szív és érrendszer
| ||||||||||||||||
|
Európa lakossága leginkább szív- és érrendszeri betegségek miatt hal meg, minden ötödik ember viszont a rák áldozata. Megjelent a WHO-nak az európai régióra vonatkozó legfrissebb egészségügyi jelentése. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO Európai Regionális Hivatala szerdán közzétette az európai országokról háromévente készített egészségügyi felmérés legfrissebb eredményeit. A European health report 2012 című jelentés készítői kedvező tendenciákat, de nagy regionális, nemi és társadalmi egyenlőtlenségeket találtak az egészségügyi változások terén.
Tovább csökkenő gyerekvállalási hajlandóság A 2012-es Európai Egészségügyi Jelentés 53 ország csaknem 900 millió lakójának adatain alapul. A régió lakossága 1990-hez képest 5 százalékkal gyarapodott. Az előrejelzések szerint ez a szám az elkövetkező években számottevően nem változik: a csökkenő születési rátát (jelenleg már kevesebb, mint 1,75 gyerek jut egy európai nőre) épp hogy ellensúlyozzák majd a bevándorlók. A népesség csökkenése, a születéseket meghaladó halálozások a legtöbb közép- és kelet-európai országban már az 1990-es, 2000-es évek elejétől megfigyelhetők. A becslések szerint jelenleg 73 millió bevándorló él Európában, ez a teljes népesség 8 százaléka. Csak 2005 óta 5 millióval nőtt a számuk.
A legtovább a francia és az olasz nők élnek Az egész régiót tekintve 1980 és 2010 között 5 évvel nőtt a várható élettartam (71-ről 76-ra emelkedett), amely elsősorban bizonyos halálozási okok, kockázati faktorok és szociális problémák visszaszorulásának köszönhető. A várható élettartamban ugyanakkor nagy különbségek mutathatók ki az egyes országok között: míg Svájcban a születéskor várható élettartam 82,2 év, Kazahsztánban csak 68,7 év. Nagy különbségek mutathatók ki a férfiak és nők között is: a régióban 2010-re a nők várható élettartama elérte a 80 évet, míg a férfiaké csak 72,5 volt. A két nem várható élettartamában a legkisebb a különbség - kevesebb, mint négy év - Izlandon, Izraelben, Hollandiában és Svédországban, a legnagyobb pedig - tíz évet meghaladó - a volt szovjet tagállamokban: Fehéroroszországban, Észtországban, Kazahsztánban és Litvániában. A nők egyébként Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban élnek a legtovább: náluk a születéskor várható élettartam elérte a 85 évet, és átlagosan 5-6 évvel élik túl velük egy időben született férfi honfitársaikat.
2050-ben már minden negyedik európai 65 év felett lesz Egy másik kedvező tendencia a halálozási ráta csökkenése, bár ennek mértéke is jelentős regionális eltéréseket mutat, Kelet-Európában magasabb, mint a nyugati országokban. A várható élettartam növekedésével és a halálozási ráta csökkenésével párhuzamosan tovább öregedett az európai népesség: 2050-re a 65 év felettiek aránya várhatóan meghaladja a teljes népesség 25 százalékát. Jelenleg ez az arány 15 százalék. Ma az európai népesség 70 százaléka él városi környezetben, ez a szám 2045-ig 80 százalékra nőhet. Már most 10 országban meghaladja a 85 százalékot, 8 országban viszont 50 százalék alatt van.
