Független tanácsadó honlapja.

 

 

kutatás

autizmus csecsemőkorbanMár a kéthónapos gyerekeknél is kimutatható az autizmus egy friss kutatás szerint, ők ugyanis életük első hónapjaiban kevesebbszer veszik fel a szemkontaktust a környezetükkel, mint egészséges kortársaik. A Nature című lapba közzétett tanulmány arról is beszámolt, hogy a friss felfedezések segíthetnek abban, hogy minél korábban felismerjék valakinél az autizmus jellemző vonásait, és így minél előbb elkezdhessék a megfelelő kezelést is.

Az atalantai Emory Orvosi Egyetem kutatói egy szemkövető technológia segítségével mérték meg, hogy a csecsemők milyen mértékben tartják a szemkontaktust a környezetükkel. Amint azt a kutatást vezető dr. Warren Jones kifejtette, a szemkontaktus hiánya a legkorábbi jel, ami arra utalhat, hogy valakinél fennáll az autizmus veszélye. A vizsgálat során 59 olyan csecsemőt kísértek figyelemmel, akiknél magas volt a kockázati aránya annak, hogy autisták lehetnek, mivel voltak olyan testvéreik, akiknél már felállították a diagnózist, illetve 51 olyat, akik nem tartoztak a kockázati csoportba.

 

Dr. Jones és munkatársa dr. Ami Klin egészen hároméves korukig követték nyomon ezeket a gyerekeket, amikor már biztosan kimondható valakiről, hogy autista-e, és ekkor tizenhármuknál állapították meg az autizmus spektrumzavart, 11 fiúnál és 2 lánynál. Amikor visszanézték a korábbi vizsgálati eredményeket, meglepődve látták, hogy ezeknél a gyerekeknél már életük első hat hónapjában is hiányzott a szemkontaktus, ám a szülők számára nem észrevehető módon, mivel mindez csak egy speciális eszköz segítségével mutatható ki.

 

Dr. Deborah Riby, a Durham Egyetem pszichológia tanszékének munkatársa hangsúlyozta, hogy ezeknek a korai autizmusra utaló jeleknek a felismerése nagyon fontos lépés, mert minél előbb derül ki valakinél a rendellenesség, annál korábban megkezdhető a fejlesztés, aminek a későbbiekben döntő fontossága lehet.

 

Forrás: vital.hu

 

 

gépi mosás - baktériumokIdeális körülményeket teremt a baktériumok szaporodásához a 30 fokos gépi mosás, amelyek a mosógépben maradva újabb adag ruhát fertőznek meg - mutatta ki egy friss kutatás.

A kutatás szerint a gép belsejében élő mikroorganizmusok további mosások vízébe kerülnek, két evőkanálban akár egymillió is lehet belőlük.

Az alacsony mosási hőfok ideális szaporodási körülményeket teremt nekik - magyarázta Lisa Ackerley higiéniai szakértő, aki "kórokozó mosógépprogramnak" nevezi az új divatot. A The Daily Mail online kiadása utánajárt, hogy az egészségnek is javára szolgál-e a langyos tisztítás. "A magasabb hőfok azért tisztít jobban, mert forró vízben a textilszálak megdagadnak, és kitaszítják a szennyeződést. Harminc fokon ez nem történik meg. A zsíros bőr faggyúját, amely a ruhák gallérján is nyomot hagy, a legtöbb mosószer ilyen langyos vízben nem távolítja el, pedig ebben a fehérjében kitűnően szaporodnak a mikroszkopikus élőlények" - hangsúlyozta Richard Neale higiéniai szakértő.

 

A bacilusokat mikroszkopikus spórák, vagyis csírák terjesztik. A legtöbb antibiotikumnak ellenálló Clostriduim difficile (C. diff), illetve a sokáig állni hagyott ételen, például a rizsen megtelepedő Bacillus cereus, de a rettegett biológiai fegyver, a lépfene halálos fertőzést okozó baktériuma is jó túlélési rátákat mutat minden hőmérsékleten - a legmagasabb, kilencven fokosat kivéve. Az egészségügyi fertőtlenítő rendszerek ezért használják a 150 fokos gőzzel dolgozó autoklávot.  A Which? fogyasztóvédelmi portál friss kutatása szerint a hatvan fokos program sem elég. Azt tárták fel, hogy egyetlen vizsgált gép sem melegítette fel a vizet elég forróra és elég hosszú időre ahhoz, hogy a kórokozókat elpusztítsa. A szakértők a kényes anyagokra, amelyek tönkremennek ilyen forró vízben, az antibakteriális mosószereket ajánlják. "A biológiai tisztítóanyagok irtják leghatékonyabban a csírákat alacsony hőmérsékleten. Enzimjeik azonban hatvan fok fölött elpusztulnak, így forró vízben már kevésbé hatásosak" - hangsúlyozta Mairwen Jones textiltechnológus.

