szív és érrendszer
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
"Először is ne süssük a karácsonyi menüt, hanem használjunk egyéb, korszerűbb konyhatechnológiai eljárást" - tanácsolja dr. Martos Éva, az Országos Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója. "Sütéskor ugyanis a hús akár a zsiradék 30 százalékát is magába szívja". Egy gramm zsír, pedig 9,3 kcal (38,94 kJ) energiabevitelt jelent. A zsíradékban való sütésnél egészségesebb megoldás lehet például az ételek párolása, fóliában való sütése vagy például a római tál.
A baromfizsírok sem egészségesek
"Akármilyen megbízható forrásból is származik az a sertészsír, a növényi olajok egészségesebbek. A növényi olajok még a sertészsírnál kedvezőbbnek tartott mangalicazsírnál is egészségesebbek" - mondja dr. Martos Éva.
A telített zsírsavakkal az a legfőbb probléma, hogy növelik mind az össz-, mind az LDL-koleszterin-szintet (ez utóbbit szokás "rossz koleszterinnek" is nevezni). A jó koleszterinek (HDL-koleszterin) szintjét viszont csak csekély mértékben emelik. Az optimálisnál magasabb magas koleszterinszint felgyorsítja az erek rugalmatlanná válását, elmeszesedését, érszűkülethez vezet, és ez által növeli az érelzáródás: az infarktus, stroke kockázatát. A növényi olajokat alkotó telítetlen zsírsavak viszont csökkentik mind az össz-, mind az LDL (rossz) koleszterin-szintet - ezért érdemes lenne többet fogyasztani növényi olajokból. A magyar lakosság összkoleszterin-szintjének átlaga ugyanis 5,7 mmol/l, miközben az optimálisnak tartott tartomány felső értéke 5,2 mmol/l. A becslések szerint a magyar felnőtt lakosság 66 százalékának koleszterinszintje magasabb az ajánlottnál.
Zsírok-olajok energia- és tápanyagtartalma (100 gramm zsírban vagy olajban)
A növényi olajokkal csökkenthető a koleszterinszint
A növényi olajok nemcsak hogy nem emelik a koleszterinszintet, de a bennük található fitoszterineknek köszönhetően - elegendő mennyiségben fogyasztva - még csökkenteni is képesek azt. A fitoszterinek elsősorban zöldségekben, gyümölcsökben, búzacsírában, lenmagban, dióban, mogyoróban, napraforgó-, szója-, repce- és szezámolajban találhatók. Fontos tudni azonban, hogy a fitoszterinek hőérzékeny vegyületek, ezért érdemesebb őket inkább főzés nélkül, nyers salátákhoz fogyasztani.
Finom, de nem egészséges
Koleszterinbomba ételek (energia- és tápanyagtartalom 100 grammban)
Az élelmiszerek tápanyagtartalmának forrása: dr. Zajkás Gábor, Gyurcsáné Kodrát Ilona: Szív- és érbetegek nagy diétáskönyve, SpringMed Kiadó, 2010
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
Most Maria Moore és munkatársai azt is elárulják hogyan: az olyan mikróbák, mint a Bifidobacterium, vagy a Lactobacillus emésztik a kakaót, és az anyagcsere kapcsán egy gyulladáscsökkentő anyagok szabadul fel. Ezek azután a keringésbe kerülve óvják a szív- és érrendszer állapotát. Azonban léteznek rossz hatású mikróbák is, például az Escherichia coli, vagy a Clostridium fajok, melyek inkább serkentik a gyulladásos folyamatokat, és hasmenést, vagy székrekedést okoznak. A kutatók háromféle kakaópor hatását tesztelték. Ismert, hogy a kakaó gazdag az olyan polifenol típusú gyulladáscsillapító összetevőkben, mint a katechin és az epikatechin, melyek viszonylag kevésbé emésztődnek el a béltraktusban. Azonban a kedvező baktériumok ezeket képesek a béltraktusban prezentálni a humán szervezet számára. A hatás jóval kifejezettebb az étcsokoládénál, mint a tejcsokoládénál, ugyanis előbbinek jóval magasabb a kakaótartalma. Felmerült azonban az is, hogy az előnyöket probiotikumokkal, tehát a bélflóra szaporodásának serkentésével lehetne fokozni.