A keringési betegségek és a rák okozza a legtöbb halálesetet Az összes halálozás legnagyobb hányadáért, mintegy 80 százalékáért a nem fertőző betegségek felelősek Európában. A keringési rendszer betegségei (iszkémiás szívbetegség, stroke stb.) okozzák az összes halálozás csaknem felét - és ezeknek az eseteknek a felében magasvérnyomás-betegség áll a háttérben -, míg az összes halálozás 20 százaléka valamilyen rákbetegség számlájára írható. A korai (65 év előtt bekövetkező) halál vezető oka azonban a térség 28 országában ma már nem a szív- és érrendszer betegsége, hanem a rák. A daganattípusok közül a legalacsonyabb a túlélési ráta a tüdőráknál (14 százalék). A férfiak esetében a daganatos betegségek, okozta halálozások 50 százalékáért a tüdő-, vastagbél-, gyomor- és prosztatarák felelős. A nőknél a listát az emlőrák vezeti, ezt követi a tüdő-, gyomor-, vastagbél, méhnyak- és petefészekrák. A jelentés kiemeli a cukorbetegséget, mint a régió meghatározó egészségügyi problémáját, amely közvetlen és közvetett módon kihat az agy, a szem, a szív, az érrendszer és a végtagok állapotára is. A fertőző betegségek, bár Európában ritkábbak, mint más földrészeken, még mindig sok áldozatot szednek, különösen a tbc, a HIV és más szexuális úton terjedő betegségek. Ugyanakkor az AIDS előfordulása a hatékony kezeléseknek köszönhetően csökken, és a tbc okozta halálozások száma is jelentősen, 30 százalékkal mérséklődött 1990 és 2010 között.
A moldávok alkoholizálnak a legtöbbet Az egyik fő egészségügyi rizikófaktor Európában a dohányzás: becslések szerint a 15 évnél idősebbek 27 százaléka rendszeresen dohányzik. Az adatok szerint ott, ahol drágább a cigaretta, kisebb a dohányosok aránya. Egy doboz ára az európai régióban 1 és 10 dollár (körülbelül 230 és 2300 Ft) között mozog. A másik fő kockázati tényező az alkoholfogyasztás, amely a halálozások 6,5 százalékáért okolható. A 15 év felettiek körében az egy főre jutó alkoholfogyasztás a régióban az előző jelentéshez képest nem változott: évente 10,6 liter. Országonként azonban nagy a szórás: míg Moldáviában az éves átlagos alkoholfogyasztás 21 liter, Tadzsikisztánban csupán 0,5 liter/fő. A jelentés utal egy közelmúltban megjelent tanulmányra, amely igazolta az alkoholárak, és az alkohol okozta halálozások közötti összefüggést. Ha az alkoholárak csökkentek egy országban, a 40-69 év közötti lakosság körében az alkohol okozta elhalálozás 17-40 százalékkal növekedett.
A legtöbb mutatót tekintve a jelentés szerint Magyarország a mezőny alsó felében- harmadában helyezkedik el, ami nem túl jó bizonyítvány, tekintve, hogy a WHO európai régiójába az összes volt szovjet tagállam is beletartozik. Amiben viszont a legrosszabbak között vagyunk, az a dohányzás, a tüdőrák okozta halálozások és az alkoholfogyasztás. Magyarországon a férfiak 37 százaléka dohányzik, ezzel 13-dikak vagyunk a listán, összehasonlításképpen a listavezető Örményországban a férfiak 57 százaléka dohányos, a lista utolsó helyén álló svédeknél viszont csak 15 százalékuk. A nőket tekintve viszont Montenegró után másodikak vagyunk: a magyar nők 29 százaléka cigarettázik. Érdekes módon ez az arány a nőknél épp Örményországban a legalacsonyabb (2 százalék). A 15 év felettiek körében mért egy főre jutó alkoholfogyasztás nálunk évi 14 liter körül van, ezzel 53 ország közül a tizedikek vagyunk. Luxemburgot kivéve csak közép- és kelet-európai országok előznek meg bennünket, többek között szomszédaink: Csehország, Szlovénia, Románia, valamint Észtország, Fehéroroszország és Litvánia.
