szív és érrendszer
| ||||||||||||||||
|
A statisztikák szerint továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek szedik a legtöbb áldozatot a fejlett országokban: világszerte nagyjából 17 millió ember hal meg évente e megbetegedések következtében. Az adatok Magyarország tekintetében is riasztóak, hiszen Európában arányában nálunk halnak meg legtöbben (évente közel 65 ezren) keringési betegségek miatt. A legfőbb kockázatot a helytelen életmód és táplálkozás jelenti, ezen belül is kiemelt kockázatot jelent az elhízás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség. Az Oxfordi Egyetem szakemberei nemrég újabb bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy mennyire fontos szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában az étrend. Az eddigi legnagyobb, közel 45 ezer ember bevonásával végzett kutatás az étrend szerepét vizsgálta a keringési betegségek kialakulásában. A vizsgálat külön érdekessége, hogy az angol és skót nemzetiségű résztvevők 34 százaléka vegetáriánus volt, így minden eddiginél nagyobb minta állt a kutatók rendelkezésére az összefüggések vizsgálatához.
Alacsonyabb vérnyomás és koleszterinszint A kutatásból az is kiderült, hogy a vegetáriánus résztvevők esetében alacsonyabb vérnyomást és koleszterinszintet mértek, mint a nem vegetáriánusoknál. Ez lehet a magyarázat a vegetáriánusoknál ritkábban előforduló keringési betegségekre, hiszen a magas koleszterinszint és vérnyomás kiemelt kockázatot jelent a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából - mondta el a kutatás vezetője. Bár a vegetáriánus résztvevők testtömeg-indexe is jellemzően alacsonyabb volt, és cukorbetegséggel is ritkábban küzdöttek, ezek a szakemberek szerint nem befolyásolták érdemben az eredményt: a testtömeg-index hatásainak figyelmen kívül hagyásával is 28 százalékkal alacsonyabb volt vegetáriánusoknál a kockázat. Úgy tűnik tehát, hogy a helyes étrend az eddig feltételezettnél jóval komolyabb szerepet játszik a keringési betegségek megelőzésében, így szívünkért is sokat tehetünk minél több zöldség és gyümölcs fogyasztásával.
Forrás: origo.hu
Miközben több olyan étrend is létezik, amelyek ajánlásai alapján húst kell enni hússal, folyamatosan jelennek meg tanulmányok, amelyek a vörös húsok kockázataira hívják fel a figyelmet. A Scientific American ismeretterjesztő magazin megpróbált rendet teremteni az ellentétes nézetek között.
Sokat köszönhetünk a vörös húsoknak Tény, hogy hús nélkül az emberiség ma nem tartana ott, ahol tart. Az evolúcióbiológusok szerint körülbelül 6 millió éve, az ember és a csimpánz közös őséről való leválás idején őseink még csak gyümölcsöt és leveleket rágcsáltak, valamint termeszeket kóstolgathattak. Az emberősök által elfogyasztott első húsok a ragadozók által meghagyott zsákmányokból származtak. Az első kőeszköz, amelynek segítségével le tudták metszeni a húst a csontról, hárommillió évvel ezelőtt készülhetett. Tűzön sütni-főzni 400 ezer éve kezdett az ember, az első húsdarabot, pedig 200 ezer éve tűzte kő lándzsája hegyére. A rendszeres húsevés és a főtt étel megváltoztatta őseink szervezetét. Kisebbek és kevésbé hegyesek lettek a fogaik, a bélrendszerükön belül a féregnyúlvány elsorvadt, a vastagbél viszont hosszabbá vált. Az energiadús ételek hatására agytérfogatuk háromszorosára nőtt.