Forrás: vital.hu
Háromszor magasabb a szívizom rossz vérellátása miatt fellépő (úgynevezett ischaemiás) szívbetegségek kialakulásának kockázata azoknál, akiknek a szervezetében magas a "csúf" koleszterin szintje - írja a Journal of the American College of Cardiology című szakfolyóirat cikke. A koleszterin a vérben különböző összetételű (és ezért különböző sűrűségű) szállítómolekulákhoz, úgynevezett lipoproteinekhez kötődve kering. Közismert, hogy az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) által szállított "rossz" koleszterin szerepet játszik az érelmeszesedés és ennek következtében számos szív- és érrendszeri betegség kialakulásában. Egy 73 ezer résztvevő bevonásával végzett kutatás azonban rávilágított, hogy ezekben a kórfolyamatokban nem az LDL-, hanem a "csúf" RLP-koleszterin a legfőbb bűnös - mondta el a Koppenhágai Egyetem professzora, a kutatás vezetője. Az RPL rövidítés onnan jön, hogy a "csúf" koleszterin az úgynevezett maradvány-lipoprotein részecskéhez (remnant-like lipoprotein particle, RLP) kapcsolódik. A kutatás érdekessége, hogy a dán szakembereknek sikerült kiszűrniük az életmódból fakadó kockázati tényezőket: a vizsgálathoz olyan résztvevőket kerestek, akiknél egy genetikai rendellenesség következtében egész életük során magas az RLP-koleszterin szintje. Az eredmények így függetlenek például a dohányzásból, étkezési szokásokból vagy a túlsúlyból fakadó rizikófaktoroktól. A WHO becslése szerint évente 17 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek következtében világszerte, és ebben az egészségtelen életmódnak döntő szerepe van. Az RLP-koleszterin mennyisége is elsősorban azok szervezetében magas, akik túlsúlyosak vagy elhízottak: számukra első lépésként nélkülözhetetlen az életmódváltás, a fölös kilók leadása. Amennyiben ez nem csökkentené kellőképpen az RLP-koleszterin szintjét, úgy gyógyszeres kezeléssel, sztatinok és fibrátok alkalmazásával célzottan csökkenthető a "csúf" koleszterin szintje. A "jó" HDL és a "rossz" LDL-koleszterinhez hasonlóan az RLP-koleszterin is laboratóriumi vizsgálat segítségével mutatható ki, elsősorban a trigliceridszintből történő becslés révén, mivel az RLP-koleszterin mérésének jelenleg nincsen egyszerű, közvetlen módja. A kutatók kiemelték: érdemes odafigyelni a koleszterinek családjának legkevésbé ismert tagjára, hiszen időben megkezdett fogyókúrával vagy gyógyszeres kezeléssel és rendszeres testmozgás beiktatásával elejét vehetjük a súlyosabb következményeknek.
Forrás: origo.hu
Az USA illetékes hatósága most ennek felülvizsgálatára készül: a szakmai szerv határozata, amely ez év második felében lesz esedékes, nemcsak az Egyesült Államokra, de az egész világra vonatkozó irányelveket átírhatja. A döntés várhatólag érzékenyen érinti majd a gyógyszeripar kimagaslóan nyereséges részét. Nem szép ilyet mondani, de néha hasznos is lehet, hogy maguk az orvosok is megbetegszenek. Fontos dolgokra derülhet fény olyankor, amikor egy szakmabeli magán tapasztalja meg valamely gyógykezelés visszásságait. Ilyesmi történt mostanában egy washingtoni orvossal, Joseph Francisszel, aki történetesen épp egy klinikai adatokat elemző intézmény dolgozója. Az esetről a Nature számolt be részletesen.
Megalapozatlan ajánlások Mivel dr. Francisnél magas koleszterinszintet állapítottak meg, elkezdte szedni a sztatin néven ismert gyógyszercsalád egyik tagját - mellesleg épp azt, amely minden idők legnagyobb bevételt hozó pirulája. Bár a szer hatására a vérében jelentősen csökkent a koleszterin LDL (közönségesen: "rossz") formájának szintje, még mindig kevéssel a célérték fölött állapodott meg. Más gyógyszert hiába szedett mellé, a sztatin adagjának növelésére viszont a szercsalád ritka mellékhatásaként ismert, az izomsorvadás vészjelének tekintett izomfájdalom jelentkezett nála. Francis ezért úgy döntött, hogy inkább visszafogja a sztatin dózisát, és megpróbál együtt élni a szakmai útmutató által megkívántnál, némileg magasabb koleszterinszinttel. Azonban nem hagyta nyugodni a kérdés: vajon milyen vizsgálatok és miféle bizonyítékok alapján került ennyire alacsony célérték az orvosok számára kiadott iránymutatásba? Némi utánajárással arra kellett rájönnie, hogy az LDL előírt célszintjére vonatkozó passzusok tudományos értelemben meglehetősen gyenge lábakon állnak: valójában semmi sem bizonyítja, hogy egy határon túl az LDL-szint további csökkenéséből egészségügyi haszna származnék a páciensnek - írja a Nature. Ugyanis semmiféle klinikai teszt nem igazolta, hogy a koleszterin-célérték egyre lejjebb szállítása a szív- és érrendszeri mutatók javulását hozta volna magával.