Biztonságosabb lett a szülés és a közlekedés A világon Európában a legalacsonyabb a gyermekhalandóság (1000 élve születésre 7,3 haláleset jut), ami az 1990-es adatokhoz képest látványos, 54 százalékos csökkenést jelent. Az egyes országok között e tekintetben is nagy különbségek vannak. Felére csökkent 1990 óta az anyai halálozás gyakorisága is: 2010-ben 100 000 élveszülésre 13,3 anyai haláleset jutott. 2010-ben feleannyian haltak meg közlekedési balesetben, mint húsz évvel korábban, és - az 1990-es évek közepén megfigyelt átmeneti növekedés után - Európa-szerte 24-40 százalékkal csökkent az öngyilkossági ráta. A csökkenés a 2008-ban kezdődött gazdasági válsággal párhuzamosan lelassult.
Az egészség nem pusztán a betegség hiánya A 2012-es jelentés kiemelt témája a jóllét, amely az 53 tagország által 2012 szeptemberében elfogadott új európai egészségügyi stratégia, az Egészség 2020 program szerves része. A WHO alapokmánya szerint az egészség "nem pusztán a betegség vagy panasz hiánya", hanem "a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapota". A WHO Európai Regionális Hivatala a szervezet több mint 60 éves fennállása óta először tesz kísérletet arra, hogy definiálja a jóllétet, kidolgozza a mérésére alkalmas módszereket, és 2013 végére regionális célkitűzéseket és mutatókat dolgozzon ki. A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy a jóllét és az egészség "interaktív és többdimenziós fogalmak", amelyeket részben ugyanazok a tényezők befolyásolnak, például az egészségügyi rendszer. A jó életminőség biztosítása nem tartozik egyetlen szektor vagy szolgáltatás hatáskörébe, hanem számos tényező határozza meg. Ezért a javításához az egész kormányra és az egész társadalomra, kiterjedő intézkedésekre van szükség a jelentés szerint.
Forrás: origo.hu
Sokan nem tudnak lemondani a kávézásról, szinte szertartásként beleépül a napi rutinba. Nehéz dolog is lemondani erről az élvezetről, de sokan megteszik, ha az orvosuk azt tanácsolja. Aki ragaszkodik a kávézás rituáléjához, gyakran helyettesíti kedvenc italát annak koffeinmentes változatával. Felvetődik ilyenkor a kérdés: Melyik kávé fogyasztása javasolt? Erről megoszlanak a vélemények. Korábban szinte minden orvos azt javasolta a betegének, hogy hagyjon fel a koffeinfogyasztással, térjen át koffeinmentes kávéra. Mára már változott a helyzet. Az elmúlt években több olyan tanulmány született, mely a koffeines kávé jótékony és a koffeinmentes kávé káros hatásait mutatta be. Így meggondolandó, hogy nem az árt-e igazán a szív- és érrendszernek, ha az ember lemond a hagyományos kávéról és a koffeinmenteset részesíti előnyben. Meglepő, de több tanulmány is igazolta, hogy a koffeines és a koffeinmentes kávé egyaránt csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A koffeines, vagy a koffeinmentes? A koffeinmentes kávé káros hatásait is több orvoscsoport vizsgálta. Bebizonyították például, hogy a koffeinmentes kávét olyan kávébabból állítják elő, melynek sokkal magasabb a zsírtartalma, ezáltal a vér koleszterinszintjét jelentősen emeli. Ez fokozza az érelmeszesedés és a későbbi szövődmények kialakulásának kockázatát. Egy 2005-ben elvégzett vizsgálat szerint azoknál, akik hozzászoktak a rendszeres koffeinfogyasztáshoz, a koffein szív- és érrendszerre gyakorolt káros hatásai mérsékelt kávéfogyasztás esetében csak minimális mértékben voltak kimutathatóak, ugyanis a szervezetükben tolerancia alakul ki. Azoknál az alanyoknál, akik nem voltak hozzászokva a koffeinfogyasztáshoz, már mérsékelt adag után is egyértelműen kimutathatóak voltak a koffein káros hatásai. Ezzel szemben a túlzásba vitt kávéfogyasztás rendkívül káros a szervezetre, de a szívinfarktus és a koffeinfogyasztás közötti összefüggést egyértelműen nem sikerült igazolni. Nagy esetszámú tanulmányok alapján azt bizonyították, hogy napi 4 csésze kávé fogyasztása mellett mutatható ki egyértelműen, hogy ez az infarktus és egyéb szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktora lenne, kb. 2,5-szeres rizikót jelent a kávét nem fogyasztó populációhoz képest.