 

Forrás: MTI, vital.hu

 

Dicho fehérnemű mosószer Dicho mosogatószer Dicho univerzális tisztítószer ózonizátor
Dicho fehérnemű mosószer Dicho mosogatószer Dicho univerzális tisztítószer Ózonizátor

 

 

kávézásA kávé egyik legmegosztóbb dolog, a csoki és a vörösbor mellett az egészséges életmódról szóló párbeszédekben. Egészséges vagy éppen ellenkezőleg, ártalmas a kávé a koffeinfogyasztás? Egyáltalán hány kávét ihatunk meg naponta? Mi számít túlzott koffeinfogyasztásnak? Jót tesz-e a koffeinmentes kávé? Cikkünkben a legutóbbi kutatások eredményeit tárjuk fel.

 

Nagyvonalakban az eddigi kutatások eredményeiről

Egy nyáron publikált tanulmány meglehetősen erős és szenzációhajhász konklúziót ismertet: azok az 55 év alatti emberek, akik négy vagy annál több csésze kávét isznak meg egy nap, nagy valószínűséggel hamarabb halnak meg, mint azok, akik kevesebb mennyiségben vagy egyáltalán nem fogyasztanak kávét. Persze ez azért elsőre elég erős következtetésnek tűnik, a tanulmányt tovább olvasva, pedig kiderül az is, a helyzet azért közel sem ennyire drasztikus, sőt mi több közel sem ennyire egyértelmű.

 

A szkeptikus szakértők ugyanis felhívják a figyelmet arra, hogy a több mint 40.000 felnőtt körében végzett kutatás eredményei meglehetősen korlátozottak és az eredmények nem mutatnak egyértelmű összefüggést a kávéfogyasztás és az átlagosnál korábban bekövetkezett halál között. Egyes kritikusok szerint a vizsgálatok számos tényezőt, mint például a genetikai adottságokat, az alanyok egészségügyi állapotát, korábbi betegségeiket, étrendjüket és életmódjukat, dohányzási szokásaikat is figyelmen kívül hagyták. Sőt mi több, korábbi kutatások eredményeit megvizsgálva, az is kijelenthető, sokak szerint a kávé nemhogy negatívan, de sok esetben pozitívan hat az emberi szervezet működésére. Ezt a kutatók kétféleképpen magyarázzák. Egyfelől a koffein már önmagában jótékonyan hat az idegrendszerre: stimulálva azt elősegíti a koncentrációs képességet és fellép a rossz hangulat ellen. Ezen kívül a főzet antioxidáns-tartalma harcban áll a szabadgyökökkel, amik a szervezetben kialakuló gyulladásokért felelnek. Emiatt pedig akár csökkenthetik a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szívbetegségek kockázatát.

 

Akkor most jót tesz vagy ártalmas a kávé? ? Lássunk néhány konkrét érvet!

 

A kávézás jótékony hatásai

 

kávéfogyasztásA kávé csökkenti a cukorbetegség kockázatát

Egy közel 200.000 fő részvételével készített kutatás szerint azoknál az alanyoknál, akik 6 vagy annál több kávét ittak naponta 35%-kal csökkent a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. Azt azért fontos tisztáznunk, hogy a csodaszert ebben az esetben nem maga a koffein jelentette, hiszen ugyanezeket az előnyös hatásokat felfedezték azoknál is, akik a kutatás során koffeinmentes kávét fogyasztottak. A hatásmechanizmus voltaképpen nem tisztázott. Egyesek szerint a kávéban levő klorogénsav lassítja a vérben a glükóz-kibocsátást. Mások szerint az antioxidánsok segítik a szervezet inzulinnal szembeni érzékenységének szabályozását.

