rákkeltő
|
A Zürichi Egyetem a BMC Medicine márciusi számában közzétett kutatásából az derült ki, hogy a legtöbb feldolgozott élelmiszert fogyasztó személyekre a korai halálozás 44 százalékkal magasabb kockázata leselkedik. Más szóval, ha a népesség kevesebb feldolgozott élelmiszert enne, a korai halálozás összességében közel 3 százalékkal csökkenne.„Azt javasoljuk, hogy a feldolgozott húsok mennyiségét mindenki lehetőleg napi 30 gramm alá szorítsa” – hívja fel a figyelmet a kutatás vezetője, Sabine Rohrmann. Bár a 450 ezer férfi és nő adatait elemző kutatás csak kapcsolatot mutatott ki a feldolgozott húsok és a korai halálozás kockázata között, ez még nem bizonyít ok-okozati összefüggést. A kutatók szerint azonban több tényező is magyarázza ezt a kapcsolatot. A hús például sok koleszterint és telített zsírt tartalmaz, amelyek hozzájárulhatnak a szívkoszorúér-betegség kialakulásához. Ezen kívül a feldolgozott húsokat nitrátokkal is kezelik tartósítás, színezés és ízfokozás céljából, ezek, pedig rákkeltő anyagok kialakulását eredményezhetik, ami hozzájárulhat a vastagbélrák és végbélrák, valamint a gyomorrák kialakulásához. Ráadásul a magas vasbevitel is a rák megnövekedett kockázatához vezethet. Más szakértők is egyetértenek az eredményekkel. Dr. David Katz, a Yale Egyetem prevenciós központjának igazgatója elmondta, számos kutatás bizonyította már a húsfogyasztás és a krónikus betegségek magasabb előfordulásának összefüggését. Katz szerint a viszonylag több hús fogyasztása valószínűleg azt is jelenti, hogy a személy kevesebb növényi táplálékot fogyaszt, amelyek védelmet nyújtanának a krónikus megbetegedések ellen. „Számos bizonyíték utal arra, hogy érdemes sok növényi tápanyagot fogyasztanunk” – mondja a szakértő. „Azok viszont, akik sok növényi tápanyagot fogyasztanak, mértéktartó hozzáállással nyugodtan fogyaszthatnak húst is anélkül, hogy káros lenne az egészségükre.”
Forrás: vital.hu
Marhafaggyúból, sovány tejből és felaprított tehéntőgyből alkotta kenhető zsiradékát, amelyet fénylő felületéről a gyöngy szó görög megfelelőjéről „margaron”-ról neveztek el. Már ekkor határozatba foglalták, hogy a margarint vagy kockaformában, vagy kerek csészetartóban kell forgalomba hozni, hogy a vajtól szembetűnően meg lehessen különböztetni. 1885-ig burgonyakeményítőt is használhattak a margarin előállításához.
A margarinok közül ma sem mindegyiket gyártják kizárólag növényi zsírból! A normál margarin 80% zsiradékból és 20% vízből áll. A zsírszegény (light) margarinok 60%, ill. 40% zsiradékot tartalmaznak. A valódi margarinok zsiradékjainak legalább 97%-ban növényi eredetűeknek kell lenniük és minimum 15% linolsavat tartalmazniuk. 30% feletti linolsav-érték esetén használható a linolsavakban gazdag kifejezés. A margarinokban 3%-ig fordulhat elő tejzsír külön jelölés nélkül is. A margarint alkotó zsiradékok lehetnek: szója, napraforgó, földimogyoró, gyapotmag és kukoricacsíra alapúak. Finomítják, keményítik, színezik.A hagyományos margarinokat finomítják, keményítik és észterezik. A finomítás (magyarul a "vegytisztítás") után következik a keményítés, amelyet nikkelkatalizátor segítségével végeznek, ahol is a telítetlen zsírsavakat telítetté alakítják. Eközben számtalan új kötés jön létre, amelyeknek egészségkárosító hatásairól hosszas vita folyik. A kritikák középpontjában az ún. transz-zsírsavak állnak, amelyek a szívizominfarktus kockázatát jelentősen növelik. Ráadásul rákkeltő hatásuk is feltételezett. A hagyományos ipari margarinok előállításának utolsó fázisa az ún. rekombináció, amikor emulgeáló szerek (lecitin, mono- és diglyceridek) segítségével a margarinokat kenhető állagúra alakítják, amely ráadásul a hevítés során nem spriccel. A sápadt