Független tanácsadó honlapja.

 

 

kutatás

csípős paprika kapszaicinA csípős paprikában található kapszaicin csökkentheti a bélrendszeri daganatok kialakulásának esélyét - újabb előnyös tulajdonságára derítettek fényt amerikai kutatók.

Dr. Eyal Raz és csapata, a University of California kutatói azt találták, hogy a kapszaicin képes aktiválni egy TRPV1 nevű vegyületet egerek bélrendszerében, ez pedig lelassította a tumorok növekedését. A TRPV1-et először érzékelő neuronokban fedezték fel. Szerepe szerint védi a sejteket a hő, a sav, illetve a csípős kémiai anyagok által okozott lehetséges károsodástól.

"A TRPV1 tehát tulajdonképpen egy molekuláris fájdalomreceptor, melyet először az idegsejtekben találtunk meg. Nemrég azonban felfedeztük, hogy a bélrendszerben is találhatóak olyan sejtek, melyek képesek a TRPV1 kiválasztására" - mondta dr. Raz. "A TRVP1 a sejtek növekedésével is kapcsolatban van, és képes arra, hogy lelassítsa, vagy megállítsa a nemkívánatos, vagyis daganatos sejtek burjánzását a bélrendszerben."

A kapszaicin, mely az ételek csípősségét, erősségét adja, valójában irritáló hatású. Egy ideje már használja az orvostudomány, például helyi fájdalomcsillapítóként.

A mostani kutatásban genetikailag módosított egereket etettek kapszaicinnel. Az egerek hajlamosabbak voltak arra, hogy daganat alakuljon ki a bélrendszerükben. A kapszaicin hatására a TRPV1 koncentrációja nőtt az állatok szervezetében, a daganatok mérete csökkent és az egerek élettartama is harminc százalékkal nőtt. A pozitív hatást fokozni lehetett azzal, ha az egerek nem szteroid gyulladásgátló gyógyszert kaptak.

"Kutatásaink alapján úgy tűnik, hogy a bélrendszeri daganatos betegségek hatásos terápiája lehet egy TRPV1-re ható szer és egy nem szteroid gyulladáscsökkentő kombinációja" - mondta dr. Raz. "A jövőben arra szeretnénk koncentrálni, hogy kiderítsük, milyen összefüggés van a TRVP1-hiány és a bélrendszeri rák kialakulása között."

 

A tanulmány a The Journal of Clinical Investigation című szaklapban jelent meg.

 

Forrás: hazipatika.com

 

capsilite kapszula
Capsilite kapszula

 

 

csokoládé testtömeg indexA csokoládé csökkenti a zsigeri zsír arányát, derül ki egy friss kutatásból, amelyet a Nutrition című szakfolyóiratban tettek közzé. Az eredmények alapján a több csokoládét fogyasztó kamaszok testtömeg indexe is alacsonyabb volt, a teljes testzsír aránnyal együtt.

Egy másik aktuális kutatás szerint pedig – ami a Archives of Internal Medicine-ben jelent meg – a gyakoribb csokievés alacsonyabb BMI-vel jár a felnőtteknél is. A kakaóból nyert édesség egyre nagyobb tudományos érdeklődésnek örvend, mivel esély van rá, hogy szerepet játszhat a szív- és érrendszeri megbetegedések tudatos megelőzésében. A tizenévesekre irányuló vizsgálat célja az volt, hogy meghatározza a BMI, a csokoládéfogyasztás, a teljes testzsír és a zsigeri zsír arány összefüggését. A spanyolországi Granadai Egyetem szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a magasabb csoki bevitel alacsonyabb hasi zsíraránnyal áll kapcsolatban – ezt a teljes testzsírszázalék, a BMI, a derékbőség és bioelektronikai mérés alapján számították ki.

 

Összesen 1 458, tizenkettő és tizenhét év közötti serdülő étrendjét és testalkatát vették górcső alá, akiknek adatait a serdülők táplálkozására irányuló keresztmetszeti vizsgálathoz rögzítették. Az összefüggés olyan tényezőktől függetlenül is fennállt, mint a fizikai aktivitás, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a telített zsírsavak és a bevitt kalóriák mennyisége, valamint a nem. Az eredmények bizonyítják ugyan, hogy az európai kamaszok körében alacsonyabb testzsírszázalékkal jár együtt a csokoládéevés, ám nem vizsgálták a fogyasztott édesség mértékét.

 

Forrás: vital.hu

 

 

időskori esésekCsak elenyésző mértékben csökkenti az időskori esések kockázatát a táplálék-kiegészítőként adagolt D-vitamin, állapította meg egy friss kutatás.