A csapból is folyik Mivel nem Francis volt mostanában az egyetlen szakmabéli, akinek szemet szúrt ez a dolog, az USA illetékes hatósága a magas LDL-szint kezelésére vonatkozó, legutóbb 2002-ben frissített irányelvek felülvizsgálatára készül. Tizenöt elismert kardiológusból bizottságot hoztak létre a probléma tisztázására; a szakmai szerv határozata, amely ez év második felében lesz esedékes, nemcsak az Egyesült Államokra, de az egész világra vonatkozó irányelveket átírhatja. A döntés várhatólag érzékenyen érinti majd a gyógyszeripar eme kimagaslóan nyereséges részét. A szív- és érrendszeri betegségek kezelésére vonatkozó 2002-es útmutatáscsomag azt a szellemiséget árasztja, miszerint a minél alacsonyabb koleszterinszint egyet jelent a keringés egészségével. Az orvosok elkezdtek azon élcelődni, hogy a sztatinokat lassan hozzá kellene keverni az ivóvízhez, egyes kórházakról, pedig az a városi legenda kapott lábra, hogy ott minden olyan beteg után jutalmazzák az orvosokat, aki eléri a kívánt koleszterinértéket. Ami viszont nem vicc és nem legenda: 2011-ben az Egyesült Államok orvosai csaknem 250 millió koleszterinszint csökkentő-receptet írtak, 18,5 milliárd dolláros forgalmat generálva e szereknek a gyógyszerpiacon. Nem csoda hát, hogy a koleszterinszint-csökkentő szerek gyártói kiváltképp lelkesednek az alacsony LDL-célértékekért.
A legmagasabb kockázatú szívbetegeknek ajánlott LDL-célértékek változása az egyes amerikai irányelvekben
Persze a 2002-es, ATP III (adult treatment panel) néven ismertté vált irányelvek nem pusztán a gyógyszergyártók álláspontját tükrözték, hanem széleskörű orvosi konszenzuson alapultak, hiszen a szakma akkoriban egyöntetűen hitt abban, hogy a koleszterinszint drasztikus visszavágása jelentősen csökkenteni fogja az infarktus és a stroke kockázatát. Az akkor rendelkezésre álló klinikai adatok elemzéséből, illetve az állatkísérletek eredményeinek extrapolációjából egyértelműen az a kép rajzolódott ki, hogy a koleszterinszintet nem lehet túl alacsonyra lenyomni: "Bár nem mertük kimondani, hogy minél kevesebb, annál jobb, mert nem volt rá bizonyítékunk, mindannyiunkban erős volt a meggyőződés, hogy ez a helyes válasz" - idézik a Nature cikkében Richard Coopert, aki akkor tagja volt az ATP III-ban publikált irányelveket lefektető bizottságnak.
Szigorúbb elvárások A most összeállítandó új útmutatóval, az ATP IV-gyel szemben viszont az az elvárás, hogy ne szubjektív meggyőződésekből, hanem szigorúan csak a klinikai megfigyelésekkel bizonyított tényekből induljon ki. Ha csakugyan így lesz, akkor a dolgok jelenlegi állása szerint az alacsony LDL-célértékek el fognak bukni a vizsgán, mert hasznosságuk sosem nyert explicit igazolást. Igaz például, hogy a sztatinok többszörösen igazolt módon védenek az infarktus és a stroke ellen, ám az LDL-szint másféle szerekkel történő csökkentése nem vezet olyan kedvező eredményre. Elképzelhető tehát, hogy a sztatinok e téren tapasztalt kedvező hatása nem teljes egészében a koleszterinszint-csökkentő tulajdonságukkal, hanem valamely más, például a gyulladást mérséklő képességükkel áll összefüggésben. Joseph Francis washingtoni orvos-statisztikus időközben fokozatosan áttért a vegetáriánus étrendre, koleszterinszintjeje mégis változatlanul a referenciaérték fölött lebeg. Ő azonban ezen már nem aggódik, sőt időnként kedve támad felhívnia kezelőorvosát, hogy őt is megnyugtassa: "Egyet se törődj azzal a fránya célértékkel! Hamarosan úgyis megváltozik."