színű margarinokat karotinokkal a kívánt színre tudják festeni. Természetesen gondoskodni kell a fogyasztók álmának, a hosszú lejárati időnek a biztosításáról is. Nos ezt, tartósítószerekkel (szorbinsav) gyerekjáték garantálni. Az ún. light margarinoknál a zselatin hozzáadása is megengedett. A bionál tilos! A bio margarinoknál sem a finomítás, sem a hidrogénezés (keményítés), de még az átészterezés sem megengedett. A konvencionális "művajak" és a bio boltok bio margarinjai között óriási a különbség. Nem csupán azért, mert az olajok és zsírok kizárólag biogazdálkodásból származhatnak, hanem a fenti hármas eljárás szigorú tiltása miatt is. Az alapanyagokat kíméletesen kell feldolgozni, hogy az értékes telítetlen zsírsavakat megőrizzük. A felhasznált kókusz-, pálma- és pálmamag olajok szobahőmérsékleten szilárdak, ezért nem kell azokat hidrogénezni. Tejfehérje és tejcukor a bio margarinban nem található és gyakorlatilag teljesen koleszterinmentes. Művitaminok és műaromák itt szóba sem jöhetnek, csakúgy, mint az izolált citromsav vagy éppen a szintetikus karotin, mint festőanyag. Ezek helyett valódi bio citromlevet használnak a gyártók és bio sárgarépa kivonatot. Az egyedüli fűszer a tengeri só. Emulgeálásra kizárólag bio lecitint lehet használni. A dezodorálást a bio gyártók is alkalmazzák (220 Celsius-fokon), hiszen a kókusz- és pálmazsír gyakran kellemetlen nyers szagú. Kenhetjük, süthetjük, főzhetjük.A különféle felhasználásra a gyártók speciális keveréket kínálnak. Egyre népszerűbb az olívából (15%) készülő bio margarin is. A magasabb víztartalom és az alacsony füstpont miatt a margarinokat ne használjuk 150 °C felett. (A vajat is csak 110 °C melegíthetjük, mert egészségkárosító hatások léphetnek fel.) Forrás: Biokosár Két ellentétes vásárlói magatartás létezik: aki retteg az adalékanyagoktól, és aki fütyül rájuk. Ez a tendencia azonban változóban van: a sajtó és a hivatalok hatására egyre gyakrabban hallani botrányokról, rémhírekről, melyeket aztán elsimítanak, vagy szorongó űrt hagynak maguk után. A végére szegény vásárlónak fogalma sincs róla, mi az igazság, vagy hol a középút: mérgek-e az E-számokkal jelölt adalékanyagok? Melyiktől kell óvakodnunk? Ha megnézzük is a termék hátoldalát, mire kell figyelnünk? Allergiát, rákot okoz-e? Egyáltalán mi az, hogy adalékanyag? Ezek a kérdések éppen azért merülnek fel olyan gyakran, mert rettentő nehéz megválaszolni őket. Ezúttal megkíséreljük kitisztítani a zavaros fogalmakat – már, amennyire lehetséges.
Mit takarnak az E-számok?Mivel az Európai Unió is az élelmiszer-adalékok burjánzásával, átláthatatlanságával küzd, ezekkel a számokkal igyekszik rendszerezni őket. Számuk folyton változik: becslések szerint akár 1500 féle vegyület is forgalomban lehet, ennek azonban csak a negyede bejegyzett és engedélyezett. Kísérletek alapján sorolják be az engedélyezett vegyületeket, melyek az adott mennyiségben veszélytelennek minősülnek az egészségre. Ezen kísérletek nem százszázalékosak: az allergia egyénfüggő, lehetetlen tehát biztos eredményre jutni. Azokat az anyagokat, amelyek gyakran váltanak ki allergiát, vagy orvosilag bizonyítják káros hatásaikat, kivonják a forgalomból. Az összetevőktől elválasztandó, azokat az adalékvegyületeket jelölik meg az E-számokkal, amelyek funkcióval rendelkeznek, tehát az étel színét, ízét, állagát, felépítését vagy tartósítását kívánják javítani. Mi rejlik a számok mögött?Ahogy erről az e-szamok.hu oldal is tudósít, az E100-tól E199-ig terjedő számozású anyagok a színezékek. Ezek között ugyanúgy léteznek ártalmatlan, sőt jótékony, mint allergén színezékek. A jó színezékek a zöldségek és a gyümölcsök természetes színéért felelősek, egyszerűen kivonják belőlük, és