A szakértők 20 korábbi tanulmányt vettek górcső alá, melyek összesen 30 ezer embernél vizsgálták a D-vitamin esési kockázatra gyakorolt hatását.

Az eredmények azt mutatták, hogy a táplálék-kiegészítők nem csökkentették legalább 15 százalékkal az esési kockázatot, ennél fogva csupán csekély hatásuk volt - magyarázta Mark Bolland, az új-zélandi Aucklandi Egyetem munkatársa.

A kutatók következtetése szerint a jelenlegi bizonyítékok nem döntő erejűek arra vonatkozóan, hogy a D-vitaminos étrend-kiegészítők csökkentenék az esésből adódó sérülések veszélyét a különösen sérülékeny idős embereknél. Ez inkább az összes résztvevőnél bekövetkezett esések számának tudható be, mintsem a személyenkénti esések gyakoriságának.

A tanulmány szerzői megjegyezték: a napjainkban is uralkodó nézőpont szerint a D-vitaminos étrend-kiegészítők csökkenthetik az eséskockázatot, ezért bizonyos egészségügyi szervezetek kifejezetten ajánlják a szedésüket. "A sérülékeny célcsoportra irányuló kiterjedtebb kutatás még várat magára. Addig is bizonytalanok maradunk a D-vitaminos táplálék-kiegészítők hasznával kapcsolatban, ami az esési kockázatot illeti" - fogalmazott Clifford Rosen, a Maine Orvosi Kutatóintézet szakértője és Christine Taylor, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének munkatársa a tanulmányt kísérő kommentárban.

 

Forrás: hazipatika.com

 

 

dohányfüstA PLOS ONE szaklapban megjelent új kutatás szerint a dohányfüst láthatatlan lerakódása ráül a felületekre, sőt még a porra is, és számos káros következménnyel jár az egészségünkre. Míg a másodlagos dohányfüst fizikai bizonyítéka szemmel látható, a harmadlagos dohányfüst egészségügyi veszélyei sokkal alattomosabbak.

A California-Riverside Egyetem kutatása szerint a dohányfüst körülbelül 1,5 milliárd embert érint közvetlenül világszerte, de további több milliárd ember van kitéve a dohányfüst „alábecsült egészségügyi veszélyeinek”. Bár sok dohányos szülő próbálja megóvni gyermekeit a másodlagos dohányfüst hatásaitól, a kutatók azt állítják, hogy a harmadlagos dohányfüst is jár egészségügyi kockázatokkal. Tanulmányukban korábbi kutatásokra is hivatkoznak, melyek szerint azok a gyerekek, akik dohányos felnőttekkel élnek együtt, 40 százalékkal gyakrabban hiányoznak az iskolából, mint azok a gyerekek, akik nem laknak együtt dohányosokkal. A Medical News Today pedig nemrég közölt egy olyan kutatást, mely szerint a másodlagos dohányfüst behatása összefügg az asztmás gyerekek kórházi újrakezelésével.

 

A mostani kutatás azonban azt mutatja, hogy a felületekre lerakódó, ún. harmadlagos dohányfüst idővel egyre toxikusabbá válik. A kutatók azt állítják, hogy a másod- és harmadlagos dohányfüst ugyanolyan veszélyes, mint az elsődleges. A veszély ráadásul nem csak a dohányosokra leselkedik, mivel a harmadlagos füst és az ebben lévő rákkeltő anyagok még az után is megmaradnak, hogy a dohányos kiköltözne egy házból vagy szállodai szobából.

 

A California-Riverside Egyetem kutatói Manuela Martins-Green professzor vezetésével egereken vizsgálták a harmadlagos dohányfüst hatásait. Miután az egereket kitették a harmadlagos dohányfüst behatásának, több szervükben is elváltozásokat mutattak ki, és a dohányzással összefüggő rákkeltő anyagok ugyanolyan szintjét választották ki, mint a másodlagos dohányfüstnek kitett gyermekek. A harmadlagos dohányfüst megnövelte bennük a lipidek szintjét és a májzsugor előfutárának számító nem alkoholos májbetegség, valamint a rák és a szív-érrendszeri megbetegedések előfordulását. A kollagéntermelés és a gyulladásos citokinek szintjét is megnövelte a tüdőben, ami fibrózishoz, tüdőbetegséghez és asztmához vezethet. Az egerek a bőrön ejtett sebek lassú gyógyulását, és hiperaktív viselkedést is mutattak. A kutatók úgy vélik, hogy eredményeik alapul szolgálhatnak a harmadlagos dohányfüst emberekre gyakorolt káros hatásainak további vizsgálataihoz, amelyek befolyásolhatják a megelőzésre vonatkozó törvényhozási folyamatokat.

 

Forrás: vital.hu