottakat. „Eredményeink azt mutatják, hogy az elhízásra való genetikai hajlam az idő múlásával egyre inkább kifejeződik gyermekkorban” – fogalmazott a kutatás egyik vezetője, Dr. Clare Llewellyn, a University College London epidemiológiai és közegészségügyi szakértője. „Mindez aláhúzza a korai beavatkozás fontosságát, hiszen elengedhetetlen, hogy ellenhatást gyakoroljunk ezekre a genetikai hatásokra a gyermekkori elhízás megelőzésének érdekében” – tette hozzá a kutató.
Forrás: vital.hu
A diétából és testmozgásból álló programban részt vevő 55 éven felüli túlsúlyos és elhízott emberek kisebb fájdalomról, jobb térdműködésről, jobb mobilitásról, és jobb életminőségről számoltak be testsúlyuk tíz százalékának leadását követően – derült ki a Journal of the American Medical Association szeptember 25-i számában megjelent tanulmányból. A 18 hónapos kutatást vezető Stephen Messier, a Wake Forest Egyetem munkatársa elmondta, hogy már korábbi kísérletek is azt mutatták, hogy a testsúly 5 százalékának leadása is csökkenti a térdfájdalmat, és javítja a térdfunkciót az idősebb betegekben. „Arra gondoltunk, hogy bár az 5 százalék is nagyszerű, mi lenne, ha még többel próbálkoznánk?” – számolt be Messier. „Vajon egy intenzívebb fogyás még nagyobb mértékben javítaná a klinikai kimeneteleket?”
Kísérletükben 454 túlsúlyos és elhízott ember vett részt, akik mind diagnosztizált térd csontízületi gyulladás okozta fájdalomtól szenvedtek. Véletlenszerűen három csoportba osztották őket: csak diétás, csak edző, és diétázó és edző csoportokba. A résztvevőknek hetente háromszor kellett edzeniük, ami kétszer 15 perc sétából és egy 20 perces erőedzésből állt. „Az egész mindössze egyetlen óráig tartott a bemelegítéssel és a levezetéssel együtt. Semmi különleges, amit más ne tudna elvégezni. Eredményeinket nagyon gyakorlatias módon kaptuk meg” – tette hozzá Messier. Az étrendi korlátozások valamivel intenzívebbek voltak, mert a kutatók napi 1100-1200 kalóriára korlátozták a résztvevők kalóriabevitelét. Messier ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a kísérlet dózisválaszt is kimutatott, vagyis minél több kilót adott le valaki, annál jobban érezte magát.
Forrás: vital.hu
|
||||||||||||||||
Az elhízott gyerekeknél akár nyolcszor nagyobb lehet az epekövek kialakulásának kockázata normál testsúlyú társaikhoz képest - állapították meg a Kaiser Permanente amerikai magánbiztosító kutatói.
Úgy találták, hogy a különösen elhízott lányoknál nyolcszor nagyobb eséllyel keletkezett epekő a normál testsúlyúakhoz képest, míg a kevésbé elhízottaknál hatszoros volt a kockázat növekedés mértéke. A fiúk esetében kisebb volt a kockázat emelkedése, a nagyon kövéreknél háromszorosára nőtt az epekő valószínűsége, a kevésbé kövéreknél, pedig a duplájára.
A "jó" és a "rossz" koleszterin mellett ideje megismerkedni a "csúf" koleszterinnel is: a legújabb tudományos eredmények szerint ez utóbbi még a "rossznál" is ártalmasabb.
Az öröklött tényezők fokozott szerepet játszanak a testsúly alakulásában. Úgy látszik, hogy négy- és tízéves kor között egyre inkább egyértelművé válik a gyermekek elhízásra való genetikai hajlama, állapítja egy friss tanulmány.
Az idősebb túlsúlyos emberek már testsúlyuk tíz százalékának diétázással és testmozgással történő leadásával is enyhíthetik az osteoarthritis okozta térdfájdalmat.