felhasználják az adott élelmiszerhez. Ugyanakkor az E103, a sárga színezőanyag, vagy az E127 és az E123 nagyobb mennyiségben allergén lehet. A 2-essel kezdődő számok (E200–E299) a tartósítószereket jelölik, melyek adott mennyiségben az emberiség nagy részére ártalmatlanok, csak bizonyos kombinációkban lehetnek allergének, viszont az adalékanyagok közül a leggyakrabban ezek váltanak ki negatív reakciókat. A 300-as E-k az antioxidánsok, melyeknek, mint például az aszkorbinsavnak, ismertebb nevén C-vitaminnak semmiféle mellékhatásuk nincs. A 400-asok az állományjavítók, melyek leggyakrabban növényi eredetűek, és nem allergének. A 900-asok az édesítőszerek, melyek körül köztudottan a legnagyobb viták folynak: többször állították már bemérgezőnek és ártalmatlannak is a szacharint csakúgy, mint az aszpartamot. Káros vagy ártalmatlan?Orvosi szempontból a lakosság 3 százaléka hajlamos ételallergiára, ám az ezt kiváltó anyagoknak csak kis része mesterséges: sok természetes étel is kiválthat viszketést, kiütést, fulladást, mint például a dió vagy a mogyoró, esetleg a liszt és a tej. Az adalékok közül leggyakrabban a kén és származékai okoznak allergiás tüneteket. Miért van rájuk szükség?Ezen vegyületek nagy része okkal kerül az élelmiszerbe: a feldolgozott és meghatározott formában kínált ételek és italok állaga, színe, formája a folyamat közben megváltozik, és gyakran kevéssé gusztusossá válik (például a rostos gyümölcslevek rostjai elválnának a létől, így nehéz lenne eladni őket). Bizonyos élelmiszerek az állásban nem romlanak ugyan meg, de a színüket megváltoztatják, ezért van szükség színezőkre. Ha pedig nem használnának tartósítószereket, a forgalmazóknak a gyors romlékonyság miatt nem érné meg a gyártás. Sokszor azonban a szükségesnél nagyobb mennyiséget alkalmaznak ezekből az anyagokból: ezért is fontos, hogy a tudatosan vásárolj. Mit tehetsz a rizikók kiküszöbölése érdekében?
Forrás: Ötvenentúl
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői szerint a dízelmotorokból származó kipufogógáz erősen rákkeltő. A WHO tudósai a veszélyeztetett közegben dolgozók (bányászok, vasúti munkások, teherautósofőrök) körében végzett felméréseik alapján jutottak erre a következtetésre. Az adatok szerint a kipufogógáz tüdőrákot és húgyhólyagrákot is okozhat. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) már korábban is potenciálisan karcinogénnek nyilvánította a "Egyértelmű tehát, hogy a dízelmotorok kipufogógázai erősen karcinogének, és mindenképp csökkenteni kell az előfordulásukat" - nyilatkozta dr. Christopher Portier, a kutatás vezetője. "Persze a legnagyobb veszélyben azok vannak, akik munkájuk miatt naponta szívják a rákkeltő gázokkal teli levegőt: a lakosság többi részének sokkal kisebb az esélye, hogy nagy mennyiségben jusson a szervezetébe a dízelgőzből" - tette hozzá dr. Kurt Straif, az IARCmunkatársa.
Forrás: hazipatika.com
|
A grillezett virsli és kolbász ugyan ízletes velejárója egy kellemes pikniknek vagy focimeccsnek, a legújabb, közel 450 ezer ember adatait vizsgáló kutatás szerint azonban a túl nagy mennyiségű feldolgozott élelmiszer fogyasztása évekkel megrövidítheti az életünket.
A 19. század sorozatos háborúi miatt a vajellátás akadozott ezért, III. Napóleon vajpótló készítésére adott utasítást. Ennek köszönhetően Hippolyte Mege-Muries 1869-ben megalkotta a margarin ősét.
A WHO szerint rákkeltő az üzemanyag
dízelmotorokból származó kipufogógázokat. A kipufogógáz mostanra ugyanabba a beosztásba került a rákkeltő anyagok listáján, mint a plutónium, a napfény és az alkohol. A kutatási adatok szerint a veszélyeztetett munkakörben dolgozóknál a tüdőrák előfordulási aránya 40 százalékkal magasabb, mint az átlag lakosság körében.