Ma, Japánt kivéve, a fejlett országokban az első számú fehérjeforrás a hús. A becslések szerint a Föld húsfogyasztása 2030-ra eléri az évi 376 millió tonnát. A húsellenzők szerint az, hogy őseink egykor hogyan táplálkoztak, nem lehet érv a húsfogyasztás mellett, mivel a mai ember mozgásszegény életmódja nem vethető össze az ősemberével, aki számára a vadászat volt az egyetlen lehetőség a túlélésre. Azaz érvelésük szerint a mai ember életmódjához képest eszik túl sok húst. De ehetünk-e annyi húst, ami már káros az egészségre? Húsz évvel ezelőtt a táplálkozástudósok nagy része a kérdésre "igennel" felelt volna. A vörös húsok és a belőlük készült bacon, tarja, hamburger telítettzsírsav-tartalma ugyanis kiugróan magas. A telített zsírsavak lebomlása során többek között koleszterinmolekulák keletkeznek, amelyek az érfalon letapadva csökkentik annak rugalmasságát, és ezáltal növelik a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
Ma már finomodik a megítélése Az utóbbi időben azonban egyre több kutató kérdőjelezi meg a vörös húsok és a szív- és érrendszeri betegségek közötti ok-okozati kapcsolatot. A kutatások szerint ugyanis a különféle kémiai eljárások, amelyeken a feldolgozott hústermékek átesnek, nagyobb veszélyt jelentenek az egészségünkre, mint a telített zsírsavak. A dietetikusok egyre inkább hangsúlyozzák azt is, hogy annak megállapítására, hogy valaki mennyire étkezik egészségesen, az egész étrendet kell vizsgálni, nem pedig egyes kiragadott ételeket. Például hiába hagyja el valaki a vörös húsokat, ha ugyanakkor megnő a pizza-, a fehér kenyér- vagy a jégkrém-fogyasztása, nem lesz egészségesebb. Az elmúlt évek két legnagyobb, a vörös húsok kockázatait, feltáró kutatást az amerikai Harvard Egyetemen végezték. Az első kutatásba 120 ezer embert vontak be, és a férfiaknál 22, a nőknél 28 év volt a vizsgálat időtartama. A kutatás eredményei szerint a vörös hús-fogyasztás egyértelműen magasabb szív- és érrendszeri kockázattal jár, illetve nő a daganatos betegségek kockázata is. Már ebben a vizsgálatban is megállapították, hogy a kockázatok egyértelműen magasabbak voltak a feldolgozott hústermékek esetében. A vizsgálat szerint napi plusz egy adag vörös hús körülbelül 13 százalékkal növeli a halálozási kockázatot, ugyanez az érték feldolgozott hústermék esetében 20 százalék. A kutatócsoport azt is kiszámolta, hogy ez mit jelent élettartamra nézve: számításaink szerint napi plusz egy adag (lásd keretes írásunkat) vörös hús egy évvel csökkenti a várható élettartamot. (Azaz egy 30 éves európai férfi előtt átlagosan nem 41, hanem csak 40 év áll haláláig.) Összehasonlításképpen: a rendszeres dohányzás több mint tíz évvel mérsékli. A vizsgálatban továbbá megállapították, hogy a vörös húsfogyasztás egészségre gyakorolt pontos hatását nehéz megállapítani, mert jellemzően a vörös hús rajongók körében az átlagnál magasabb a dohányozók aránya, az átlagnál több alkoholt fogyasztanak, valamint az átlagnál kevesebbet mozognak. A második, 20 korábbi vizsgálatot áttekintő metaelemzés eredménye szerint a vöröshús-fogyasztás önmagában nem növeli a betegségek vagy az elhalálozás kockázatát, a feldolgozott húsáruk azonban igen. Az 1,2 millió ember adatait áttekintő elemzés szerint minden 50 gramm feldolgozott hús 42 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri betegségek, és 19 százalékkal a cukorbetegség kockázatát.