Összességében elmondható, hogy azoknál, akik hozzászoktak a koffeinfogyasztáshoz, az egészségük megóvása szempontjából inkább javasolt továbbra is mérsékelt kávéfogyasztás a koffeinmentes kávéra történő áttérés helyett.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
Pedig a tartósan alacsony vérnyomás nem elhanyagolható, bizonyos alapbetegségek kísérőjelensége lehet. Bár a magas vérnyomásnak sokkal több a rizikófaktora, ma már a kórosan alacsonynak számító vérnyomás okozta panaszokkal is egyre gyakrabban keresik fel a páciensek a szakorvosokat - mondta el az MTI-nek Bódosi Irén szakorvos. A vérnyomás azaz érték, amely jelzi, hogy a szív bal kamrájának összehúzódásakor eljut-e a szükséges vérmennyiség a főverőerekbe. A keringő vér nyomása, ereje változik az erekben, a szív összehúzódása, elernyedése következtében. A vérnyomás a nap folyamán is változik, más nyugalmi testhelyzetben, és más aktív mozgáskor, de egyéb tényezők is befolyásolhatják, például a hangulat, bizonyos gyógyszerek szedése, pillanatnyi közérzet. Általános nézet, hogy egészséges, fiatal szervezet számára a 120/80-as vérnyomásérték a normális, de az is elfogadott, hogy 95/60 és 140/90-es értékek még nem tekinthetők kórosnak. A doktornő elmondása szerint a krónikusan alacsony vérnyomás okoz panaszokat, és ez leginkább a vékony, magas, fiatal lányokra jellemző. Krónikusnak akkor tekinthető ez az állapot, ha tartósan 100 Hgmm alatt van. A mérés akkor megbízható, ha 24 órás monitorozás alapján értékeli a kapott görbét az orvos. A tartósan alacsony vérnyomásnak több oka is lehet: hormonális, pajzsmirigy-alulműködés, mellékvese-elégtelenség, az agyalapi mirigy működésének elégtelensége, szívburokgyulladás, fertőzések, mérgezés, hosszan tartó fekvés, vérnyomáscsökkentők vagy pszichiátriai gyógyszerek. - Az alacsony vérnyomás csak akkor tekinthető kórosnak, ha panaszokat okoz, egyébként olyan állapotról van szó, ami bizonyos embereknél természetes - magyarázza a szakember. - Általában az agyi keringés zavarai miatt keresik fel a páciensek az orvost. Szédülés, fejfájás, ájulás, látászavar jöhet szóba, gyakran előfordul a teljesítőképesség csökkenése, kóros fáradékonyság, koncentrációs zavarok, alvászavar, depresszió, émelygés, hányinger, általános rossz közérzet. Mivel sokáig a tudományos érdeklődési körön kívül esett az alacsony vérnyomás, nincs tapasztalatokon alapuló, hatékony gyógyszeres terápiája.