 

A kávé igazi szíverősítő

Ahogy a bor, úgy a kávé is jótékony hatással van a szívre? állítják a szakértők. Egy közel 27.000 nő részvétel készített kutatás szerint azoknál a hölgyeknél, akik 1-3 kávét ittak naponta 24%-kal csökkent a szívbetegségek kockázata, szemben azokkal a résztvevőkkel, akik egyáltalán nem ittak kávét. A jótékony hatás kiváltója a kávéban található antioxidáns. A mechanizmus itt is hasonló, mint a cukorbetegség esetén, ugyanis a szívbetegségek alapját is az erekben levő gyulladás okozza, amik hatására szabadgyökök alakulnak ki és szaporodnak a szervezetben. A kávé egy egész sereg antioxidánst juttat a szervezetbe, amik aztán felveszik a harcot a szabadgyökökkel szemben.

 

A kávé agyserkentő

A kávét talán legtöbben agyműködést serkentő hatása miatt fogyasztják. Azonban legalább ennyire jó okot jelenthet a kávéfogyasztásra depresszió elleni hatása is. Egy kutatás szerint ugyanis azoknál az alanyoknál, akik négy vagy annál több csésze kávét ittak naponta, 20%-kal kevesebb esetben fordult elő depresszió, mint azoknál, akik maximum egyet ittak egy héten. Mivel a koffeinmentes kávét fogyasztóknál az arány nagyjából megegyezett azokéval, akik egyáltalán nem ittak kávét, a jótékony hatás ebben az esetben egyértelműen a koffein számlájára írható. Ugyan az, hogy pontosan miként hat a koffein a depresszióval szemben nem tisztázott, a vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy amikor a koffein bejut az agyba, megváltoztatja a szerotonin és a dopamin szintet, ami a jó közérzetért felelős.

 

A kávé javítja a memóriát

A kutatók szerint azok a résztvevők, akik koffeintartalmú kávét ittak reggel, jobban teljesítettek azokon a teszteken, ahol az új információk elsajátítását vizsgálták, mint azok, akik nem ittak kávét. Szakértő szerint a kutatás legnagyobb felfedezése az volt, hogy a kávé jótékonyan hat a tartós figyelmet igénylő kognitív teljesítményekre és növeli a munkamemória hatékonyságát.

 

A kávézás ártalmas hatásai

 

A kávé növelheti a csontritkulás kockázatát

Megfigyelések szerint a kávé elősegítheti a kalcium vizelettel történő kiürülését a szervezetből. Mivel a kalcium felelős a csontok épségéért, ezért a sok kávéfogyasztás csontritkuláshoz is vezethet. Szakértők szerint kb. 5 milligramm kalciumot veszítünk el minden 6. csésze kávébevitellel. De ez a kalciumveszteség könnyedén pótolható, ha két evőkanál tejjel vagy joghurttal fogyasztjuk el kávénkat.

 

A kávé ráncokat okoz

Bár a kávé antioxidáns, ha túlzásba visszük a fogyasztását az, bizony okozhat ráncokat a bőrünkön. Ez a dehidratáció következménye, ami a rendkívül rossz hatással van a bőrre. A szakértő tanácsa szerint ezért célszerű a reggeli kávét egy pohár vízzel kiegészíteni.

 

A kávé súlygyarapodást okoz

Bár a kávéfogyasztás bizonyos esetekben csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, fontos tisztáznunk, ez csak a tisztán feketén vagy kevés cukorral fogyasztott kávé kockázatát, ez az állítás nem minden esetben igaz. Ha az italt sok cukorral és tejjel vagy tejszínnel fogyasztjuk, az akár súlygyarapodáshoz is vezethet. Nem beszélve arról, hogy a vércukorszint ingadozása, amit a nagy mennyiségű koffeinbevitel okozhat, hozzájárulhat az ételek utáni vágy növekedéséhez. Ezen kívül tény az is, hogy a kávéivás szorosan összekapcsolódik az étkezés kultúrájával. Például gyakran eszünk forró italunk mellé egy kis desszertet.

 

A hagyományos kávé növényvédő szereket tartalmazhat

A kávét még növényként permetezik, így tartalmazhat vegyi anyagokat, növényvédő szereket, gyomirtókat. Ezért fontos, hogy ha sok kávét iszunk, mindig győződjünk meg róla, hogy a szerves változatot fogyasztjuk-e? Koffeinmentes kávé fogyasztása esetén pedig annak is érdemes utánajárni, hogy milyen eljárással történik a kávészem koffeinmentesítése. Az eljárás során gyakran kémiai szereket használnak, emiatt gyakran az is előfordul, hogy a koffeinmentes kávé több vegyi anyagot tartalmaz, mint a hagyományos.

 

A kávé, függőséget okozhat és túladagolható!