A feldolgozott hústermékek plusz kockázatai Miért sokkal egészségtelenebb a feldolgozott hústermék, mint a nyers hús? Ami közös bennük, hogy telített zsírsavak mindkettőben találhatók. Fontos különbség azonban, hogy a nyers húshoz képest 50 gramm feldolgozott húsban jellemzően több a kalória, kevesebb viszont a koleszterin, a fehérje és a vas. A legnagyobb különbség azonban a só- és egyéb adalékanyagok mennyiségében van. A feldolgozott húsáruk átlagosan négyszer több sót tartalmaznak és 50 százalékkal több tartósítószert. Ez többnyire nitrátot és nitritet jelent, amelyek baktériumölő hatásúak, valamint vonzó piros színt is biztosítanak a húsnak. Továbbá a feldolgozott termékek tartalmazhatnak nitrozamint is, amely magas hőmérsékleten, illetve a gyomorsav hatására ugyancsak nitritre bomlik. A sóról ismert, hogy vérnyomásnövelő hatású, fokozott mennyiségű nitrát és nitrit hatására, pedig az erek veszíthetnek rugalmasságukból, és cukorbetegséget utánzó állapot jöhet létre. A nitrozamin rágcsálókon, emlősökön és embereken végzett kísérletek szerint is növeli a daganatos betegségek kockázatát. Korábbi vizsgálatokból az is ismert, hogy a vörös húsok megítélése szempontjából számít a konyhatechnológiai eljárás is: a jól átsült, rostonsült húsok növelik a vastagbél- és hasnyálmirigy daganatok esélyét. Az eredmények alapján tehát önmagában az, hogy valaki egészségesen táplálkozik-e, nem állapítható meg az alapján, hogy fogyaszt-e vörös húst, vagy sem. Az, hogy a vörös hús inkább árt-e, mint használ, függ a termék feldolgozottságától, elkészítésétől, és az elfogyasztott mennyiségtől. Az emberiség manapság már nem függ úgy a hústól, mint az ősember függött, de a vörös hús globálisan továbbra is fontos fehérje-, vas- és B12-vitaminforrás marad.
Mennyi a napi ajánlott mennyiség? Vörös húsnak számít a marha, a sertés, a bárány és kecske húsa. Húskészítménynek tekinthető minden olyan élelmiszeripari termék, amely az előbbi húsokat tartalmazza és füstöléssel, sózással vagy adalékanyagok segítségével állították elő. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet aktuális ajánlása szerint naponta 2-3 egység húsra, húskészítményre van szüksége szervezetünknek. Egy egység: - 10 dkg sovány sertés, baromfi, marha, borjú (nyers súly) - 5 dkg sovány felvágott - 4 dkg közepes zsírtartalmú felvágott
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) három évvel ezelőtt dolgozta ki azt a hét lépésből álló új programot, amelynek segítségével csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Az ajánlással a szakemberek közérthető formában kívánták az emberek figyelmét felhívni azokra a viszonylag egyszerű lépésekre, amelyekkel sokat tehetnek saját egészségükért, és csökkenthetik a krónikus szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A hét lépésből álló ajánlás értelmében a szív egészségéhez elengedhetetlen a rendszeres testmozgás, a 25-ös értéket meg nem haladó testtömeg-index, az egészséges étrend, a nemdohányzó életmód, valamint a vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint kordában tartása. A Circulation szakfolyóirat nemrég számolt be arról, hogy az AHA által meghatározott életmód-ajánlás nemcsak a szívbetegségek, hanem a daganatok kialakulása ellen is véd. A Northwestern Egyetem kutatóinak vizsgálatából az derült ki, hogy a hét pontból legalább hat betartásával 51 százalékkal, négy pont teljesülésével pedig 33 százalékkal mérsékelhető a daganatos betegségek kialakulásának kockázata azokhoz képest, akiknél az ajánlás feltételei közül egy sem teljesül. A kutatás vezetője kiemelte, hogy amennyiben a hét pontból csak egy vagy kettő teljesül, már az is 21 százalékkal mérsékelheti a daganatos betegségek kockázatát. A közel 20 éves követési időszakot felölelő kutatás több mint 13 ezer amerikai felnőtt bevonásán alapult, és ez idő alatt minden ötödik résztvevőnél diagnosztizáltak valamilyen daganatos megbetegedést (elsősorban tüdő-, vastagbél-, végbél- vagy emlődaganatot).
A dohányzás különösen sokat árt! Azt is megállapították, hogy a hét lépés közül a dohányzásnak kiemelten fontos szerepe van: ha nem vették figyelembe a dohányzásra vonatkozó adatokat, akkor a fennmaradó hat lépésből legalább öt megléte 25 százalékkal csökkentette a rák kialakulásának esélyét. A dohányzásról történő leszokás tehát rendkívül fontos, de önmagában természetesen nem elegendő a szív egészségéhez és a daganatok kockázatának csökkentéséhez - összegezte a kutatás vezetője.