A koleszterin és a sztatinok A koleszterin a lipidek közé tartozó szerves vegyület, amely egyrészt az emberi sejtek membránjainak egyik alkotóeleme, másrészt a szteroid hormonok, az epesavak és a D-vitamin szintéziséhez szükséges. Bár minden sejtünk képes koleszterint előállítani, a legfontosabb koleszterintermelő szervünk a máj. A koleszterint táplálék útján is felvesszük: a legfőbb koleszterinforrás a hús, a tojássárgája, a sajt, illetve csecsemőknél az anyatej. Normális esetben a koleszterin bevitel csökkenti a saját koleszterinszintézist, így a koleszterinszint egyensúlyban van, ám az egészségtelen, állati zsírokban gazdag táplálkozás, illetve a szabályozás öröklött zavara kibillentheti az érzékeny egyensúlyt, és a vér koleszterinszintje kórosan megemelkedhet. Mivel a koleszterin vízben nem oldódik, a vérplazmában fehérjékhez kötve, lipoproteinrészecskék formájában szállítódik. A lipoproteineket sűrűségük alapján osztályozzák: a kis sűrűségű változatban (low density lipoprotein, LDL) jóval nagyobb a lipidek aránya a fehérjékhez képest, mint a nagy sűrűségűben (high density lipoprotein, HDL). Előbbi "rossz", utóbbi "jó" koleszterinként terjedt el a köztudatban, amiatt, hogy az LDL- magas vérplazmabeli szintje az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-betegség fokozott kockázatával jár együtt. Ha valakinél a vérszérumban magas összkoleszterinszintet, magas LDL-szintet, illetve magas LDL-HDL arányt mérnek, a kezelőorvos első lépésként általában étrendi és egyéb életmódbeli változtatásokat ír elő, ha pedig ez nem eléggé eredményes, gyógyszeres terápiát javasol. A magas koleszterinszint kezelésére jelenleg legelterjedtebb gyógyszerek a sztatinok, amelyek a májban zajló koleszterinszintézist gátolják. Az eddigi vizsgálatok igazolták, hogy a sztatinok csökkentik a halálozási rátát azok körében, akiknek már volt szív- és érrendszeri betegsége, ám egyelőre vitatott, hogy azoknak is használnak-e, akiknek a magas koleszterinszinten kívül nincs más egészségi problémájuk.
Forrás: origo.hu
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egészségesebb-e a megbízható forrásból származó disznózsír, libazsír, mint a napraforgóolaj vagy az olívaolaj? Miben süssük a karácsonyi menüt? Mért nem egészséges a disznótoros, és melyek az igazán koleszterinbomba ételek?
Mind az állati eredetű zsírokban, mind a növényi olajokban találhatók telített és telítetlen zsírsavak is. Ám míg az állati zsírokban a telített zsírsavak vannak döntő többségben, a növényi olajokban a telítetlen zsírsavak dominálnak.
Az egészségtelen telített zsírok azonban nem csak látható formában - sertészsírban, baromfizsírokban, vajban - vannak jelen, de rejtetten is megbújhatnak. Többek között felvágottakban, kolbászfélékben, zsíros sajtokban, tejfölben, tejszínben, csülökben, tepertőben, szalonnákban, császárhúsban, zsíros húsokban. Jelentősen növelik a koleszterinszintet a belsőségek (máj, vese, velő) is, valamint a tojássárgája. Koleszterinből egyébként egészségesek számára maximum napi 300 mg ajánlott, emelkedett vér kolesztreinszint esetén legfeljebb 200 mg/nap a megengedett mennyiség. Hiába vonzó tehát ilyenkor télen a jó disznótoros, aki vigyáz ereire, kihagyja a tepertő, szalonna, csülök rendszeres fogyasztását.
Az étcsokoládé kakaótartalmát a bélbaktériumok egy vérnyomáscsökkentő hatású természetes szerré alakítják, a Louisianai Állami Egyetem munkatársai szerint. Régóta ismert, hogy a fekete csokoládé csökkenti a vérnyomást.
A "jó" és a "rossz" koleszterin mellett ideje megismerkedni a "csúf" koleszterinnel is: a legújabb tudományos eredmények szerint ez utóbbi még a "rossznál" is ártalmasabb.
Lehetséges, hogy túlszedetik a betegekkel a koleszterinszint-csökkentőket, sok szakértő szerint ugyanis indokolatlanul alacsonyan húzták meg az elérendő értéket.