A koffein, ahogy a nikotin vagy az amfetaminok, rendkívül addiktívak. Általában 100 milligramm fogyasztása már elég ahhoz, hogy fizikai függőséghez vezessen. A kávé ugyanis stimulálja az agy motivációs mechanizmusait, ami a folyamatos újrafogyasztást ösztönzi függetlenül attól, hogy az ember éppen hogy érzi magát. Ezen kívül a felesleges koffein, hatással van a stressz hormonokra, mint például az adrenalinra vagy a kortizolra, amik pánik-szerű állapotot idézhetnek elő. A koffein ezen kívül mesterséges energiabomba is, ami azért lehet veszélyes, mert távol tartja az embereket a természetes energiaforrásoktól.

 

Mi a tanulság?

Bár még a szakértők sem jutottak egy álláspontra a kávé jótékony, illetve káros hatásaival kapcsolatban, tény, hogy a koffein sokaknak egyfajta csodaszert jelent. Ezeknél az embereknél a koffein hatására sok pozitív tapasztalat kerül előtérbe és meglehetősen kevés negatív. Másoknál azonban éppen ellenkezőleg. Talán a kávéfogyasztással kapcsolatban éppen ez a megállapítás jelentheti a kulcsmondatot. Ahhoz, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, figyelembe kell vennünk, hogy nem mindenki reagál a koffeinre azonos módon. Vannak, akik már egy csésze kávétól felpörögnek, mások meg sem érzik. Testsúly, életkor, nem és még a genetika is hatással lehet arra, hogy miképpen reagálunk a koffeinre. Emiatt talán egyetlen jótanács adható: igyunk annyi kávét, amennyi jólesik, de figyeljünk arra, hogy ne ez legyen életmódunkban az egyetlen energiaforrás! A rendszeres mozgás és a magas tápanyag tartalmú ételek legalább annyira felpörgethetnek, mint egy csésze kávé.

Ezen kívül véleményem szerint figyelemre méltó a szakértő állítása, miszerint a kávé, akárcsak a csoki és a vörösbor rendkívül vonzó, bizonyos fokig még egészséges termék is, de mindegyik ésszerű fogyasztást kíván.

 

Forrás: termalfurdo.net

 

 

agy kognitív leépülésAz agy kognitív képességeire még a rövid ideig tartó helytelen táplálkozásnak is visszafordíthatatlan következménye lehet– derül ki az ausztrál Új-dél-wales-i Egyetem friss kutatásából. A szakértőknek elsőként sikerült bebizonyítaniuk, hogy a fokozott cukor- és zsírbevitel mindössze egy hét alatt hátrányosan hat a patkányok memóriájára.

Érdekes módon hasonló eredményeket figyeltek meg azoknál az állatoknál is, akik egészséges táplálékot kaptak ugyan, de cukros vizet ittak. A kognitív problémák a helyfelismerésre is kiterjedtek, mivel a kísérleti patkányok kevésbé vették észre, ha egy tárgyat áthelyeztek, vagy eltüntettek a környezetükből. Agyuk hippokampusz régiójában, pedig gyulladásos folyamatokat lehetett megfigyelni, mely összefüggésben áll a térbeli memória hanyatlásával. „Tudjuk, hogy az elhízás gyulladáshoz vezet a testben. Mostanáig azonban nem volt világos, hogy az agyat is megváltoztatja” – fogalmazott Margaret Morris professzor. „Ami különösen meglepő az eredmények kapcsán, az az, hogy a kognitív leépülés igen gyorsan történt. Az előzetes adatok arra is utalnak, hogy a károsodás akkor is fennmaradt, ha az állatok visszaálltak az egészséges étrendre, ami különösen aggasztó” – magyarázta Dr. Morris.

Az állatok memóriájának bizonyos részei épek maradtak, méghozzá az étrendtől függetlenül. Mindegyikük egyformán képes volt a tárgyak felismerésére – akár egészséges ételt kapott, akár zsírban (süteményben, chips-ben és kekszben) gazdag táplálékot kapott, akár egészséges ételeket cukros vízzel kiegészítve.

 

A memóriában bekövetkező változás még gyorsabban jelentkezett, mint a testsúlyban mérhető. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön, miként lehet megállítani a túl sok cukrot és zsírt fogyasztott patkányok agyában bekövetkezett károsodást. A tanulmány a Brain, Behavior and Immunity című szakfolyóiratban jelent meg.

 

Forrás: vital.hu

 

lecitin tartalmú kalcium chitosan kapszula cink kapszula
Lecitin tartalmú kalcium
Chitosan kapszula Cink kapszula