Forrás: origo.hu
Az agyi infarktus és szívinfarktust olyan érrendszeri betegségekre, elváltozásokra vezethetjük vissza, amelyek odafigyeléssel megelőzhetők lennének. A folyamat lényege mindkét esetben legtöbbször az, hogy egy vérrög (thrombus) az érrendszer valamely szakaszán – a szívben vagy az agyban – elzárja a vér útját, amitől az adott terület nem jut elég oxigénhez, ez, pedig maradandó szövetelhalást és hegesedést okoz. A hegesedett terület elvékonyodhat, átszakadhat, zsákszerűen kitágulhat, itt, pedig további vérrög alakulhat ki. A fizikai következményeken túl lelki törést is okozhat, mivel az infarktus drasztikus életmódváltással jár. A tünetek lehetnek alig észrevehetők és drámaiak egyaránt. Mindkét esetben összekeverhetjük más, enyhébb következményekkel járó, ideiglenes vérellátási zavarral. A szívinfarktus esetében ez az angina pektorisz: e tünetegyüttes esetében is mellkasi szorító, nyomó jellegű, szegycsont mögé lokalizálható fájdalom lép fel, fokozott izzadással és fulladásérzettel, nehézlégzéssel. Az agyi infarktus, vagyis a stroke a tranziens iszkémiás attak (TIA) tüneteivel téveszthető össze; a TIA egy agyterület rövid, átmeneti keringési zavarát jelenti, hirtelen fellépő egyensúlyvesztéssel, szédüléssel, végtag-érzéketlenséggel vagy -gyengeséggel, de nem vezet hangsúlyos sejtpusztuláshoz. Ezen enyhébb zavarok fellépése azonban intő jel, mely előrevetítheti a komolyabb infarktus megjelenését!
Mik az infarktus okai? Az infarktus legfőbb oka a koszorú- vagy agyi erek károsodása és elmeszesedése. Az érelmeszesedéssel (aterosclerosis) az erek belső felülete egyenetlenné válik, a szervezet ereiben található koleszterin és egyéb anyagok a meggyengült, sérült szövetrészeken lerakódnak, plakkokat képeznek, ezáltal az erek, átmérője szűkül, az artériák rugalmas fala megkeményedik, merevvé, törékennyé válik, ami akadályozza a véráramlást. Az elmeszesedett, beszűkült erekben könnyen jön létre vérrög, vagyis trombózis, ami a koszorúerek esetében szívinfarktushoz, az agyi erek esetében agyi trombózishoz (ischaemiás stroke) vezet. A vérrög kialakulása szempontjából azonban többféle infarktusról beszélhetünk mind a szív, mind, pedig az agy esetében: A szívinfarktus kialakulhat úgy, hogy a vérrög a beteg szív belsejéből leszakadva ékelődik be egy koszorúérbe. Máskor véralvadék eredményezi, ami ott alakul ki, ahol a koszorúér belső felszíne az évek során károsodott és elzáródott. Az agyi infarktus esetében a vértelen, azaz iszkémiás stroke-ot több típusra oszthatjuk: Az egyik a trombotikus stroke, amikor a vérrög helyben keletkezik a már leírt módon. A másik típus az embóliás stroke, amikor a vérrög nem helyben keletkezik, hanem a véráram sodorja egy agyi verőérbe, ahol fennakad, és elzárja az eret. Embóliát bármilyen szövettörmelék, véralvadék okozhat. Mindkét szervnél tudunk olyan típusokról, amelyek nem kapcsolódnak vérrög keletkezéséhez. Szívinfarktust okozhat a koszorúerek görcsös összehúzódása (spazmus), ami beszűkíti az adott érszakaszt, és károsítja az általa ellátott területet; az agyban, pedig vérzéses stroke alakulhat ki, ha az agy valamelyik ere megreped, így a kiömlő vér nyomja az agyat, továbbá az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég vér.
