rákkeltő
|
Mint a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható, kellően stabil tárolás szükséges ahhoz, hogy a sejtek nemzedékei változatlanul továbbadják a genetikai információt. Az örökítőanyag, a nukleinsavak és főként a DNS azonban kémiailag meglehetősen instabil, sérülékeny molekulák, és ez az instabilitás élettani körülmények között is megjelenik. A DNS nem csupán külső rákkeltő hatásokra, hanem a sejt normál működése során is sérül. Ezek a sérülések a sejt hibás működéséhez vagy akár halálához is vezethetnek. Az evolúció során olyan javító mechanizmusok alakultak ki, amelyek megvédik a sejtet az örökítőanyag károsodásának súlyos következményeitől. Élettani körülmények között a leggyakoribb meghibásodás a citozin nevű molekula úgynevezett dezaminálása. Ez egy igen egyszerű kémiai reakció, amelynek során a DNS-ben citozinból uracil képződik. Míg az uracil nevű molekula az RNS alapvető építőeleme, addig a DNS-ben nemkívánatos hatásokhoz, mutációkhoz vezethet. Az enzimológiai intézet által vizsgált dUTP-áz (dezoxiuridin-trifoszfatáz) enzimcsalád gátolja az uracil DNS-be való beépülését. A kutatók eredményei szerint az enzimfunkció eltűnése több élőlényben bizonyítottan letális következményekkel jár. Az enzimcsalád esszenciális volta ellenére Vértessy Beáta és kutatócsoportja mégis a javító enzim működésének gátlását próbálja elérni. Ez a preventív mechanizmus elsősorban azoknak a sejteknek az esetében fontos, amelyekben aktív DNS-szintézis folyik, ugyanis a felnőtt, kifejlett élőlényben a sejtek túlnyomó többsége már nem szaporodik. A kutatók az enzimcsalád gátlása révén képesek elpusztítani az aktívan szaporodó sejteket: ilyenek a rákos sejtek, a vírusok által megtámadott sejtek, vagy a tuberkulózis és a malária kórokozói. Amennyiben sikerül pontosan megismerni a dUTP-áz enzimet, képesek lesznek a működését is gátolni és ezáltal azonosítani a gyógyszerjelölt-molekulákat. A Mycobacterium tuberculosis esetében már három olyan molekulacsaládot is találtak az intézet kutatói, amelyek specifikusan és hatékonyan gátolják a kórokozó dUTP-áz enzimjét. A magyar kutatók legújabb eredményeit ismertető tanulmányt az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia hivatalos folyóirata, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) tette közzé.
Forrás: MTI, vital.hu
Az egyesült államokbeli Nyugat-Virginiai Egyetem munkatársai 1200 ember egészségügyi adatainak elemzése után megállapították, hogy minél magasabb a PFOA szintje a vérben, annál nagyobb a szív- és érrendszeri gondok esélye, mégpedig kortól, bőrszíntől, testtömeg indextől, dohányzástól, cukorbetegségtől, valamint magas vérnyomástól függetlenül. A mintába kerültek 98 százalékának, megtalálták a vegyületet a vérében. Korábban már bizonyították a PFOA káros hatásait az állatok kardiovaszkuláris problémáira nézve, s ez az első eset, amikor emberekre vonatkozóan világítanak rá az összefüggésre.
Az egészségügyi szakértők egy része azonban - köztük az amerikai Környezeti Munkacsoporttal - olyan eredményekre figyelmeztet, amelyek alapján a PFOA rákkeltő az emberi szervezetben, valamint vesebetegségekhez és magas koleszterinszinthez vezethet gyerek-, illetve serdülőkorban. Az összefüggés tisztázódásáig érdemes csökkenteni a tapadásmentes edényeknek és a feldolgozott élelmiszereknek - úgymint a pattogatott kukoricának - való kitettséget. A tengerentúli Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) mérései szerint bizonyos mikrohullámú sütőben elkészíthető változatok ugyanis különösen sok PFOA-t tartalmaznak
Forrás: hazipatika.com
Így a CMV bekerült a rákkeltő vírusok exkluzív körébe, melybe a humán papillómavírus (HPV) is tartozik. Az Experimental and Molecular Pathology számában megjelent tanulmány bemutatja, hogy a CMV képes egészséges sejtekben mutációkat okozni, ez pedig elősegíti a daganatok kialakulását. Michael Melnick professzor munkacsoportja megállapításaikat humán nyálmirigydaganatokból vett szövettani mintákra, illetve újszülött egerek nyálmirigyének elemzésére alapozta.
Jelen vizsgálat megtalálta a kapcsolatot a citomegalovírus és az egyik leggyakoribb nyálmirigyrák, a mukoepidermoid karcinóma között, továbbá rávilágított arra, hogy a kórokozó milyen jelátviteli szabályozási kört zavar meg. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a valóságtól elrugaszkodott elméletnek tűnt, hogy a vírusok rákkeltő hatásúak lehetnek, addigra mára ez teljesen elfogadottá vált. A HPV méhnyakrákot okozó szerepe közismert, annyira, hogy ma már erre szűrővizsgálatokat, és védőoltásokat alapoznak. A nyálmirigydaganatok legnagyobb problémája, hogy csak viszonylag késői stádiumban kerülnek felismerésre, amikor a beavatkozási lehetőségek csak kisfokú sikerrel kecsegtetnek. Jelen felfedezés talán
Forrás: hazipatika.com
További cikkeink:
|
A daganatos betegségek hatékonyabb gyógyításához és egyes fertőző betegségek legyőzéséhez is hozzájárulhatnak azok a kutatások, amelyeket Vértessy Beáta, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének igazgatóhelyettese és kutatócsoportja végez.
A korábban felmerült biszfenol-a (BPA) mellett újabb aggodalmat, keltő vegyületet azonosítottak a pattogatott kukoricában. A perfluoroktánsav (PFOA), amely tapadásmentes edényekben, élelmiszeripari csomagolóanyagokban, bútorokban, illetve esőkabátokban fordul elő, összefüggésbe hozható egyes szív- és érrendszeri betegségekkel.
"Nem biztos, hogy a PFOA okozza a szívbetegséget. Más kapcsolat is lehet közöttük: előfordulhat például, hogy a szívbetegek szervezete több PFOA-t tart vissza" - magyarázta dr. Anoop Shankar kutató.
A Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársainak véleménye szerint a citomegalovírus (CMV) a nyálmirigyrák leggyakoribb oka.
A citomegalovírus igen elterjedt kórokozó, mely elsősorban immunhiányos állapotokban okoz súlyos elváltozásokat, illetve a terhesség első trimeszterében fejlődési rendellenességek kialakulását segíti elő. Egészséges hordozó egyének nyálmirigyében a kórokozó inaktív formában van jelen. A vírus onkogén csoportba való sorolása új elem az orvostudományban. A tanulmány részletesen illusztrálja, hogy egyrészt a vírus a daganatban aktivált, másrészt a betegség lefolyásának súlyossága összefügg a vírusos eredetű fehérjék mennyiségével.