Vérszegénység, cukorbetegség kísérő jelensége is lehet Mint minden panasznál, az alacsony vérnyomás esetében is az lenne ideális, ha az okokat sikerülne kideríteni. Ezek hiányában csak tüneti kezelés alkalmazható. A kezelőorvosok általában életmódváltozást javasolnak: megfelelő táplálkozást és fizikai aktivitást, főként úszást, futást. Fokozottan kell ügyelni a só-és folyadékháztartásra is a kórosan alacsony vérnyomással élőknek. - A tartósan alacsony vérnyomás azért sem elhanyagolható, mert bizonyos alapbetegségek kísérőjelensége is lehet, mint a vérszegénység és a cukorbetegségé - hangsúlyozza a doktornő. - Éppen ezért nem tanácsos egy legyintéssel elintézni, ha valakinek valóban krónikus, panaszokat okozó alacsony a vérnyomása, mert bizonyos alapbetegségek kísérőjelenségeként komolyabb szervi elváltozásokra hívhatja fel a figyelmet.
Forrás: MTI, origo.hu
Rajiv Chowdhury kutatócsoportja 18 országban készült 72 tanulmány több mint 600 ezer résztvevőjének adatait elemezte. Az analízis legfontosabb eredménye szerint semmiféle összefüggés mutatható ki a telített zsírok, akár az étrendben fordultak elő, akár a vérben mérték a szintjüket, illetve a szívproblémák között.
Az is kiderült, hogy az "egészséges", többszörösen telítetlen zsírsavaknak - köztük az-az omega-3-nak és az omega-6-nak - általában nincs hatása a szívbetegségek kockázatára, csak az olajos halban található omega-3 függ össze az alacsonyabb kockázattal. A népszerű omega-3-at és omega-6-ot tartalmazó étrend-kiegészítők jótékony hatásait azonban nem mutatták ki.
Jeremy Pearson, a Brit Szív Alapítvány orvos igazgatója szerint a végső következtetés levonása előtt nagy létszámú klinikai próbákra lenne szükség. "A szív egészségét legjobban az védi, aki abbahagyja a dohányzást, rendszeresen mozog, és az egész étrendje egészséges, vagyis nemcsak a zsírokra figyel, hanem a só, a cukor, gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztására is" - jelentette ki Pearson.
Telített zsírsavak leggyakrabban a vajban, a sajtban, a zsíros húsban, a kolbászban, a tortákban és kekszekben találhatók. A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) irányelvei szerint az átlagos férfinak legfeljebb napi 30 gramm, a nőnek 20 gramm telített zsírt tanácsos fogyasztania.
Nemrég végzett kutatások azonban kimutatták, hogy a telített zsírsavakban szegény étrend nem csökkenti a koleszterinszintet, valamint a szívbetegségeket sem előzi meg.
Egészségügyi szakemberek azonban óvatosságra intenek a friss elemzés eredményeivel kapcsolatban. Tom Sanders, a londoni King's College orvosa szerint az egyes étrendi összetevők - a telített zsírok, a só, a cukor - helyett azoknak a diétáknak a jobb leírására kellene koncentrálni, amelyekről ismeretes, hogy csökkentik a szívproblémák kockázatát, ilyen például a mediterrán vagy a vegetáriánus étrend.
Forrás: MTI, idesuss.hu
|
||||||||||||||||
Magyarország dohányzásban és alkoholfogyasztásban van az élmezőnyben
Közismert dolog, hogy a túlzásba vitt kávéfogyasztás ártalmas lehet a szívre és az érrendszerre. Emeli a pulzusszámot, a vérnyomást, fokozza a szív munkáját.
A magas vérnyomásnak bőséges irodalma van az orvostudományban, az alacsony vérnyomás viszont egészen a legutóbbi időkig elhanyagolt terület volt.
Kimutatták, hogy a telített zsírsavak nem okoznak szívbetegséget, az "egészséges", úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavak, pedig nem előzik meg a szív- és érrendszeri problémákat. Szemben a több évtizedes étkezési irányelvekkel a Cambridge-i Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a zsíros ételek, a tejszín vagy a vaj mellőzése nem valószínű, hogy egészségesebbé tenné az embert - idézte a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása az Annals of Internal Medicine című szaklapban megjelent tanulmányt.