Az infarktus rizikófaktorai Mivel az infarktusok hátterében az ereink rossz állapota áll, minden olyan faktor, amely hat rájuk, növeli a kialakulás kockázatát, legyen szó akár fiziológiás, környezeti vagy örökletes tényezőkről, melyek egymással is összefüggnek: Magas koleszterinszint, elhízás: a helytelen táplálkozás, illetve egyes anyagcserezavarok magas vérzsír szintet okoznak, ami az érelmeszesedésben nagy szerepet játszik. Magas vérnyomás: az érelmeszesedés egyik legfontosabb kockázati tényezője, tartós fennállása esetén az érrendszer és bizonyos szervek súlyosan károsodnak. Magas vércukorszint, cukorbetegség: 2-es típusú cukorbetegségben szervezetünk nem képes megfelelően kezelni a cukrot, és károsodik vérrögoldó képességünk, továbbá társulhat mellé elhízás és magas vérnyomás is, melyek együtt fokozzák az érelmeszesedés és a vérrögképződés kockázatát. Emelkedett homocisztein-, C-reaktív protein- és fibrinogén-szint: a homocisztein aminosav bomlástermék normálisan is jelen van a vérünkben, emelkedett szintje azonban növeli az érelmeszesedés és az infarktus előfordulási esélyét. Krónikus gyulladás: jelentősen fokozza a szívinfarktus kialakulásának valószínűségét azáltal, hogy károsítja az erek belső falát. Összefügg a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgás hiányával. Dohányzás: a dohányzás elősegíti az erekben a plakkok kialakulását, a nikotin fokozza a szívműködést, a dohányfüstben található szén-monoxid kiszorítja az oxigént a vörösvértestekből, ami miatt fokozott keringési munka mellett lesz ugyanannyi a szállított oxigén mennyisége. Alkohol: a túlzott ivás, ingadozóvá teszi a vérnyomást és a trigliceridszintet, ami növeli a szívinfarktus kockázatát. Fokozott stressz: a zaklatott, stresszel teli életvitel megterheli a szervezetünket, és általános egészségi állapotunkon túl hatással van szívünk, ereink működésére is. Mozgásszegény életmód: a fizikailag inaktív életmódban gyakoribb az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség, melyek növelik az érelmeszesedés kockázatát. Genetikai hajlam, korábbi előfordulás a családban: az érbetegségek és a magas vérnyomás kiváltásában szereplő kockázati tényezők családon belül öröklődhetnek, és hajlamosíthatnak a szív- és agyi infarktus kialakulására.
Megelőzés, de hogyan? A megelőzés nagyrészt a kockázati tényezők kiiktatásán alapul: rendszeres testmozgással, helyes táplálkozással, a dohányzás mellőzésével, a genetikai hajlamok felderítésével és további életmód-változtatásokkal mérsékelhetjük az infarktus kialakulásának esélyét.
Forrás: otvenentul.hu
|
||||||||||||||||
Közel harmadával alacsonyabb a szívbetegségek kialakulásának kockázata a kizárólag növényi alapanyagokat tartalmazó vegetáriánus étrend híveinél, a húst rendszeresen fogyasztókkal összehasonlítva.
Az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, hogy a vegetáriánus étrend jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Az 1990-es évektől egészen 2009-ig tartó megfigyelési időszakban a résztvevők majdnem 3 százalékánál (1235 esetben) alakult ki szív- és érrendszeri betegség, amelyek közül minden nyolcadik halállal végződött. Az egyéb tényezők (például dohányzás, alkoholfogyasztás, testmozgás, stb.) kiszűrése után a kutatók megállapították, hogy a kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyasztók körében húsevő társaikhoz képest 32 százalékkal bizonyult alacsonyabbnak a keringési betegségek kialakulásának kockázata.
Ehetünk-e annyi húst, ami már káros az egészségre? A legutóbbi átfogó felmérések alapján nem maga a vörös hús veszélyes, hanem a feldolgozása során felhasznált adalékanyagok.
Húsz éve még egyértelműen károsnak vélték a vörös húst
Egy amerikai kutatás megerősítette, hogy ami a szív egészségének jó, az a daganatok kialakulása ellen is védelmet nyújthat.
A szívinfarktus a leggyakoribb halálokok, közé tartozik hazánkban. A legfontosabb teendőnk a felismerés és a megelőzés!
